Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)

1979-09-06 / 210. szám, csütörtök

A MEGFELELŐ AGROTECHNIKA - A10 TERMES ALAPJA TEUESlTI küldetését A műtrágyázás a legidőszerűbb feladatok közé Az úf, közös szárító (A szerző felvételei) tartozik Napjainkban nagy figyelmet u komló betakarításának is szentelnek A nyugat szlovákiai kerületi pártbizottság elnöksége nemrég megtartott ülésén egyebek közölt azt is értékelte, hogy a ke­rület milyen eredménnyel zárta az Idei gabonabetakarítást. Az aratással már mindenütt végeztek, csupán néhány szö­vetkezetben kell még befejezni a szalmabegyűjtést és a tarlóhántást. A kerület földművesszövetkezetei és állami gazdaságai tehát gyorsított ütemben készülnek az Őszi mező- gazdasági munkákra. A gabonabetakar it ássál párhuzamosan már lezajlott a kerületben a gabonafelvásárlás is: 684 342 ton­na gabonát adtak népgazdaságunknak, ami valamivel több a tervezettnél. És most nézzük meg, hogy a kerület néhány já­rásában milyen termést értek el, s hogyan készültek fel az őszi munkákra? Trnavában a já­rási mezőgazdasági igazgatóságon ép­pen látogatásunk napján dolgozták fel a szövetkeze lek és állami gaz­daságok idei ara­tási jelentéseit. Sajnos voltak kö­zöttük olyanok is, amelyek nem ad­tak okot az öröm­re. — A mi járá-' sunk ban 33? 266 hektárról kellett betakarítani gabo­nát — tájékoztat Alfonz Gálik mér­nök, a járási me­zőgazdasági igaz­gatóság termelési igazgatóhelyettese. — A terv 179 779 tonna gabona ki- cséplését írta elő, az állami alapok­ba pedig 79 656 tonnát kellett ' el­adnunk. A felvá­sárlási feladatokat 100.1 százalékra teljesítettük, de a múlt őszi és az idei tavaszi kedvezőtlen időjárás miatti ter­meléskiesést eléggé meg fog­juk érezni. Ez azt jelenti, hogy a takarmány, s főleg a kuko­rica sikeres betakarításáért ugyancsak mindent el kell kö­vetnünk. A takarmányfélék jó termést ígérnek, már az első kaszálás eredményeiből ítélve üzemeinkben jó lesz a takar­mányalap feltöltése. Feltehető­en jó termés lesz siló- és sze­mes kukoricából is. — A negatív tényezők elle­nére a járás mely üzemeiben értek el az idén jobb termést? — Tagadhatatlan, hogy az idei időjárási kilengések ked­vezőtlenül befolyásolták a hek­tárhozamokat. Járásunkban csu­pán három mezőgazdasági üzemben értek el átlagosan öt­ven métermázsánál nagyobb hektáronkénti hozamot gaboná­ból. A Piešťanyi Efsz-ben 51,7 métermázsát, a vrbovéi szövet­kezetben 50,6 és az Ostrov pri Piešťanoch-i szövetkezetben 50.1 métermázsát. Egyébként mindhárom közös gazdaság közismert pontosságáról és jó agrotechnikájáról. A Vrbovéi Efsz 1241 hektár termőföldön gazdálkodik, ebből 1043 szántóterület. A szántóte­rület legnagyobb részét gabo­natermesztésre használják fel, körülbelül egynegyedén takar­mányt és a maradékon ipari növényeket termesztenek. Az utóbbiak közül komlót 50 hek­táron, szőlőt 75 hektáron, cu­korrépát szintén 75 hektáron, és az idén — egyelőre kísérlet­képpen — szemes kukoricát is termesztettek. A szövetkezet elnökét, Ján Vašuta mérnököt és agronómu- sátMilan Puobis mérnököt a határban értük utol: A trakto­rosok munkáját figyelték, akik már az őszi búza alá szórták a műtrágyát. — Pillanatnyilag a legtöbb munkát a komló betakarítása adja — közli Vašuta mérnök, — Ez azonban nem jelenti azt, hogy mással nem törődünk. A komló betakarításához és a legújabb technológiai eljárás szerinti szárításához nagyon sok segítséget kapunk a társadalmi mun­kásoktól. Ezért tu­dunk kellőképpen foglalkozni a töb­bi szükséges mun­kával. Most példá­ul éppen befejez­zük az istállótrá­gya leszántását a cukorrépa alá, és mint látják, előké­szítjük a talajt az ősziek alá is. Kar­bantartóink most a silókukorica és a cukorrépa betaka­rításának műszaki előkészítésével fog­lalkoznak. Gondo­lom, hogy ezek ho­zamával elégedet­tek leszünk. Teljes gőzzel láttunk hoz­zá a lucerna har­madik kaszálásá­hoz is. Gazdasá­gunkban épült fel nemrég — több szövetkezet összefogásá­val — a szárító, s már ebben szárítjuk a lucernát, amiből lu­cernaliszt készül. A termés jó volt, különben a tömegtakar­mányok már évek óta jó ho­zamot adnak. Annyira, hogy ezekből gyakorlatilag önellátó­ak vagyunk. A kíváncsiság viszont azért hozott minket ebbe a szövet­kezetbe, mert szeretnénk meg­tudni, hogy az itteni mezőgaz­dászok milyen módszereket használnak a kalászosok ter­mesztésében. Hiszen a kedve­zőtlen körülmények ellenére is átlagosan ötven mázsa szemet tudtak betakarítani hektáron­ként. Az idén pedig 610 hek­táron termesztettek búzát és ár­pát. — A búza ugyan egy kis csa­lódást okozott, de a 290 hek­táron az átlagos hozam 45,1 mázsa volt, s így mindent egy­bevetve tulajdonképpen elége­dettek is vagyunk a terméssel, ha tekintetbe vesszük az idei mostoha időjárást — mondja Puobiš mérnök. Az árpa viszont kellemes meglepetést okozott: hektáronként 56,5 mázsás hoza­mot érünk el. Leszűrve ennek az évnek a tanulságait, nagy lendülettel folytatják a gabonaprogram teljesítését, Ügy számítják, hogy őszi búzát 300 hektáron ter­mesztenek, éspedig csak jól be­vált hazai és szovjet fajtákat, mint amilyen az Iljicsovka, a Jubilejnaja és a Solaris. Amint láttuk, már el is kezdték a mű­trágyázást, pontosan kétharma­dos adagokkal. Ezután elvég­zik a középszántást, ezt köve­tően pedig még a vetés előtt a maradék trágyát is kiszór­ják. Ennek a szövetkezetnek a mezőgazdászai ugyancsak na­gyon ügyelnek a helyes agro­technika alkalmazására. A kér­désre, hogy a gabonatermesz­tésben milyen technológiát használnak, Vašuta mérnök vá­laszolt: — A fejtrágyázásra, a gyom­irtásra, a betegségek megelőzé sere, a kártevők irtására kellő figyelmet fordítunk. Ősszel — a körülményeknek megfelelően — igyekszünk minden felszán­tott földet simítózni. Ugyanis, ha tavasszal a földeken feles­legesen járnak össze-vissza a traktorok, a termésnek csak ká­rára van. Vetni mindig időben vetünk, és csak jól előkészített talajba. Mert a tökéletesen elő­készített magágy a jó termés alapja. Ennek az agrotechniká­Milan Puobiš mérnök és Ján Vašuta mérnök elégedetten szemléli a kukorica termését nak köszönhetjük, hogy a gabo­nafélék nagy része jól áttelel. — Magukat bizonyára az is érdekli, hogy milyen termést érnénk el, ha kevésbé jó és ke­vésbé korszerű agrotechnikával dolgoznánk? — fordít egyet beszélgetésünkön Vašuta mér­nök. — A kérdés nagyon idő­szerű. Én csak azt állítom, ami­ről hosszú évek alatt a gya­korlatban személyesen is meg­győződtünk. A jó agrotechnika és a tápanyagok segítségével tudunk jó termést elérni a ga­bonafélékből, és ezért a jövő­ben is következetesen ezekkel a módszerekkel fogunk dolgoz­ni. JOZEF SLUKA Neves szakemberek látogatják Az Agrokomplex ’79 országos mezőgazdasági kiállítás egyre nagyobb népszerűségnek öiv vend. Az ország minden részé­ből és külföldről is neves szak­emberek érkeznek Ide, hogy megtekintsék a kiállított termé­kekeit, betekintést nyerjenek az új termelési módszerekbe, és baráti kapcsolatokat teremtse­nek. Az eddigi tapasztalatok, ered­mények azt bizonyítják, hogy a kiállítás teljesíti küldetését. A rendezők a pavilonokban ötle­tesen, szemléltetően helyezték el az egyes kiállítási tárgyakat. Nagy képekkel, grafikonokkal ábrázolják a szocialista nagyü­zemi mezőgazdaság fejlődésé­nek három évtizedes útját. Vá­zolják az előrehaladás irányát. Jellemző a kiállításra, hogy be­mutatja a termelés szakosításá­nak lehetőségeit, és az egyes termelési rendszereket. A Mól- davaí SZSZK kiállítói többek között bemutatták a gyümölcs­ös zöldségtermesztés szakosítá­sának a legelőnyösebb módját. A HUNGEXPO Magyar Külke­reskedelmi Vásár- és Propagan­da Iroda több kiállítási részen gépsorokkal mutatta be az egyes növénytermelési munkák leggazdaságosabb végzésének lehetőségeit. A Német Demokra­tikus Köztársaság Memlebeni VÉG Pflanzenproduktion Tho­mas Münzer vállalata a vető­mag előállításában és gondozá­sában, valamint a takarmány előállításában megvalósított új tudományos-technikai ismere­tekkel mutatkozott be. Mezőgaz­dasági üzemeink vezetői — mi­vel a kiállítás a takarmányter­melés jegyében is zajlik — so­kat beszélgettek a vállalat ve­zetőivel, akik készségesen ad­tak felvilágosítást az egyes munkamódszerekről. A I.eaigyel Népköztársaság Veiké Jazeroi Állami Gazdasága az ezüstróka- farm termékeinek kiállításával bűvölte el a látogatókat. A Bol­gár Népköztársaság kiállítói pe­dig főleg gyümölccsel és zöld­séggel mutatkoztak be. A kiállítás magas színvonalát bizonyítják az odaítélt arany­érmek Is. öt külföldi vállalat kapott aranyérmet, és hat ke­reskedelmi iroda elismerő okle­velet. Hazai vállalataink har­minckét termékét, gépét, gépi berendezését jutalmazták arany­éremmel. Az Agrokomplex ’79 kiállítá­son az említett vállalatok és ke­reskedelmi irodák képviselői, szakemberei szinte naponta tar­tanak tanácskozásokat, szakér­tekezleteket. Ezek közül meg­említhetjük Burgert Róbertnek, a Bábolnai Mezőgazdasági Kom­binát igazgatójának látogatását és szaktanácskozásait, akit Né­meth Jenő mérnök az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésü­gyi miniszterhelyettese kalau­zolt. A neves szakember az ér­deklődőnek elmagyarázta, hogy milyen módon működnek együtt kétszáztizenhét mezőgazdasági termelőszövetkezettel és az ál­lami gazdasággal a kukorica, cukorrépa, napraforgó és zöld­ségtermesztésben. Elmagyaráz­ta azt is, hogy miként lehet több száz mázsa szemes kuko­ricát termelni hektáronként. A múlt évben ugyanis hatszáz hek­táros területen százhárom má­zsás átlagos hektárhozamot ér­tek el szemes kukoricából. Egyes termelési rendszerek megvalósításának kialakítására felajánlotta a Magyarországon szerzeít tapasztalatok átadását. Elmondhatjuk tehát, hogy az Agrokomplex ’79 mezőgazdasá­gi kiállítás teljesíti küldetését, egyrészt bemutatja a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság há­rom évtizedes fejlődését, az élelmiszeriparban elért eredmé­nyeket, a távlatokat és lehető­séget teremt mind a belföldi, mind a külföldi vállalatok együttműködésének elmélyíté­sére, a tudomány és technika legújabb vívmányainak gyakor­lati alkalmazására. Szorosabbra fűzi a KGST-tagországai keres­kedelmi irodáinak, vállalatai­nak és üzemeinek együttműkö­dését. BALLA JÓZSEF HÓVÉGI RAJT ELŐTT A Rimaszombati (Rimavská Sobota) Cukorgyár felkészült az új idényre A cukorrépa begyűjtése és feldolgozása Közép-Szlovákiá- ban a legfontosabb őszi teen­dők egyike. Nem véletlenül, hi­szen a Rimaszombati Cukorgyár körzetéhez tartozó négy járás­ban 5800 hektárról kell beta­karítani a termést, mely az előzetes becslések szerint jó közepes hozamokkal kecsegtet. František Pep'rica mérnöktől, a gyár igazgatójától az elmúlt napokban megtudtuk, hogy az idén már szeptember 17-én megkezdik a felvásárlást, s hu­szonötödikén teljes kapacitás­sal megindulhat a feldolgozás. A hóvégi rajtot megelőzően már szeptember 6-án és 7-én úgynevezett melegvizes próbát tartanak, melynek során fény derülhet a műszaki berendezés esetleges hibáira is. Az idei kampány a tervfel­adatok ismeretében minden korábbinál igényesebbnek ígér­kezik. Naponta 2100 tonna ré­pát korábban csak ritkán sike­rült feldolgozni, az idén pedig ilyen napi normára épül az egész főzési idény. Az elmúlt évi tervhez és az elmúlt évi eredményekhez viszonyítva ez napi 100 tonnányi többletet je­lent, ami csupán a technoló­giai fegyelem szigorú megtar­tásával, a munkatermelékeny­ség jelentős fokozásával érhe­tő el. gyár vezetőivel és dolgozói­val. A cukorgyár 14 lerakatára négy járás termesztői közúton és vasúton szállítják néhány nap múlva a répát. A felvásár- lóhelyek fokozatos korszerűsí­tése keretében az idén a nagy­kürtösi (Veľký Krtíš) járásbeli Ipolykeszin {Kcsihy nad Ip- lomj hajtottaik végre rekonst­rukciós munkálatokat, 4 mil­lió 60 ezer korona értékben. A felvásárló központok egyik idei újdonsága, hogy va­lamennyi műveletet úgy vége­zik el, mintha a répa felvásár­lása cukortartalom szerint tör­ténne. Az idén és jövőre ez ugyan még plusszmunkát je­lent, — s a termelő gazdasá­gokat sem érinti különöseb­ben —, ám 1981-ben már or­szágosan ily módon vásárolják fel a termést, s tapasztalat- szerzés szempontjából kétség­telenül nagy jelentősége van az előretekintő intézkedésnek. A gyár igazgatója azt is el­mondotta, hogy a gyár kollek­tívája felkészült a termelési veszteségek további csökkenté­sére is. A tavalyi 0,85 száza­lék helyett az idén 0,80 száza­lékos termelési veszteséget irá­nyoz elő a terv, ami a kész­termék kiskereskedelmi árára vetítve mintegy 130 ezer koro­na megtakarítást jelent. 1979. IX. 6. A megnövekedett feladatok ma már a gyár valamennyi dolgozója, sőt a rövidesen munkába álló mintegy négy­száz idénymunkás előtt is is­meretesek. Többségükben ugyanis olyan nyugdíjasokról van szó, akik az utóbbi esz­tendőkben rendszeresen végig­dolgozták a kampány időtarta­mát, s a közbeeső „holtidény­ben“ is tartják a kapcsolatot a Az üzem igazgatójának tájé­koztatójához csupán annyit, hogy az elmúlt esztendő zárult a gyár tízéves múltjának leg­jobb gazdasági eredményeivel. A sikert tavaly sem a termelé­si kapacitás bővítésével, ha­nem belső tartalékaik mozgó­sításával érték el. Egyedüli jár­ható útja ez az újabb előrelé­pésnek. HACSI ATTILA

Next

/
Oldalképek
Tartalom