Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-28 / 176. szám, szombat

FOKOZODOTT A KEZDEMENYEZŰKESZSEG (Folytatás az 1. oldalról) léik), poromerikus anyagból gyártott lábbeli (22,5 százaiéit 1. Az élelmiszeriparban a ba­romfihús-feldolgozás, a sajt- gyártás és a sörgyártás emel­kedett a leggyorsabban. MEZÔGAZDASÄG Kedvezőtlenek voltak az idő­járás.! viszonyok, rosszul telelt át a gabona, így jelentős terü­leteiken le kellett szántani, il­letve rá ke'ilett vetni. Május­ban viszont az aszály oikozott nagy károkat. A leszántás mi­atti termőterület-csökkenés után 886,4 ezer hektár gabona, terület maradt Szlovákiában. Ez a tervezett terület 96,9 száza­léka. A szarvasmarha- és sertésál­lomány 1978. július 1-hez vi­szonyítva növekedett. Az egész növekedés a szocialista szek­torban valósu’it meg. Az egyé­ni állattartóknál — a juhok kivételével — az állomány csökkent. Szlovákiában az ősz. szes szektorban így alakult az állatá'ilomány száma: szarvas- marha 1 millió 526,5 ezer, eb­ből tehén 568,1 ezer, sertés 2 millió 838,2 ezer, ebből anya­sertés 190,2 ezer, jut 767,1 ezer, baromfi 24 millió 885,7 ezer. A hasznosság-növekedés ta- ütarmányihiány, a tömegtakar­mány és a takarmánykeveré­kek gyenge minősége miatt mérséklődött. Kevésbé kedvező eredmények születtek a marha, és sertés- hústermelésben. A hízómarha­állományban csökkent a napi súlygyarapodás, így a vágósúly ts alacsonyabb a tervezettnél. Mivel a hízósertés-létszám csökkent, 8 szükségleteket a vágósúly növelésével elégítjük ki. Az erdőgazdálkodásban a fa­kitermelési tervet 102,5 száza­lékra teljesítették, csaknem 2 millió 660 ezer köbmétert ter­meltek ki, és az egész évi ter­vet 52,6 százalékra teljesítet­ték. A haszonfa-termelés 2 mil­lió 423 köbméternyit tett ki. Az erdősítési tervet 102,8 szá­zalékra teljesítették, több mint 14 ezer hektárt ültettek be fa­csemetével. A vízgazdálkodási szféra 220 millió köbméter ivóvizet jutta­tott a lakosságnak, 15 millió köbméterrel többet mint 1978 első felében. A vízvezetékeket használó lakosok részaránya 60,3 százalékra emelkedett. (1978-ban: 58,2 százalék). ÉPÍTŐIPAR Az építőipari dolgozók foko­zott erőfeszítésének köszönhe- tően június végéig sikerült pó­tolni az év elején keletkezett termelés-kiesés felét. Az építő, ipari produkció féléves tervét 98,9 százalékra teljesítették. A központilag irányított 41 válla­latból januárban 36, június 30- án pedig csak 6 mutatott ki le-; maradást a tervteljesítésben. Az egész évi állami tervből az építőipari munkahelyeken 13 milliárd 467 millió korona értékű munkát végeztek el. Az egész évi feladatnak ez 46,5 százaléka, 1978 első feléhez ké­pest 5,7 százalékkal növekedett a te’ijesítmény. A növekedési dinamika — január kivételével elérte a 8 százalékot, KÖZLEKEDÉS ÉS TÁVKÖZLÉS A nyilvános teherszállítási rendszer 118,2 millió tonna árut és nyersanyagot szállított, és 96,4 százalékra teljesítette a tervet. A vasúti teherszállí­tás sem teljesítette az időter­vet. A közúti teherszállítás 56 millió tonna árut továbbított, a személyszállítási rendszert pedig 409 millió esetben vették igénybe. A telefone'iőfizetők száma 20 300-zal növekedett, Így jelenleg 823 100 telefon-elő­fizető van Szlovákiában. II. A termelés alapvető tényezőinek fejlődése FOGLALKOZTATOTTSÁG, MUNKA­TERMELÉKENYSÉG, BÉREK Szlovákia népgazdasága szó- - ciallsta szektorában a dolgozók. átlagosan nyilvántartott száma (az efsz-ek ben dolgozók nél­kül) a múlt év első feléhez viszonyítva 39 ezer fővel növe­kedett, vagyis 2,2 százalékkal és eíérte az 1 millió 865 ezer személyt. A foglalkoztatottság a legnagyobb ütemben az ipari ágazatokban, a .kereskedelem­ben, az építőiparban, s a nem­zeti bizottságok szférájában pedig főleg az iskola ügy ben és az egészségügyben növekedett. Az összes dolgozók 44,4 szá­zalékát képezték a nők. A gyér. mekgondozási szabadságon le­vő nők száma (107 ezer) meg­közelítőleg az elmú'it év első felének szintjén volt. A központilag tervezett ipar­ban átlagosan 661 ezer volt a dolgozók száma, 12 ezerrel több, mint ez elmúlt év hason­ló időszakában. Az építőiparban 198 ezren dolgoztak, ami 3,5 ezerrel több, mint a múlt év első felében. Az iparban az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 1,6 százalékkal nö. vekedett. A termelés-növekedé­sét 47,5 százalékban a munka­termelékenység növekedése biz­tosította. Az iparban a munka idő alap kihasználása — összevetve 1978 első felével — csökkent, úgy­hogy a januári termeléskiesés esőken lésé re szánt munkaidő a túlórák számának 5,7 százalé­kos növekedését jelentette. A műszakszám 1,427-ről 1,424 csökkent. A népgazdaság szocialista szektorában kifizetett bérek összege (az efsz-ek nélkül) elérte a 28,1 mil'iiárd koronát, a múlt év első feléhez viszo­nyítva 5 százalékos növekedést jelent. A dolgozóik átlagbére elérte a 2516 koronát, 1978 első fe­léhez képest 2,8 százalékkal növekedett. Az anyagi költségek csökken­tek, de nem az éves tervnek megfelelő ütemben. Az 1 ko­rona teljesítményre eső össz­költségek lényegében a múlt év azonos időszakának szintjén maradtak. KÜLKERESKEDELEM A külkereskede'iemben tovább mélyült a szocialista országok­kal, főleg a KGST-tagországok- kal való együttműködésünk. Az SZSZK szervezetei által le bo n yo 1 í to tt k ü 1 ke reske déi m i forgalom 9,3 százalékkal növe­kedett. E színvonal kialakulá­sára részben a világpiaci árak fejlődése is hatott. Az elmúlt év hasonVÓ idősza­kához viszonyítva az árukivitel 6,6 százalékkal növekedett. Szlovákia az exportált cikkek több mint 70 százalékát a szo­cialista államokba irányítja. To. vábbra is kiemelkedő feladat az exportképes termékek — fő'ieg a gépipari termékek — számának növelése. Az árubehozatal 11,6 száza­lékkal növekedett. A szocialis­ta országokból hoztuk be az importált áruk 57,7 százalékát. BERUHÁZÁS A beruházásoknak az állami tervben az év első öt hónapjá­ra megszabott időarányos ré­szét 30,9 százalékban valósí­tottuk meg. ami az e’imúlt év hasonló időszakához viszonyít­va 4,3 százalékos növekedés je­lent. Lemaradás tapasztalható az egyes technológiai berende­zések szállításában. A kiemelt építkezéseken az éves tervfeladatokból többet valósítottak meg, mint a többi építkezésen. Üzembe he'iyezték a Jaslovské Bohunice-i Atom­erőmű első blokkját, a podbre- zovái Šverma Vasmű csőhúzó részlegét és számos további termelő kapacitást. A tervfeladatokat a munkák és szállítások tárgyi szerkeze­tét és az építkezések kategó­riáját illetően egyaránt egye­netlenül teljesítették. A befeje­zetlen építkezéseik száma to­vábbra sem csökkent. A kivitelező kapacitásokat fokozatosan összpontosítják Szlovákia fővárosának fejlesz­tésére, s így a bratislavai be­ruházásokon növekedés volt ta­pasztalható. Az állami tervben rögzített feladatok közül azon­ban jelentős a lemaradás a komp'iex lakásépítési program teljesítése terén. IK. A lakosság életszínvonalának növekedése A SZEMÉLYI FOGYASZTÁS FEJLŐDÉSE A lakosság pénzbevétele 4,1 százalékkal nagyobb volt, mint az éimúlt év hasonló időszaká­ban. A növekedés üteme ala­csonyabb a tervezettnél, a bé­rekből származó bevételeik azonban gyorsabban növeked­tek az állami tervben rögzített ütemnél. ^ Az Állami Takarékpénztár a lakosságnak 1,6 milliárd koro­na kölcsönt folyósított, ebből az ifjú házasoknak nyújtott kölcsön összege megközelítőleg 0,5 milliárd koronát tesz iki. Az SZSZK 1 lakosára jutó pénz­bevétel 9900 korona volt az év első hat hónapjában, ami 300 koronával több, mint a múlt év hasonló időszakában. A pénzkiadások 2,1 százalék­kal növekedtek. A kiskereske­delmi forgalom 29,6 milliárd korona volt, ami 2,6 százalék^ kai nagyobb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A helyi gazdálkodási váIca­iatok 146 millió korona érték­kel több szolgáltatást nyújtot­tak a lakosságnak, s ennek megfelelő arányban növeked­tek a lakosságtól származó be­vételeik is. Az év első felében 13 903 la­kás épült fel. A kivitelező szervezetek az időarányos terv­feladatokat teljesítették, de az igényesebb befejező munkála­tok végzése — főleg Bratisla­vában — a 2. fé'iévre tolódott el. Az év első felében 17 419 la­kás építését kezdték meg, ami megfelel a múlt év hasonló időszakában elért szintnek. A TÁRSADALMI FOGYASZTÁS TERÜLETE Az 1979—1980-as tanévre az érettségit nyújtó középiskolák­ra 37 ezer tanulót vettek fe'i az alapiskolákból, ezek 46 szá­zaléka a 8. osztály befejezése után folytatja tanulmányait. A felvett tanulók száma az elmúlt tanévhez viszonyítva 2 száza- léikka’i nagyobb. A főiskolák el.- ső évfolyamaiba 21 ezer 740- en jelentkeztek, a tervezett lét­szám azonban 13 200 volt, 800- al több, mint 1978-ban. Az alapiskolákat 671 ezer tanuló látogatta, az óvodákba pedig 217 ezer 600 gyermeket írattak be. A 3—5 évesek 75 százalékát tudjuk elhelyezni az óvodákban. Bővü'it az iskolai éttermek hálózata, 647 ezer gyermek ve. szi igénybe ezeket a létesítmé­nyeket. Az egészségügyi létesítmé­nyek is erőteljesen fejlődtek. A kórházak befogadóképessége 33 ezer 500-ra növekedett, a gyógyfürdőké pedig 10 ezer 300-ra. A bölcsődék száma 70- el, férőhelyei száma pedig több mint 3000-el növekedett. Az összes bölcsőde férőhelyei­nek száma meghaladja a 37 ez­ret. Az orvosi anunkahelyek szá­ma 5,1 százalékkal növekedett, és elérte a 13 ezret. Minden 317 lakosra jut egy orvos. A dolgozók betegbiztosítására 3,2 milliárd koronát fordítottunk, ebből a gyermekes családok tá­mogatására 2,1 milliárd koro­nát juttattunk. Ezen kívül szü­lési segélyre 172 millió koro­nát folyósítottunk. A nyugdíjak összege meghaladta az 5 mil­liárd koronát, a nyugdíjak szá­ma pedig 998 ezerre növeke­dett. A népesedés ez év első fe’ié- ben is kedvezően fejlődött. Az élveszületett gyermekek száma 51 ezer. Az elhunytak száma 24 ezer, így a természetes sza­porulat 27 ezer. A házasság­kötések száma — 2000-rel — tehát 18 ezerre csökkent, a válások száma pedig 3000 volt, nagyjából ugyanannyi, mint 1978 első felében. Június végén az SZSZK 'lako­sainak száma 4 940 000 volt, //Kis" figyelmet leérek! Aki a fenti címet elolvassa, nyilván megtorpan egy pil­lanatra. Mit is akar tulajdonképpen az író? Alighanem azt szeretné, hogy figyeljenek mondökájára, de miért kér akkor kis figyelmet? Ha valaki kis fizetést óhajt, annak ágy tudjuk teljesíteni a kívánságát legjobban, ha szinte semmit sem adunk neki, aki meg kis figyelemre tart csak számot, legjobb, ha nem is figyelünk rá. Hohó! — mondhatná erre valaki — nem egészen így van a dolog. Mert ha én azt akarom, hogy figyeljenek rám, úgy kárek „kis figyelmet“, hogy a figyelmet szót hangsúlyozom, így már aligha lehet félreérteni! Ez igaz. De ki tudja az írásból, hogy az író miképpen hangsúlyozná mondatait, ha hangosan olvasná őket? Ha én ezt olvasom egyik hetilapunkban: (A férfinak) „kevés szégyent éreztem hangjában“, bizony csak arra gondolok, hogy az író kevésnek találta a riportalany hangjában a szégyent. Csak később derül ki, hogy nem erről van szó, hanem egy kevés szégyent, némi szégyent érzett a hangjá­ban. Vagy ha ezt hallom az időjárásjelentésben: „A felhő­zett felszakadozik, de néhány helyen kevés eső lesz, egye­lőre, másutľviszont lesz bőven. Mindjárt más lenne a hely­zet, ha azt mondták volna: néhány helyen lesz még egy kevés eső... Találkozik aztán olyan mondat is, amelyet nem lehet ilyen egyszerűen tisztába tenni. Például ez: „Az árnyékba is behúzódott a meleg. Kevés szellő se verte le a bőrükről a verejtéket.“ Idézhetnék még — saijnos — százszámra a példáikat, de talán ez a néhány Is bizonyítja, hogy nem lehet a határo­zatlan névelőt sem elhanyagolni az értelem'és a jó stílus kára nélkül. Ne kis figyelmet kérjünk tehát, hanem egy kis figyelmet. S író, írogató embertársainktól sem kevés műgondot ké­rünk, hanem legalább egy kevés műgondot. LÖRINCZE LAJOS El kell mondjam? El kell mondanom! Eszünk ágában sincs fönnakadni rajta, ha Tamási Áron, azaz kis barátunk, a csíkcsicsói Szakállas Ábel így beszél: „A másvilágról tudok Is annyit, mint ők (ti, a papok), még csak éppen ezt a világot kell kitanul iám.“ Neki bele­illik a szájába; a Hargita táji ész- és nyelvjárás szerint forog az esze meg a nyelve. De az már nem tetszik, hogy általában hovatovább szerte így hallani: el kell men­jek; meg keli mondjam; rá kell szóljak. Hallani? Már olvashatjuk is, mégpedig nem tájnyelvi szövegben, hanem folyóiratok, hírlapok választékos stílusú közleményeiben. Bizonyságul íme néhány idézet: „...rá kell jöjjünk arra, hogy...“; „akit~* el kellett jegyezzen a vőlegény“; „...tipikus példa kellene legyen„...dicsérettel kell adózzék“; „A kép vízszintes tengelye úgy kell beállítva legyen, hogy...“. Mi a megróni való az effajta szószerkezeten? Az, hogy nyeljvárásias, sőt némelyek szerint idegenszerűség, román va,gy francia—román nyelvi hatás volna az erdélyi magyar nyelvjárásokban. Bármint van, annyi valószínű, hogy er­délyi magyarok, főként erdélyi írók hatásaképpen gyöke­resedett meg a magyar nyelvben. Mármint a kell, hogy elmenjek-féle szerkezet alakjában, mert ebből lett az át- szővődés el kell, hogy menjek, s ebből az el kell menjek. A kell, hogy-os szerkezetet ne bántsuk, olykor meg se lehetünk nélküla (Pl. amikor a kell mellett a részes­határozó többszöri -nak, nek ragja bonyolítaná mondatun­kat.) A hogy-ot azonban ne hagyjuk el belőle! Minda­mellett semmiképpen se feledkezzünk meg a régi jó szer­kesztésmódról: el kell mennem; meg kell mondanom; el kellett jegyeznie a vőlegénynek; tipikus példának kellene lennie; stb. FERENCZY GÉZA Hogy is mondjuk? KÖZLEKEDÉSI KIFEJEZÉSEK prevádzateľ vozidla vyklápací nákladný automo­bil obytné motorové vozidlo vozidlá s právom prednost­nej jazdy vozidlá s absolútnym prá­vom prednostnej jazdy vozidlá na prepravu rýchlo sa kaziaceho tovaru zásobovacie vozidlá vozidlá na náklad ku a vy­kládku železničných va­gónov zmena smeru jazdy jazda cez križovatku vozidlo prichádzajúce spra­va povinnosť zastaviť vozidlo priepustnosť cesty zúžená vozovka premávku motorových vozi­diel odbremeňovania cesty vedenie cesty premávka nákladných vozi­diel premávka osobných automo­bilov vchádzanie na cestu znečistenie vozovky povinnosti vodičov k chod­com ohrozenie chodcov — a jármű forgalomban tartója — önkiürítő tehergépkocsi — lakógépkocsi — haladási elsőbbségi jog­gal rendelkező jármüvek — abszolút haladási elsőbb­ségi joggal rendelkező járművek — gyorsan romló áru szál­lítására szolgáló jármü­vek — áruellátó járművek — vasúti kocsik be- és ki­rakására szolgáló jármű­vek — haladási irányváltoztatás — áthaladás az útkereszte­ződésen — jobbról érkező jármű — jármű megáliítási köte­lesség — az út áteresztő képessé­ge — útszűkület — gépjárműforgalom — az út tehermentesítése — az út vonalvezetése — tehergépkocsiforgnlom — személygépkocsiforgalom — ráihajtás a közútra — az úttest beszennyezése — a járművezetők köteles­ségei a gyalogosokkal szemben — a gyalogosok veszélyez­tetése (kis)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom