Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1979-08-14 / 190. szám, kedd
Energetikai korszakváltás TAKARÉKOSSÁGI intézkedések, ÜJ IRÁNYZATOK az energiaforrások felhasználásában "*■Véglegesen búcsút vehetünk azoktól az időktől, amikor a kőolaj és a többi elsődleges energiaforrás a könnyen hozzáférhető termékek Közé tartozott a világpiacon. Az energiafogyasztás hallatlanul gyors ütemű növekedése az utóbbi évtizedekben oda vezetett, hogy az aránylag olcsón kitermelhető készletek kimerülőben van nak, s az elsődleges energiaforrások előteremtése egyre költségesebb. Mindez közvetlenül megnyilvánul a kőolaj és a kőolajipari termékek növekvő árában, ami arra készteti az egyes ál lamokat és a gazdasági szerveket, hogy haté kong takarékossági intézkedésekkel korlátozzák az energiafogyasztást. Ez egyaránt jellemző a kőolajjal rendelkező és a nem rendelkező, a tőkés- és a szocialista, valamint a fejlődő országok gazdaságára, habár a. takarékossági intézkedések formáiban és módszereiben lényeges különbségek lehetnek. A takarékossági intézkedések minden területet felölelnek, a gazdaságosabb energiafelhasználás összes lehetőségét kimerítik mind az iparban és a mezőgazdaságban, mind. a közlekedésben és a lakossági fogyasztás szakaszán. A Szovjetunióban például az elvégzett felmérések alapján az iparban körülbelül 7, a mezőgazdaságban 10—14. a közlekedésben pedig 15—18 százalékos megtakarítással számolnak. 1979. Vili. 14. Jelentős tartalékok mozgósíthatók az iparban az energetikai berendezések korszerűsítése által, a technológiai eljárások tökéletesítésével, a mezőgazdaságban a különböző kiegészítő energiaforrások, főleg a geotermikus-, a nap- és a szélenergia hasznosításával, a közlekedés szakaszán a gazdaságosabban működő motorok alkalmazásával, az üresjáratok csökkentésével, a sebesség észszerű korlátozásával, s nem utolsósorban az úthálózat minőségének javításával. A lakossági energiafogyasztás szakaszán nagy tartalékok vannak a lakások hőszigetelésében, a fűtés automatikus szabályozásában, valamint az áramfogyasztás ésszerűsítésében. Nálunk például a teljes energiafogyasztásnak körülbelül 28 százalékát teszí ki a lakossági fogyasztás, ennek több mint háromnegyed részét képezi a fűtés, 9 százalékát a vízmelegítés, 6 százalékát pedig a főzés. E tartalékok kihasználásához azonban sürgősen meg kell teremteni a szükséges szervezési és műszaki feltételeket, gondoskodni kell például a különböző szabályo zó- és mérőberendezések gyártásáról, ahogy azt más országokban teszik. Közvetlenül ható és távlati intézkedések A legutóbbi szigorú tél emléke arra figyelmezteti az európai országokat, hogy idejében fel kell készülni erre az energiaigényes időszakra. A Szovjetunióban például, ahol a tél különösen szigorú, már most hozzáláttak a régebbi házak ablakainak tömítéséhez, kijavítják a távfűtési csőhálózat szigetelését, tüzelőanyagokat tartalékolnak a vállalatokban és a közintézményekben, minimálisra csökkentve a szállítási és raktározási veszteségeket. A moszkvai vállalatok az első félévben több mint 130 000 tonna egyezményes tüzelőanyagot takarítottak meg. Újítók és ész- szerűsítő brigádok keresik az energiamegtakarítás lehetőségeit, a metró dolgozói például a mozgólépcsők szerkezeti felújításával egy év alatt 80 000 kilowattóra villamos energiát takarítanak meg. Európa számos országában rendkívüli Intézkedéseket vezetnek be az üzemanyag- és az áramfogyasztás korlátozása céljából. Bulgáriában például kiselejtezik és likvidálják az elhasználódott, nagy üzemanyagfogyasztású tehergépkocsikat, s a szállítási feladatok teljesítése céljából átmenetileg két és három műszakban üzemeltetik a gazdaságos gépjárműveket. Szigorú intézkedéseket vezettek be az üresjáratok felszámolására, valamint a szolgálati gépkocsik használatának korlátozására. Az év végéig kidolgozzák azt a programot, melynek keretében a ta- xiszolgálatot folyékony gázzal üzemelő gépkocsikkal látják el. Erre először Szófiában kerül sor, később a többi nagyobb városra is kiterjesztik az új üzemanyag használatát. A szomszédos Ausztria úgyszintén az energiaszegény országok közé tartozik. Az osztrák minisztertanács programja 20—30 százalékos energiameg- takaxitást irányoz elő a nyolcvanas évek közepéig. Ausztria az elmúlt évben 24,6 milliárd sehillinget költött energiavásárlásra, az idén erre a célra 31 milliárd, jövőre pedig 36 milliárd schillingre lesz szükség. Az intézkedések többsége január elsejével lép érvénybe. Ezek között szerepel a gazo- hol, a benzin és az alkohol keverékének a bevezetése, 60 ezer tonna fűtőolaj helyettesítése az áramtermelésben szénnel és földgázzal, továbbá a hőerőművek hulladékhőjének a hasznosítása. Az állam támogatást nyújt az iparnak az energiamérő műszerek beszerzéséhez. az építőipart pedig az épületek és a fűtőrendszerek jobb hőszigetelésére ösztönzi. Európa számos országában korlátozták már a gépjárművek megengedett haladási sebességét, előtérbe helyezik a tömeg- közlekedési eszközök használatát és fejlesztését, korlátozzák az utcák, a kirakatok és a műalkotások éjszakai megvilágítását. A nem hagyományos energiaforrások közül Francia- országban a napenergia, az NSZK-ban pedig a szélenergia hasznosítására helyezik a súlyt. Franciaországban grandiózus tervek születtek a napenergia felhasználására A legközelebbi években hétmillió tonna kőolajat akarnak megtakarítani ezen a% úton, mintegy hárommillióra frank értékben. A lakások tízezreit tervezik fűteni napenergiával, s a legközelebbi 5—10 évben 200 000 szoláris vízmelegítőt helyeznek üzembe. Franciaországban a naperőművek kiviteli termelésével is számolnak. Az NSZK-ban az Elba torkolatánál még ebben az évben elkezdik az első 3000 kW-os szélerőmű építését. Több kisebb teljesítményű szélerőmű építését is tervezik, amelyek főleg a mezőgazdasági üzemek szükségleteit elégíthetik ki. Eddigi tapasztalataik szerint az erőművek építése ott gazdaságos, ahol a légmozgás sebessége eléri a másodpercenkénti 4 métert. Kér o benzinért! Az energiaprogramok takarékossági intézkedéseinek egyik igen elterjedt tormája a gépkocsik megengedett sebességének korlátozása az országutakon és az autópályákon. Ennek az intézkedésnek a gazdaságosabb üzemanyagfogyasztáson kívül további kihatása is van, jelentős mértékben csökkenti a balesetek számát. Svédországban például 110 kilométerről 90 kilométerre korlátozzák a megengedett sebességet. Amíg az 1974—1978 as évek átlagában július hónapban 84 halálos áldozata volt a közúti baleseteknek, az idei júliusi hónap a sebességkorlátozás bevezetése után csak 52 halálos áldozatot követelt. A pozitív mérlegek egész sora Készült el az egyes országokban a sebességkorlátozás bevezetéséről mind az üzemanyagfogyasztás, mind a balesetek számának csökkenésével kapcsolatban. Ennek az intézkedésnek azonban további gazdasági Jellegű következményei is vannak. Nem tudni még, hogy milyen hatással lesz majd a gépkocsiipar fejlődésére, hiszen értelmetlenné válik a nagy teljesítményű gépkocsik gyártása, hacsak valamilyen forradalmi műszaki újítás a motorok szerkezetében vagy a meghajtás módozatában meg nem változtatja a jelenlegi szemlé letet. A nagy versenytársak között mindenesetre azok lesznek előnyösebb helyzetben, akik gyorsabban képesek alkalmazkodni az új helyzethez. Ilyen értelemben a csehszlovák gépkocsi ipar számára is nagy lehetőség kínálkozik, egyrészt azért, mert megnövekedett a világmárkákhoz viszonyítva takarékosabban üzemelő Škoda- gépkocsicsalád tekintélye, s mert egyébként is aktuális a további gyártmányfejlesztés kérdése ebben a gépipari ágazatban. Közismert dolog, hogy a benzin más hajtóanyagokkal is helyettesíthető, s eddig inkább gazdasági megfontolás tárgyát képezte, hogy felhasználásuk mikór válik időszerűvé. Párizsban elkezdték a kísérleteket a cseppfolyósított gázzal üzemelő autóbuszokkal. Ez a meghajtás a gázolajmotorokhoz viszonyítva kevésbé szennyezi a levegőt, emellett a motor csendesebben, egyenletesebben jár, kíméli a mechanikus részeket. Lyonban már néhány hónapja fut 50 butánnal hajtott taxi egy nagy jelentőségű kísérlet keretében. A benzin árának emelkedése azonban a szeszt is szóhoz juttatja, amit egyelőre benzinhez keverve alkalmaznak, s az új keveréket „gázo- holnak“ nevezték el. A gczohol a jövő ígérete? Három nagy amerikai gépkocsigyár, a General Motors, a Chrysler és az American Motors már ez év májusában bejelentette, hogy a garanciát a gazoholial, a benzin és a szesz keverékével működtetett gépkocsikra is kiterjeszti. Ezzel egy új energetikai forrás előtt nyitották meg a kaput. A dolog azzal kezdődött, hogy dr. William Scheller a nebraskai gabonatermesztők ösztönzésére körülbelül tíz évvel ezelőtt gazdaságos eljárást dolgozott ki a gabonából történő szeszgyártásra. Ez a szesz azonban akkor még nem jöhetett számításba az olcsó benzin pótlására. Szeszgyártásra azonban minden cukrot és keményítőt tartalmazó nyersanyag felhasználható, például a cukornád is. Amerikai szakemberek véleménye szerint az Egyesült Ál lomokban évente legalább 40 milliárd liter benzint lehetne megtakarítani a benzin és az alkohol keverékének jelhasználásával, ami a jelenlegi üzemanyagfogyasztásnak körülbelül a 9 százalékát jelentené. Az alkohol üzemanyagként való felhasználásának a gondolata szinte lázba hozta a cukornádtermelőket az egész világon. Brazíliában például már az 1978—1979-es idény terméséből 3,5 milliárd liter szeszt akarnak gyártani üzemanyagként való felhasználásra. Hasonló tervek születtek Indiában és a Fülöp-szigeteken, ahol cukornádból fölöslegek mutatkoznak. Az Indiai állami kőolajipari társaság elnöke személyesen járt Brazíliában, hogy a gazohol- gyártás körülményeit tanulmányozza. Már tervbe is vették a cukornád és a burgonya vetés- területének kiszélesítését, s az üzemanyag-keverék gyártására valószínűleg 1980 végén kerül sor. A Fülöp-szigeteken a Vöest Alpine osztrák cég részvételével, amelynek már brazíliai tapasztalatai vannak a ga- zohol gyártásában, két üzem építését tervezik, A gazohol gyártásával kapcsolatban az a kérdés is felmerül, hogy milyen hatása lesz ennek a mezőgazdasági termelésre. A gazohol a jelek szerint komoly vetélytársa lehet a cukornak. A gazoholgyártásnak ugyanakkor értékes melléktermékei vannak, amelyek részben fehérjetartalmú takarmányként, részben pedig szárított tüzelőanyagként hasznosíthatók. A cukornád szeszipari feldolgozásánál nyert melléktermék különösen jól hasznosítható a szarvasmarha-hizlalásban. A gazoholgyártás elterjedése tehát nem hatna kedvezőtlenül h fejlődő országok élelmiszer-ellátáséira, sőt inkább serkentené a hústermelést. Csupán arra nincs még válasz, hogy a gépkocsik hogyan reagálnak majd az alkoholfogyasztásra, tudják-e majd tartani az egyenes irányt. MAKRAI MIKLÓS a mmmrn kínaiata a uh isi mm® A Libereci Nyári Áruminta- vásárra érkezett autóbuszok és személygépkocsik rendszámaiból arra lehetett következtetni, hogy ma már nemzetközi viszonylatban is nagy visszhangja van ennek a rendezvénynek. Az ország szinte valamennyi járásából, az NDK-ból, Lengyelországból, Magyarországról, Ausztriából és a többi ország ból érkezett látogatókat nem is érte csalódás. A sorrendben immár 24. vásáron megismerhették, hogy a csehszlovák köny- nyűipar miként segíti elő a vásár ez évi mottójának gyakorlati érvényesítését, amely így hangzott: ,A szocialista életstílus és a divat“. A vásár 65 000 négyzetméteres területén 500 termelő vállalat több mint tízezer terméket mutatott be, s több tucat szervezet gondoskodott a közvetlen eladásról. A csehszlovák könnyűipar csak az idén 2,1 milliárd korona értékben szállít a belkereskedelemnek új és felújított árut, 5 milliárd korona értékben p«dig divatújdonságokat és luxuskivit^elű cikkeket, ami az egész könnyűipari belkereskedelmi szállítás nak 18 százalékát jelenti. Hallgassuk meg azonban a látogatók véleményét is a vásárról. Kormútli Béla például Miskolcról érkezett, s nagyon elégedett a látnivalókkal. Véleménye szerint „Nagyon ízlésesen rendezték el az exponátu- mokat, a divatújdonságok szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak. Ám az az érzésem, hogy amit itt a vásáron látok, az nem kapható az itteni üzletekben. Pedig ez' nagy kár!