Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)

1979-09-07 / 211. szám, péntek

Harcokban megedződve „ HARMINCÖT ÉVVEL EZELŐTT SZEPTEMBER 8-ÄN KEZDŐDÖTT MEG A KÁRPÁT-DUKLAI HADMŰVELET A lágyan csobogó Túróc pa­tak jobb partján húzódik meg a mintegy 200 lakosú Alsófalu (Polina). Keskeny, köves utcáit takaros virágos ablakú családi házak övezik. A falu végén, a 13-as számú házban lakik Sla­nec Pál, 66 éves nyugdíjas, a Szovjetunióban megalakult csehszlovák hadtest egykori katonája. Mozgása még ma is fiatalos, csak a haja lett hó­fehér. — A magyar megszállás évei­ben minden nyáron behívtak: gyakorlatra. Nem arathattam, így a télirevalót sem kerestem meg — idézi fel a múlt keserű emlékeit. — 1942 ben csend­őrök vittek el, s az egyik me­netszázaddal kivittek a front­ra. Az első naptól az volt a tervem, hogy átszököm, de az első vonalhoz közel sem enged­tek. Amikor a Don-kanyarban a magyar hadsereget szétver­ték, a visszavonuláskor lema­radtam. A szovjet parancsnok­ságon jelentkeztem, buzulukba irányítottak. A pótezredben hamar átestem a kiképzésen, majd altisztként fefremovba vezényeltek, ahol részt vettem a második ejtőer- nyösdandár katonáinak kikép­zésében. Itt ismerkedtem meg a később hősi halált halt bakti fán Úriakkal — folytatja. — Amikor a dandárt harcrakési- nek nyilvánították, visszatér­tem az egységemhez. Az első dandár híradós zászlóaljában voltam szakaszparancsnok. Esős, hideg időben indultak el Cernovicéből a frontra. Siet" tek, hogy mielőbb elérhessék az államhatárt, különösen azután, hogy hírül vették, a szlovák nép felkel elnyomói ellen. A legszívesebben mindjárt harc­ba bocsátkoztak volna az el­lenséggel, de erre parancsot csak szeptember 8-án kaptak. — Az őrmester, szakaszpa­rancsnok csak a saját és har­cosai feladatát ismerte — mondja, majd így folytatja. —■ Az pedig az volt, hogy mindig megbízható összeköttetést tart­sunk fenn, idejében készítsük el a telefonvezetékhálózatot. Kúszva, pergőtűzben építettük a vezetékeket. Egy egy gránát- tölcsérben megpihenve, az előt­tünk levő Kárpátok bérceit fi­gyeltük, majd újra előre men­tünk. Slanec őrmester bátor katona volt, a legnagyobb tűzben is megtalálta a parancsnoki harc­állást, ahová a telefonvezeté­ket kellett húzni, vagy a grá­nát okozta kárt eltávolítani. Az első csehszlovák hadikeresz­tet személyesen Svoboda tábor­noktól kapta az 534-es magas­laton. Itt és másutt is közvet­lenül részt vett a harcokban, géppisztolyával védte a telefon- állomást, segített az ellentáma­dás visszaverésében. — A harc, a háború kegyet­len. Sok bajtársam esett el, en­gem elkerült a golyó. Az ember gyakran kockáztatta az életét, ha sikerült a feladat teljesítése, a nehézségekről megfeledke­zett, elfelejtette az átvirrasz­tott éjszakákat. Emlékezetem­ben leginkább október 6-a ma­radt meg, amikor a hazai föld­re léptünk — mondja. Szinte ma is átéli a boldog pillanatot, annál is inkább, mi­vel légvonalban a Duklai-hágó 100 kilométernyire van lakhe­lyétől. Hazai földre lépve, a harc tovább folytatódott. Amer­re csak nézett, letarolt erdőt, felperzselt falvakat látott. Szá­zadparancsnok volt, amikor Lip­tovský Mikuláš térségébe értek. Nyolc napi szabadságot kapott, hogy az otthoniakat megláto­gassa, de a hatodik napon újra Két év katonai szolgálat után A tényleges katonai szolgá­lat után ezekben a hetekben térnek vissza a polgári életbe, munkahelyeikre a fiatalok. Két év alatt a fiúk megférfiasod- tak, megtanulták, hogy nem sza­bad visszariadni a nehézségek­től, a bonyolult feladatoktól, Olyan katonákat kerestünk fel, akik rövidesen levetik az egyen­ruhát. Egy kérdést tettünk fel nekik: milyen élményekkel hagyják ott a hadsereget, mit adott nekik a kétéves szolgá­lat? Szóvá tesszük Takarékoskodunk? Ipolyságon (Šahy) az új la­kótelepen lakom. Házunk mel­lett még folyik az építkezés. Aa ablakból jól belátom az egész területet. Néha jól esik nézni az építők szorgalmas munkáját. A napokban nagy sürgés-forgásra lettem figyel­mes. Négy markos, fiatal mun­kás a maradék csövektől, desz­kától és hulladéktól tisztította meg a területet. A nagyobb, súlyosabb darabok elhordásá- foaa autódaru segített. A min­denféle limlom között egy ku­pac, négyzet alakú, útszegély kirakásához használt betonlap is szomorkodott. A munkások körülállták, tanácskoztak, majd az egyik elment. Kíváncsivá tett a dolog, gondoltam, megvá­rom, milyen döntésre jutottak. Csakhamar visszatért egy Hon típusú rakodóval. A négy fia­talember fürgén megrakta a hatalmas kanalat, a gép elin­dult, én meg nem akartam hin- ni—a szememnek. Alig tíz mé­terre] odébb borította ki a ter­hét! Ez már igen- Takarékosko­dunk az energiával! BENiGYlK MARTA — Pavol Klajn, tizedes, párt- tagjelölt, példás katona: A ka­tonai szolgálat évei alatt első­sorban politikai látóköröm bő­vült, sok üj ismeretet szerez­tem a világnézetet illetően is. A szakismeretek mellett ezeket a politikai ismereteket helye­zem az első helyre. Hiszen a fiatalok többsége úgy érkezik a hadseregbe, hogy még nin­csenek kikristályosodva néze­teik, A hadseregben nagyon színvonalas politikai nevelés folyik. A két év alatt az ala­kulat SZISZ-szervezetében is tevékenykedtem. Sok tapaszta­latot gyűjtöttem a különböző versenyek szervezésében. Úgy gondolom, hogy ezeket a mun­kahelyemen és a SZISZ-szerve- zetben is hasznosíthatom. Imrich Beňovčík tizedes, pél­dás katona, példás szakasz pa­rancsnoka: Teljes mértékben egyetértek Pavol Klajnnal. Az elmondottakat még személyes tapasztalataimmal is ki szeret­ném egészíteni. Mint a SZISZ- alapszervezet elnöke, nagyon sok, a polgári életben ís fel­használható ismeretet gyűjtöt­tem. Mint szakaszparancsnok megtanultam az emberekkel bánni. Valamennyien, akik a szolgálat alatt parancsnoki funkciókat töltenek be, sok mindent elsajátítanak a pszi­chológia és a pedagógia terü­letén. Nagyon fontosnak tar­tom, hogy a hadseregben új szakképzettség megszerzésére is alkalom nyílik. Véleményem szerint fiataljaink számára a hadsereg minden szempontból jó iskolát jelent. Két fiatalt szólaltattunk meg. Hasonló élményekkel távozik a kétéves katonai szolgálat után több ezer más fiatal is. Vala­mennyien egyetértenek abban, hogy a hadseregben eltöltött két év nem volt fölösleges. Az ott szerzett politikai és szak­mai ismereteket tovább kama­toztatják majd egész társadal­munk javára. 6. F. az első vonalban volt. Egy al­kalommal önként segített a ne­gyedik dandár egyik egységén. Golyózáporban két katonájával megteremtette az összeköttetést a peremvonalban harcoló alegy­séggel. Ezért kapta meg a má­sodik csehszlovák hadikeresz­tet. — A németek fegyverletéte­léről szóló hír Kojetín közelé­ben ért, de mi még két napig harcoltunk — emlékezik visz- sza. — Prágában részt vettem a díszszemlén, majd Brnóban és Nové Mesto nad Váhomban szolgáltam, felújítottuk a tönk­rement telefonhálózatot. Ősszel leszereltem, és ott folytattam az , életem, ahol a bevonulás előtt abbahagytam. Hamarosan beléptem a pártba. Megmaradt egyszerűségében, megfontoltságában. A Járási Útkarbantartó Vállalatnál ke­rek 26 évet dolgozott le. Évek hosszú során volt a hnb és a helyi pártszervezet elnöke. Ma is a szkárosi (Skerešovo) üze­mi pártszervezet alelnöke. Ki­vette részét a szövetkezetek megalapításából is. Mindig úgy dolgozott, ahogy egykor a fron­ton harcolt. Becsülettel, tiszte- ségesen. — Az elmúlt harmincöt év alatt néhány alkalomal jártam a duklai hágónál — mondja búcsúzóul. — Egy-egy magaslat vagy völgy ismerős volt. A Vyš­né Komárno fölött levő pa­rancsnoki harcálláspont ma is épp olyan, mint akkor volt, csak a golyók nem fütyülnek. A faluban és a környékén csak Pali bácsinak szólítják. Megbecsülik, mint ahogy ő is megbecsül másokat. Csak ke­vesen tudják róla, hogy 18 ki­tüntetése közt az említetteken kívül ott van a Bátorságért Ér­demrend, a Duklai emlékérem, a Fasizmus elleni harcban, va­lamint az Építésben szerzett ér­demekért kitüntetés. Mindez bizonyítéka annak, hogy Alsó­falun a 13-as számú házban olyan ember lakik, aki minden­kor helytállt, és ma is azon fá­radozik, hogy a jövő generáció még örömtelibb napokat éljen meS­NÉMETH JÄNOS Kommentáljuk Százezrek ebédje Nem kell külön bizonyítanunk, hogy nálunk senki sem szűkölködik ételben. Elegendő, ha egy pillantást vetünk jól táplált embertársainkra, vagy a szeméttárolókba do­bott élelmiszerekre. Étkezési szokásaink miig sem felelnek meg a korszerű táplálkozás követelményeinek — sem az étkezések ideje, sem pedig az ételek elkészítési módja és összetétele szempontjából. Az orvosok nem győzik hang­súlyozni, milyen fontos a rendszeres étkezés, az, hogy na­ponta egyszer, lehetőleg délben meleg ételt fogyasszunk. Mivel többségünk munkaviszonyban van, ennek a követel­ménynek csakis az üzemek, intézmények segítségével, az üzemi étkeztetés kihasználásával tehetünk eleget. Hazánkban az üzemi étkeztetést jelenleg a dolgozók egyharmada veszi igénybe. Sok ez, vagy kevés? Ha azt vesszük figyelembe, hogy a hetvenes évek elején még a 20 százalékot sem érte el ez az arány, kétségtelenül jelentős fejlődést értünk el, de ha a követelmények szemszögéből értékeljük a helyzetet, távolról sem lehetünk elégedettek. Csak példaként említjük, hogy a Szovjetunióban és az NDK-ban 60—70 százalék körül mozog az étkezők száma. Ezért a tervek szerint 1985-ig nálunk is el kell érni az 50, és 1990-ig a 70 százalékos arányt. Ahhoz, hogy ezt teljesíthessük, több problémát kell megoldanunk. Elsősorban az étel készítéséről kell szólni. Ma hozzávetőlegesen a konyhai munkák kétharmadát ha­gyományos módon, kézzel végzik. Ha a konyhák ellátott­sága nem javulna, csupán 1980-ig további 50 000 konyhai alkalmazottat kell felvenni — ez pedig lehetetlen, hiszen jelenleg is hiány van szakácsban, de elsősorban kisegítő személyzetben. Az egyedüli járható út a félkészáruk, a köz­pontilag feldolgozott nyersanyagok, a mélyhűtött ételek felhasználásának fokozása, a konyhák további bővítése. A jövő a nagy központi konyháké, ahol gazdaságosan al­kalmazhatók az ipari módszerek és a munkahelyeken ez esetben elegendő, ha tálaló- és étkezőhelyiségek vannak. Ez különösen u kisebb üzemeknek, hivataloknak jelent majd nagy segítséget, mert ezekben külön konyha üzemel­tetése nem kifizetődő. Sokan idegenkednek még az üzemi éttermektől és tegyük hozzá, hogy nem egy esetben indokoltan. Az egyhangú étlap, az ételek rossz minősége miatt több helyen nincs kihasználva a meglevő konyhák kapacitása sem. Rendsze­rint a nyersanyagok minőségére hivatkoznak, amikor meg­fogyatkozik a kosztosok száma, pedig számtalan olyan üzemi éttermet említhetünk meg, ahol minden ételt ízle­tesen készítenek el és a változatosságról sem feledkeznek meg. Az is előfordul, hogy jó a koszt, az étterem is tágas, korszerű, de sokáig kell várni a tálalásra, nincs az asztalon só, szalvéta, pohár, piszkos az abrosz. Ezek a gondok old­hatók meg a legegyszerűbben — a konyhai dolgozók jobb hozzáállásával, szakismereteik bővítésével, munkájuk kö­vetkezetesebb ellenőrzésével. A CSKP KB li. ülése rámutatott, hogy az üzemi étkez­tetés fejlesztése nemcsak szociális feladat, hanem fontos termelési tényező is, mivel befolyásolja a dolgozók egész­ségét, munkaerejét és teljesítményét is. A kitűzött cél — tíz év alatt az étkezők számának megkétszerezése — el­érése, kétségtelenül sok erőfeszítést követel meg, de tel­jesítése a társadalom és a dolgozók közös érdeke. CSIZMÁR ESZTER ORVOSI TANÁCSADÓ A pajzsmirigy A nagymértékben megnagyob­bodott, szembetűnő pajzsmirigy nemcsak szépséghiba, hanem a mindinkább kifejlődő betegség tünete is. A pajzsmirigy az em­beri test igen fontos szerve. A belső elválasztású mirigyek közé tartozik. Ebben képződik a tiroxin és a trijódtironin hor­mon. Ezek befolyásolják szá­mos sejtenzim tevékenységét, és ezzel nagymértékben bekap­csolódnak az életfolyamatok anyagcseréjébe. Ezenkívül a fejlődés időszakában a pajzsmi- rigyliormonok részt vesznek az egyén differenciálódásában és nemi érésében is. A pajzsmirigy tevékenységé­nek zavarai sokféle megbetege­dést válthatnak ki. Sok évszá­zados orvosi megfigyelések azt igazolták, hogy az egészséges testi és szellemi fejlődésnek alapfeltétele a pajzsmirigy megfelelő működése. A múlt század eleje óta Euró­pában és másutt is fokozott fi­gyelmet fordítottak a golyva tömeges előfordulására. Rájöt­tek, hogy a pajzsmirigy formá­jának megváltozása elsősorban a hegyi körzetekben, kivétele­sen a síkságokon (nálunk pl. a Csallóközben) fordul elő. Mindig külső okok idéztéjt elő. Ezt nevezik endémiás golyvá­nak (strumának). Ma már tud­juk, hogy a talajban, a vízben, a levegőben és az élelmiszerek­ben mutatkozó' jódhiányon kí­vül más elemek és főképp szer­ves anyagok is kiválthatják, pl. a strumigén anyagok, amelyek bizonyos zöldségfélékben for­dulnak elő. A pajzsmirigy működésének zavara a szabályozórendszer bármelyik láncszemének meg­hibásodása miatt hekövetkez­het: ha nincs a vízben vagy az élelmiszerekben jód, a jód- hiány következtében a pajzsmi­rigy növekszik, ezt nevezzük jódhiányos strumának. Pajzsmi- rigy-hormOnhiány akkor is be­következik, ha a hormonterme­léshez szükséges „nyersanya­got.“ a test rosszul dolgozza fel. A betegség oka rendsze­rint öröklődő, és a hormonter­melés enzimatikus zavarként szokás megjelölni. A pajzsmi­rigy csökkent hormontermelése figyelhető meg a pajzsmirigy folikulasejtjeinek gyulladás miatti tartós károsodása után is. A legkülönbözőbb korú egyé­neknél előfordulhat, és a pajzs­mirigy tartós csökkent tevé­kenysége következtében az egyes szerveken jellegzetes el­változásokat idéz elő: a bőr fe­szült (mixödéma), az izomzat laza, a fizikai és a szellemi tevékenység lassúbb. Ezt az ál­lapotot hipotireózisnak nevez­zük. A pajzsmirigy csökkent tevé­kenysége miatti állapot megkö­veteli, hogy az illető úgyszól­ván egész élete folyamán hor­monpótló kezelésben részesül­jön, miközben állandó ellenőr­zésnek kell alávetni, ugyanis az előírt készítményt az évek múltával fokozatosan mind na­gyobb és nagyobb adagokban kell alkalmazni. Ellenkező eset­ben az aluladagoltsági állapot másodlagos tüneteket okoz, gyors éreimeszesedési folyamat indul meg. Ez az állapot sú­lyosabb, sőt életveszélyes komplikációkkal is járhat, mint pl. agyvérzést, szívizom- infarktust és a végtagok szö­veteinek az elhalását okozhat­ja. Különösen nagy csoportot képeznek azok a betegségek, amelyek a pajzsmirigy fokozott tevékenységével vannak össze­függésben, ilyenek: a pajzsmí- rigy megnagyobbodása, a cso­mós pajzsmirigy és a Basedow- kór, amelynek esetén a pajzs­mirigy megnagyobbodásán kí­vül nagymértékben termelődnek a hormonok is, a szem pedig jellegzetesen kidülled a szem­üregből. Mindhárom csoport­ban a páciens fokozott mérték­ben nyugtalan, nem képes a munkájára vagy az olvasott szövegre összpontosítani a fi­gyelmét, erős szívdobogása van, bőségesen táplálkozik és még­is fogy, alvászavara és gyako­ri hasmenése van. A pajzsmi­rigy fokozott tevékenységét vagy olyan gyógyszerekkel ke­zeljük, amelyek mérsékelik a hormonképződést, vagy pedig a pajzsmirigylebenyek műtéti úton való megkisebbítésével, ezzel csökkentve a hormonkép­ződést. Amennyiben a fokozott tevékenység állapotát nem gyógykezelik, néha az állapot hirtelen rosszabbodása, tireo­toxikózis krízis következhet be, amely veszedelmes kompliká­ciókhoz vezethet, s nemegyszer halállal is végződhet. A betegségek külön csoport­ját képezik a pajzsmirigydaga- natok, amelyek az összes pajzs­mirigybetegségek mintegy 4 százalékát teszik ki. Ezek gyógykezelése vagy műtéttel vagy kombinált módszerrel tör­ténik. Az elmondottakból kitűnik, hogy a pajzsmirigy milyen fon­tos szervünk, amely biztosítja szervezetünk helyes működését, tehát mind a testi, mind a lel­ki egészséget. Éppen ezért na­gyon fontos, ha az említett tü­neteket észleljük magunkon, azonnal forduljunk szakorvos­hoz, mert a hosszabb várakozás a betegség rosszabbodásához vezethet, és komoly, gyakran ix. 7, jóvátehetetlen következménye­ket vonhat maga után. Dr. DIONÝZ ORAVEC ^ ÚJ szó 1979.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom