Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1979-08-18 / 194. szám, szombat

Szocialista mezőgazdaságunk sikereinek szemléje A TESTVERPÁRTOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE MEGSZILÁRDÍTÁSÁNAK FONTOS SZAKASZA /Folytatás az 1. oldalról) A feladatokról szólva Nágr elv társ hangsúlyozta, hogy emelni ke’il az irányító ós a szervező munika színvonalát, s nagyobb igényeket kell támasz tani a szakmai tudással és a tudományos-műszaki ismere­tek gyakorlati meg valóisi fásá­val szemben. A további fejlő­dés — hangsúlyozta — csak a gabona és a fehérjetermelé­si program tejesítésével bizto­sítható. Nagy gondot Kell for­dítani a tömeg takarmány -terme- désre, valannint az összes erő­je r rá sok és tartalékok éssze- ,rű kihasználására. A kiállítás 1ól ezért elvárjuk, hogy rámo gassa a dolgozók kezdeménye zését, és oly módon mozgósít­son az új tudományos-műszaki ismeretek és a progresszív el­írások gyorsabb érvényesíté­sére, hogy ezek fokozott mér­cékben hozzájáru'; janok a mun­(ČSTK) — Csaknem három­negyed milliárd pár cipót gyártottak a vállalat megala­pítása óta eltelt 40 esztendő­ben a partizánskej Augusztus 29 Vállalat dolgozói. A gyár termékeit ma 82 országba ex­portálja. Az Augusztus 29 Vállalat megalapításának 40. évforduló ja alkalmából tegnap ünnepi gyűlést rendeztek. Jelen volt Július Ďurky, az SZLKP KB osz- lályvezetője, Dezider Goga szlo vák kereskedelmi miniszter és Michal Bróska, a szlovák ipar- ügyi miniszter első helyettese. Rudolf Gašparík, a vállalat igazgatója ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a gyár dol­gozói bekapcsolódtak a Nitra mente munkásmozgalmába. k a te nme létken y ség . növeléséhez, gépesítés és az automatizá­lás fokozásához « termelésben ŕs az irányításban, előmozdít­ok a termelés szakosítását és koncentrálását, a szükséges szerkezeti átalakítások és in­tegrációs intézkedések végre­hajtását a mezőgazdaság, a szolgáltatások és a feldolgozó ipar területén. Végezetül Nágr elvlárs elismerését fejezte ki a bolgár, a lengyel, a magyar, az NDK-beli és a szovjet kiál­lítóknak azért, mert kiállítási anyagúikkal elősegítik a ren­dezvény küldetésének teljesíté­sét, és dokumentálják a szo­cialista országok mezőgazdasá­gi és élelmiszeri peri együttmű­ködését. A vendégok ezután megtekin­tették a kiállítás anyagát. Negyvenhat hektár területen 119 hazai és külföldi kiállító mutatja be termékeit. Részt vettek az antifasiszta el­lenállásban, később a szocia­lista társadalom építésében. A jelenlegi ötéves tervidő­szak első három évében a gyár 44,2 millió koronával túltelje­sítette bruttó termelési tervét, Jaroslav Kanský, a nyugat­szlovákiai kerületi pártbizott­ság titkára beszédében köszö­netét mondott a gyár dolgozói­nak a vidék szocialista fejlesz­téséhez és a szlovákiai cipő­ipar fellendítéséhez való hoz­zájárulásukért. Ezután felolvas­tak Jozef Lenártnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának üd­vözlő levelét. Ezt követően 88 dolgozónak kitüntetést adtak at, majd a résztvevők levelet küldtek az SZLKP Központi Bi­zottságának. Francia parlamenti képviselők Prágában (ČSTK) — Matej Lúčan szö­vetségi miniszterelnök-helyettes tegnap a prágai Hrzán-palotá- ban fogadta a francia parla­menti képviselők 8 tagú csoport­ját, amelyet dr. Jean Delaneau, a kulturális, a családi és a szo­ciális ügyekkel foglalkozó bi­zottság alelnötke vezet. A küldöttség azért utazott hazánkba, hogy néhány szociál­politikai kérdést, különösen a családvédelem helyzetét tanul­mányozza. Nemzetközi táborozás gazdag programmal (ČSTK) — A szocialista or­szágok sorköteles katonái 3. nemzetközi táborozásának résztvevői tegnap megtekintet­ték Martin kulturális és társa­dalmi nevezetességeit, tájéko­zódtak a város nemzeti hagyo­mányairól, forradalmi történe­téről és szocialista jelenéről. A bolgár, lengyel, magyar, NDK-beli, szovjet és csehszlo­vákiai sorkötelesek, valamint a táborozás vendégei megtekin­tették a Szlovák Nemzeti Mú­zeum martini intézetének kiál­lítási anyagát. Az SZNF 35. évfordulója tisz­teletére megrendezett táboro­zás ötödik napján a résztvevők Sklabiňa községbe is ellátogat­tak, amelynek története szin­tén összefügg a felkeléssel. A forradalmi hagyományok ter­mének megtekintése után a Kántorvölgybe mentek, ahol 35 éve alakultak meg az első par­tizáncsapatok. Megkoszorúzták az emléktáblát annak az er­dészlaknak a falán, amely a felkelők törzskarának székháza volt Alekszejevics Velicska, a Štefánik partizánbrigád pa­rancsnokának vezetésével. A jelképes tábortűz meggyújtása után a sorkötelesek az SZNF résztvevőivel találkoztak. Teljes üzem a moszkvai filmfesztiválon A moszkvai nemzetközi film­fesztivál első napjainak legna­gyobb eseménye bizonyára Szergej Eizenstein Éljen Mexi­kó című filmjének a világpre­mierje volt. E 47 évvel ezelőtt forgatott filmet most első ízben tekinthették meg a szakembe­rek abban a formában, ahogy azt annak idején Eizenstein megtervezte. A világhírű szov­jet rendező amerikai útja során forgatta a filmet, az amerikai megbízók a forgatás alatt a rendezőtől azonban megvonták a támogatást, sőt visszatartot­ták a már elkészült felvétele­ket is. Az 1932 óta eltelt év- tizedekeben hol itt, hol ott bukkant fel egy-egy összeállí­tás, amely Eizenstein nevét és az Éljen Mexikó címet viselte, de ezeknek semmi közük sem volt a rendező eredeti elkép­zeléseihez. A szovjet filmesek csak nemrég jutottak hozzá a teljes érintetlen nyersanyag­hoz, amelyből Grigorij Alek- szandrov vezetésével Eizenstein forgatókönyve, jegyzetei és cik­kei alapján elkészítették a most bemutatott alkotást. A fesztivál egyik emlékeze­tes eseménye volt, amikor Fi­lip Jertnas, a GOSZK1NO elnö­ke átnyújtotta Margarita Lopez Portillo asszonynak, a Mexikói Rádió, Televízió és Filmszövet­ség elnökének az Éljen Mexikó című film egy kópiáját. Az elmúlt napokban bemuta­tott versenyfilmek közül figyel­met érdemel Marianne Ahrne svéd rendezőnő A fájdalom gyökere című filmje, mely egy Svédországba emigrált argen­tin színész sorsát meséli el. A közönség láthatta az iráni és az indiai versenyfilmet, majd a mexikóiak alkotását, a Tépett zászlót. A közönség ér­deklődéssel fogadta az Előre és lépést sem hátra című vietna­mi, a Mirelle mások életében című belga és a Sanchez gyer­mekei című amerikai filmet. Szerdán ünnepélyesen meg­kezdődött a dokumentumfii' mek, valamint a gyermek- és ifjúsági filmek versengése is.-mp­(Folytatás az 1. oldalról) tása, mind a belső- mind a nemzetközi feladatok megoldá­sának útján. E tárgyalások különös jelentő­ségét az adja meg, hogy érdek­lődésük középpontjában olyan perspektivikus kérdések álltak, amelyeknek döntő a jelentősé­ge a szocialista államok hosz- szútávú együttműködése szem- pun tjából. Ez annál is fonto­sabb, mert a szocialista világ- közösség kommunista és mun­káspártjai kongresszusi e’iőlfi időszakba lépnek, amikor a to­vábbi nagy célokat fogják ki­tűzni az új társadalom építé­sére irányuló munkájukban. Az 1979. évi krími talál­kozók azt mutatják, hogy a szocialista országok biztonság­gal haladnak előre társadalmi- politikai és gazdasági fejlődé­sükben. Sikereik küYönösen szembetűn őe‘k és eltérőek a tőkés világban mutatkozó hely­zettől, amelyet a válságjelen­ségek további elmélyülése jel­lemez. A szocialista országoknak ugyanakkor szembe kéil néz­niük azzal, hogy a világgazda­sági konjunktúra bonyolulttá válása bizonyos problémákat vet fel a számukra. Vonatko­zik ez főiként a kőolaj és az olaj készí t mén yek fog yasztá sa e’iért magas színvonalának, az energetikai kapacitások folya­matos növekedésének biztosítá­sára. A szocialista közösség orszá­gait összekapcsolják az energe­tikai problémák megoldására irányuló erőfeszítések. Ennek példája a „Szövetség“ nevű hatalmas gázvezeték közös épí­tése, atomerőművek építésének nagyszabású programjai, az új energiaforrások feltárására irá­nyuló intenzív munka, a ha­gyományos energiaforrások fel- használásában a legha’iadöbb technológiák alkalmazására való áttérés, és így megterem­tik a szilárd alapot saját nép­gazdaságuk további fejlődésé­hez. Az SZKP KB (megelégedéssel állapítja meg, hogy a testvéror- szágök szilárdan a szocialista népgazdaságok fejlesztésére, a kooperáció és a szakosítás el­mélyítésére összpontosítanak, ami a krími találkozók eredmé­nyeiben is megnyilvánult. Ez az irányvonal megbízhatóan a tu­dományos-műszaki haladás leg­újabb eredményeinek alkalma­zásához, a termelés hatékony­ságának és a termékek minő­ségének fokozódásához vezet, a szocialista országok népei életszínvonala további emelésé­nek érdekében. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa által jóváhagyott hosszú távú együttműködési cél­programok, a termelés szakosí­tásának és a termelési kooperá­ciónak hosszú távú fejlesztéséről szóló kétoldalú dokumentumo­kon folyó munka közeli befe­jezése a Szovjetunió Miniszter- tanácsa mellett működő Állami Tervbizottságot, valamennyi szovjet minisztériumot és (köz­ponti szervet, amelyek részt vesznek a testvéri országokkal való együttműködésben, nagy nemzeti és nemzetközi jelentő­ségű új felelős feladatok elé állítják. Ezek következetes tel­jesítése a következő 11. ötéves terv fontos része lesz. Az 1979. évi krími találkozók ismét igazolták a testvéri szo­cialista á’ilamok rendíthetetlen hűségét a béke és a békés együttműködés politikájához. A fegyverkezési hajsza csökken­tésére és korlátozására irányu­ló következetes politika, a nemzetközi feszültség enyhülé­sére a politikai enyhülésnek a katonai területre való kiter­jesztésére, a népeknek, a sza­badságra, a .független fejlődés­re való jogának támogatására irányúié világos orientáció — ezek a szocialista külpolitika időszerű irányzatai, amelyeket a tárgyaló felek megerősítettek a krími találkozóik folyamán. A jelenlegi nemzetközi élet legfontosabb kérdése a fegy­verkezési hajsza korlátozása és megállítása. A szocialista or­szágok véleménye szerint ép­pen ebl>en a* irányiban jelent nagy lépést előre a hadászati támadó fegyverrendszerek kor­látozására vonatkozó új szovjet —amerikai szerződés. Ez meg­győzően bizonyítja, hogy jó­akarat mellett meg 'tehet talál­ná az államok biztonságát köz­vetlenül érintő legfontosabb problémák kölcsönösen elfő ga ti ható megoldását. A katonai enyhülés terén csak akkor 'lehet haladást elér­ni, ha valamennyi fél e cél érde­keljen cselekszik. A közép-eu­rópai fegyveres erőik és fegy­verzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon, a leszere­lési bizottságban és a fegyver­kezési hajsza korlátozására irányuló további más tárgyalá­sokon a szocialista államok ki­tartóan keresik a konstruktív megoldásokat és a nyugati or­szágokat is hasonló magatar­tásra hívják fel, Természete­sen nem lehet ésszerűen meg- jnagyarázni a NATO egyes kö­reinek arra irányuló törekvé­sét, hogy egyre több fegyvert, köztük tömegpusztító fegyver# és halmozzanak fel a nyugat- európai állomok területén. Tel­jesen lehetséges, lépésről lé­pésre csökkenteni az itt egy­mással szemben álló két szer­vezet fegyveres erőit és fegy­verzetét. , A helsinki Záróokmányban foglalt határozatok maradékta­lan, következetes megvalósítá­sa — és azt szorgalmazzák a testvéri szocialista országok — megbízhatóan elősegítené, hogy Európa a tartós béke, a jószom­szédi kapcsolatok és az együtt­működés földrészévé váljék. A Szovjetunió a Varsói Szer­ződés többi tagállamával együtt aktívan síkraszáll a kölcsönös bizalom megszilárdításához, a szocialista és a kapitalista ál­lamok katonai konfrontációja veszélyének csökkentéséhez vezető további lépésekért. Egy európai konferencia összehívá­sa az Egyesült Államok és Ka­nada részvételével, ahogy azt a Varsói Szerződés tagállamai javasolják, és az előkészület­ben levő madridi találkozó si­keres megrendezése lényeges befolyással lehetne a politikai légkör egészségesebbé tételére Európában és az egész világon. Az SZKP KB lényegbevágóan fontosnak tartja, hogy a krími találkozókon a felek hangsú­lyozták: tovább kell szilárdíta­ni a szocialista államok inter­nacionalista szolidaritását mindazokkal a népekkel, ame­lyek az imperialista és a he- gemonista nyomás célpontjává lettek. Ezzel kapcsolatban ag­gályok merültek fel Peking ex­panzív politikáját illetően, és ismételten beigazolódott a Szovjetunió szalidaritása Viet­nammal, Laosszal és Kambod­zsával. Minden népnek szent joga, hogy ura legyen a saját sorsának és ezt szigorúan tisz­teletben kell tartani. A Szovjetunió azonosítja ma­gát és támogatja az el nem kö­telezett országok mozgalma idén szeptemberben Havanná­ban megrendezésre kerülő 6. csúcskonferenciájának a béké­re irányuló, antiimperialista és gyarmatosítás ellenes céljait. Az SZKP Központi Bizottsá­ga utasította az illetékes mi­nisztériumokat és központi szerveket, hogy tegyék meg a gyakorlati lépéseket azoknak a feladatoknak a megvalósítása érdekében, amelyek Leonyid Brezsnyevnek a testvérpártok és országok vezetőivel folyta­tott megbeszéléseiből erednek* NÉHÁNY v^i SORBAN JOSZOP VRHOVEC, jugoszláv külügyi szövetségi titkár teg­nap kétnapos hivatalos látoga­tásra Ciprusba érkezett. Cipru­si tartózkodása során tárgyalná fog Kyprianu elnökkel és Ro- landinusz külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatokról és az időszerű nemzetiközi kérdéseik* ről. HELMUT SCHMIDT, nyugat­német szövetségi kancellár teg­nap munkalátogatásra érkezett Lengyelországba. TASKENTBA érkezett az amerikai képviselőház tagjai­nak csoportja Lester Wailffal az élén. AZ INDIAI—PAKISZTÁNI ha­táron az elmúlt tíz nap során több fegyveres összecsapásra került ser, közölte az UNI in­diai hírügynökség. 150 éves o Harmaneci Papírgyár (ČSTK) — A Harmaneci Pa­pírgyár dolgozói tegnap iinne pi aktívaértekezleten emlékez lek meg vállalatuk, a legrégibb csehszlovákiai papírgyár mega­lakulásának 150. évfordulójáról. Az ünnepségen részt vett Alojz Kusalík szlovák iparügyi minisz­ter és Jezef Kurtz, a Papíripari Dolgozóik Szakszervezete Szlová Iriai Bizottságának elnöke. Beszédében Alojz Kusalík nagyra értékelte a Harmaneci Jobban használjuk k a lehetőségeket t Folytatás az 1. oldalról) ra mokkái, az nj tudományos és a progresszív termelési ága­zatokkal, hogy a tudományos-kutatási alap szerkezeti felépí­tése összhangban legyen a gazdaság szerkezetével, s elősegít­se annak fejlődését. Számunkra különösen nagy jelentőségű a tudományos-mű­szaki együttműködés elmélyítése a KGST-országokkal, különö­sen a Szovjetunióval. Hiszen éppen ennek az együttműködés­nek köszönhetjük, hogy már megoldottunk számos bonyolult tudományos-műszaki problémát, amilyen például a magenerge­tika, a számítástechnika, az új kohászati és vegyipari eljárá­sok fejlesztése, valamint az új termékek előállítása. Ma az állami kutatási feladatoknak körülbelül az 50 százalékát a KGST-országokkal közösen oldjuk meg, s nagyon szorosan együttműködünk ezekkel az országokkal az ágazati és a szak­ágazati feladatok megoldásában is. Az új feladatok és a reali­zálás új feltételei szükségessé teszik azonban az együttműkö­dés további tökéletesítését, amit főleg a magasabb iokú és hatékonyabb szerződési formákra kell irányítani. Azzal számolunk, hogy a tárcák a 7. ötéves terv előkészí­tése folyamán a kutatási szakosítás és kooperáció elmélyítése érdekében a témakörök többségét az együttműködés kötelező terveibe is befoglalják. Ezek tartalmát és színvonalát a mun­ka egyik legfontosabb értékelési szempontjának kell tekinteni az irányítás valamennyi szintjén. A tudományos-műszaki fejlesztés eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy igen bonyolult területről van szó. Naponta tanúi lehetünk annak, ltogy milyen nehezen törnek utat az áj megoldások, az új gondolatok, az új szervezési és irányítási formák. Ebben a legtökéletesebb irányítási rendszer sem nyújthat megoldást, mert az sem hat automatikusan. A felté­teleket elsősorban következetes pártmunkával, tömegpolitikai munkával, s olyan társadalmi légkör kialakításával kell meg­teremtenünk, amely kedvez az úttörő tudományos-műszaki munkának, az újítók és feltalálók alkotó tevékenységének. A számítástechnika szlovákiai érvényesítésében, az elektronikai és mikroelektronikai ipar alkatrészgyártásának fejlesztésében, a licencek vásárlásában és eladásában, valamint az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és mós területek nagy innovációs politikájának megvalósításában szerzett tapasztala­taink azt bizonyítják, hogy a tudomány és a technika fejlesz­tését egy pillanatra sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Habár a tudományos-műszaki fejlesztés problémái bonyolul­tak, s gyakran azok sem kezelik kellő megértéssel, akik köjütptlenül felelősek érte, bízhatunk benne, hogy a párt- és az állam! szervek ide vonatkozó intézkedéseinek teljesítésé­vel, a kommunisták összpontosított igyekezetével, valamint az adott lehetőségek kihasználáséval teljesíteni fogjuk ezeket az igényes feladatokat. AZ AUGUSZTUS 29 VÁLLALAT JUBILEUMA Papírgyár dolgozóinak sokéves munkáját. Megállapította: míg a gyár 1929-ben csak 20 ton­na ún. kézipapirost állított elő, ma csaknem 351 millió tonna értékű terméket szállít a hazai és a külföldi piacra. Nagyra ér- léikelte a vállalat dolgozóinak azt a kezdeményezését, amely a janii rá i termeléskiesés pótlá­sára és a tervfeladatok teljesí­tésére irányult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom