Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)
1979-09-24 / 225. szám, hétfő
Hazafi és internacionalista Néhány nap múlva ünnepeljük annak a dicső percnek a 35. évfordulóját, amikor a Szovjetunióban alakult első csehszlovák hadtest katonái soknapos kömény harcok után, szovjet elvlársaikkal vállvetve a sokat szenvedett haza földjére léptek. Ugyanúgy mint az előző években, most is nemcsak e történelmi esemény résztvevői, hanem sok más idős és fiatal személy emlékezik hálával Lud- vik Svoboda elvtársra, akinek nevével elválaszthatatlanul ösz- szefügg népeink nemzeti felszabadító harca. Ű ugyanis a jelenlegi és a következő nemzedékeik számára az igazi hazafi tarlós példája, olyan hazafié, aki a legnehezebb percekben a legnagyobb áldozat- hozatalra képes. Abban az időben, amikor a CSKP a legbonyolultabb küzdelmeket vívta ' a reakciós politikai erőkkel, Csehszlovákia háború utáni politikai rendszerének koncepciójáért, Svoboda eivtárs számos beszédében és cikkében rámutatott, hogy senki sem lehet igazi hazafi anélkül, hogy meggyőződése® internacionalista lenne. Időnként, például a kijevi csata előestéjén szavai harci felhívásként hangzottak: „Ogy harcoljatok Kijevért, mintha Prágáért, Bra- tislaváért,. Hr nőért harcolná- tok!“ Egy másik alkalommal, 1944 Augusztusában így tett mély politikai hitvallást: „Most, e testvéri országtól való búcsúzásom előestéjén, amikor megnézem, mit hozunk el a Szovjetunióból, azt kell mondanom: a legnagyobb gazdagságot. 1939 ben elveszítettük nemzeti szabadságunkat és állami függetlenségünket, elvették fegyvereinket és hadseregünket —■ nemzeteink egységét felbomlasztották, sokunk saját erejébe vetett hitét is elveszítette. Ezeket a drága értékeket, most a Szovjetunióból hozzuk magunkkal, csak még szebben és szilárdabban. Hazatérünk a Szovjetunióból és velünk együtt új, még nagyobb és tökéletesebb szabad súg jön. Még nem vagyunk túl a ha- táron, de már tudjuk, hogy or szágunk függetlensége szilárd lesz mint a kő, mert a Szovjet unió garantálja. A legértékesebb amit magunkkal viszünk, az a rendíthetetlen hit, hogy a Szovjetunióval szövetségben örökre biztosított a jövőnk. Már senki sem oszt meg bennünket, senki sem veszi el sem szabadságunkat, sem fegyvereinket, sem hadseregünket, sem önmagunkba vetett hitünket. A Szovjetunióban, nemes népében, Vörös Hadseregében, bölcs vezetőiben megtaláltuk mindazt, amit 1939 ben elveszítettünk, és aminek a keresésé re indultunk. Ma boldogok vagyunk, hogy akkor tudtuk, hol kell mindezt keresni.“ Ezeket az értékeket Svoboda elvtárs egész életén át szívében hordta. Ez motiválta őt a londoni reakcióval — a Szovjetunióban létrehozott csehszlovák katonai alakulat koncepciójáról — folytatott küzdelmében akárcsak később a Kassai Kormányprogram következetes megvalósításáért, a csehszlovák hadsereg — a dicső szovjet hadsereg mintájára kiépített igazi néphadseregnek — létrehozásáért vívott harcában. Mindig a Szovjetunióval valló szoros együttműködésiben ■látta hazánk megbízható védelmének zálogát, s főként a sikeres építés szükségszerű előfeltételét. Nemcsak saját személyes kívánságából, hanem Lenin jól bevált tanításából indult ki. Ezért mi idősebbek jól emlékezünk arra, hogy az Szárazföldi kikötőnk a számok tükrében 1979 IX. 24. Á szén, a különböző ércek, <17. építőanyagok, a gépipari, a vegyipari és élelmiszeripari termékek szállításában, s nem utolsósorban az utasszállítás- barn a vasút korunkban is változatlanul élenjáró szerepet tölt be. Ha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy hazáink — fekvésénél fogva — az európai vasúti hálózatok központjában fekszik, az is nyilvánvaló, hogy a nemzetközi áruszállításból is jelentős részt vállal magára. A csehszlovákiai átra- kóállomások közül az ágcser- nyői (Čierna nad Tisou) méltán hazánk legnagyobb „szárazföldi kikötőjeként“ szoktuk emlegetni. Dubik Ferenctől, az átrako- állomás főnökétől most azt kérdeztük meg, hogy az ág- csernyői vasutasok vajon az idén Is tiszta lel ki ismeret tel ünne>]>elhetik->e meg a kék hadsereg napját? — Az átrak óállomás dolgozóira a 6. ötéves tervidőszakban igényes feladatok hárulnak. Ezeket a feladatokat mi kezdettől fogva a legjobb tudásunk szerint igyekszünk megoldani. A 6. ötéves tervidőszak 3 éve és 8 hónapja alatt a baráti Szovjetunióiul 34 197 954 tonna érc. illetve egyéb áru érkezett hozzánk, ami a behozatali terv 100.88 százalékos teljesítését jelenti. Átrnkóál lom ásunkon ebb^n az időszakban 33 millió 382 ezer 827 tonna árut raktunk át, s ez a terv 100,68 százalékos teljesítését eredményezte. A vagonegységek áitlagos statikus megterhelését a terv szerint 18,89 tonnáról sikerült 19.23 tonnára emelni, ami 30 ezer 839 vagonegység megtakarítását tette lehetővé. Talán még azt is megemlíthetném, hogv az ötéves tervidőszak kezdeté tői a szovjet állomásvasúfra 6 365 276 tonna árut, a Román Szocialista Köztársaság számára pedig 3181 859 tonnányi árut juttatunk el. A feladatok teljesítésével lényedében elégedettek lehetünk, de ez nem jelenti azt, hogy nincs javítanivalónk. A jövőben miéig nagyobb gondot kell fordítanunk a vezetés tökéletesítésére, az ésszerű munkaszervezésre, el- ha t ár ozása ink megva 1 ósí t ásának szigorú ellenőrzésére. — Dolgozóik igénylika, akarják-e a jobb munkaszervezést, a hatékonyabb irányítást? — Jó tapasztaltaink vannak. Dolgozóink nagy többsége olyan, akik szeretnek és tudnak is figyelmesen dolgozni. Lényegében ebből táplálkozik az az eredményes szocialista munkdverseny-mozgalam is, ami már évekkel ezelőtt megindult nálunk. A Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója tiszteletére tett vállalati szocialista kötelezettségvállalásunk anyagi értéke például 4 220 900 korona volt, s ezt nyolc hónap alatt 4 955 686 koronára teljesítettük. A teher- vonatok helyes megterhelésével 527 651 koronát, az alkatrészek felújításával 560 000 koronát takarítottunk meg. A tavalyi évhez viszonyítva a megrongált vagonok száma is kevesebb volt 24 24 százalékkal, nem beszélve arról, hogy az anyagi alapokon 1 082 506 koronát takarítottunk meg, és hogy 495 645 kilowattóra villamosenergiát is sikerült megtakarítanunk. Dolgozóink odaadásáról tanúskodik továbbá az a tény is, hoigy szabad idejükből 23 799 órát dől sóztak önkéntesen az áruátrakásnál, és ezzel jelentőben hozzájárultak a szovjet vadonok állási idejének csökkentéséhez, illetve az áru gyorsabb szállításához a hazai vonalakon. Sóikat beszélhetnék az újítókról, a mezőgazdaságnak nyújtott segítségeinkről és más: több olvan konkrétumról, melyek mind annak a felei, hogy nálunk a „Szocialista módon dolgozni, szocialista módon élni“ — mondatot nem tartják frázisnak. A minőségi munkavégzésben a kommunisták és a 83 szocialista munfkabrigádunk tagjai az élenjárók. [szaszák) egységes ifjúsági és testneve- Jési szervezet létrehozásának lelkes híve volt a szovjet Kom- szomol és Fiszkultúra példája nyomán. Mindig szilárdan odaadó volt szép országunk iránt. Ezért 1948 februárja előtt a hazai és a külföldi burzsoáziával való döntő küzdelemben nem lehetett máshol a helye, mint a nép, a munkásosztály és a kommunista párt oldalán. Bár elnyerte a legmagasabb katonai rangot, és megválasztották a legfelsőbb párt- és állami tisztségekbe, mindig megőrizte őszinte tiszteletét minden dolgozó iránt, akár bányász, fémmunkás, földműves, vagy vasutas volt az illető. Mindig formalizmustól mentesen érdeklődött munkaeredményeik, problémáik és szükségleteik iránt. Az emberek ezt őszinte tisztelettel és szeretettel viszonozták. A dolgozók életével való közvetlen kapcsolat nyílttá tette. Fegyelmezett és igényes volt önmagával szemben, másokkal is nyíltan beszélt és megmutatta hol és hogyan kell javítani munkájukat. Nyíltan viselkedett a felszabadulást követő években, amikor nem könnyű küzdelmet vívtunk a nagy szociális változások végrehajtásáért, majd a súlyos politikai válság idején, amikor egyes politikai kalandorok szerették volna felbomlasztani a duklai hősök áldozataival megpecsételt szövetséget. Ludvík Svoboda elvtárs szilárd politikai meggyőződésén alapúit az a rendkívüli tekintélye, amelynek nemcsak állampolgáraink milliói körében, hanem országhatárainkon túl is, főleg legközelebbi barátainknál, a Szovjetunióban örvendett. A szovjet emberek ugyanis rendkívül megbecsülik azokat, akiknek volt bátorságuk hűen, velük vállvetve kiállni a háború legnehezebb megpróbáltatásait. És kétszeresen megbecsülik azok őszinte barátságát, akik ezt a barátságot őrzik és védelmezik. És éppen Svoboda elvtárs testesítette meg ezt a testvéri kapcsolatot. Hagyatéka tartósan élni fog és mutatja az utat főként azoknak, akikről sohasem feledkezett meg: a következő nemzedékeknek. JiRi HEČKO alezredes Bratislavában, a Nemzetközi Nőnap Üzemben a Szlovák Nemzeti Felkelés szocialista munkabrigád azok közé a közösségek közé tartozik, amelyek becsülettel teljesítik a Szocialista módon élni — szocialista módon dolgozni kötelezettségvállalást. Ez a kollektíva a 01 számú üzem kikészí- törészlegében dolgozik. A brigád tagjai a teljesítménynormát átlag 112 százalékra teljesítik. Az idei első félévben terven felül 926 órát dolgoztak, összesen 7490 kilogramm hímzőfonalat gyártottak, Í30 kilogrammnyi, 13 900 korona értékű anyagot takarítottak meg. Felvételünkön: Katona Margit, a munkabrigád tagja munka közben (Felvétel: P. Šimončík — ČSTK) Az üzlet feltétele a jó minőség Kereskedelmi kapcsolataink fejlődése a brnói vásáron Az idei brnói gépipari vásáron ismét megnyilvánult, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés nem korlátozódhat csupán az árucserére. A hazai és a külföldi résztvevők ezért főleg arra használták ki a vásárt, hogy lehetőségeket keressenek az együttműködés magasabb formáinak kihasználására, főleg a termelési kooperációra, a harmadik piacokon való együttműködésre, ami hosszabb távlatokra biztosítja a termelést és a termékek értékesítését. A csehszlovák gépipari vállalatok már eddig is számos termelési kooperációban vettek részt külföldi cégekkel, s az ilyen irányú együttműködésüket az idei brnói vásár jelentős mértékben elmélyítette. Megemlíthetjük például a Zlaté Moravce-i CALEX vállalat termelési kooperációját a jugoszláviai Rade Končar céggel a hűtőgépek gyártásában, vagy a Prágai Szerszámgyár, a jugoszláv Iskra Kranj és a svájci PERí.ES Pieterlen cégek hármas együttműködését a szerszámgyártásban. A brnói vásáron kötött szerződés értelA koreai gépgyártás fejlődése Az első koreai szerszámgép- gyár építését 1951-ben kezdték meg Hujcsonban. Azóta nagyot fejlődött a gépgyártás. A hetvenes évek elején 10 000 szerszámgép készült Koreában egy év alatt, a jelenlegi termelés pedig évi 30 000 darab. A gépgyártó ipar termelése 1971—75 között 24-szeresére, a nehézgépeké 2,2-szeresére, a szerszámgépeké 2,6-szorosára, a mezőgazdasági gépeké pedig 3,6-szorosára nőtt. Ugyanebben az időszakban több mint 70 elektronikus elemeket gyártó üzem épült. Az ország gépszükségletének 98 százalékát ma már a hazai gyárak fedezik. A gépgyártás részesedése az össz-ipari termelésben az ötvenes években 5,1 százalék volt. 1977-ben viszont már 33,7 százalékra emelkedett. Biztató a jövő is. A második hétéves terv előírásai szerint az éves szer- szágéptermelés eléri az 50 000 darabot; a bulldózerek gyártása hatszorosára, az exkavátoroké 3,3-szeresére nő. Ugyanebben az időszakban a koreai traktorgyárak évente 45 000 traktorral látják el a mezőgazdasági üzemeket. Fejlesztik a hajóépítést is: megkezdik az 50 és 100 ezer tonnás teherlia- jók építését. (Budapress — KCNA) Most folyik a Havanna környéki fosé Marti Kohászati Kombinát rekonstrukciója, amely a tervek szerint 1980-ban ér véget. Ennek révén az üzem a kubai kohászat központjává válik. A munkálatok során már befejezték az új hengermű és vasöntöde építését. A kombinát területén már építik azt a hőerőművet, amely a kombinát energiaszükségleteit elégíti majd ki. Az üzem az idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját — 1959-ben épült fel elődje, a kis kapacitású vasöntöde. A vállalat igazi története azonban 1962-ben kezdődött, amikor A kubai kohászat fejlődése szovjet segítséggel nagyszabású bővítést hajtottak végre. A következő években a gyár folyamatosan növelte kapacitását. Míg 1970-ben a fosé Marti kombinát évi termelése nem haladta meg a 140 ezer tonnát, addig 1978-ban már elérte a 350 ezer tonnát is. A tervek szerint 1985-ig az évi produktum meghaladja majd a 675 ezer tonnát is. A szovjet segítséggel végrehajtott rekonstrukció révén Ku- ba a minimumra csökkentheti a fekete fémek behozatalát. (Budapress—Prensa Latina—: APN) rnében a chodovi Chodos vállalat vulkanizációs préseket szállít a belgrádi Balkanija vállalat számára, amelyhez a panöevoi UTVA cég szállít részegységeket. Hasonló értelmű gazdasági együttműködés bontakozott ki számos más külföldi céggel kapcsolatban, ami lehetővé teszi a csehszlovák gépipar szélesebb körű bekapcsolódását a világméreteken folyó nemzetközi munka- megosztásba. A brnói vásáron kötött szál-1 lítási szerződések egyértelműen bizonyították, hogy a színvonalas termékek a jelenlegi külgazdasági feltételek mellett is kelendőek, vevőre találnak. A Kufimi TOS vállalat aranyéremmel kitüntetett konzolos, vertikális marógépéből, amely^ lyel három korábbi típusú ma* rógép munkája végezhető el* egy svájci és egy angol vállalat azonnal rendelt a vásáron. Egy olaszországi cég megrendelte a Biovit élelmiszer- ipari víztisztító rendszer egész berendezését, amelyet a Stroj- export külkereskedelmi vállalat még az idén leszállít. A’ fejlődő országok is nagy érdeklődést tanúsítottak az idei vásár iránt. A Guinea-Bissau Köztársaság ipari és kereskedelmi minisztere például személyesen kötött szerződést csehszlovák traktorok, tehergépkocsik, cukor- és sörgyári berendezések vásárlására Közismert, hogy a KGST-országok közötti kereskedelem alapjait főleg a hosszú lejára- tú megállapodások képezik, á nemzetközi vásárok ennek ellenére mindig jó alkalmat' nvújtanak fii szerződések kötésére, a kölcsönös áruforgalom nontosítására. a nemzetközi munkamegosztás elmélyítésére; valamint a termelési kooperáció fejlesztésére. Ezért az is természetes, hogy a csehszlovák külkere<kesdelmi szervezetek a legjelentősebb és leignaeyobh volumenű sz°rző- déseike-t a Szovjetunió külkereskedelmi szervezeteivel kötötték. A prágai Strojimport és a moszkvai Stankoimnort közötti szerződés értelmében jövőre csaknem e^vmilliárd rubel értékben szállítunk szerszám- és alakítógéneket a Szovjetunióba, ahonnan viszont félmilliárd rubel értékben szállítunk hasonló árut. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük, hogv jelenleg mintegy 15 000 szovjet gyártmányú fémmegmunkáló gén dolgozik Csehszlovákiában A' Pragoinvest és a szovjet Masi- noimnort külkereskedelmi szervezetek szerződést kötöttek a vásáron 600 rsehszlovák villamos és 300 ČME 3 dízelelektromos mozdony 1981-ben sorra kerülő szállítására, amivel a Szovjetunió 38 városában közlekedő csehszlovák villamosok száma tízezerre, a legigényesebb feltételek között üzemelő ČME 3-as mozdonyok száma pedig négy és félezerre növekMAKRAI MIKLÖS
