Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-05 / 156. szám, csütörtök

NICARAGUA SORBAN A HAZAFIAS ERŐK ÚJABB SIKEREI FRANCOIS PÖNCET francia (külügyminiszter Oskar Fischer Bek, az NDK külügyminiszteré­nek meghívására július 23-án hivatalos látogatásra érkezük az NDK-ba. A KAMBODZSAI forradalmi szervek június 20 a és 30-a kö zött több mint 13 000 — (koráb ban vidékre kitelepített sze­mély számára biztosítottak la­kást Phnom Penhben. A DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSA SÁG katonai egységei az elmúlt napokban többször intéztek tá­madást a törvénytelenül meg­szállt Namíbiából a szomszédos Angola ellen, és a támadások során több személyt megöltek AZ OKINAVA SZIGETÉN ál lomásozó amerikai csapatok pa­rancsnoksága a helyi lakosság tiltakozásai ellenére tovább bő­víti támaszpontjait — jelentette az Akahata, a Japán Kommunis­ta Párt napilapja. GÜRÖGORSZGBAN tegnap 15 százalékkal emelték a benzin árát és további energiatakaré­kossági intézkedések léptek ér­vénybe. OLASZORSZÁGBAN a közeli napokban 11 százalékkal emel­kedik a cukor ára. Ezt az in­tézkedést azzal indokolják, hogy a cukor árát a közöspia­ci árakhoz kell igazítani. TÖRÖKORSZÁGBAN július el akijétől jegyre adják a benzint, ez azonban nem érinti a kül­földi turistákat. A prágai török nagykövetség tegnap közölte, hogy a külföldi turisták korlát­lan mennyiségben vásárolhat­nak benzint az országban. A vietnami—kínai tárgyalások második fordulója (ŰSTKI — A Hanoiból érke­zett hírek szerint ma kezdődik Pekingben a vietnami—kínai (külügyminiszteri tárgyalások második fordulója. Az első találkozás során a múlt héten Nan Nien Lung, a kínai küldöttség vezetője el­utasította a vietnami küldött­ség javaslatát, amely követeli, hogy a két ország határtérsé­gében Kína állítson le minden katonai akciót. Ezt azzal indo­kolta, hogy ez a javaslat nem érinti ,,a konfliktus alapvető kérdéseit“. Kína viszont azt követeli Vietnamtól, hogy hagy­jon fel az állítólagos „nagy­hatalmi politikával“ Délkelet- Ázsiában. (ČSTK) — A nicaragnai ha­zafias erők a Somoza-csapatok teljes megsemmisítésével Mata- galpa, Sebaco, Achuapa és Ma- ssaya városokban újabb jelentős katonai sikert értek el a dikta­túra megdöntéséért vívott harc­ban. A leghevesebb harcok jelen­leg Rivas dél-nicaraguai város­ban dúlnak, ahol a sandinisták csaknem az összes stratégiailag fontos épületet elfoglalták. Már a nemzeti gárda megerősített kaszárnyáinak közelében foly­nak a harcok. Itt Somoza csa­patai jelentős veszteségeiket szenvedtek. A FSLN vezetősége közölte, hogy ártalmatlanná tették So­moza kommandóját, amely a dé­li front térségében megpróbált néhány hidat felrobbantani. A Somoza-kormányhoz közel álló források szerint tegnap az Intercontinental-szállóban So­moza bunkerének közelében együttes ülést tartott a parla­ment két kamarája. Az ún. el­lenzéki konzervatív párt kije­lentette, hogy a kongresszus „csaknem teljes bizonyossággal Somoza lemondásáról fog tár­gyalni“. Távozásának lehetőségére el­ső alkalommal utalt maga So­moza is az egyik argentin tévé­állomásnak adott interjújában, amikor megjegyezte: „Eljött az ideje annak, hogy nagy áldoza­tokat hozzunk.“ A nicaraguai kongresszus ülé­sét hiába igyekezett Somoza összehívni. A kongresszus több tagja a sandinisták által elfog­lalt városokban él, többen a ha­zafiak győzelmétől való félel­mükben elhagyták Nicaraguát, Olások [Midig egyszerűen nem hajlandók részt venni Somoza elkeseredett machinációiban. Lawrence Pezzullo amerikai nagyikövet tegnap visszatért Managuába. Két nappal ezelőtt „sürgős megbeszélések céljá­ból“ Washingtonba hívták. Ezt az tette szükségessé, hogy a nicaraguai helyzet rendezésé­nek amerikai terve teljesen csődöt mondott. Ennek a terv­nek az a célja, hogy az „alkot­mányos“ rendezés leple alatt megőrizze az országban az Aimerika-barát-, és lényegében a Somoza rendszert, s megaka­dályozza a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front vezette ha­zafias erőik katonai és politikai győzelmét. Ezért mind a FSLN, mind az ideiglenes kormány, mind pedig a nicaraguai Sonw- za-ellenes erők határozottan elutasítják ezt a tervet. Megfigyelők véleménye meg­egyezik abban, hogy ilyen kö­rülmények között sem Pezzullo nagykövet, sem a lázas diplo­máciai aktivitást kifejtő más amerikai tárgyalók nem érhet­nek el sikert. TITO brioni tárgyalásai (ČSTK) — Joszip Broz Tito jugoszláv álamfő tegnap Brioni szigetén fogadta Carlos Rafael Rodriguezt, a Kubai KP KB Po­litikai Bizottságának tagját, a Kubai Köztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettesét és Robert Nahulyatot, a zambiai nemzetgyűlés elnökét. A meg­beszéléseken az el nem kötele­zettek mozgalmával összefüggő kérdésekről volt szó. 1 széljegyzet Az égető problémák megoldatlanok A kínai parlament ülésén elő adott jelentésekből már az el ső elemzések után kiviláglanak azok az égető problémák, ame­lyek Kínát Mao Ce-tung örök­ségeként és a Mao utáni veze lés szubjektivizmusának és vo luntarizmusának következnie nveképp terhelik. A közelmúltban Pekingben befejeződött tanácskozás a problémák egész skálájával foglalkozott, amelyek a kínai társadalomban az elmúlt évek során felhalmozódtak, de a pe­kingi vezetés tanácstalansága leginkább a gazdasági szférá­ban mutatkozott meg. A nép gazdaság fejlesztésének 19ö5 lg szóló tízéves terve, amely az ún. „négy modernizálás“ el nevezésű ambiciózus program megtestesítője lett volna, Hua Kuo-feng szerint „nem egészen átgondolt“, s a miniszterelnök­nek el kellett ismernie, hogy a terv nem volt teljesen reá­lis. Teljesítését lényegében el­halasztották, mint az korábban tapasztalható volt néhány öt­éves terv esetében, és helyette új „módosított“ hároméves ter­vet tűz ki a kínai vezetés. A „módosítások“ politikáját „az általános kitűnő helyzet“ ered­ményeképp tüntetik fel, de a kínai sajtó már a parlament ülése előtt beismerte, hogy egyesek meggyőződése épft az ellenkező: ezt a politikát a rossz gazdasági helyzet kény szerítette ki. A parlament elé terjesztett jelentésekből az következett, hogy Kína egyik legsúlyosabb problémája a nagy népszapo­rulat, továbbá a mezőgazdaság és az Ipar, főleg a könnyűipar tehetetlensége 9 növervö szülei ségietek kielégítésével kapcsom latban. Nyugtalanító probléma továbbá a munkanélkiUiség7~A parlament ülésszakán elmond ták. hogy Kínában jelenleg lö millió a munkanélküli és a munkára várók száma állandó-) au növekszik a munkalehető - ségek számához képest. Kínában jelenleg 100 millió ember hiányosan táplált — is-* merte el az idei áprilisi párt­konferencián a Kínai KP KB alelnöke, Li Sien-nien. A kínai parlament nemrég befejeződött ülése azonban nem hozott meg­oldást a dolgozók életszínvonal la emelésének égető kérdésé­ben sem. Hua Kuo-feng nyíltan beismerte, hogy az állami jö­vedelmek korlátozottak és ezért az életszínvonal emelésére szánt eszközök „nem lehetnek nagyok“. A kínai parlament jóváha­gyott néhány törvényt a bíró-- sági eljárásokról és az ügyész-* ségekre vonatkozóan, amelyek többek között magukban fog- lulják a KNK megalakítása óta az első büntető törvényt. Pe­kingben azonban kedden tace- pao jelent meg, amely kétség­be vonja, hogy a kínai társa­dalom jelenlegi feltételei kö­zött ezeket a törvényeket meg­tartják. A faliújság szerzője nyilván nemcsak saját nézeteit fejti ki, amikor kétségbe vonja a bíráskodás függetlenségét -a kommunista párton belül a ha< talmi harctól, y : *• Ez a hatalmi harc a maóista vezetésen belül távolról sem ért véget, bár az egyes ellen* tétes érdekű frakciók a parla* ment ülésének időszakára kompromisszumot kötöttek. Ez, úgy tűnik, teljesen nem sike­rült, ugyanis a Zsenmin Zsipao kedden, tehát két nappal a parlament ülésszakának befeje*- zése után élesen támadta azt a csoportot, amely a vita sod­rán állítólag „kitartott megvál­tozhatatlan álláspontja mel* lett“ (fi) NAPIRENDEN A NUKLEÁRIS LESZERELÉS Megkezdődött a genfi leszerelési bizottság vitája Nagy-Britanniában a törvények tiltják ugyan a ja/i meykuionböz- tetést, a színes bőrű lakosoknak mégis háromszor kisebb a remé­nyük arra, hogy munkát találjanak. Képünkön színes bőrűek tűn- telnek London utcáin a faji megkülönböztetés ellen (CSTK felvétele) A genfi leszerelési bizottság­ban megkezdődött a nukleáris fegyverkezési hajsza megszün­tetéséről és a nukleáris lesze­relésről szóló napirendi pont vitája. A szocialista országok már beterjesztették javaslataikat e kérdés megoldására. A szocia­lista országok javaslata arra irányul, hogy a nukleáris le­szerelésről folytatott tárgyalá­sokat kiszélesítsék. A kérdés ilyen megközelítése elkerülhe­tetlen, ha figyelembe vesszük Kommentárunk R ené Lévesque, Québec kanadai tartomány mi­niszterelnöke június 21-én be­jelentette, hogy a jövő év első felében népszavazást tartanak a tartományban arról, hogy Québec megmarad-e a kanadai államszövetség keretében, vagy pedig elszakad Kanadától, és önálló állammá alakul. Ez a nagy horderejű döntés, amely a québeci vezetők számos nyi­latkozatára való tekintettel már hosszabb idő óta várható volt, jelentősen komplikálja az ország helyzetét. Pierre Tru­deau volt kanadai miniszterel­nök tavaly októberben Kanada egységének megőrzését az or­szág egyik fő problémájaként és a kormány elsődleges fela­dataként jelölte meg. Trudeau megpróbált szembeszállni a québeci szeparatista elképzelé­sekkel, noha nem hozott min­dig megfelelő hatékony intéz­kedéseket a szeparatista han­gulat csökkentésére. Azt követően, hogy az idei május 22-i választásokon a progresszív konzervatív párt szerezte meg a győzelmet, és ennek vezetője, Charles Joe Clark lett a miniszterelnök, a helyzet még jobban kompliká- lódott. Az a veszély fenyeget, hogy még jobban kiéleződnek Kanada angolul és franciául beszélő részei között az ellen­tétek. Kanada Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a választások eredményeivel kapcsolatban közzétett nyilat­kozatában rámutatott, hogy Kanada a politikai stabilitás hiányának korát éli és hogy angolul beszélő tartományaiban erősödik a soviniszta hangulat. „Kanada igazi egységének megteremtése tehát ugyanolyan fontos feladat, mint korábban — állapítja meg Kanada Kom­munista Pártja nyilatkozatában. Québec legnagyob a tíz ka­nadai tartomány közül. Hatmil­lió ember lakja, ami Kanada egész lakosságának több mint egyetlen hivatalos nyelvként a franciát ismerik el, nem pedig a francia mellett az angolt is, ahogy az korábban volt. Ez a törvény ugyanakkor kimondja, hogy angol tanítási nyelvű is­kolákba csak olyan gyermeke­ket vehetnek fel, akiknek szü­lei közül az egyik angol isko­lába járt. Québec tartomány­nak tehát angol tanítási nyel­Veszélyben Kanada egysége egynegyede. Québec lakosai közül kereken ötmillió ember beszél franciául, a többi ango­lul. Jóllehet a franciák koráb­ban telepedtek le Kanadában, mint az angolok, a brit gyar­matosítók kerítették hatalmuk­ba a területet: az 1756 és 1763 között lefolyt hétéves háború­ban Franciaország kénytelen volt lemondani Kanadáról Nagy-Britannia javára. Kanada angol lakosságú területei ezu­tán sokkal gyorsabb ütemben fejlődtek, s így keletkeztek, il­letve mélyültek az ellentétek a lakosság két nemzetiségi cso­portja között, ami lényegében a szeparatista mozgalom táp­talaja. Québec tartomány eredetileg igazságos törekvése, hogy egyenjogú helyzetet vívjon ki magának a kanadai államszö­vetség keretében, főlyamatosan azzá a követeléssé változott, hogy Québecnek el kell sza­kadnia Kanadától. Québec tar­tományban már 1974 tavaszán törvényt hoztak arról, hogy vű iskoláiba nemcsak a kana­dai francia gyermekek, de az itt élő más nemzetiségű gyer­mekek, sőt a vegyes házassá­gokból származó gyermekek sem járhatnak, kivételt képez ebből, ha a szülők valamelyike angol iskolában folytatta tanul­mányait. így tehát a nyelvi jo­gokért folyó harc zászlaja alatt Québec lakossága egy részétől megtagadják a nyelvi jogokat, ami érthetően a légkör meg­romlásához és a soviniszta hangulat fokozódásához vezet. Québec elszakítása Kanadá­tól ellentétben áll az egész ka­nadai lakosság érdekeivel, a tartomány franciául beszélő la­kosságát sem kivéve. A szaka­dás politikailag és gazdasági­lag meggyengítené Kanadát, s emellett nyilvánvaló, hogy az „önálló“ Québec a valóságban nem lenne képes önállóan fej­lődni, hanem előbb-utóbb az Egyesült Államok uralma alá kerülne. A kanadai kommunis­ták álláspontja az, hogy a sze­paratizmus nem kivezető út a jelenlegi helyzetből és hogy Québec tartomány elszakítása nincs összhangban a franciául beszélő kanadaiak érdekével. Kanada Kommunista Pártja már 1976 novemberében hangsú­lyozta, hogy Québec elszaka­dásának követelése csak az amerikai imperializmus érde­keit és a nemzetközi monopó-1 liumok céljait szolgálja. A ka­nadai kommunisták a kivezető utat a jelenlegi válságból egy olyan új alkotmány kidolgozá­sában látják, amely azonos jo­gokat biztosítana mind az an­golul, mind a franciául beszé-- lő kanadaiaknak és teljes mér- tékben tiszteletben tartaná jo­gos érdekeiket. Kanada egysé­ge tehát csak úgy tartható fenn, ha politikai és gazdasági téren teljes egyenjogúságot biztosíta­nak Québec tartománynak. Trudeau akkori miniszterel­nök már tavaly nyáron a parla­ment elé terjesztette az új ka­nadai alkotmány tervezetét. Noha a javaslat tartalmazott Québec jogait illető néhány ha­tározatot, mégsem volt követ­kezetes egyes problémák meg­oldásában. Azon kívül az új al­kotmány tervezetének elfogadá­sa időben kilátástalan és kü­lönösen az új kanadai kormány hivatalba lépésével a Trudeau- kormány által kidolgozott ja­vaslat sorsa teljesen bizonyía- lan. Közben múlik az idő, amely a québeci szeparatisták- nak dolgozik. Nyilvánvaló, hogy a haladó elveken alapuló új alkotmány jóváhagyása ki­foghatná a szelet a szeparatis- ták vitorlájából. JAN BLANŠKÝ a nukleáris fegyverek teljes és végleges megsemmisítését. A bizottság munkájára nagy befolyást gyakorolnak a Becs­ben lezajlott csúcsszintu szov* jet—amerikai tárgyalások és az ott aláírt dokumentumok. A szovjet delegáció vélemé­nye szerint haladéktalanul meg kell tenni a szükséges előké­születeket, hogy megkezdőd­hessenek a konkrét tárgyalá­sok a nukleáris fegyverek g yá r tásá n aik me g sz ü n t e tésé r ő l és a felhalmozott nukleáris fegyverzetek fokozatos csök­kentéséről, egészen a teljes megsemmisítésükig — jelentét^ te ki a plenáris ülésen Viktor Iszraeljan, a szovjet delegáció vezetője. A nukleáris fegyverkezési hajszáról és a nukleáris lesze­relésről szóló napirendi téma megvitatásának új, hasznos gondolatokat és elképzeléseket kell felszínre hoznia, egyrészt a tárgyalások előkészítésének szervezeti formáiról, másrészt a bizottságban megvitatandó leszerelési problémáik lényegé­ről. (TASZSZ) A bonni parlament döntése Nem évülnek el a háborús bűncselekmények (CSTK) — A második világ­háború idején elkövetett náci gyilkosságok és népirtások tet­teseinek bűncselekményei nem évülnek el. A bonni parlament kedden egésznapos vita után 253 szavazattal 228 ellenében elfogadta a kormányon levő szociáldemokraták törvénymó­dosító javaslatát, amelynek ér­telmében a gyilkosságok elkö­vetői 30 év (az eddigi elévülési idő) után is felelősségre von­hatók. A döntés azért vált időszerű­vé, mert a régebbi törvények alapján idén december 31-ével elévültek volna a fasiszta Né­metországban elkövetett főben­járó bűncselekményeik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom