Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1979-08-09 / 186. szám, csütörtök
ima Grwf 1979 VIII. 9. 3 Fokozott izraeli támadások A libanoni kormány Sevele a 81 elnökéhez (ČSTK) — A libanoni kormány aggodalmát fejezte ki az ország déli részén kialakult helyzettel kapcsolatban. Ezt a feszült légkört Izrael agresszív politikája váltotta ki. A libanoni kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnökéhez intézett levelében megállapítja, hogy Izrael csaknem mindennap újabb agresszív támadást hajt végre Dél-Libanon ellen. Az izraeli hadsereg július 24-e és augusztus 2-a között 4ü alkalommal indított tüzérségi vagy légitámadást Dél-Libanon 31 települése ellen. Izraeli katonai repülőgépek provokatív berepüléseket végeznek Libanon felett, sőt még a főváros, Bejrút felett is. # • • Az Egyesült Államok külügyminisztériuma levelet intézett a kongresszushoz, amely megállapítja: az amerikai fegyverek használata a palesztin menekülttáborok ellen „megsértheti“ az amerikai törvényességet, A tegnapra virradóra Washingtonban közzétett levél rámutat, hogy az Egyesült Államok Izraelnek „védelmi célokra“ szállította a fegyvert, és ezért főleg a július 22-i Dél- Libanon elleni izraeli légitámadás „ellentétben állhat“ az amerikai törvényekkel. Az amerikai kormány kötelezte magát, hogy a kérdést az izraeli hivatalos vezetőkkel megtárgyalja, de ugyanakkor megjegyezte, hogy a további amerikai lépések „a közel-keleti helyzet alakulásától“ függnek. Az AP hírügynökség azt írta, hogy Cyrus Vance amerikai külügyminiszter ,,a múltban azt javasolta, hogy az amerikai hatóságok az Egyesült Államok törvényeinek Izrael által való megsértését hagyják figyelmen kívül“. A nukleáris fegyverkezés ellen tiltakozott az elmúlt napokban Aider mast one-ban a brit haladó közvélemény. A tiltakozó menetet a Mozgalom a nukleáris leszerelésért elnevezésű brit szervezet rendezte. Mint ismeretes, Nagy-fíritanniában nagy mértékben csökkentik az állami költségvetést, a katonai kiadásokat viszont továbbra sem korlátozzák (CSTK-felvétel) SIKERTELEN TÁRGYALÁSOK AZ ÚGYNEVEZETT PALESZTIN AUTONÜÁRt Segítség Nicaraguának Sajtóértekezlet Managuaban (CSTK) — Az Izrael által megszállt Jordán folyó nyugati partjának jövőjéről és az ún. palesztin autonómia kialakításáról folyó egyiptomi—izraeli— amerikai tárgyalások további fordulóját az arab világban sikertelennek minősítik. Az első kommentárok szerint a háromoldalú különtárgyalások nem vezethettek sikerre, és ezeken nem érhettek el konkrét eredményeket, mert egyik fél sem ismeri el a PFSZT-t és a palesztinok jogát, hogy saját államot alapítsanak. Izrael a hai- fai tárgyalásokon ismét megerősítette korábbi álláspontját e kérdésben, és valójában az 1967 óta megszállva tartott arab területeken uralmának legalizálására törekszik. Bejrúti megfigyelők Izrael obstruk- cióit a következőképp magya- razzák: Izraelnek nem érdeke a közel-keleti általános és tartós béke és felkészült arra, hogy továbbra is az amerikai érdekeket védelmezze- a térségben: elutasítja az amerikaiak erőfeszítéseit egy esetleges, a palesztinokkal folytatandó párbeszéd megkezdésére; az izraeli politika legfőbb jellemzője továbbra is az az elv marad, amely szerint „Izrael számára a megszállt területek fontosabbak, mint a béke“. Az esetleges amerikai—palesztin párbeszéd, amely iránt az amerikai kormány néhány képviselője az utóbbi időben érdeklődést tanúsított, a palesztin ellenállási mozgalom szervezetein belül éles bírálat tárgyává vált. A Palesztin Népi Felszabadítási Front tegnap Bej/útban nyilatkozatot adott ki, amelyben „elutasít minden olyan kapcsolatot az USA-val, melynek egyetlen célja a palesztin egység szétzúzása“. Hasonló álláspontot foglalnak el más palesztin szervezetek is. (CSTK) — Managuában hétfőről keddre virradó éjszaka sa j t ök on fe r en cd á t rendeltek, amelyen az újságírók kérdéseket tehettek fel a megdöntött Somoza-rendszer nemzeti gárdája volt tagjainak. „A polgárháború befejezése után megértettem, hogy a sandinisták harca igazságos volt“ — mondotta Jósé Enrique Mun- guia, a nemzeti gárda volt őrnagya. A többiekkel együtt hangsúlyozta, hogy fogságuk ideje alatt a sandinisták jó bánásmódban részesítették őket. Managuába érkezett az Aeroflot IL 76- os repülőgépe amely a Szakszervezeti Világszövetség felhívására gyógyszereiket és gyenmelktápszert szállított Nicaraguába a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Bulgáriából, az NDK-ból, Magyarországról, Lengyelországból, Romániából, Ciprusról és Franciaországból Mario Soareis, a Szocialista Intemacionálé alelnöke, a Portugál Szocialista Párt főtitkára m a n ag u a i sa j tó k o n f eren c i á já n (kijelentette, hogy Nicaragua támogatására nemzetközi alapot kell létesíteni. Soares a Szocialista Intemacionálé küldöttségét vezeti Nicaraguában, s politikai (kapcsolatokat kíván felvenni az ideiglenes kormánnyal. SAH VALI. az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, az Afganisztáni Deunok-* patikus Köztársaság kormányán nak elnökhelyettesei, külügyminiszter hivatalos baráti látogatásra Szófiába érkezett. Pete Mladenovval a két ország közötti együttműködésről és más időszerű nemzetközi (kérdésekről fog tárgyaim. DAMASZKUSZBAN a szíriai energetikai szervezet és a Strojexport csehszlovák külkereskedelmi vállalat gazdasági és műszaki együttműködési szerződést írt alá. ADOLFO SUAREZ spanyol miniszterelnök, aki ötnapos látó-* gatáson Brazíliában tartózkodik, tegnapra virradóra közöl* te: a két ország megállapodott abban, hogy legfelsőbb szinten évente rendszeres konzultációkat tartanak. JAMAICA és Mozambik úgy döntött, hogy nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesítenek, közölték tegnap Kingston ban. NIGÉRIÁBAN közzétették a 19 köztársaságban megtartott polgármester választások végeredményeit. Hét államban a Nigériai Nemzeti Párt, ötbein a Nigériai Egyesített Párt, háromban a Nigériai Néppárt, kettöben-kettőben pedig a Népi Egység Pártja, illetve Nagy-Nw géria Néppártja szerezte mega többséget. A KGST tevékenységéről Üzenet az ENSZ főtitkárához Eredménytelen az infláció elleni program i (ČSTK) — Az ENSZ New York-i székhelyén tegnapra virradóra közzétették a szocialista országoknak Kurt Wald- heinihez intézett üzenetét a KGST tevékenységéről. A dokumentum megállapítja, hogy a KGST három évtized alatt hozzájárult a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak megszilárdításához és össze forrottságához továbbá a fejlődő országokkal és a többi országgal való egyenjogú és kölcsönösen előnyös kapcsolatok kibővítésére törekedett. Ez az irányvonal a szocializmus lényegéből fakad, s elengedhetetlen részét alkotja a nemzetközi feszültség további enyhülésének, hangsúlyozza az üzenet. (ČSTK) — Az amerikai kormány infláció elleni programjának eddigi eredményei gyakorlatilag a nullával egyenlők, állapítja meg az árak és fizetések rögzítésével foglalkozó kormánytanács jelentése, amelyet tegnapra virradóra hoztak nyilvánosságra Washingtonban. Ez a program a fizetések és a fogyasztói áraik „önkéntes“ korlátozásán alapul. Carter elnök még tavaly októberben hozta nyilvánosságra ezt a programot, de azóta az Kommentárunk A z Egyesült Államok kongresszusának egyhónapos nyári szünet után szeptemberben folytatódik a SALT-II szerződés ratifikációs vitája. A hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról Bécsben a legmagasabb szinten aláírt szovjet—amerikai megállapodás ratifikálásához, mint ismeretes, kétharmados többségre van szükség a szenátusban, vagyis a 100 szenátor közül legalább 67-nek kell a szerződésre szavaznia, hogy az törvényerőre emelkedjen. A megállapodás ellenfelei, amint az eddigi, közel egyhónapos vita lefolyása bizonyította, ezt arra akarják felhasználni, hogy ha nem is tudják teljesen zátonyra futtatni a szerződést, olyan kiegészítéseket fűzessenek hozzá, amelyek figyelmen kívül hagyva az egyenlő biztonság elvét s a kialakult erőegyensúlyt, egyoldalú előnyöket biztosításának az Egyesült Államoknak. A Szovjetunió ismételten és nyomatékosan leszögezte, hogy nem egyezik bele a hét év munkájával kialakított és kiegyensúlyozott szerződés semmiféle módosításába. Mint kezdettől fogva várható volt, a szenátusban heves vita alakul ki a szerződés támogatói és ellenzői között. Ugyanakkor az elmúlt napokban-he- tekben gyarapodtak a probléma súlyát tudatosító, konstruktívabb állásfoglalások is, s ezért a washingtoni megfigyelők szerint fokozódott a Carter- kormányzat reménye, hogy a szenátus végül is a valószínűleg csak késő ősszel sorra kerülő szavazáson kétharmados többséggel jóváhagyja a szerződést. Figyelemre méltó az amerikai szenátorok egy csoportjának Carter elnökhöz intézett levele, amelyben aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy bizonyos amerikai politikai személyiségek a második.; SALT- megállapodás ratifikáláTwi fejében az amerikai katonai kiadások növelését igyekeznek elérni. A levélben, amelyet tizenkét szenátor írt alá, köztük oly neves politikusok, mint George McGovern, Alan Cranston, William Proxmire és Clairnek más elemei is a „héják“ malmára hajtották a vizet. A politikus például helytelenítette, hogy Carter a SALT-II. tárgyalásokat nem használta fel arra, hogy engedményeket csikarjon ki a Szovjetuniótól a világ különböző részeiben. Mint várható volt, lényegé-' ben a ratifikálás ellen foglalt állást Haig tábornok, a NATO európai haderőinek volt főpaAkadályok és esélyek born Pell, emlékeztetnek rá, hogy július 27-én az elnök kijelentette: nem fogja kérni a katonai kiadásoknak a szükségesnél jelentősen nagyobb növelését, hogy ezzel elérje a ratifikálást támogató szavazatokat. A levél írói támogatásukról biztosították ezt a kötelezettségvállalást, s komoly aggodalmukat fejezték ki azok miatt a próbálkozások miatt, amelyekkel a szenátus külügyi és hadügyi bizottságában eddig történt meghallgatásokon egyes vezető politikusok alku tárgyává próbálták változtatni a SALT-II-t. Ez vonatkozik Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterre is, aki a szenátusban ugyan megismételte korábbi álláspontját, hogy a szerződésen nem szabad olyan változtatásokat eszközölni, amelyek a SALT-II újratárgyalását tennék szükségessé — a Szovjetunió vezetői többször és nyomatékosan kijelentették, hogy erre nem is volnának hajlandók —, de ugyanakkor azt javasolta: a szerződést csak akkor hagyják jóvá, ha a Carter-kormányzat kidolgozza és előterjeszti a megemelt katonai kiadások ötéves tervét. Kissinger beszédérancsnoka. Azt „tanácsolta“ ugyanis, hogy a szenátus vár-' jón a ratifikálással addig, amíg az Egyesült Államok nem dolgozza ki „védelmi“ terveit, A szenátusi ülésszak utolsó napján a hadügyi bizottság három tagja, megismételve a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti hadászati egyensúly „káros eltolódásáról“ szóló állítást, azt követelte, hogy Carter elnök pontról pontra közölje, milyen tételekkel akarja növelni az ország katonai kiadásait a második SALT-megál- lapodás elfogadtatása érdekében. Ezekkel a követelésekkel szemben a tíz demokrata párt és két republikánus szenátor véleménye az: a nukleáris