“ Ez így igaz. Kormúth Béla, és vele együtt a vásár számos látogatója azonban nem tudja, hogy a libereci vásáron bemutatott új mintákat először benevezik a vásár aranyérméért folyó versenybe, s az aranyérem megítélésének és megtartásának egyik alapfeltétele az, hogy a termék eigy éven belül a rendszeresen vásárolható belkereskedelmi árualapba kerül. Az idén 75 vállalat 914 terméket nevezett be az aranyéremért folyó versenybe, s ösz- szesen 142 termék került ki győztesen ebből a versenyből. A termelési-gazdasági egységek közül a trenčíni SLOVAKOTE.X 28, a Brnói Gyapjúipari Tröszt 19, a Cseh Cipőipar 17, a pamutipar 14, a Pros!éjovi Ruhaipar 14 aranyéremhez jutott. Egy év múlva azt is megtudhatjuk, hogy gondoskodtak-e a termelők a kitüntetett termékek belkereskedelmi szállításáról a kívánt mennyiségben és a feltételezett határidőn belül. A vásárlókat azonban bizonyára megnyugtatja laroslav Mar- tilik, cseh ipariigyl miniszter válasza erre a kérdésre: „A Libereci Nyári Árumintavásár látogatóinak mindig be akarjuk mutatni a lényegesebb divatujdonságokat, meg akarjuk őket ismertetni a divat legújabb fejlődési irányzataival. A termelők részéről felkínált választék nagyon széles. Ezért érthető, hogy elsősorban azok a termékek kerülnek a belkereskedelembe, amelyek az áru- szakértők véleménye szerint a legszükségesebbek, a legkeresettebbek és a legprogresszívebbek. Véleményem azonban nem lenne elég objektív,, ha nem szólnék egyes olyan problémákról, amelyek fékezően hatnak az új termékek gyártásának bevezetésére. Sok problémát okoz például a nyers- és az alapanyagok hiányos szerkezete. Ennek ellenére a libereci vásáron bemutatott termékek döntő többsége kapható lesz az üzletekben már uz idei év negyedik negyedében, vagy legkérőbb a jövő év első negyedében.“ A gvapjúiipar termékeit ktilö. nősen nagy érdeklődéssel szemlélték a látogatóik. Divatos, ízléses színárnyalatoík jellemzik ezeket a termékeket, amelyek jelentős rész*’ könnyített anya. gokból ikészült. A lakástextíliák választékában a vegyi szálak nagyobb arányú alkalmazása tapasztalható. A látogatók elis. merően nyilatkoztaik az új fa. liszőttesekről és az új szőnyegekről. Hiányolták azonban a szőnyegek színezésének gazdagságát. A pamutipari vállalatok aránylag kevés új ruhaanyaggal jelentkeztek, s a kötött termékeik sem merítették ki az ötletes és fe'itűnő szabásmintáikban rejlő lehetőségeket. A vásár legnagyobb hiányosságát azonban főleg a férfidivatnak szentelt csekély figyelem jelentette. A Nemzetközi Gyermekév alkalmából a gytírme kárukból is nagyobb választékot mutathattak vo’ma be, a vásáron sze. repelt -kollekció nem fejezte ikl ■sem az ipar adott lehetőségeit, ■sem a fejlődés irányzatait ebben az ágazatban. A kiállítás látogatói a divat, bemutatók keretében a külföldi divatújdonság jkkal is megismerkedhettek. Az NDK és Lengyelország termékei me'ilett nagy sikert aratlak a magyar- divatújdonságoik, amelyeket a budapesti Konsumex vállalat saját manökenjei mutattak be. A libereci árumintavásár jó alkalom a termelők és a fogyasztók találkozására, vagyis a gyakorlati piackutatásra. Ugyanez vonatkozik a termelő és a kereskedő vállalatok eg y ü L t m űikö dé sé nek f e j le sz lé sé - re. Azért, hogy a vásárlók elégedetten lávozzanak az üzletekből, le kell rövidíteni azt az időt, amíg a leírnék a termelőtől a fogyasztóhoz jut, s több figyelmet kell szemelni a gyártmányfejlesztés körültekintőbb tervezésinek. Ennek sikere ugyanis elsősorban attól függ, hogy milyen gyorsan bő- vüi a hazai termelésű alap. anyagok választéka. A csehszlovák textil-, ruha. és cipőipar, amely korszerű nagyüzemi termelést folytat, nem hagyhatja figyelmen kívül sem a divat legújabb irányzatait, sem a szocialista társadalom emelkedő kultúrális színvonalának igényeit. PETR ŠIMÁCE8 A Bardejov! JAS cipőipari vállalat fejlesztési részlegének dolgozók Dušan Markuš mérnök vezetésével (» felvétel jubb szélén) már előkészítették « téli lábbeli legújabb választékát (Róbert Berenliaut felvétele)
