Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-10 / 160. szám, kedd

Egpiard könyv az ifjossg szamara A MOLODAJA GVARGYIJA TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Szovjetunió kétszáz kiadó­vállalata között a Molodaja Gvargyija különleges helyet, foglal el. Testvérintézményei­vel, az ukrán Mology és az űz- bég Jes Gvargyija kiadóval együtt, a Komszomol könyvki adó szervezetéhez tartozik. Az APN tudósítójának kérdésére, Vlagyimir Gyeszjatyerik, a Molo- daja Gvargyija igazgatója szá­molt be a kiadó tevékenységé Töl. — Molodaja Gvargyija: egyete mes jellegű kiadó. A környező világban nincsenek olyan jelen ségek, amelyek ne érdekelnék a fiatal embert. A kiadó ezért változatos tematikájú, ktílönbö zó műfajú irodalmi müveket ad ki. Évente 350—400 könyv jele nik meg, példányszámuk eléri a negyvenmilliót. Azonkívül fi­xen nyolc folyóiratot is ki­adunk. Egy-egy számuk össze sen több mint huszonhét millió példányban kerül az olvasóhoz. • Miben különböznek a Mo­lodaja Gvargyija könyvei a más kiadók gondozásában megjele­nő irodalmi müvektől? — Talán abban, hogy kifeje­zetten egy bizonyos korú olva­sónak szólnak, hogy az ifjúság különféle szociális és szakmai kategóriái igényeinek kielégí­tésére Irányulnak. Könyveink címzettjei iskolások, szakmun­kásképző intézetek növendékei, serdülökorúak, a munkás- és falusi ifjúság, továbbá az egye­temi és a főiskolai hallgatók. Bár az olvasók között természe­tesen jó néhány olyan, egyál- alán nem ifjúkorban levő em bér is akad, aki sok esztendő óta figyelemmel követi a Molo- ítaja Gvargyija újdonságait, népszerű sorozataink valamenv- nyi kötetét gyűjti, legfőbb „fo­gyasztónk“ mégis az ifjúság. • Az ismert szovjet írók kö­zül ki kezdte a Molodaja Gvar- gyijánál a „nagy irodalom'4 je­lé ívelő pályát? — Valamennyit talán el sem tehetne sorolni. Mihail Solohov például a húszas évek elején részt vett a Molodaja Gvargyija irodalmi egyesület munkájában. Az első kötetében, a Doni el­beszélésekébe bekerült művei­nek többsége a mi ifjúsági fo­lyóiratainkban jelent meg első ízben. 1932-ben kiadónk gondozásá­ban látott először napvilágot Nyikolaj Osztrovszkij „Az acélt megedzik“ című regénye, amely az első nemzedékhez tartozó komszomolisták bátorságának és hősiességének himnuszává vált. 3945 derekán Alekszandr Fa- gyejev kiadónknak adta át „Az Ifjú Gárda“ című regényének kéziratát, amely a kis Kraszno- don bányászváros illegalitásban működő komszomolistáinak a német megszállókkal vívott bá­tor harcát beszéli el. És ez a regény azonnal szilárd helyet foglalt el a szovjet irodalom klasszikus műveinek sorában. A Szovjet Szocialista Köztár­saság Szövetsége megalakulásá­nak évében — 1922-ben — szü­letett kiadó közölte először orosz nyelven a soknemzetisé­gű szovjet haza valamennyi né­péhez és nemzetiségéhez tarto­zó szerzők sok száz könyvét. Megtalálható közöttük Viliiá Lacis, a lett, Raszul Gamzatov, a dagesztáni, Eduard Mezelai- tis, a litván, Csingiz Ajtmatov, Népszerű a dolgozók filmfesztiválja Ha Kassán lKošice] * nép Szerűség szerint is rangsorol­nák rt kulturális rendezvénye­iket, Akkor az elsőnek járó pál­mái minden bizonnyal a dolgo­zók nyári filmfesztiválja kap­ná, Az évente sorra kerülő ese­mény legalább annyira hozzá­jött a Hemád parti varos la­kosságának szívéhez, mini a isportban a békemaraton. Június derekától a hónap vé­géig színes zászlódíszbe örtö- zik a város, a falragaszok, hír, ítélőtáblák a bemutatásra keni ,lő filmek képeivel vannaik te­te. Az érdeklődők latolgatják: .Vajón melyikre érdemesebb el­menni? Vannak, akik válogat­lak, de többségük minden elő­adásra vesz jegyet. A katlan­nak beillő óriási nézőtérre ez­rével özönlik a nép, köztük jninden generáció képviselői. Az idei fesztivál hű maradt eddtgi 29 elődjéhez — ünnep voli a javából. A megszokott sajátos hangulaton kívül, me­lyet az esős, hűvös idő sem tu­dott ténylegesen befolyásolni, egy újdonságot is hozott. Min­den filmet két este vetítettek, igy kisebb volt a jegyek utáni hajsza. Ezt az újítást sokan di.- esórték, főleg azok, akik több műszakban dolgoznak és azok ié, akiknek „egyik nap esik, másik nap nem“ mérlegelés alapján sikerült kifogni a szá­razabb estéket. Az országos fesztivál véget ért és a különböző díjak közül Kassának is jutott egy, a leg­több nézőért járó. Megérdemel­ten, mert a film ünnepének is nevezhető rendezvényen 203 000 néző volt jelen, jóval több, mint az ország városaiban. G J a kirgiz és Nali Hazri, az azer­bajdzsán! szovjet irodalom klasszikusa. • Melyek a Molodaja Gvar- qyija kiadásában megjelent leg­népszerűbb könyvsorozatok? — Olvasóink körében külö­nösen népszerűek a „Híres em­berek élete“ és az „Evrika“ sorozatok. Azonkívül, már ré­gen meghódították olvasóinkat a Molodaja Gvargyija „Útrava- ló romantikusoknak“, „Becsü­let, Merészség, Bátorság“, „Sport és személyiség“, „A pio­nír mindig első“ és más soro­zatai. Kiadónk összesen több mint húsz sorozatot jelentet meg. A fiatalokra erős hatással lehet az olyan emberek nagy­szerű pályája, akik tehetségük, munkájuk, hőstettük révén leg­teljesebben fejezik ki koruk szellemét. Nyilván ezért örven­denek olyan nagy keresletnek a „Híres emberek élete“ köte­tei. A sorozatot 1933-ban, Mak- szim Gorkij kezdeményezésére alapították. Azóta mintegy hat­száz művészi dokumentum jelle­gű életrajz látott napvilágot. Az „Evrika“ népszerű-tudo­mányos kötetei könnyen érthe­tő, szórakoztató stílusban szá­molnak be tudományos problé­mákról. Ezek a kiadványok az egzakt, természet- és humán tudományokról, a régi, klasszi­kus és új ismeretágakról szól­nak, s arra tartanak igényt, hogy sokoldalú beszámolót nyújtsanak a tudományról és egyes problémákról. Az olvasók rokonszenvét ki­vívó könyvek között szeretném megemlíteni a „Négyszemközt saját magammal“ sorozatot, amelynek szerzői: írók, újság­írók, akik erkölcsi témákat dol­goznak fel. Kiadónk a fiatalok részéről a háború es a békeidő bátor, merész hőseiről szóló, éles té­májú kisregények, dokumen- tumjellegű vázlatok iránt meg­nyilvánuló érdeklődést: is ki akarja elégíteni, ezért jelente­ti meg a „Becsület, Merészség, Bátorság“ sorozatot. • Milyen külföldi szerzők műveit adják ki? — A Molodaja Gvargyija a legutóbbi években sok modern külföldi szerző műveivel ismer­tette meg a szovjet ifjúságot: Faulkner, Maugham, Caldwell, Oates, Aldridge, Bragg, Abra­hams, Metodiev, Levcsev és szá­mos más író könyveivel. A szovjetország ifjú nemze­dékét a külföldön élő, vele egykorú fiatalok életének kü­lönféle kérdései is érdeklik. A Molodaja Gvargyija évről év­re a világ különböző országai fiatalságának mai életéről szó­ló könyveket, az ifjúsági moz­galom történetét ismertető munkákat is kiad. A színészek és a pártmunka Ä komáromi (Komárno) Ma­gyar Területi Színház művészéit jól ismeri a délszlovákiai ma­gyar közönség. Egy-egy jó ala­kításuk után valamennyien taps­sal jutalmazzuk munkájukat, ami kettős öröm, hiszen mi an­nak örülünk, hogy rangos szín­házunk van, ők pedig annak, hogy elnyerték a közönség tet­szését, s ezzel tulajdoniképpen teljesítették feladatukat: szóra­koztatják, nevelik a dolgozókat, elmélyítik anyanyelvi és színhá­zi ismereteiket, bizonyítják, amit mindnyájan tudunk, hogy hatásosan vannak jelen szocia­lista közművelődésünkben. Nagyon sokan nem tudják vi­szont, hogy a színházban jól működik a pártalapszervezet, amelynek munkáját a MATESZ egyik népszerű művésze, Faze­kas Imre Irányít hosszú évek óta. A közelmúltban kerestem fel őt, hogy megkérdezzem, a pártalapszervezetben- mire irá­nyították figyelmüket az elmúlt időszakban, s hogyan lehet ösz- szeegyeztetni a pártmunkát a színház életével. Fazekas Imre elmondta, hogy ft színház élete nem választha­tó el a párt művelődéspolitiká­jától, hiszen egész tevékenysé­gével hozzájárul e célok meg- valósításához. Ezt a célt szol­gálja a színház dramaturgiai programja is, amit 1969 után állítottak össze. Utána pedig a CSKP XIV. és XV. kongresszusa határozatainak megfelelően a minőség javítására, a színvonal emelésére törekedtek. Határkövet jelentett a szín­ház pártmunkájában a CSKP KB 11. ülése. Az itt hozott határo­zatok alapján kibővítették az 1978 januárjában elfogadott évi tervüket, éspedig oly módon, hogy a dramaturgiai munkában az eddiginél nagyobb mérték­ben előtérbe helyezték a kor­társ irodalom népszerűsítését, elsősorban a csehszlovákiai magyar írók és szlovák szerzők szocialista építés problémáival foglalkozó művei révén. Az el­múlt évadban például Jan Jílek kortárs cseh szerző Szilveszter című művét mutatták be, amellyel a szövetkezetek meg­alakulásának 30. évfordulóját köszöntötte a színház. A CSKP 11. ülése a pártmun­ka további területeivel is beha­tóan foglalkozott. így például a tagállomány minőségi javítá­sával. Hogy ezt miként értel­mezték a MA TESZ kommunis­tái? — Színházunkban igen jó munkát fejt ki a SZISZ alap­szervezete, amelynek élén Ho- locsy István színművész, párt­alapszervezetünk tagja áll. In­nen kerülnek ki a párt tagje­löltjei, az utánpótlás. Többek között a SZISZ ben történő fel­készítés és politikai nevelő­munka eredményeként vettük föl tagjelöltjeink sorába tavaly Ropog Józsefet és Líska Pált. A SZISZ-tagok a művészi mun­kánk fejlődését is elősegítik aktivitásukkal — mondja Faze­kas Imre. aki a beszélgetés to­vábbi részében elmondta, hogy az alapszervezet tagjai és tag- jelöltjei konkrét pártfeladatok­kal bízzák meg s ezek teljesí­tését rendszeresen ellenőrzik. A MATESZ kommunistái kö­vetkezetes pártmunkával, be­csületes hozzáállással arra töre­kednek, hogy maradéktalanul megvalósítsák a párt művelő­déspolitikai célkitűzéseit. KOLOZSI ERNŐ- ÜJ FILMEK “ AZ ACÉLVÄROS TITKA (cseh) Ki ne ismerné Verne Gyula kalandos regényeit, sajátos hu­morral, színes fantáziával, kép­zeletgazdag írói készséggel megalkotott műveit? A francia író regényei az évek során ta­lán kivétel nélkül filmszalagra kerültek (egynémely mű több­ször is). A cseh filmesek sem első ízben merítettek témát a gazdag életműből; Karéi Zeman, Bár a film az ifjúság számá­ra készült, mégsem kimon dot-, tan serdülőkorúaknak szól, az alkotás ugyanis mélységesen humanista gondolatokat tartal­mazva figyelmeztet a lázas fegyverkezési hajsza veszélyei­re, felkiáltójel azok számára, akik háborús tűzfészkeket szí­tanak. E nemes mondanivaló azonban nem rejtjelekből, ha­jaromír Hanzlík és Táiía Medvecká a cseh filmben (Miloš Schmiedberger felv.) a világhírű cseh rendeeő nem­egy emlékezetes filmet forga­tott Verne Gyula műveiből. Most az író egyik kevésbé ismert regénye, Az Acélváros titka vonta magára a filmesek figyelmét; Vladimír Ráža készí­tett belőle fantasztikus kaland­filmet. A mű témája a jó és a rossz harca. A jóságot Sarrasin doktor, a gonoszságot pedig Janus professzor testesíti meg a filmben. A két tudós hatal­mas vagyont örököl, a pénzt azonban más-más célokra for­dítják. Míg Sarrasin doktor egy korszerű várost (Fortunát) épí­tett, addig Janus professzor egy gigantikus fegyvergyárat (az Acélvárost). A színes, fordula­tos történetben a két város — két világ képviselői összecsap­nak egymással, vagyis a békés élet összeütközik a háborús őrülettel. nem az izgalmas, kalandos tör­ténetből „olvasható ki“, így a fiatal nézők számára is telje sen érthető. Ismert cseh színészek |átsz- szák a főbb szerepeket: faromír Hanzlík, Martin Rüiek, fosef Somr, Petr Kostka, Josef l7 in- kiár. Az ő teljesítményükön kí­vül a film sikeréhez nagymér­tékben hozzájárult Milan Ne­jedlý képzőművész; trükkfelvé­telei valóban ötletesek. Kár, hogy az alkotók a filmben na­gyobb teret szenteltek az Acél­város bemutatásának, mert ez az egyensúlyeltolódás nem vált az alkotás előnyére. A néző jó­formán csak a párbeszédekből értesül Fortuna város életéről, békés céljairól. Célszerűbb lett volna bizonyára, ha az alkotók a két világot eiénktárva szem­besítik a két város céljait. (amerikai) A MACSKÁS ÖREGÚR Az amerikai film évek óta változóban van. A valamikori hollywoodi „álomgyár“ korsza­ka fölött eljárt az idő, változ­tatni, újítani kellett. Egyesek úgy léptek tovább, hogy az eu­rópai filmművészet legjobb ha­gyományaira építő müveket for­gatnak, s milliókat érdeklő „hétköznapi“ történeteket igye­keznek vászonra vinni. Ennek jegyében fogant A macskás öregúr című film is. Az öregségről, az öregkori magányról, a fölöslegesség kín­zó érzéséről, öreges szokások­ról, emlékekről, a fogyó, eltá­vozó barátokról szól Paul Ma- zursky filmje. A mű hőse Harry, középosztálybeli férfi, olyan, akinek nem jelent gondot sze­szélyeinek kielégítése, olyan, aki — ha vándorlásai során megunja a buszozást — meg­vehet egy használt kocsit, hogy azzal folytassa útját. Harrynek telik arra, hogy keresztül-kasul beutazza az Egyesült Államo­kat. Harry tiszta, rendes, szellemi­leg friss öregúr, aki öregségÓT re egyedül marad szeretett macskájával, Tontóval egy le­bontásra ítélt házban. Egyedül marad, de a maga ura, senki­nek sem tartozik számadással, senkiért sem tartozik felelős­séggel. így aztán a rendező nem is igen tud mit kezdeni hősével, nem tud eredeti gon­dolatot kibontani a hős köré kanyarított történetből. Hétköz­napi témát, lírait választott ugyan, de nem gondolta végig, nem merte — vagy nem akarta •— hősét az öregkor vagy a szegénység legmélyebb szaka- dékába vetni. Közhelyekből épí­tette fel a történetet, s a Har- ryt alakító Art Carney e lapos gondolatokat sugalló képsoro­kon botorkál végig a befejezé­sig. ~ym— új sző 1979. VII. 10. Jelenet az amerikai filmből

Next

/
Oldalképek
Tartalom