fegyverkezésre előirányzott össsze- gekre vonatkozó követeléseket nem szabad összekapcsolni a szovjet—amerikai szerződés ügyével. Cyrus Vance külügyminiszter a szenátus hadügyi bizottságában ismételten síkra- szállt a ratifikálás mellett, rámutatva: az Egyesült Államok tekintélyét és diplomáciai hitelét rontaná a szerződés elutasítása. A SALT-II hívei és ellenzői szavazatainak várható arányáról igen sok, gyakran egymásnak ellentmondó mérlegelés hangzik el. Legutóbb Alan Cranston demokrata párti szenátor mérte fel a ratifikálás esélyeit. Szerinte mintegy 12-re tehető azoknak a szenátoroknak a száma, akiknek az állásfoglalása még bizonytalan, vagy harmincan pedig — élükön Jackson szenátorral — csökönyösen ellenzik a jóváhagyást. Az amerikaiak túlnyomó többsége a SALT-II. ratifikálása mellett foglal állást — ez egyértelműen kitűnik az utóbbi hónapokban-heteken végzett közvélemény-kutatások eredményeiből. A felmérések viszont azt is világosan jelzik, hogy Carter elnök népszerűsége a belpolitikai és gazdasági gondok — az energiaválság, infláció stb. — miatt a mélypontra süllyedt. Most az a kérdés, hogy a jobboldali erők, amelyek eleve ellene vannak a szovjet—amerikai viszony javításának, s a leszerelést ellenző militarista körök mennyire tudják kihasználni az elnök belpolitikai népszerűtlenségét a még ingadozó szenátorok befolyásolására. Tény azonban, hogy az elnök ésszerű külpolitikájának népszerűsége az enyhülést óhajtó amerikai nép körében nem csökken. Mindent egybevetve: a ratifikálásért vívott küzdelem a kongresszusi szünetben is változatlan hevességgel folytatódik. Óvatos derűlátásra késztet számos, éppen az utóbbi napokban több befolyásos szenátor részéről elhangzott pozitív állásfoglalás. A politikai megfigyelők általában úgy vélekednek, hogy ha nagy harcok árán is, de az amerikai szenátusban végül mégis győz a józan ész. PROTICS JOLÁN Egyesült Államokban rendszeresein minden hónapban fokozódott az infláció mértéke. Az amerikai hivatalos adatok szerint ebben a hónapban elérte a 14 százalékot. A TASZSZ hír- ügynökség ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az elmúlt kilenc hónap alatt az Egyesült' Államokban az élelmiszerek ára 18 százalékkal, az energia ára 70 százalékkal, a lakbérek pedig 16 százalékkal emelkedő tek. A hatvanas évekhez viszonyítva ebben az évben az amerikaiaknak ugyanolyan mennyiségű és minőségű fogyasztási cikkekért a dupláját kell fizetniük. A kormánybizottság „sajnálkozását“ fejezte ki az amerikai gazdaság jelenlegi helyzete miatt. „Nagyvonalúság” Arnold Strippel volt SS- Obersturmführer szabadlábon van, és havi 600 márka nyugdíjat kap annak ellenére, hogy büntető eljárást indítottak ellene. Azzal vádolják, hogy 1945-ben Hamburgban az egyik iskolában húsz gyermeket ölt meg. Strippelt azután sem tartóztatták le, hogy kiderült: valószínű, hogy a hollandiai vugliti koncentrációs táborban 10 nőt gyilkolt le. Ezzel az üggyel a Frankentha- li Állami Ügyészség tizenegy évig nem foglalkozott. A nácizmus üldözöttéinek szövetsége megállapította, hogy Strippel esete újabb bizonyítéka annak, „milyen enyhén és nagyvonalúan járnak el a náci gyilkosokkal szemben“. A Progress Presse Agentúr hozzáteszi, hogy a Német Szövetségi Köztársaság hatóságai nem minden esetben ilyen nagyvonalúak. Emlékeztet Max Schäffer antifasiszta esetére, aki 1970 óta igyekszik érvényt szerezni azon jogának, hogy kártérítést kapjon, amiért a nácik üldözték. Erőfeszítései mindeddig eredménytelenek maradtak. Tudomására hozták, hogy mint a Német Kommunista Párt tisztségviselője nem támaszthat rá igényt. A hírügynökség hozzáteszi: ,,A náci állam hivatalnokai lényegesen gondtalanabbal élhetnek, mint áldozataik.
