Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-11 / 161. szám, szerda

SSI 197§. VK. 11. 5 A HÁROM ELNÖK A múltra emlékeztek ^ Tudásuk legjavát adják 0 A kommunisták élen járnak Csallóközaranynson (Zlatná na Ostrove) a munkásmozga­lomnak nagy hagyománya van. Ebben a négyezer lelket szám­láló nagyközségben közvetlenül a CSKP megalakulása után ala­kult meg a kommunista párt helyi szervezete. Első elnöke Ritter László volt, ö már nem él. A felszabadulás után is ő töltötte be ezt a tisztséget. O ós a többi kommunista kezdemé­nyezte a szövetkezeti gazdálko dást is. A kommunista párt sok évtizedes tevékenysége nyilván meghatározó volt a falu lakosa­inak gondolkodásmódjában és világszemléletében. Sokszor megfordult a községben Major István és Steiner Gábor is. A volt községháza előtt ál­lunk. Szemben vele egy kör ala­kú, betonlappal befedett kút látható. Ez volt Major István és Steiner Gábor szónoki „emelvé­nye“. Nagy László mérnök, a helyi földművesszövetkezet el­nöke mondja: — Apám többször is elmesélte az egyik népgyűlés történetét. Ez még a harmincas években történt. A téren több száz em­ber tolongott. A Templom ut­cában csendőrök álltak feltű­zött szuronnyal. A szónok Stei­ner Gábor volt. Mellette a já­rásbíróság küldötte állt, aki el­lenőrizte, mit mond, és meddig tart a gyűlés. Akkoriban azt is megszabták, hogy a kommunis­ta szónokok mennyi ideig be­szélhetnek. A hatalom képvise­lője, amikor lejárt az engedé lyezett idő, meg-meghúzta Stei- ner Gábor nadrágját, hogy fe­jezze már be a beszédét. Erre azt mondja Steiner Gábor: „Kedves elvtársak., barátaim, be kell fejeznem a beszédemet, mert a járás kutyája már húz- gálja a nadrágomat.* —' Nagy taps és ováció tört k|). A tömeg követelte, hogy folytassa tovább a beszédet. Vé­gül a csendőrök szétverték a gyűlést. Ez a sok jnegpróbá Ita­táson átment nép nemcsak har­cos helytállást tanult a kom­munistáktól, hanem vidám per­ceket is kapott tőlük, hiSzén azt az életet csak jó adag hu­morral és iróniával lehetett el­viselni. — Az is nyilvánvaló voll itt a napszámos emberek és a. sze­gényparasztság előtt — kap­csolódik a beszélgetésbe Bé- reczk Gáspár, az üzemi part­szervezet elnöke —, hogy csak fegyelmezett osztályöntudattal, hely tál lássál és a kommunis­tákkal való szervezett Össze­fogással tudnak előbbre lépni a társadalmi fejlődés útján. Ezért Aranyoson például a földmű vesszövetkezet megszervezése is könnyebb volt, mint más köz­ségben Nem túlzás, ha azt mondom, hogy a kommunisták befolyása, és így a párt vezető szerepe, ma is döntően meg­határozó a község, de a szövet-' kezet életében is. Partszerveze­tünk vezetősége tudatában van annak, hogy igazán jó munkát csak akkor lehet végezni, ha pontosan kitűzzük a célt, s tud­juk, hogy az irányítás melyik szintjén, mit kell cselekednünk. Ennek szellemében állítjuk ősz sze minden évben pártszerveze­tünk munkatervét, s ebben konkrét, megfogható feladatok­kal bízzuk meg a nyolc pártcso­port vezetőjét és a párttagokat is. En például soha nem szé­gyelltem elmenni és tanácsot kérni az egykori alapító, vete­rán kommunistáktól. Mondha­tom, tőlük tanultam a legtöb­bet a marxista—kommunista helytállásban. Mi például 1968- ban sem dőltünk be, a legna­gyobb nyomás ellenére sem, az úgynevezett „demokratikus szo­cializmus“ demagógiájának.. — Ma például hogyan érvé­nyesül a párt vezető szerepe a szövetkezetben? A 3300 hektár­nyi földterületen gazdálkodó szövetkezetnek 530 aktív tagja van. A kommunisták száma pe­dig 110, tehát majdnem minden ötödik ember párttag. Gondo­lom ez a tény már magában is sokat jelent a szövetkezet min­den munkahelyén. — f;n így fogalmaznám meg magyarázza Kockás Péter, az aranyosi részleg mellett mű­ködő pártszervezet fiatal elnö­ke: mi minden kommunistától elvárjuk, hogy képességei sze­rint a legjobban végezze el a rábízott feladatokat. Ez az el­várás érvényes a vezetőkre, műszakiakra, szak- és segéd munkásokra, állatgondozókra, szóval mindenkire, aki tagja pártszervezetünknek, hiszen mindannyiunk munkája része a .szövetkezet tevékenységének. — Hadd jegyezzek itt meg egy fontos dolgot — szól* köz be újra Nagy liászló —„• Szövet­kezetünk dolgozóinak nagy többsége egyetért velünk a kö­vetelményszint emelésében, a munka hatékonyságának és mi­nőségének javításában. Nem­csak egyetért, de meg is köve teli a vezetőktől, hogy ne csak beszéljenek a feladatokról, ha nem teremtsék is meg a gya­korlati megvalósítás feltételeit. Erről a szövetkezeti és a nyil­vános partgyűléseken is nyíltan es őszintén beszélnek. Szólnak a hiányosságokról is. S mi en­nek Őszintén örülünk. így nem halmozódnak tel a hibák, és ez nagyon lényeges a mindennapi munkánkban, ha eleget aka­runk tenni az igényes követel­ményeknek, s elérni a vállalt kötelezettségek teljesítését. Ná­lunk bántódása azért még sen­kinek sem esett, ha megmondta a véleményét, vagy bírálta a vezetőséget. Csak így alakulha­tott ki az a légkör, amely alap­ja az őszinteségnek, az igaz emberi, elvtársi kapcsolatok­nak. Mi szeretjük a mindig töb­bet akaró, magasabbra törő em­bereket. — Az is igaz viszont — vet­te át a szót Bereczk Gáspár —, hogy a szövetkezet élén min­dig olyan vezetők álltak, akik elsősorban kommunisták voltak. Ha valami nem ment jól a szö­vetkezetben, a pártszervezet se­gítségét kérték, és mi mindig segítettünk. Vegyük például az állattenyésztést. Az itt dolgozó kommunisták kapták feladatul az egy tehénre eső takarmány­adag 0,5 kilogrammos csökken­tését, és így érni el a 3200 li­teres évi átlagos tejhozamot. Keresztülvitték. Vagy a hízó sertéseknél egy százalékos ab­rakcsökkentéssel elérni a napi 50 dekagrammos súlygyarapo­dást. Elérték. A malacleválasz­tásban a terv 17,5 darab, de a kommunisták vállalták 18 ma­lac elválasztását és felnevelé­sét. Az ilyen és hasonló példa vonzó a pártonkívüli dolgozók számára is. Az igényes felada­tok csak így teljesíthetők. Te­hát a kommunisták cselekvően vesznek részt pártszervezetünk határozatainak megvalósításá­ban. Mi a párt soraiba is csak a legjobbakat ajánljuk. Évente 4—5 fiatalt veszünk fel párt- tagjelöltnek. Persze, az igazság kedvéért el kell mondanunk azt is, hogy párttaggá csakis azo­kat a fiatalokat nyilvánítjuk, akik teljesítik párttagjelölti kötelezettségüket. — A jövő? — Szeretnénk elérni, hogy a tagok, de mindenekelőtt a kom­munisták eredményeinket és gondjainkat még jobban vegyék figyelembe mindennapi tévé-. kenységiik során. Továbbra is meghatározónak tartjuk, hogy tudja mindenki, mit miért csinál. De fontos az is, hogy a munkafe­gyelem megítélésében egysé­gesebb szemlélet alakuljon ki, s csakis a becsületesen, lelki- ismeretesen elvégzett munka legyen továbbra is a mérce a kommunisták és a pártonkívü­liek megítélésében. Most példá­ul a leglontosabb az egyes be­ruházások költségráfordításá­nak csökkentése és a mezőgaz­dasági termelés hatékonyságá­nak növelése — összegezte utolsó kérdésemre adott vála­szai a szövetkezet elnöke. TÖRÖK ELEMER Mindenki valamivel többet A párttagsági igazolványokkal kapcsolatom beszélgetések A júniusi taggyűléseknek nagy jelentőségűik volt. Meg tárgyalták a járási pártbizott­ságok elnökségeinek állásfog­lalását az alapszervezetek mim­ikájáról, különös tekintettel a pártbizottságok, a pártcsopor- toik és általában a párttagoik tevékenységére. A tagsági iga­zolványok cseréjének ez a fon. tos része igen jelentős szere­pet játszik a kommunisták ak­tivitásának fokozásában. A prágai akkumulátorgyár Mladá Boleslav-i üzemi párt­szervezetében a járási pártbi­zottság állásfoglalását a kom- jmunisták nagy segítségéneik te­kintették és lebontották saját feltételeikre. Ez nem változtat semmit az előző határozatok érvényességén, illetve az eddigi feladatok időszerűségén. Főleg a XV. pártkongresszus, a CSKP KB 11., 12. és 13. ülése által ki. jelölt feladatok, továbbá az év­záró taggyűlés határozata az, amelyre az elkövetkező időben is nagy figyelmet fordítanak. Éppen ezeknek a feladatoknak a teljesítése mutatja, hol van­nak még tartalékok, fogyaté. kossá gok. A Mladá Boleslavi-ak igye­keznek javítani a párttisztség­viselők és az egész szervezet hozzáállását a politikai munká. hoz. Éppen ezért nagy fele­lősséget követelned meg min­den tagjuktól a pártpolitika megvalósítása során. Főleg az ellenőrzés érvényesítésében sze­retnének határozott javulást el. érni. A gazdasági dolgozók nemcsak a termelési értekezle­teken számolnak be munkájuk­ról, hanem « pártcsoportokban is. A pártcsoportok keretében, az eddiginél gyakrabban, javas­latokat kell tenniük a termelé­si feladatok teljesítésével kap­csolatos kérdések megoldásá­ra. Főleg a termékek minőségé­nek javítását, a hasznosság és a gazdaságosság fokozását szol­gálják ezek az intézkedések. Az energiával való takarékoskodás terén még bőven akad tenni­való. A járási pártbizottság ál­lásfoglalása lebontásának fon­tos része lesz a termelési ér­tekezletek rendszeres megren­dezése. A szakszervezetben kommunisták továbbá kiválasz­tott gazdasági dolgozók felada­tul kapták a termelési értekez­leteik programjának előkészíté­sét úgy, hogy az értekezletek résztvevői hozzá tudjanak szól­ni a konkrét javaslatokhoz. Az észrevételeket és javaslatokat az értekezletről gyakorlati meg. valósításra az üzemi pártszer­vezet bizottsága lógja javasol- mi. A dolgozókkal havonta is­mertetni fogják, mi lett javas­lataik sorsa. A pártszervezet nagy gondot fordít a dolgozók szocialista öntudata formálásának. Ezt a célt szolgálja a tömegpolitikai munka. A járási pártbizottság állásfoglalása kiemelte a szemé­lyi agitáció jelentőségét. Ennek megfelelően a pártszervezet az eddiginél nagyobb súlyt helyez a kommunisták munkájának irányítására a szakszervezet­ben, a szocialista munkabrigá- dokban, az ifjúsági szervezet­ben, ezzel kapcsolatban a párt. tagokkal való beszélgetések al­kalmából konkrét feladatokkal, bízza meg tagjait. A gazdasági feladatok teljesí­tése érdekében szükséges a tu. dományos-műszaki fejlesztés, a korszerűsítés, a gazdaságosság fokozása. Ennek megvalósításá­ra konkrét intézkedéseket fo­ganatosítanak az üzemben. A pártbizottság sokat töprengett azon, hogyan érhető el, hogy a szervezet mind a 100 tagja lássa, milyen feladat vár rá a járási pártbizottság állásfogla­lása alapján megjelölt teendők teljesítése során. JOSEF ŠIDÄK A PARTIZÄNBRIGÄDOK ZÁSZLÓI ALATT A feladatot teljesítették... H úszónkét bátor ember ereszkedett alá ejtőer nyőkön a vörös csillaggal fém­jelzett repülőgépből. Még há­rom napot sem töltöttek az Alacsony-Tátra erdeiben, ami­kor megérkezett a hír: „A né­metek bekerítették az egész térséget, elzárták a völgyek kijáratát, s döntő támadásra készülnek a »bandák« ellen41. Alekszej Szemjonovics Jegorov egységparancsnok megtárgyal­ta a helyzetet Grigorij Szerge- jevics Miinyikov biztossal és A. P. Rzseckij vezérkari főnök­kel és elhatározta, hogy csapa­tával, amelyben két szlovák partizán, Vladimír Vaščík és Jozej Podhora is harcolt, te repszemlére indul Iírižná tér­ségében. A később érkezett hí­rek már pontosabbak, ezek sze­rint a németek két divíziót is készülnek bevetni a támadás­ba. Križná szintén szerepé'] tisztogatási műveletük tervé­ben. így aztán a csapat elin­dult a Bukovái völgybe. A fasiszták nem. a teirvek. szerint, 1944. augusztus 11-én, hanem csaik 12-én kezdték meg a hadműveletet. Amikor arra a helyre értek, ahol néhány nap­pal azelőtt Jegorov kapitány huszonkét tagú cso-portja föl­det ért, csupán röpiratokat ta­láltak a helyszínen. Ezek a röpirátok a szlovák és a né­met katonákhoz szóltak azzal a felhívással, hogy ne harcol­janak a partizánok ellen, in­kább csatlakozzanak hozzájuk. Ezzel kezdődött a Sztál in- partizánbrigád ténykedése, amelynek parancsnoka A. Sz. Jegoro’V kapitány volt. S e te­vékenység bizony gazdagnak bizonyult. A fasiszták Jegoro- vék valamennyi akciója után teherrel megrakott vasúti ko­csikat: írhattak le, útszakaszo­kat iktathattak ki a térképről, valahányszor új egységeket ve­tettek be a „banditák“ kézre- kerítésére. Soraik egyre bővültek, már augusztus 22-én a kis csapat­ból hatszáz tagú brigád lett. Hozzájuk csatlakozott a fo­golytáborokból megszökött 57 szovjet katona is. Közülük vá­lasztotta ki a parancsnok a fő szervezőket és a szakaszpa- rancsnokokat. Egy-egy csapat­ban 200 harcos volt, s ez öt­ven fős szakaszokra oszlott. Elsőként alakult meg a Belo- vov hadtest, katonái még au­gusztus 26 ig megkapták a ka tonai kiképzést. A legorov által megszabott egyik első feladat az volt, hogy kapcsolatot teremtsenek az illegális Szlovák Kommunis­ta Párttal. Augusztus 15-én ta­lálkoztak első ízben a partizá nők a breznói kommunistákkal. Ezen a találkozón megegyez­tek, hogy egy Illegális párt- házban megtárgyalják a továb­bi együttműködés kérdéseit. J egorov kapitány Rzsec­kij és Sičanský brigád- parancsnok, valamint a szlo­vák jozef Podhora társaságá­ban elindult Breznóba a meg­beszélt helyre. Bukovecen civil .ruhát öltöttek, s a brusnái vas­útállomáson felszálltak a vo­natra ... A beszélgetés élénk és gyümölcsöző volt, vala­mennyi kérdésben megegyez­tek. A kapcsolat létrejött, a partizánok megkezdhették a harcot. Breznóból visszafele gyalog tették meg az utat egész a ne ineckai vasútállomásig. De megérte, mert így kikerülték a fasiszták által számukra Rrus- nában állított csapdát A brigád létszáma egyre nőtt, fegyverekre, élelemre, ruhára volt szükségük. A lakosság fi­gyelmeztette őket, hopv nem messze nagy katonai élelmi­szerraktár van. Elmentek hát a raktárba, s egyezkedni kezd­tek az azt őrző szlovák kato­nákkal — s ezek végül is kö­télnek álltak. Egy egész kocsi- ravaló élelmet adtak, s meg­ígérték, hogy a rákövetkező éjszaka további élelmet szál­lítanak. A németek tudomási szerez* tek a történtekről, s elhatároz­ták, hogy a szlová őrség he­lyébe német katonákat állíta­nak. A raktárból az összekötő mindezt jelentette fegorovnak. A partizánok gyorsan előjöttek az erdőből. A lovaskocsik per­sze kicsik és lassúk voltak, ezekre .nem számíthattak.' Megállítottak hat egv teher­autót, amelyen aztán három tonnányi élelmiszert vittek ki a raktárból. Ezt az elsőt a Bu­kovái völgybe szállították, s nyomban visszatértek a máso­dik szállítmányért. Az autót túlterhelték, ezért a parancs­nok úgy határozott, hogy ez- zed a fuvarral a Kyslái völgybe mennek. Ez az út pedig Ne- meckán, Dubován, Zámostiétv és Predajnán keresztül vezé*-’ tett, ahol mindenütt németek' voltak. A partizánok számítot­tak a meglepetésre — s helye-, sen tették. A német katonák és tisztek bámulták a száguldó' autót, amelyen állig felfegy- verzett, vörös szalagos férfiak ültek. Álmukban sem iutott volna eszükbe, hogy ezek a „banditák“. Néhányan még kö­szöntötték is a közelgő au­tót... A brigád két hónapra el volt látva élelmiszerrel. Később aztán a szlovák egy­ségek parancsnokaihoz fordul­tak. Ez a kockázatos ós nem könnyű kísérlet is sikerrel járt — 2500 puskát, 600 golyószó rót, 13 000 gránátot, 250 pisz tolyt, milliónál több töltényt, egy csomó ruhát és élelmiszert szereztek. Októberben, amikor a fasiszták elfoglalták Banská Bystricát, az 1. Sztálin-brlgád partizánjai megkezdték felfor gató tevékenységüket. Vasúti pályaszakaszokat aknáztak alá, s ezzel 28 német vasúti szállít­mányt semmisítettek meg, és sok száz német katonái tettek harcképtelenné. M árcius második felében az egész brigád álvere kedte magát a harcoló szovjet hadsereghez, jegorov kapitány 1069 harcra kész férfit hozott magával. Háromszázan mind járt csatlakoztak az első cseh­szlovák hadtesthez, a többiek pedig a szovjet hadsereg köte lékeiben harcoltak. A partizá­nok 46 gO'lyószórót, 30:1 gép puskát, 538 puskát, 47 pisz­tolyt, csaknem 20 ezer töl­tényt és egy aknavetőt is ma­gukkal hoztak. Jegorov kapitány, 1945 már­ciusától Jegorov őrnagy és Sztálin partizánbrigád ja lel je- sítette feladatát... V DAUBNER Az A. S. Jegorov vezette partizánbrigád vezérkara (Archívumi felvételi

Next

/
Oldalképek
Tartalom