Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)

1979-09-11 / 214. szám, kedd

Ä bolgár—csehszlovák barátság tarlós és szilárd (Folytatás az 1. oldalról) lárdította helyzetét. Megemlí­tek még két számadatot: az el­múlt három évben az ipar és a mezőgazdaság számaránya 84:19-ről 84:16-ra változott. Iparunk arculatát ma a műsza­ki haladást képviselő olyan ágak dominálják, mint a gép-, a vegyipar, az elektronika, az energiaipar. A néphatalom megteremtése óta eltelt 35 esztendőben egyik legnagyobb sikerünk az új szo­cialista személyiség kialakítá­sa. A szocializmus nemcsak méreteinkhez képest hatalmas anyagi-műszaki alapot és vi­rágzó szellemi kultúrát hozott létre, hanem egyúttal új szo­cialista viszonyokat, új szocia­lista életmódot, új szocialista öntudatú és nevelésű embert. Elmélyül és tökéletesedik tár­sadalmunk demokratikus jelle­ge­A szeptember 9-i szocialista forradalom legfontosabb ered­ménye a reális szocializmus felépítése a Bolgár Népköztár­saságban. Szocialista hazánk méltó tag­ja a szocialista közösségnek, nagy nemzetközi tekintélynek örvend, s keresett és előnyös partnere közeli és távoli or­szágoknak. A bolgár nép most sikeresen váltja valóra a párt program­ját, a fejlett szocialista társa­dalom építésének programját. A dolgozók a Bolgár KP veze­tésével tudásukkal és erejük­kel a XI. pártkongresszus és a legutóbbi pártkonferencia ha­tározatainak teljesítésén, a kongresszus stratégiai irány­vonalának következetes megva­lósításán, a hatékonyság növe­lésén és a minőség javításán fáradoznak az élet mindén te­rületén. Röviden szólva így jellemez-' hetnénk a szocialista ország­építés során az elmúlt 35 év­ben megtett hosszú út legfon­tosabb eredményeit. Azét az útét, amelyen haladva számos akadályt és nehézséget kellett leküzdeni, sőt néhány objektív és szubjektív jellegű hiba is előfordult. Egyúttal maga a szocialista fejlődés is egyre új kérdéseket állít elénk, amelyeket meg kell oldanunk. Ezek a problémák fennkölt eszméink következté­ben, az ember javára tett tö­rekvéseinkből és természetesen a jelenlegi nemzetközi helyzet következtében adódnak. Nép­gazdaságunk a tervgazdálkodá­son alapul, szocialista népgaz­daság. Csakhogy nem képe­zünk izolált szigetet, részt ve­szünk a nemzetközi munka- megosztásban, és ezért figye­lembe kell vennünk a tőkés­országok gazdasági életében tapasztalható egyes jelensége­ket és tendenciákat. Sikereink a bolgár nép hOs munkájának, társadalmunk el­ismert vezető ereje, a Bolgár Kommunista Párt helyes politi­kájának, a nép és a párt meg­bonthatatlan egységének gyü­mölcsei. Ez az egység még a fasizmus és a kapitalizmus el­leni harc idején jött létre. Ezek a sikerek egyúttal a Szovjetunió felbecsülhetetlen értékű segítségének, a testvéri szocialista országok együttmű­ködésének és kölcsönös segít­ségnyújtásának, a nemzetközi kommunista mozgalom és a vi­lág összes forradalmi erői tá­mogatásának gyümölcsei. • Csehszlovákia és Bulgária népét a barátság és a szocia­lizmusért vívott közös harc sokéves nagy hagyományai kö­tik össze. Hogyan értékeli azt, amit kapcsolatainkban elér­tünk? — A bolgár—csehszlovák ba­rátság szilárd és őszinte. Sok­éves története van. Abban a közös harcban ontott véren alapul, amelyet országaink munkásosztálya és népe vívott nemzeti függetlenségéért, a szociális igazságért, a fasizmus ellen. Olyanok vagyunk, mint az édestestvérek, mert nyel­vünk, szokásaink és hagyomá­nyaink nagyon közeliek. A bol­gár—csehszlovák barátság ke­mény próbákat állt ki, jól meg­állta a hűség és a testvériség próbáját. E barátság fő erejét és alap­ját a jelen, közös ideológiánk, a marxizmus—leninizmus, cél­jaink és törekvéseink egysége képezi. Bulgária és Csehszlová­kia népét egybekapcsolja a szocializmus és a kommuniz­mus építéséért vívott közös harc, a szocialista közösséghez való tartozás, a Szovjetunióval, a szovjet néppel, valamint a többi szocialista ország népei­vel való közös és megbontha­tatlan barátság. Bulgária és Csehszlovákia felszabadulása a fasizmus és a kapitalizmus igája alól a kap­csolatok sokoldalú fejlesztésé­nek az akkori korban szinte elképzelhetetlen útját nyitotta meg. A bolgár—csehszlovák szövetséget, a bolgár—cseh­szlovák testvériséget népeink nagy fiainak, Georgi Dimitrov* nak és Klement Gottwaldnak aláírása szilárdította meg az 1948-ban megkötött első barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­désen. Az egyezményt 1968-ban felújítottuk, és ma szilárd alap­ját képezi testvériségünk és szövetségünk továbbfejlesztésé­nek. A bolgár—csehszlovák kapcsolatok évről évre szilár­dulnak és egyre fontosabb sze­repet töltenek be országaink­ban a fejlett szocialista tár­sadalom sikeres építésében. A kapcsolatok és az együtt­működés fejlesztése szempont­jából nagy jelentőségűek a Gustáv Husák elvtárssal, * a CSKP KB főtitkárával, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság elnökével, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom kiváló személyiségével, a bolgár nép nagy barátjával és személyes barátommal való rendszeres találkozók. Nagyra értékeljük e találkozókat és eredményeiket. Együttműködé­sünk elmélyítéséhez ugyancsak hozzájárulnak a kormány kép­viselőinek és a külügyminisz­tereknek megbeszélései. Rend­szeres és hasznos kapcsolato­kat tartanak fenn parlament­jeink, társadalmi és tömeg­szervezeteink, kulturális és tu­dományos intézményeink, ke­rületeink stb. Valóban nagyban előmozdít­ja a testvéri kapcsolatok el­mélyítését és megszilárdítását a Bolgár Kommunista Pártnak ps Csehszlovákia Kommunista Pártjának, valamint a két párt központi bizottságának szilárd együttműködése. Rendszeres tapasztalat- és véleménycserét folytatunk a pártmunka külön­féle kérdéseiről, küldöttségek és munkacsoportok csereláto­gatásait szervezzük meg. Mind­ez elősegíti egységünket, el­mélyíti a kölcsönösen hasznos együttműködést. Számos olyan látható és nem látható fonal van, amely párt­jaink, országaink és népeink együttműködését bizonyítja. Az a táptalaj, amelyen testvérisé­günk és barátságunk megszü­letett — a marxizmus—leniniz­mus és a szocialista interna­cionalizmus —, a bolgár—cseh­szlovák együttműködés elmé­lyítésének szüntelenül új lehe­tőségeit nyitja meg. • A testvéri szocialista or­szágok gazdasági együttműkö­dése hozzájárul sokoldalú fej­lődésükhöz. Csehszlovákia és Bulgária szorosan együttműkö­dik a KGST keretében. Hogyan értékeli gazdasági együttmű­BOLGÁR KÖNYVKIÁLÜTÁS BRATISLAVÁBAN ICSTK) — A bolgár irodalmi napoik részeként tegnap ia bra tisla vad Egyetemi Könyvtárban bolgár könyvkiállítás nyílt. A megnyitó ünnepségen jelen voltak a párt és az illanni szervek, valami int a kulturális 'intézmények képviselői. Ott volt Todor Jonesev, a Bolgár Népiköztársaság bratislavai lö­kő nzu Íja és a Bolgár írószö­vetség küldöttsége Léda Mile- Vova érdemes mű vészinek, Író­nőnek, a Bo’igár Műfordítók Szövetsége elnökségéneik veze­tésével. A kiállítás anyagát az Egyetemi Könyvtár bolgár könyvállományából, az elmúlt öt esztendő könyvterméséből válogatták össze. Miroslav Válek nemzeti mű­vész, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagja, sz lovaik kulturális miniszter tegnap Bratislavában fogadta a Bolgár írószövetség küldöttségét. ködésünk eredményeit és táv­latait? — Bulgária és Csehszlovákia kapcsolataiban nagy gondot fordít a gazdasági együttműkö­désre. A tervszerű gazdasági együttműködés alapjait 1948- ban raktuk le az első kereske­delmi egyezmény aláírásával. Az árucsere-forgalom szünte­lenül növekszik, az 1965. évi 51 millió rubelről az idén 4-61,6 millióra emelkedett. Az áru­csere-forgalom szerkezete is megváltozott; a gépipari ter­melés került az első helyre. Függetlenül attól, hogy a gazdasági kapcsolatok alapját a KGST keretében folyó áru­csere-forgalom képezi, együtt­működésünk új területekre is kiterjed, különösen a KGST komplex szocialista integrációs programjának jóváhagyása óta. Nemcsak a kereskedelmi kap­csolatok kiszélesítése e cél, ha­nem az együttműködés új, ma­gasabb formáinak keresése, a termelés szakosításán és ko­operációján alapuló integráció is. Erre konkrétan nagy gon­dot fordítanak párt-, és kor­mányszerveink, valamint a bol­gár-csehszlovák gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködési vegyes bizottság. Ezen a téren már nem keveset ér­tünk el. Huszonegy kétoldalú egyezményt kötöttünk a terme­lési szakosításról és kooperá­cióról. A bolgár—csehszlovák gazdasági kapcsolatok komple­xumában fontos helyet foglal el a kétoldalú tudományos-mű­szaki együttműködés. Jelenleg a gazdasági és a tudományos- műszaki együttműködés lehe­tőségeit még távolról sem me­rítettük ki. Hangsúlyozni akarom, hogy a két ország szüntelenül fej­lődő gazdasági potenciálja, va­lamint a KGST komplex és célprogramjai nagyon jó távla­tokat nyitnak gazdasági és tu­dományos-műszaki együttmű­ködésünk további elmélyítésé­nek útján. Erre a már aláírt államközi dokumentumok alap­ján, a népgazdaságfejlesztési tervek egyeztetésével kerül sor. Nagy és bonyolult munka vár e téren ránk. Kifejezném azt a meggyőző­désemet, hogy a Gustáv Husák elvtárssal, valamint a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság más párt- és állami veze­tőivel küszöbönálló megbeszé­lések új ösztönző erővel hat­nak majd testvérpártjaink, or­szágaink és népeink termékeny kapcsolatainak továbbfejleszté­sére, gazdagítani fogják együttműködésünket, s új tar­talommal töltik meg kapcsola­Peter Colotka megtekintette az Intersport '79 kiállítást | ČSTK) — Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök tegnap meg teikintette az Intersport ’79-et, a sport-, a turisztikai és az idegenforgaVmi kellékek nemzetközi kiállítását. Az In- cheba külkereskedelmi vállalat vezető dolgozóinak és a Cseh­szlovák Testnevelési Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága tisztségviselőinek kíséretében megteikintette a kiá'ilítás anya- gát. A bemutató célja a töme­ges testnevelés és az élsport fejlesztésének előmozdítása, egyszersmind a népek békés együttműködése ügyének támo­gatása. közélet — JOSEF KORČÄK, a CSKP KB Elnökségének tagja, cseh minisz­terelnök tegnap búcsúlátogatáson fogadta Barity Miklóst, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagykövetét. — BOHUSLAV CHŇOUPEK cseh­szlovák külügyminiszter tegnap Prágában, a Černin-palotában be­mutatkozó látogatáson fogadta Heinz Weinbergert, az Osztrák Köztársaság új rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét. — ANDREI BARCAk külkeres­kedelmi miniszter tegnap fogadta lonel Diaconescut, Románia cseh­szlovákiai nagykövetét. A két or­szág gazdasági kapcsolatairól és az együttműködés továbbfejleszté­séről tanácskoztak. tainkat. Ez Bulgária és Cseh­szlovákia népének érdeke, a szocialista közösség megszi­lárdításának, a békének és a népek közötti együttműködés­nek érdekeit szolgálja. • Tisztelt Zsivkov elvtárs, Csehszlovákia és Bulgária a Varsói Szerződés szilárd lánc­szemei, és aktívan hozzájárul­nak a békének és a népek biz­tonságának megszilárdításához. Miben látja a Bolgár Népköz- társaság fő hozzájárulását eh­hez a közös erőfeszítéshez? — A Bolgár Népköztársaság következetes, konstruktív kül­politikát követ á békés egymás mellett élés lenini elvei alap­ján. A Szovjetunióval és a töb­bi szocialista országgal a leg­szilárdabb barátságban és test­véri egységben országunk tevé­kenyen kiveszi részét a nem­zetközi kapcsolatok formálásá­ból. Elsősorban ezzel magyaráz­ható a kis Bulgária növekvő tekintélye a Balkán félszigeten ugyanúgy, mintr Európában és a világ többi részén. A szocialista országok egy­sége és együttműködése mind­egyik szocialista ország lehe­tőségeit megsokszorozza, kez­deményezésüket és erőfeszíté­seiket sokkal hatékonyabbá te­szi. Szorosan és sokoldalúan koordináljuk eljárásunkat a Varsói Szerződés többi tagálla­mával a két- és a többoldalú együttműködés útján. Rendsze­resen részt veszünk a Varsói Szerződés tagállamai vezető párt- és állami tisztségviselői­nek találkozóin és megbeszé­lésein. A Bolgár Népköztársaság számos olyan kezdeményező javaslat társszerzője, amelyet a Varsói Szerződés szervezeté­ben dolgoznak ki. A jóváha­gyott dokumentumok körvona­lazzák a világbéke és a nem­zetközi biztonság megszilárdí­tását célzó erőfeszítéseinket, s a bolgár külpolitika figyelmé­nek homlokterében állanak. Ily módon veszünk részt a legak­tívabban a Varsói Szerződés tagállamai külpolitikai irányvo­nalának formálásában és meg­valósításában. Az enyhülés elmélyítése, va­lamint átfogó és visszafordít­hatatlan folyamattá tétele a jelenkor legfontosabb feladata. Ez hatékony intézkedéseket kö­vetel meg a fegyverkezési haj­sza leállítása céljából és azzal a céllal, hogy fokozatosan megkezdődjön az igazi leszere­lés. Fontos lépést jelent ezen az úton a SALT—Il-nek, a hadá­szati támadófegyverek korláto­zásáról szóló szovjet—amerikai szerződésnek aláírása. Népünk nagyra értékeli a Szovjetunió erőfeszítéseit és Leonyid lljics Brezsnyev elvtárs nagy szemé­lyes hozzájárulását a megálla­podáshoz. Reméljük, hogy a po­litikai józanság felülkerekedik, és a szerződést az Egyesült Államok is ratifikálja. Lehetőségeivel összhangban a Bolgár Népköztársaság hoz­zájárul a testvéri szocialista országok azon közös törekvé­séhez, hogy a háború tűnjön el az emberiség életéből, likvidál­ják a fegyverkezési terveket. Az ENSZ-ben és szakosított szervezeteiben, a genfi lesze­relési bizottságban, a közép-eu­rópai csapat- és fegyvercsök­kentési tárgyalásokon a bolgár küldöttek a Varsói Szerződés tagállamainak 1978 novemberé­ben Moszkvában kiadott nyilat­kozatához tartják magukat. Minden lehetőt, megteszünk azért, hogy megvalósuljanak a testvéri országok külügyminisz­teri tanácsa által nemrég elő­terjesztett javaslatok. Különös jelentősége van annak a javas­latnak, hogy európai értekez­leten szerződésben kötelezzék magukat az országok arra, hogy elsőként egymás ellen sem atom- sem pedig konvencionális fegyvereket nem vetnek be, ugyanúgy, mint annak a javas­latnak, hogy az európai orszá­gok, az Egyesült Államok és Kanada részvételével politikai szintű konferenciát hívjanak össze, amelyen megvitatnák a bizalom megszilárdításának és az Európában egymással szem­ben álló haderők létszámcsök­kentésének kérdéseit. Helsinki szelleme számunkra azt jelenti, hogy folytatjuk a finn fővárosban aláírt megálla­podások megvalósítására irá^ nyúló erőfeszítéseket. A Bolgár Népköztársaság elvárja, hogy a helsinki értekezleten részt vett országok képviselőinek madridi találkozója a feszült­ségenyhülés folyamatának új szakaszát nyissa meg Európá­ban és az egész világon. Bulgária aktív konstruktív és békeszerető politikájával a Balkánon arra törekszik, hogy az európai földrésznek ez a térsége a jószomszédi kapcso­latok, a megértés és az együtt­működés területévé váljék. E politika nem konjunkturális, megfelel a balkáni népek érde­keinek, s mi a jövőben ugyan­úgy, mint eddig ezt a politikát fogjuk következetesen és tán- toríthatatlanul követni. Végezetül engedje meg, hogy kihasználva ezt a lehetőséget, a Rudé právo útján szívből jö­vő jókívánságaimat fejezzem ki a testvéri Csehszlovákia népé­nek, jó egészséget, boldogsá- got és megelégedettséget kíván­jak, valamint újabb sikereket a CSKP XV. kongresszusán el­fogadott határozatok teljesítő- séhez, szép hazájukban a fej­lett szocialista társadalom épí­téséhez. # Köszönjük az interjúi. SANTIAGO TÜNTETÉSEK, LETARTÓZTATÁSOK AZ ÉVFORDULÓN Fokozni kell a junta elszigetelődését l(ÍSTK) — A chilei főváros­ban többszáz chilei állampol­gár tiltakozó felvonulást tar­tott a fasiszta diktatúra önké­nye eľien a fasiszta hatalom- átvétel 6. évfordulóján. A részt­vevők szolidaritásukról bizto­sították a 2500 eltűnt chilei hazafi hozzátartozóját. Az „el­tűnteket“ a chilei titkos rend­őrség vette őrizetbe, majd ,,el­tűntekké“ nyilvánította. A rendőrség és a hadsereg bru­tálisan közbelépett, és a tün­tetés ötven résztvevőjét letar­tóztatta. SödertáLje svéd városban chilei szolidaritási értekezle­tet tartottak. A záródokumen­Az-afgán és a laoszi államfő Moszkvában (CSTK) — Nur Mohammed Taraki, az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnöke, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bi zottságánaik főtitkára Havannából hazafelé tartva megszakította útját Moszkvában. Szufanuvong, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, köztársa­sági elnök, a Laoszi Legfelsőbb Népi Gyűlés elnöke is megállt a szovjet fővárosban. tűm hangsúlyozza, hogy a chi­lei nép már hat éve él a fa­siszta rezsim terrorja alatt. A résztvevők felszólították a vi'iág demokrat Ük us és haladó erőit, hogy ismételten ítéljék el a fasiszta diktatúrát, és já­ruljanak hozzá a junta elszi­getelődéséhez. Párizsban közzétették a chi­lei dolgozók egyesített köz­pontjának nyilatkozatát, amely­ben határozottan tiltakoznak Hernan Cubillos chilei minisz­ter nyugat-európai körútja ellen. NATO-hadgyakorlat (ČSTK) — A nyugat-német­országi Hessen tartományban hétfőn megkezdődött ^ a NATO „Constant Enforcer-79“ elneve­zésű hadgyakorlata. Szeptem­ber 21-ig tart, s a nyugatné­met Bundeswehr, az amerikai, a kanadai és a belga hadsereg mintegy 30 000 katonája, több mint 1000 katonai járműve és 330 helikoptere vesz részt rajta. A „Constant Enforcer“ csak egyike annak a több mint 25 katonai hadgyakorlatnak, ame­lyeket a NATO az idén ősszel Nyugat-Európában Norvégiától a Földközi-tenger térségéig tart, tíisz 1979. IX. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom