Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)

1979-09-14 / 217. szám, péntek

Labdarózsa, nyári hó

Hát ez meg mi a szösz? — kérdezheti az a felnőtt olvasó, aki nagyon messzire távolodott gyermekkorától, és képzelet* már régóta nem merészkedett az ésszerűség határán túlra, biztosabban érzi magát a sab Ionok veszélytelennek és ke nyelmesnek vélt világában. De azért az ő fejében is megvilágosodik, hogyan fér meg egy más mellett labdáíózsa és nyá ri hó, meg az is, hogy egyáltalán miféle hó a nyári hó, ha elolvassa a Madách kiadóban megjelent legújabb gyermekvers-gyűjtemény címadó versét. És aztán a többi ver set, ha az előbbi kíváncsivá tette: olyan dolgokkal, konkrét és elvont fogalmakkal talál kozhat, amelyekről sohasem hitte volna, hogy társíthatok, hogy belőlük egy sajátos össze-. függésrendszer, egy érthető (értelmes) valóság építhető a költészet nyelvén. Gyermekkö zeli, ha úgy tetszik, gyermeki. Éppen ezért intsünk most már búcsút a gyermekkorától nagyon messzire távolodott felnőtt olvasónak, végül is a Láb darózsa, nyári hó nem neki, hanem gyermekének készült, aki igenis érti és élvezi, ami a papának, mamának kemény fejtörést okozhat.

Hét csehszlovákiai magyar költő — Dénes György, Gál Sándor, Kulcsár Ferenc, Tóth Elemér, Tóth László, Varga Imre, Zs. Nagy Lajos — negyvenhárom verséből állt egybe a kötet, Zalabai Zsigmond szerkesztésében. Állatok, növények, kislányok, kisfiúk és olyan fura, de kedves figurák a főszereplők, mint Bódog kóma, u három Áron vagy Hamu Laci. Mint a jó, képzelettágító lé- lekművelő, nyelvi készséget és gondolkodást fejlesztő gyér mekversekben másokkal, velük Is, a legtöbb versben, csodálatos helyeken, csodálatos nyelven — és azon az alacsonynak, korszerűtlennek már egyáltalán nem mondható színvonalon, amelyre gyermekköltészetünk emelkedett az utóbbi négy-öt évben, elsősorban a Madách alkotó kezdeményezése nyomán. Ezzel már azt jeleztem, hogy a Labdarózsa, nyári lió besorakozik az értékesebb

könyvek közé, méltó folytatá sa a tavaly megjelent Tapsira ré tapsórum című hasonló jel legü antológiának, bár kéve sebb költő és kevesebb költe mériy szerepel benne, és a mé rete is kisebb.

Snk más mellett erénye a könyvnek, bogy a legtöbb vers a szó szoros értelmében vidám hangvételű, nevettető. Ki lud- na komoly maradni olyan sorok olvastán, hogy: „Ráléptem a ház sarkára. / nagyot ugrott fájdalmába’“, (Tóth László): vagy: ,.Öhöm-böhöm, Lekenyé ben / rojtos gatya a legényen.

/ lőcs a lába, hasa duda, / mégis kiáll a kapuba“, (Dénes György); vagy: „Katángia arra fekszik, / ahol magázzák a tepsit“, (Varga Imre); vagy: „de Elemér elektromos / vonathoz vöt hasonlatos, II hogyha jött a denevér, / bestartolt ám Elemér“. Ez utóbbi idézetet a Hehe mát és a többiek című vers- bőt vettük, melynek szerzője Zs. Nagy Lajos, akinek, tud- tunkkal eddig még nem jelent m{,8 gyermekverse kötetben, tegyük hozzá, sajnálatunkra, mert ez a mostani szereplése, hat verssel, ugyancsak figyelemreméltó, a szó jó értelmében fantasztikus dolgokat művel, szívderítő rímekkel, és tőle származik, azt hiszem a kötet egyik legszebb, visszafogott- ságaval elbűvölő költeménye, az Altató, mely ide kívánkozik tel)es egészében:

Útkeresés

A Tyeotr a csehszlovákiai zenés színhazak fesztiváljáról

A Tyeatr (Színház) című

szovjet folyóirat legutóbbi számában értékeli a csehszlovák zenés színházak olomouci fesztiválját. A szerző, Viktor Kalis, h fesztivál mottójaként értelmezi az Ostravai Állami Színház rendezőjének, a zenés színházak egyik úttörőjének nyilatkozatát a fesztiválról: „Nem törekszünk remekbe sikerült előadások felvonultatására ... azt akarjuk látni, ami a valóságban van ..."

A fesztivál repertoárja, műfaji bősége, a számos rendezői és színészi siker, a modern köny- nyűzene és a szigorú klasszikus formák, a tarka operettdekorációk és a dinamikus-lako- nikus modern színpadi díszletek — mindez az új formák kereséséről tanúskodott, azt bizonyította, hogy a színház általános fejlődésének folyamata kihat a zenés színházakra is.

A szerző értékeli, hogy a klasszikus operett klasszikus formái mellett a színházak megpróbálnak új megoldásokat találni. Ábrahám Pál. Bál a Sa- voyban című operettje az Olomouci Állami Színház előadásában példaként szolgált az említett útkeresésre. Az előadás az egyik oldalon hűen ragaszkodik az operett kellékeihez — a külsőségekhez, a másik oldalon ironikus hangvételű, s ez valójában parodizálja a klasz- szikusan banális operettet.

Viktor Kalis szerint a csehszlovák zenés színház jelenlegi céljait, sikereit és útkeresését sokkal jobban tükrözik a más műfajú darabok. A csehszlovák, szovjet és amerikai szerzőknek a fesztiválon bemutatott zenés vígjátékai, a könnyű és komoly hangvételű musicalok, a színház és a kabarék ötvözetét képező zenés-humoros miniatűrök

révén sok érdekes próbálkozást, újszerű megoldást láthattak a fesztivál nézői. A Tyeatr kritikája két előadást emel ki: a teplicei színház előadásában Jiri Bednáf, Jindrich Brabec és Michal Prostéjovský zenés vígjátékát, a Nővérkéket és a prágai Karlíni Színház bemutatóját, az amerikai John Cander Kabaré című nmsiceljét. A Nővérkék című zenés vígjátékról szólva mindenekelőtt a jól megválasztott témát értékeli a szerző: a darab egy egészség- ügyi iskola tanulóiról, a fiatal hősök éleiének reális, élethű epizódjairól szól. A modern, friss zene, a sikerült koreográfia és Tadeusz Serinyszki rendezése majdnemhogy ideális zenés vígjátékot eredményezett.

„Nem tévedek, ha azt mon- dóm, hogy az este, amikor John Cander Kabaréját tekintettük meg, a fesztivál csúcspontja volt“ — írja Kalis a Karlíni Színház előadásáról. A musical sikere a szociális igazság mély feltárásával, az új, realista értelmezéssel magyarázható, amely kiszorítja nemcsak konkrétan a Kabaréból, de a többi musicalből is a klasszikus operett szentimentalizmusát. A kitűnő színészek sorából is kiemelkedett Nada Urbánková jár téka. akit Sally szerepére a Semaför Színházból hívtak meg.

Az olomouci fesztivál hasznos tapasztalatcserére adott lehetőségeket nemcsak a részt vevő színházak szakemberei, hanem a külföldi rendezők, zeneszerzők, karmesterek számára is, és mint a cikk írója megállapítja, a csehszlovák zenés színházaktól volt mit tanulniuk.

(gzs)

Aludni ként' mar most, mert lebontják a varost.

Manócskák szedik szénét, hogy ne zavarjon énei.

A ricsajt zsákba rakják, az utcát összehajtják,

s míg csillag fényt sziláinak, csöndeskén ctleráznak,

hogy álmotokban szépen táncoljatok a réten.

Gyermekeink iránti szilárd elkötelezettséget erzek abban, egyben örvendetesnek tartom, és a jövőre gondolván biztatónak. hogy nem csökkent az utóbbi években felerősödött gyermekversírókedv, sem az idősebb korosztályhoz tartozó Dénes Györgynél, Tóth Elemérnél, Gál Sándornál, sem a fiatalabb Kulcsár Ferencnél, Varga Imrénél, Tóth Lászlónál, aki egyébként, Varga után, jövőre önálló gyermekkönyvvel mutatkozik be. örvendetes az is, hogy kiadónk a gyermekversek vilagában otthonosan mozgó, a gyermekolvasóra nem felülről, hanem vele egy magasságból néző képzőművészeket biz meg az illusztrálással. Turcsan Lász ló megérezte ezekben a versek ben a derűt, a vidám játékosságot, pajkosságot, szinte valamennyi állat- és emberfigurája mosolyog, mosolygós a napocska arca is. Egy két kivételtől eltekintve a realisztikusabb rajzokban is van valamiféle, a versekhez kellő hangulatot teremtő báj, míg néhány már- már misztikus lebegésű, vagyis igazi mesebeli tájék, mesebeli szereplő, kevés mozgással, halványabb, szinte áttetsző színekben.

Végezetül néhány mondat, kevésbé virágos szavakkal. A 9 éves korig ajánlott Labdarózsa, nyári hó a tavaly indított Elsőosztályosok könyve sorozatban látott napvilágot (tekintélyes példányszámban), ami azt jelenti, hogy a mostani tanévnyitó napján, a magyar tanítási nyelvű iskolákban net a könyvet kapták ajándékba a kis elsősük. Nagyon szeretném hozzátenni, hogy mindenütt, de nem tehetem, ugyanis a tanév- eleji iskolalátogatások alkalmával magam is tapasztaltam, hogy nem mindenhová jutott el a könyv, részben talán a tájékozatlanság miatt, részben meg amiatt, hogy az iskolák, illetve a szülői munkaközösségek — úgy látszik legalábbis — nem akartak egy gonddal többet, és nem rondeltek a könyvből, noha a komáromi (Komárno) könyvesbolt, amely kereskedelmi szempontból gazdája a sorozatnak, megküldte ajánlatát.

BOGNAK GYULA

JUBILEUM ELŐTT

Évadnyitás a Szlovák Nemzeti Színházban

Ilyenkor délelőtt az üres nézőtér még a véget ért nyári szünetel jelzi, viszont a színpadon folyó mozgalmas próbák már az ú\ idény kezdetéi. Az igazgató titkárságán észlelhető sürgés-forgás olyan, akár az idény kellős közepén.

— Hát van benne valami — sóhajt Ján Kákoš, amikor végre bejutottam hozzá. — Jubileumi évadra készülünk. Idestova hat évtizede, 1020 márciusában Smetana A csók című operájával alakult meg a Szlovák Nemzeti Színház, az első hivatásos szlovák színtársulat. Méltóképpen szeretnénk megünne pelni ezt a jelentős évfordulót.

Jelenleg éppen a március végi ünnepségek műsorát készítjük elő. Ezért is ez a nagy jövésmenés.

A kezdődő évadról kérdezem öt.

— Még egy nagy esemény jegyében telik majrl el ez az évad. Jövőre ünnepeljük hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját. Mi eszmei és művészi szempontból egyaránt igényes és fölfigyeltető, a nézők értelmét és érzelmét befolyásoló előadásokkal szeretnénk köszönteni ml a fontos jubileu mot. Igyekeztünk olyan darabokat választani és minden erőnkkel, tehetségünkkel meg próbálunk olyan előadásokat színpadra vinni, amelyek témájukban. de előadásmódjukban is közel állnak a nézőhöz, gazda gítják érzelmeit és gondolatait.

Telefonok csörögnek, várat lan látogatók érkeznek. Élné zést kér, sürgősen a minisztériumba kell mennie.

Az opera művészeti vezetője hez kopogok be. ugyanazzal a kérdéssel.

— Operatársulatunk európai rangját az elmúlt évadban olyan kiváló előadások fémjelezték, mint a Makropulosz-iigy. a Porgy és Bess vagy Bartók A kékszakállú herceg vára című zenemüve. Művészi munkánk egyik nagy elismerése, hogy meghívást kaptunk a wiesbade- nt nemzetközi fesztiválra, ahol rajtunk kívül a stockholmi, a hamburgi, a varsói és a ljubljanai társulat szerepel, tehát igazán neves társulatok. Ha már a nemzetközi programnál tartunk, hadd mondjam el, hogy az opera és a balett februárban a csehszlovák kultúra napjai során a Szovjetunióban vendégszerepei.

— Természetesen ezek a rangos külföldi fellépések még el- mélyültebt* művészi munkára serkentenek. Idei bemutatóinkkal is igazolni szeretnénk európai hírnevünket.

— Az idei évad első premierje ősbemutató lesz. A bratislavai zenei ünnepségek nyitányaként visszük színre Ján Cikker ítélet című operáját Bra- nislav Kriška rendezésében és

Nevettetni és nevelni

Töve Jansson illusztrációi

A szürkészöld vizű Finn öbölnek egy kis szigetén tölti az év nagy részét a természettel együtt élő, költői lelkületű művész. Itt születnek a mesék sejtelmes világát idéző finom mívű illusztrációi. A neve Töve Jansson. Szobrász apa és festőnő anya gyermekeként 1904-ben Helsinkiben látta meg a napvilágot.

Legelső könyvillusztrációját 14 éves korában készítette. Ezután Stockholm, Helsinki és Párizs művészeti iskoláiban csiszolódott sajátos tehetsége. Hazájába visszatérve falfestmények foglalkoztatták, majd több meséskönyvet írt, amelyeket 25 nyelvre fordítottak, még japánra is. Közülük három kötet jelent meg a Mladé letá kiadásában, s a negyediket most készítik elő. Jansson írásait maga illusztrálja.

Most a nemzetközi gyermekév alkalmából a bratislavai Mirbach Palota második emeleti termében nyílt meg a művészetéről számot adó tárlat.

Tündéri poézis árad a falakat borító, a gyermekiélekhez azonnal utat találó fekete-fehér és színes illusztrációkból. Friss szépségű lapjainak motívumai átéltek. Kedves közvetlenséggel mondja el a megnyitón, hogy legkorábbi emlékei nem a konkrét valósághoz kapcsolódnak. hanem meséskönyvei beszédes képeihez. Ezeket őrizte meg tudatában, s ezeken keresztül látta a világot. Hasonlóan a gyermek fantáziájához, a művész képzeletében is összeszövődnek a reális és ugyanakkor fantasztikus motívumok. Ezeket aranyos humorral vetíti ki műveiben. Az üstökös közeledik, A varázsló kalapja, az Özönvíz, a Hűvös tél, a Nyár könyve című műveiben és a többiben a valóságban megismert tárgyakat, állatokat, növényeket, díszítő motívumokkal gazdagítva kifejező jelekké formálja át.

Az Andersen- és Lágerlöff-díjas Töve Janssonnak legfőbb művészi törekvése, hogy kis olvasóit mulattassa, megnevettesse. Beléjük plántálja a szép, a jó, a béke szeretetét. Derűvel aranyozza be napjaikat, s ez a derű melengeti majd eljövendő életüket és kialakítja a világképüket. A majdnem minden gyermekben rejlő művészi érzéket ébreszt- geti, neveli, fejleszti és kialakítja esztétikai érzéküket Reánk a tárlat szemlélőire, a száguldó ritmusú kor embereire is jótevően hat.

Shakespeare szavaival búcsúzunk a kiállítástól: „Maradni

édes, elköltözni fái“

BÁRKÁNY [ENÚNÉ

Ondrej Lenárd vezényletével.

Egy hónappal később Donizetti remekművét, a Lammermoori Luciát adjuk elő olaszul. Január ötödikén a baletttársulat adja elő Delibes Coppélia című művét. Színházunk megalakulására emlékezünk Bedrich Smetana A csók című operájának színpadra vitelével. Ez nem valamiféle tisztelgő, nosztalgikus előadás lesz, hanem egy mai felfogású rendezésben szeretnénk felcsillantani az opera értékeit. Úgy vélem Karéi Jernek rendező neve. tehetsége ele* gendő biztosíték ahhoz, hogy ez így is lesz.

— Az évad végén két korszerű hangvételű előadást tervezünk. Április végén Strauss Elektra című modern operáját, majd a szezon végén három mai szolvák szerző más-más hangvételű balettjét mutatjuk he.

— Ebben az évadban is sok neves külföldi szólista és más vendégszereplő lép föl, s ezzel együtt úgy vélem, színvonalas mozgalmas lesz ez az évad is.

A Hviezdoslav Színház dramaturgiáján dr. Ján Števček egyetemi tanár fogad, aki szeptembertől a színház fődramaturgja is.

— Mi Alekszandr Gel man Alulírottak című dokumentumjátékával kezdünk, október végén pedig a Kis Színpadon Mo- liére Tartuffjét visszük színre.

A rendezők Pavol Haspra, illetve Miloš Pietor. Néhány nappal karácsony előtt ugyancsak Pietor rendezésében ősbemutatót tartunk. Osvald Záhradník új darabja, a Legenda a magányról kerül színre. December végén Karol L. Zachar viszi színre Ján Holý Gefo Sebe- chlebsky című klasszikus komédiáját. A Hviezdoslav Színpadon Georgi Ragyicskov kortárs l»olgár drámaíró Kísérlet repülésre című darabját láthatjuk Pavol Haspra rendezésében. Az évad végén pedig Shakespeare egyik ritkábban játszott király- drámája, a II. Richárd kerül színre A rendező Miloš Pietor.

— A Kis Színpadon láthatjuk még Turgenyev Egy hónap falun művét, majd Tibor Ra- kovský rendezi Paul Valéry Az én Faustom című lírai drámáját. Adósságot törlesztőnk azzal is. hogy az ötvenes években elhunyt jeles spanyol drámaíró, Jacinto Bennavente Az érdekek vására című víg játékát bemutatjuk Pavol Mikulík rendezésében. Ezt a két művet viszonylag ritkán játsszák, szeretnénk bizonyítani, hogy érdemtelenül.

Ján Števček elmondta azt is, hogy egyik legfőbb céljuk, kimozdítani a kortárs szlovák drámaírást a jelenlegi hullámvölgyből. Elég sok kéziraton dolgoznak és szeretnék elérni, ha a jeles szlovák költők, továbbá a prózaírók is megpróbálkoznának színműírással vagy alkotásaik dramatizálásá- val.

Délután újra az igazgatóhoz nyitok be.

— Jókor érkezett — mondja, miközben jegyzetfüzetében lapoz — délelőtt pontosítottuk azt is, hogy a színház emlékkiállítása március elsején nyílik majd. Ladislav Vychodil, világhírű díszlettervezőnk is jövőre ünnepli hatvanadik születésnapját. így az ő kiállítása tulajdonképpen szervesen illeszkedik a színházunk rendezvénysorozatához. A Színháztudományi Intézettel közösen jelentetjük meg a neves szlovák rendezők és színészek portréit, az OPUS hanglemezgyártó vállalat pedig hangarchívumából több lemezt ad ki, amelyeken neves szlovák színészek szavalnak. illetve emlékezetes előadások részleteit adják elő.

Plakátokat, skicceket nézerje- 1979 tünk, aztán emléklapokat. Ránéz a sűrűn teleírott naptárra ix. 14. s megszólal:

— Mozgalmas évad lesz, és remélem, élményekben gazdag.

SZ. I