Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)
1979-09-25 / 226. szám, kedd
A nap tékozlóan pazarolja a sugarait a zlechovi (Uherské Hradište-i járás) Győzelmes Február Efsz határára. A nyárias időjárásban szinte minden parcellán dolgoznak a tagok. Vetés alá készítik elő a talajt, szüretelik a szőlőt, és teljes ütemben takarítják be a kukoricát. Az egyik táblán két kombájn is dolgozik. Nagy teljesítményt nyújtanak, a kukoricával megrakott pótkocsikat alig bírják elvontatni a traktorok. Vladimír fíehánek és Zdenék Ilorák minden percet kihasznál a munka gyors és jó minőségű végzésére. Ha nincs harmat, reggel öt órától tíz óráig is dolgoznak, és ha még kedvezőbb az időjárás, akkor éjjel is üzemeltetik a gépeket. Ilyenkor a segédkombájnosok forgatják a kormánykerekeket. A kukoricabetakarítást Josef Cechval gépesítő irányítja. Figyelmezteti a járművezetőket, hogy minél gyorsabban térjenek vissza, nehogy le kelljen iállni a gépeknek. Tanácsokat Ad a kombájnok vezetőinek, hogy milyen módon használják ki a legjobban a gépeket, 6 inti őket, hogy ne haladjanak túl gyorsan, mert esetleg befulladhatnak a kombájnok. Ügyesen szervezték a műn- kát. A nagy táblát több részre osztották — utakat vágtak benne — hogy a kombájnok zavartalanul dolgozhassanak és a járművek is akadály nélkül szállíthassák a bő termést. Az egyik tégla alakú parcellán dolgozik a francia gyártmányú Borgion G M-4-e® típusú önjáró négysoros kombájn. A másik parcellán pedig a szövetkezetben készített hasonmása. A gépesítő elmagyarázza, hogy a javítóműhely kiváló újítói <1 múlt évben megfigyelték az eredeti típus tulajdonságait, működését, összedugták fejüket, és elkészítették. Hldromotorral üzemeltetik, és a magyarországi orosházai Mezőgép adapterével látták el. Zdenék Horák azt állítja, hogy a gép jól működik, és teljesítménye semmivel sem kisebb, mint az eredeti típusúé. Persze, hosszabb ideig tartó üzemeltetés bizonyítja majd a gép használhatóságát. D« gyártói úgy vélik, nem hoz szégyent rájuk. A gépesítő szerint máris nagy hasznuk származott abból, hogy két gépet üzemeltetnek. Jóval gyorsabban takarítják be a kukoricát, mint* a múlt év hasonló időszakában. ,Ha továbbra is ilyen gyors ütemben dolgoznak, akkor még a szomszédos szövetkezeteknek is segíthetnek. A gépesítővei követjük a kukoricát szállító traktorokat egészen a hatalmas szárító üzemig. Ľubomír Piňoš, az’efsz elnöke már vár ránk. Szintén a javítóműhely újítóit dicséri. Nemcsak kombájnt gyártottak, hanem n felvásárló üzem egyik al kalmazott j á nak tervraj za alapján építették lel és rendezték be a két fűtő aggregátorral ellátott szárítóüzemet. A pótkocsikból kiöntött kukoricacsöveket szállító szalagok szállítják a morzsol óba , és utána pedig a szárítókamrákAZ flsn mttSZHUUUl IS ÖNTÖZZÜNK 1979. IX. 25. A hosszabb idő óta tartó ezáraz és napsütéses időjárás egyrészt kedvez a szemes kukorica érésének, növekedik a cukorrépa cukortartalma, másrészt nehezíti a talajművelési munkákat. A szántást elég nehéz körülmények között végzik Szlováikia mindhárom kerületében, ezért az üteme lassúbb a ’tervezettnél. A traktorok elég sok üzemanyagot fogyasztanak. A múlt év őszén egyes időszakokban szintén aszály volt, s részben ezért kellett kiszán- tani tavasszal nyolcvanötezer hektár búzát. A földbe vetett mag ugyanis vízhiány miatt lassan csírázott, és a növények a hideg idő beállta előtt nem erősödtek meg eléggé, a száraz fagyok nagy kárt tettek bennük. A tapasztalatok tehát arra figyelmeztetik a mezőgazdasági üzemek vezetőit, hogy ahol lehet — főleg vetés után —’ öntözzék a búzát. Szlovákiában (kétszázezer hektár öntözésre van lehetőség. A felméréseik bizonyítják, hogy azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyekben öntözték a búzát, cukorrépát és más növényeket nagyobbak voltak a hektárhozamok. A Vásárúti (Trhové Mýto) és a šoporňai Győzelmes Február Efsz-ben az őszi búza hektárhozama az öntözött területeken megközelítőleg tíz mázsával volt nagyobb. Hasonló példákat hozhatnánk fel más mezőgazdasági üzemekből is. A növények fejlődésére ned- veisséghiány miatt napjainkban, nem a legkedvezőbb&k a feltételek. Ahol van rá lehetőség, ki kell használni az öntözőberendezéseiket. Több műszakos üzemeletésükkel nagy területeket öntözhetünk meg. A kelés utáni öntözéssel lehetővé tesz- szük, hogy a növények gyorsabban vegyék fel a talajba juttatott tápanyagot és biztosítjuk gyorsabb fejlődésüket. Még az ősz folyamán annyira megerősödhetneik, hogy jól bírhatják a téli hideg időjárást. Az őszi időszakban — ha tovább tart a szárazság — öntözni kell az évelő takarmá- n y oka t, t a ka rm á n y k e v e r éke két is. A Vízgazdálkodási Kutató- Intézet szakemberei javasolják, hogy a mezőgazdasági üzemeik öntözzék a későbbi betakarításra szánt cukorrépát is. Az öntözött cukorrépa még növekedik, azonban a legnagyobb eredmény, hogy kevesebb lesz a raktározással járó veszteség. Téhát a múlt évi tapasztalatok alapján ne várjunk az esőre. A lehetőségek szerint hetente legalább tizenöt húszezer hektárt öntözzünk. Habár a dunaiszerdahelyi (Dunajská Streda), galántai (Galanta), komáromi (Komárno), Bratislava-vidéki (Bratislava-vidiek^ járásban jól kihasználják az öntözőberendezéseket, más járásokban csak kis területeket öntöznek. Szlovákiai méretben mintegy ötezer hektárra) kisebb területre juttatnak vizet, minit amennyire szükség lenne. A járási mezőgazdasági igaz- gatóságoik megkapták az öntözési feladatok tervét, jő lenne, hogy ha ezeik szerint üzemeltetnék a berem de zéseket. Kiadni ila tapSová mérnök, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növénytermesztési osztályának agronómusa ha, ahol a kívánt százalékra csökkentik a szemek nedvességtartalmát. Naponta négyötszáz mázsa magot szárítanak meg. Amióta üzembe helyezték, sokkal kevesebb gonddal takarítják be a kukoricát, pedig közel nyolcszáz hektáron termesztik. Főleg a CE-190-es és a CE-250-es fajtákat részesítik előnyben, mert korán érnek és sok tápanyagot tartalmaznak. Habár e fajták átlagos hektárhozama jelenleg csak ötven mázsa, mégis kifizetődő a termelésük, mert korábban betakaríthatok, és utána ideijében elvethetik a bú- üát. Hosszan magyarázza eredményes búzatermesztési módszereiket, amelyek természetesen igazodnak a helyi .viszonyokhoz. Az összes feltétel megteremtésével vált lehetővé, hogy a múlt évben 66 mázsás hektárhozamot értek el, és eizért a kimagasló eredményért megkapták a Munkaérdemrendet. Úgy látszik, idén a dél- morvaországi kerületben újra az elsők közé kerülnek. A kedvezőtlen időjárás szövetkezetükben is megviselte a növényeket, mégis ötvenhárom mázsás hektárhozamot értek el búzából. Kiváló gabonatermesz- fők, egyrészt felhasználják saját tapasztalataikat, másrészt jó tanácsért gyakran ellátogatnak a dunaszerdahelyí (Dunajská Streda) járásba, ahol találkoznak az élenjáró gabonatermesztőkkel. A nagyma- gyari (Zlaté Klasy) Aranykalász Efsz vezetőivel szinte havonta megbeszélik a kölcsönös előnyök alapjára fektetett segítség formáit. Nagy jelentőségű a szakmai együttműködés, és gyakran előfordul az is, hogy alkatrészt küldenek egymásnak a meghibásodott gépek megjavítására. A gazdasági udvaron nagy a sürgés-forgás. Állandóan ér- ikeznek a kukoricával megrakott járművek. Az elnök örül, hogy acélossá érnek a kukoricaszemek. Elégedetten állapítja meg, hogy lesz elég szemes takarmányuk, s tömegtakarmányból sem lesz hiány. —■ Még a múlt évi silótakar- snányt etetjük a hízóállatokkal — mutat a silógödörre, amelyből pótkocsira rakják a jó minőségű takarmányt. Rögtönzött számítást végez. Figyelembe véve a hektárhozamokat, úgy gondolja, hogy háromszáz vagonnal több silót készítenek. Ha ez sikerül, akkor mintegy húsz százalékos tartalékuk lesz silótakarmányból. Rendszeresen egyforma minőségű takarmánnyal etethetik tehát az állatokat. A gépesítővei még megbeszélik, hogy hányán mennek éjjeli műszakban a kombájnokhoz, a szárítóüzembe, és elsietnek a határba, ellenőrizni a munkák menetét. BALLA JÖZSEF A Tachovi Állami Gazdaság szakágazati vállalat Cnodove Plané-i üzeme az egyedüli az országban, amely a helyi sörgyárból származott hulladékot maradéktalanul felhasználja a 4000 fejőstehén és az 500 üsző etetéséhez. Ötvenezer korona ráfordítással építettek egy gyűjtőtartályt, amelybe a sörfőzés napjaiban naponta 450 hektoliter takarmányozásra hasznosítható hulladékanyagot gyűjtenek össze. A hulladékot egy 100 méteres csővezetéken egy 50 köbméteres gyűjtőgödörbe vezetik, al}ol savóval elegyítik, s innét pedig tartálykocsikkal szállítják ezt az értékes takarmánykiegészítőt az istállókba. A ráfordítás már megtérült, mivel a lehenenkénti évi tejhozam ebben a mezőgazdasági üzemben 3350 liter. (Felvétel: ČSTK — J. Vlach) A közép-szlovákiai kerületben a rimaszombati (Rimavská Sobota) járás mezőgazdasági dolgozói termesztenek nagy mennyiségben cukorrépát. Ezt a terményt 2600 hektáron termesztik. Elsőként Hrnčiarske Zalužanyban a Szlovák Nemzeti Felkelés 29. évfordulója Élsz dolgozói kezdték meg betakarítani. Felvételünkön: az efsz dolgozói, (balról) Ľudovít Markotán és Ondrej Dudek ellenőrzi a cukorrépát {Felvétel: T. Babjak — ČSTK) A minap arról értesültem, hogy a Lőcsei (Levoča*) Állami Gazdaságban kombájn „szedi“ a ribizlit a Királyhelmeci (Krá- lovský Chlmec) Állami Gazdaság Tiszamenti részlegén, Nagytárkányban (Veiké Traka- ny) pedig a paradicsomkombájnok végeznek jó munkát. Paradicsomkombájn Nagytárkányban? Ezt meg kell nézni — fogalmazódott felszólítássá a hír, és nem is nyugodtam meg addig, míg ott nem álltam a Tisza holt ága mellett, a paradicsomföld szélén. — Nyolcvan hektáron termesztünk paradicsomot. A ta- lajelőkészítéstöl, a növényápoláson keresztül a betakarítás elvégzéséig értetődően húsz ember munkájára van szükségünk — mondja Jaroslav Budke mérnök, a gazdaság fiatal agronómusa. Majd, hogy még jobban kifejezze a kombájnok jelenlétének ésszerűségét, ezt fűzi hozzá: — A hagyományos módszerek szerint végzett paradicsomtermesztésnél egy hektárnyi terület megműveléséhez két ember munkájára van szükség. A mi esetünkben ez 160 dolgozót jelentene. Szép kis szám! Bizony, ha nem vásárolták volna meg a paradicsomkombájnt, akkor ma a nagytárkányiak jóformán mindnyájan csak a paradicsomföldön dolgoznának. De akkor ki végezné el a többi munkát? — Korunkban mezőgazdasági téren is egyre több ínformáció- és tapasztalatcserére kerül sor — mondja tovább Jaroslav Budke. — Szakmai megbeszéléseken, tanulmányutakon veszünk részt, hogy megismerkedjünk a legkorszerűbb munkagépekkel, munkavégzési módszerekkel. Az ipari szintű paradicsomtermesztést például magyarországi barátaink módszerei szerint kezdtük el. Ennek az a fő lényege, hogy a paradicsomtermesztés egyetlen kapavágás nélkül, teljesen gépesített módon történik. Az üj módszer alapján mi tavaly kezdtünk el dolgozni, de ezt megelőzően a dunaszerda- helyi járásban levő Hetényi Efsz-ben — ahol már néhány éve így termesztik a paradicsomot — a munka menetét, titkait jól áttanulmányoztuk. Itt, a Tisza mellett, a 80 hektáros paradicsomtábla láttán úgy tűnik: nem volt hiábavaló az előtanulmányozás. De figyeljük csak, mit is mond az agronómus. — Nálunk mindig is jó feltételek voltak a paradicsom termesztéséhez. Természetesen az új módszer új technológiát, új munkastílust is igényelt. A paradicsomtermesztést tulajdonképpen ősszel kezdjük el. Ekkor választjuk ki azt a földterületet, amit aztán pihenni hagyunk, és csak tavasszal porhanyósítunk és készítünk elő vetés alá. Igen, mi vetjük a paradicsomot, legalábbis a terület nagyobb részén, mégpedig egy NIBEX-típusú speciális vetőgér pünkkel. Párhuzamosan a fóliasátras palántaneveléssel is fog-? lalkozunk, a paradicsom esetében ugyanis mindkét módszer eredményes. A vetést és a palántázást is szakaszosan végez-? zük, így területek szerint megoszlik az ér5s. „Beérés“ — ennél a szónál egy kicsit elidőzöm, mert amint látom, a kombájn tulajdonképpen 3—4 centiméternyire a föld felett learatja a paradicsomot. Neki tulajdonképpen mindegy, hogy a növény szárát érett vagy zölu paradicsomoké kai együtt vágja le. Nekünk természetesen már nem! — Pazarlásra nem kerül sor. Jöjjön közelebb, látja, ahol a kombájn dolgozik, ott mindenütt érett a paradicsom — nyugtat meg az agronómus és el is mosolyodik. — No, persze, azért mi is teszünk róla, hogy piros legyen! Úgy tíz nappal a begyűjtés előtt flórdimexel permetezzük be, és ez meggyorsítja a beérést. Ez a vegyszer tíz nap után egyáltalán nem káros az egészségre. A paradícsomkombájn tulaj* dóriképpen két fontos műveletet végez: levágja a paradicsomszárat, majd különválasztja a szárat a paradicsomtól. A paradicsom aztán a kombájn mellett traktorral vontatott gúla alakú tartályba hull, melyben víz és puha anyagból készített falak gátolják a megká- rosodását. Nagytárkányban jelenleg két ilyen kombájn van, és már a harmadik megvásárlását is tervezik. Egy kombájn napi teljesítménye egyébként két hektár. A mezőről aztán egy csarnokba szállítják a paradicsomot, ahol egy gépsor még többször átmossa és osztályozza. A gazdaságból a felvásárló üzem igényei szerint: darabosan vagy lé formájában szállítják a paradicsomot. A nagytárkányiak a trebisovi Fru- conával kötöttek szerződést. Hetente három nap szednek paradicsomot, mert a Frucona csak 55 tonna levet és 30 tonna paradicsomot tud átvenni tőlük. Kelet-Szlovákiában a nagy tárkányiakon kívül még a Pa- líni Csehszlovák-Vietnami Barátság Efsz-ben tértek át a paradicsom iparszerű termesztésére. Náluk az idén hetven hektáron termesztettek paradicsomot, s mivel a kerületben összesen 200 hektárnyi paradicsom van — elmondható, hogy betakarítása ma már kerületi viszonylatban túlnyomórészt gépesített. SZASZÄK GYÖRGY jjjP m b ^ jg b> ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ci ^ ^ ^ p ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ TELJES ÜTEMBEN SZÁRÍTJÁK A KUKORICÁT I lapili e psrgicioiteiiiiiy
