Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)
1979-10-18 / 246. szám, csütörtök
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZ0TT5AGÄNAK NAPILAPJA 1979. október 14 CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • XXX18. ÉVFOLYAM 146. szám Ára 50 fii.ďr A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAI ____________________PARLAMENTI KÉPVISELŐINEK ZARÖÜLÉSE_______________________ A béke és az enyhülés megszilárdítása napjaink legfontosabb feladata Az elfogadott dokumentumok az emberiség létérdekeit érintő problémák tárgyilagos megvitatását szolgálják A Varsói Szerződés tagállamai parlamenti küldöttségeinek kon- zultativ találkozóján tegnap Alois Indra, a CSKP KB Elnökségé nek tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke mondott záróbeszédet (ČSTK — felvétel J KÖZLEMÉNY A VARSÓ! SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAI PARLAMENTI KÉPVISELŐINEK KONZULTATÍV TALÁLKOZÓJÁRÓL (CSTK) — A prágai Cernín- palota nagytermében tegnap folytatódott a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselőinek konzultatív találkozója. A tanácskozáson Bulgária, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia küldöttsége vett részt. Vendégként jelen voltak Kuba. Laosz és Mongólia parlamenti küldöttségei, valamint a részt vevő országok csehszlo vákíaí nagykövetségeinek képviselői. A találkozó napirendjén a záródokumentumok tervezetének megvitatása szerepelt. A tegnapi tanácskozás végén a résztvevők jóváhagyták a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselői konzulta* tív találkozójának közleményét é% a Varsói Szerződés tagállamai képviselőinek felhívását az Észak-atlanti Szövetség tagállamainak parlamentjeihez. Mível a béke és a nemzetközi feszültségenyhülés megszilárdítása a jelenkor legidőszerűbb problémája, a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek képviselői hasonló felhívással fordultak minden ország parlamentjéhez. Zárszavában Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke kifejezte azt a meggyőződését, hogy a találkozó résztvevői mindent megtesznek azért és minden alkalmat kihasználnak arra, hogy a jóváhagyott felhívások előmozdítsák az egész emberiség létérdekeit érintő problémák tárgyilagos megvitatását, s hogy a felhívások az igazságos béke megőrzéséért és megszilárdításáért vívott bonyolult küzdelem eszközeivé váljanak. Mi, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének, a Lengyel Népköztársaság országgyűlésének, a Magyar Népköz- társaság országgyűlésének, a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának, a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának képviselői olyan döntő pillanatban fordulunk az Észak-atlanti Szövetség (NATO) tagországainak parlamentjeihez, amikor Európa az egész világ népei számára, életbevágóan fontos kérdés dől el: megkezdődjön-e a nukleáris rakétafegyverkezési verseny újabb menete — valamennyi veszélyes következményével együtt —, vagy pedig megbízható torlaszt emeljünk eléje, és továbblépjünk a béke megszilárdításának útján Európában és annak határain túl. Azokról a készülő tervekről van szó, amelyek az amerikai nukleáris rakétafegyverek új típusainak nyugat-európai te- oületen történő elhelyezésére Mostani tanácskozásunk sikerét *az biztosította, — hangsúlyozta a továbbiakban —, hogy következetesen követtük testvéri kommunista pártjaink politikáját. Ezért a találkozó mindkét napját a baráti légkör ós az alapvető kérdésekben kialakult nézetazonosság jellemezte. Meggyőződésem, — szögezte le Indra elvtárs —, hogy ez az eljárásunk választóink támogatására és megértésére talál, s az egész világon kedvező visszhangot vált ki. Ezután köszönetét mondott mindenkinek a találkozón való aktív részvételért, és sok sikert kívánt a szocialista országok népeinek a szocializmus és a kommunizmus építéséhez,, amely a leghatékonyabb hozzájárulás a béke megőrzéséért vívott harchoz. A találkozó megszervezéséért vonatkoznak, és amelyek arra irányulnak, hogy lényegesen megváltoztassák a stratégiai helyzetet az európai kontinensen, megbontsák az itt kialakult erőegyensúlyt, és megkíséreljenek a NATO számára katonai fölényt teremteni. Azok a kísérletek, hogy az egyik fél katonai fölényre tegyen szert, eleve kudarcra vannak ítélve. A szocialista országok kénytelenek lennének biztonságuk szavatolása érdekében további szükséges intézkedéseket tenni. Számukra nincs más kiút. Azonban tökéletesen világos, hogy a NATO terveinek valóra váltása elkerülhetetlenül kiélezné a helyzetet Európában, és nagy mértékben mérgezné az egész nemzetközi légkört. Semmi közük sincs a valósághoz azoknak az állításoknak, amelyek szerint a Szovjetunió, úgymond, védelmi szükségleteit meghaladóan fokozza katonai erejét az európai kontinensen. A Szovjetunió — amint azt L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg-< felsőbb Tanácsa Elnökségének' Vitalij Rabén, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségek Tanácsának elnöke mondott köszönetét. Kijelentette, hogy a találkozó eredményei a béke megszilárdításához és a nemzetközi feszültség enyhítéséhez való jelentős hozzájárt! lásként vonulnak he a Varsóit Szerződés tagállamai együttműködésének történetébe, A találkozó befejezése után Alois Indra interjút adott hazai és külföldi újságíróknak'. Válaszolt a prágai tanácskozás előkészületeivel, lezajlásával és eredményeivel kapcsolatban feltett kérdésekre. A találkozót — mondotta — már hosszabb ideje készítették elő. Az eredeti napirendtől el- (Folytatás a 2, oldalon) elnöke 1979. október 6-án Berlinben tartott beszédében ismételten teljes határozottsággal1 kijelentette — nem törekszik katonai fölényre; a szovjet stratégiai doktrína kizárólag védelmi jellegű, ez teljes mértékben vonatkozik a Varsót Szerződés Szervezetének egészére. Soha nem állt, és jelenleg sem áll szándékunkban semmilyen államot, államcsoportot fenyegetni. Minden ellenkező híreszteléssel szemben a Szovjetunió — amint azt L. I. Brezsnyev berlini beszédében kijelentette -*■ az utóbbi tíz évben európai területen a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverhordozók mennyiségét egyetlen rakétával, egyetlen repülőgéppel sem növelte. Ellenkezőleg, még csökkentette is a közép-hatótávolságú rakétakilövő beredezé- sek mennyiségét éppúgy, mint a rakéták nukleáris tölteteinek hatóerejét. Csökkentette a középhatótávolságú bombázók számát is. A Szovjetunió más államok területén ilyen eszkö zöket egyáltalán nem helyez el. Már évek óta nem növeke* (Folytatás a 2._ oldalon) A Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének, a Lem* gyei Népköztársaság országgyű- lésének, a Magyar Népkoztár- saság országgyűlésének, a Né- met Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának, a Komán Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának küldöttségei 1979, október 18— 17-én Prágában tartott konzultatív találkozójukon megvitat* ták a nemzetközi kapcsolatok fejlődését, különösen az európai biztonság és együttmúkü dés, a katonai enyhülés és leszerelés problémáit, valamint a parlamentek közötti együttmü köd és további elmélyítésének kérdéseit. \ konzultatív tanácskozáson vendégként részt vett a Kubai Köztársaság Népi Hatalmi Nemzetgyűlésének, a Laoszi N'epJi Demokratikus Köztársaság Leg felső Népi Gyűlésének a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hu rá Íja nak küldöttsége * * A Varsói Szerződés tagalta mai parlamenti képviselőinek 1977, július 3—-8-án Leningrád ban megtartott konzultatív tanácskozása óta eltelt időszak meggyőzően bizonyította, hogy az enyhülés ellenfeleinek tűm den erőfeszítése ellenért! az (enyhülés továbbra is a nemzetközi élet meghatározó tényező je, s a nemzetek az általános béke megszilárdításának tag fontosabb feltételeként fogad ják el, A találkozó résztvevői mag állapították, hogy ez jelentős mértékben országaik aktív tevékenységének. a nemzetközi légkör javítását célzó követke zetes irányvonaluknak eredmé nye, Ehhez a pozitív folyamathoz jelentős mértékben hozzájárul nak a parlamentek és a pária rneuti vezetők, képviselők. A prágai konzultatív találkozó résztvevői egyhangúlag meg ■ állapították, hogy a jelenlegi nemzetközi élet leglényegesebb és legégetőbb kérdése a fegy ver kezesi hajsza korlátozása és megszüntetése, valamint a nukleáris világháború fenyegetésének megelőzése. E feladat megvalósítására irányul azoknak a javaslatoknak széles programja, amelyeket a Varsói Szerződés Politic kai Tanácskozó Testületének 1978, november 23 án Moszkva ban elfogadott nyilatkozata tar. talmaz, és amelyeket a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának üléséről Budapest ten 1979, tnájus 15-én kiadott közlemény tovább konkretizált. Rendkívüli jelentőségük van azoknak az lúj békekezdeményezéseknek, amelyeket L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke tett 1979. október li án. A találkozó résztvevői üdvözölték a stratégiai támadófegyverek korlátozásáról szóló szov- jet—-amerikai egyezmény (SALT—II.) megkötését, amely a nemzetközi élet nagy politikai jelentőségű eseménye volt. Ennek m egyezménynek hatálybalépése és teljes megvalósítása kétségtelenül áj lehető-* sége két nyit a nukleáris ráké- lőfegyverek állománya további növelésének megakadályozására, kedvező hatást gyakorol a leszerelésről folyó más tárgyalásokra, beleértve a Bécsben folyó tárgyalásokat is, és jelentős mértékben hozzájárul az államok közötti bizalom megerősítéséhez. A találkozó résztvevői kifejezték mély aggodalmukat és nyugtalanságukat a NATO-or • «zágok készülő terveivel kapcsolatban, amelyek az amerikai nukleáris rakétafegyverek üj típusainak nyugat-európai területen történő elhelyezésére vonatkoznak, és a szocialista államok területeire irányulnak, felhívást fogadtak el az Észak atlanti Szövetség tagországainak parlamentjeihez, továbbá .» világ államainak parlamentjei hoz. Hangsúlyozták a jelenlegi időszak különlegesen felelősségteljes jellegét, amikor Európa, sőt a világ valamennyi né p« számára életbevágóan fontos kérdés dől el: megkezdőd- jék-e a nukleáris rakétafegyverkezési verseny újabb menete — valamennyi veszélyes következményével együtt —, vagy pedig meghívható torlaszt emeljünk eléje, és tovább lépjünk a béke megszilárdításának útján Európában és annak határain túl. A találkozó résztvevői ismételten felhívták a figyelmet a helsinki Záróokmány tételei teljes mértékű gyakorlati megvalósításának szükségességére. Ezzel szem bénái Inaik a reakciós erők arra irányuló erőfeszítései, liogy a nemzetközi helyzetet bonyolultabbá tegyék, folytassák ellenséges kampányaikat más országok belügyeibe való (Folytatás a 2. oldalon! EGÉSZ EURÓPA ÉGETŐ PROBLÉMÁJA A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAI PARLAMENTI KÉPVISELŐINEK FELHÍVÁSA AZ ÉSZAK-ATLANTI SZÖVETSÉG TAGORSZÁGAINAK PARLAMENTJEIHEZ Befejezés előtt i burgonya szedése Kelet-Szlovákiában zavartalanul haladnak az őszi munkák (Tudősitóuktól | — Kelet Szlovákia mezőgazdasági dói gozói igyekeznek kihasználni a ^kedvező őszt «z idénymunka mielőbbi és jó elvégzésére A déli járásokban a szántáson és vetésen (kívül elsősorban a cukorrépa, valamint a kukorica betakarítása folyik, a kerület északi részein pedig a burgonya szedésére összpontosul a leg nagyobb figyelem. A gazdag burgonyatermés be takarítását eddig négy járás, a hűmen nél, a kassai (Košice), a tőket erebesi, (Trebišov) és. « rozsnyói (Rožňava) befejezte, de közel állnak a célhoz a leg nagyobb mennyiséget termelő járások is, így a poprádi, a Spišská Nová Ves-i, a prešovi és a bardejovi. A burgonyaszedés befejezése után további területeiken kezdődhetnek az őszi talajművelő munkák Az időjárás kedvez o kukorica betakarításának * is. A gépek és ax alkalmi munkások zavartalanul dolgoznak, így a k mko r i ca táblák szemlátomást fogynak, « magtárak pedig telnek A 22 384 hektáros területnek eddig a negyven százalékáról takarították l>e az igen jónak ígérkező termést. Vannak még parcellák, ahol a hek- tárhozam ióval 60 mázsán fe- (Folytatás a 2. olOmlonf
