Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1979-08-20 / 195. szám, hétfő
Én, 02 olvasó, nem riadozom. Nem hím nikusan dicsérem o könyvet, száraz józansággal mondom: A könyv a folytonosság, a maradandóság, a megújhodás biztosítéka. IHés Endre A magyar sajtó története I. kötet 1705 — 1848 Labdarózsa, nyári hó elsöo.sztAlyosok könyve Ha most a gyermekekhez Szólnék — búr miért ne olvas hatnák el ők is e cikkecskét a könyveknek szentelt róva tunkban —, azzal kezdeném, hogy: Kedves gyerekek, cseh szlovákiai magyar költők újabb verseket írtak a számotokra. Nem pusztán azért fogtak tol lat, hogy költőként is, neíán kísérletképpen vagy az érdekesség kedvéért, bekalandozzák világotok egy egy darab ját, hanem elsősorban azért, hogy a Madách kiadó alkotó kezdeményezésére és közreműködésével a maguk módján minél szebb költeményekkel nyújtsanak segítséget egészséges szellemi épülésetekhez, anyanyelvetek, gondolkodásotok fejlesztéséhez. Velünk együtt örömmel tapasztalták, mennyire megszerettétek a tavaly megjelent Tapsisáre-tapsó- rum című gyűjteményt. Ez is ösztönözte hét költőnket — l)é nes Györgyöt, Gál Sándort, Kulcsár Ferencet, Tóth Elemért, Tóth Lászlót, Varga Imrét és Zs. Nagy Lajost — azoknak a verseknek a megírására, melyek rövidesen eljutnak hozzátok a Labdarózsa, nyári hó című gyűjteményben, Tur- csan László sok színes rajzának kíséretében. De — hogy a felnőttekhez Is szóljak végre, szülőkhöz, tanítókhoz — legelőször is az elsősökhöz jut el gyermekirodalmunk újabb, szépnek ígérkező termése. Ugyanis a Labdarózsa, nyári hó az Elsőosztályosok Könyvének nevezett sorozatban telenik meg. Ez a sorozat tavaly indult Gágyor József Szól a rigó kiskorában című, népi gyermekjátékokat ps mondóká- kat tartalmazó, és ugyancsak népszerű, gyűjteményével. Az előrejelzések szerint az idén már jóval főbb megrendelés érkezett az iskolákból, mint tavaly. Szeretnénk hinni, hogy az okos ötletből fakadt sorozatban évenként megjelenő egy egy új gyermekkönyv eljut minden kis elsőshöz — már a mostani tanév elején és az elkövetkező esztendőkben. Biztosak vagyunk abban, hogy közös összefogással, felelős hozzáállással és szervezéssel célt ér a Madách kiadó szerényen megfogalmazott szándéka: „a szülői munkaközösségek közvetítő szerepének révén a tanévnyitás napján az iskolával és könyvvel ismerkedő kis elsősöknek szeretnénk örömet szerezni“. jbodnár) Már megvásárolható Csukás István: Petőfi a szlovákoknál, Madách Könyvkiadó, Bratislava, 1973. Ara: 19.— korona. „Petőfi fogadtatása a magyar—szlovák irodalmi kapcsom latok legizgalmasabb kérdései közé tartozik. Nyomai száz év sajtóanyagán át követhetők, versfordítások, szerkesztői megjegyzések, cikkek, irodalomtörténeti és politikai tár-< gyű írások hosszú sora tanúskodik arról, hogy a költő sze-* mélye és életműve szinte megszakítás nélkül foglalkoztatta a szlovák szellemi élet képviselőit. A rendkívüli gazdag és szövevényes problematikát rejlő anyag számos szállal kapcsolja Petőfi művészetét és eszmevilágát a szlovák irodalom fejlődésmenetéhez, kiemelkedő íróegyéniségek, haladó és konzervatív politikusok, különböző rendű és rangú kul- túrmunkások tevékenységéhez s rajtuk keresztül a szlovák politikai és kulturális élet változásaihoz. Ebből adódik, hogy a szlovák Petőfi-kép nemcsak a két irodalom kapcsolattörténe- tí témája, hanem egyben a magyar—szlovák viszony alakulásának a vetülete is adott történelmi szakaszban. Vizsgálatát tehát nemcsak tudományos, hanem politikai szempontok is indokolják“ — írja könyvében a szerző, az ismert kapcsolat- kutató, a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető tanára. ivs Hercíková: A második szerelem, Madách Könyvkiadó, Bratislava, 1979. Ara: 19,.— korona. Iva Hercíkovával, az öt lány a sarkamban című népszerű regény szerzőjével már megismerkedett a magyar olvasó. A második szerelem című regénye tulajdonképpen folytatása az előbbi történetnek, bár önmagában is érdekes olvasmány, É regény hősnője is Natasa, a töprengő, meditáló kislány, aki megveti az alakoskodást és a felületességet. Tovább tart az öt serdülő lány barátsága is, csakhogy a lányok közben idősebbek lettek, kissé megkomolyodtak, s most kezdik megismerni, mi az igazi barátság. Egyikük az első szerelem csodálatos bódulatában él, hárman még nem élték át, csak szeretnék átélni az első szerelmet s mindazt, ami velejárója, és Natasa, könyvünk szimpatikus hősnője már másodszor szerelmes. Csakhogy ez a második szerelem, a körötte és az öt lány barátsága körül támadt események, egyáltalán nem problémamentes, nem egyszerű. Az öt lány bonyolult események középpontjába kerül, és nem hiányoznak a mulatságos helyzetek sem. Az ifjú olvasót bizonyára érdekelni fogja a regény megismert hőseinek további története. A mű a napokban jelent meg Kopasz Csilla szakavatott fordításában. 0 Novák Alfréd, a losonci ILučenec) könyvesbolt vezetője immár harminc éve dolgozik a szakmában. Naponta találkozva vásárlóival, bizonyára fel tudja mérni, mennyire változott a könyvet vásárlók igénye-, érdeklődési köre az elmúlt esztendőkben. — Az utolsó tíz évet tekintve örvendetes a politikai irodalom szembetűnő térhódítása. Míg például 1969-ben az eladott könyveknek 8—9 százalékát jelentették ezek a könyvek, mai forgalmunk 23—25 százaléka politikai művek eladásából ered. Hasonló mértékben nőtt a tudományos és ismeretterjesztő művek, a lexikonok, a kézikönyvek, az összegező munkák iránti kereslet. # A politikai műveken kívül jnilyen kiadványok érdeklik elsősorban a vásárlókat? — A jelen aktuális kérdéseivel foglalkozó művek rendszerint élénk érdeklődést váltanak let a vásárlók körében. Rendkívül népszerűek például a Gondolat Zsebkönyvek, a Gyorsuló Idő kötetei és más kiadók hasonló kiadványai. Történelmi művek közül elsősorban a fiatalok körében keresettek a századunk történelmi eseményeit taglaló munkák. Sokan kedvelik a történelmi regényeket is, Passuth László, Kovái Lőrinc és mások munkáit. Q Mekkora a kereslet a kimondottan szépirodalmi művek iránt? — A vaskos, terjedelmes kötetek, hacsak nem valamelyik divatos szerző divatos könyvéről van szó, nem népszerűek. Elsősorban a novella, s kisebb terjedelmű nagyregény, és a kisregény fogy. A Madách Könyvkiadó kiadványai közül is elsősorban e műfajok iránt van a legnagyobb érdeklődés. Változatlanul sokan kedvelik a kalandregényeket, a krimit, hódít a tudományos-fantasztikus irodalom, és újabban növekvő Rendkívül izgalmas, a múlt mélytengerébe lemerülő búvár izgalmával forgatható olvasmány az idei könyvhét egyik újdonsága, s a magyar társadalomtudomány újabb jelentős vállalkozása a négy kötetre tervezett magyar sajtótörténet első kötete. Á csehszlovákiai magyar olvasó felfokozott érdeklődéssel olvashatja e nagy szabású vállalkozásnak azokat a fejezeteit, amelyek a mi tálainkon megjelentetett első magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok — a Magyar Hírmondó és melléklapja, a Pozsonyi Magyar Múzsa, továbbá a kassai Magyar Museum, a komáromi Mindenes Gyűjtemény, vagy akár a losonci Uránia •— tevékenységét, törekvéseit, érdemeit taglalják. Ezzel kapcsolatban csupán egyetlen érdekességet hadd említsek meg itt: valószínűleg kevésbé köztudott olvasóink körében, hogy az el követke*ő esztendő január 1-én lesz kétszáz éve az első magyar nyelvű hírlap megjelenésének, s ez éppen a Rát Mátyás által Pozsonyban megindított Magyar Hírmondó volt. A magyarországi hírlap- és folyóirat-irodalom kezdeteit ugyan régebbtől — egészen az előzményeknek számító, egyszeri megjelenésű 15. és 16. századi újságlapoktól, aztán a Rákóczi-szabadságharc félhivatalos lapjától, a Mercurius Hun- garicustó\, továbbá Bél Mátyás Nova Posoniensiá\ától és egyéb, hosszabb rövidebb életű kiadványoktól — kell számítani, de ezek mind latin vagy német nyelven íródtak. A Magyar Hírmondót közvetlenül megelőző Előre való tudakozáséiban Rát az újságkiadásra kedvezőnek mutatkozó körülményekkel, valamint a kora magyar társadalomnak provinciális életformájával való szembeszállás igényével indokolja a lap megindítását, mondván, hogy mind a nagyvilággal, mind „saját hazánkkal és hazafiaival is oily szertelen esméretlenségben élünk, mint féreg a dióban; azt sem tudván, ami körülöttünk történik, s minket a leg közelebbről illet", Az őt követő Szacsvay Sándor pedig, akt később a bécsi Magyar Kurírt szerkesztette, máig érvényesen fogalmazta meg az újságíró r>ti- ka egyik alapvető tételét: .,Az újságírónak oly kétszínűség, megrögzött előítélet és részrehajlás nélkül valónak kell len nie, aki csak az igazságot szól ja és követi.“ Majd, korának társadalmát bírálva, megjegyzi: „A porban csúszó mászó, sok lábú állatok országában azonban olyan hízelkedve sunnyogó és a gráciához térden állva kapkodó újságmázolók is találtatnak, kiknek minden leneleik aranyhalat fogni kívánó horog.“ A Kókay György szerkesztésében megjelent több mint nyolcszáz oldalas munka egyes fejezeteit Fenyő István, Kókay György, Kosáry Domokos, T. Erdélyi Ilona és Ugrin Aranka írták. A sajtótörténetnek ez az indító kötete a kezdetektől lényegében az 1848-as márciusi forradalomig öleli efl a magyar hírlap- és folyóirat-irodalmat. De nemcsak a magyar nyelvűt, hanem érinti a szóban forgó időszakban Magyaror- ország területén kiadott más nyelvű sajtótermékeket, így a röviddel a Magyar Hírmondó után megindított Presspurské Noviny\a1 kezdődően megjelentetett szlovák hírlapokat és folyóiratokat is. (Akadémiai Könyvkiadó, 1979). (tóth l.j KÜNYVTERJESZTÉS — KÉRDŐJELEKKEL mértékben az édeskés-romantikus történetek. & Módjukban áll e befolyásolni a vásárlók igényeit? — A könyvesboltok elsődleges és legfontosabb küldetése a megjelent könyvek forgalmazása, eladása. Természetesen, befolyásolhatók az igények alakulásai, irányítható az érdeklődés. Épp ezért, nem mindegy, mit ajánlunk megvásárlásra. Jókai például ma is az idősebb korosztály kedvence. A fiatalok a klasszikus szerzőktől általában csak az iskolában kötelező vagy ajánlott műveket keresik. Verseskötetekből nagyjából ugyanannyi fogy, mint tíz évvel ezelőtt. Ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi tíz évben összforgalmúnk megháromszorozódott, nyilvánvaló a verseskötetek iránti kereslet csökkenése. Talán újra meg kellene kedveltetni az olvasókkal a verseket. Persze, ez már nem kizárólagosan a könyvkereskedők feladata. (pálházy) 1. Rendszeresen figyelemmel kísérem a Maáúch Könyvkiadó újdonságait, s kötelességemnek tartom terjesztésüket szülővárosomban, Zselizen (Želiezovce). Tavaly a CSEMADOK KB egyik ülésén fölvetettem, hogy a helyi szervezetek, legalábbis járásunkban, nem kapták meg idejében az 1979-ben kiadásra kerülő Madách-köny- vek jegyzékét, ami nélkül pedig mi, könyvterjesztők nem tudjuk a kívánt időben előre jelezni, hogy melyik könyvből mennyit kívánunk rendelni. Sajnos, ez a probléma az idén sem oldódott meg, hiszen most, augusztusban még mindig nem ismeretes a CSEMADOK zselizi helyi szervezetének tagsága és vezetősége előtt a jövő évben kiadásra kerülő Madách könyvek jegyzéke. Pedig a könyvek majdani példányszáma, úgy tudom, ezektől a megrendelésektől is függ. Szeretném hangsúlyozni, hogy a lévai (Levice) járás legnagyobb CSEMA- DOK-szervezeiérőí van szó, mely évente tetemes példányban vásárolja meg hazai magyar irodalmunk alkotásait, terjesztve azokat a mindennemű ellenszolgáltatás nélkül. Igazán elkelne az ígért segítség. Már csak illendőségből is, hísien ígéret szép szó ... 2. Felfigyeltem az Űj Szó június 11. számában megjelent. írás' ra, amely az Ünnepi könyvhéttel foglalkozott. Nekem is alkalmam volt részt venni az eseménysorozaton, jóval a megnyitás után. Sajnos, az én szivem is elszorult, s én is mérgelődtem annak láttán, hogy a Madách-sátor a többi sátorhoz viszonyítva, enyhén kifejezve, eléggé üres volt. Ezt a munka- szakaszt, mint könyvnépszerű- sítő mondom, a jövőben következetesebb hozzáállással kell kezelnie nem csupán a kiadónak, de a többi illetékes — tf könyvkereskedelmi, a könyv- forgalmazó és a könyvet külföldre szállító — vállalatnak is. Szocialista könyvkiadásunk is ezt követeli. Mindnyájunktól„ 3. A könyvterjesztést a könyvesboltoknak is kötelességük szorgalmazni. Lehetséges, meglepi az olvasót ez a kijelentés, mivel magától érthető dologról van szó, amivel tulajdonkép pen nem is kellene foglalkozni, ha ... A valóságban néhány eset egészen másként fest. Ä közelmúltban egyik járási lapunk szerkesztőjével Ipolyságon (Šahy) jártam, s meglepődve tapasztaltam, hogy a könyvesbolt kirakatában harminchét könyv díszelgett, s közülük mindössze kettő Madách-, és kilenc egyéb magyar nyelvű kiadvány. Amikor csodálkozásomat fejeztem ki a könyvesbolt elárusítónőjénél, azt felelte: „Mindez felsőbb rendelet“. A bolt vezetője azonban fölfigyelt e valótlan állításra, s gyorsan javított: „Nem kérem, mindez csak rajtunk múlik.“ Őszinte válaszát siettem megköszönni. Es mérges sem voltam. Igaz, elmondhattam volna, hogy Dél Szlovákiában több olyan könyvesbolt van, ahol Madách-sarok áll a. Madách Könyvkiadó kiadványai iránt érdeklődők rendelkezésére, de nem mondtam. Inkább hosszasan eltűnődtem. Mert valóban, mindez csak rajtunk múlik. ABEL GÁBOB Gyökeres György felvétele 1979. VIII. 2G.' 4