Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-28 / 176. szám, szombat
V I L Ä G P R O L E T Ä R J A I. E G Y E Š 0 t JE T E K | SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1979. július 28. SZOMBAT — BRATISLAVA XXXII. ÉVFOLYAM 176. szám Ára 50 fillér A takarékosság elsőrendű társadalmi feladat A növekvő ipari termelés szorosan összefügg a fűtőanyag- és az energiafogyasztás növekedésével. Sok múlik azonban azon, mennyire hatékonyan hasznosítjuk az energiatartalékokat, ugyanúgy, mint a nyersanyag- és az anyagtartalékokat. Nem lehet a végtelenségig növelni a szén* és a villanyáram* termelést. Ezért a szigorú gazdaságosság a fűtőanyag- és az energiaellátás kiegyensúlyozottságának egyre fontosabb tényezője. Pártunk XV. kongresszusa a fogyasztás ésszerűsítése terén azt a konkrét célt tűzte ki, hogy évente 2—2,5 százalékos fűtőanyag- és energiamegtakarítást kell elérni. Nem vitás, hogy az üzemekben és a vállalatoknál még ennél is jóval nagyobb tartalékok vannak. A tartalékok feltárása terén példával jár elől ,,A fűtőanyagok és az energia ésszerű felhasználásáért“ mozgalom. Évente 100 milliós megtakarításokat eredményez. Az észak-morvaor- szági kerület példáját követve egyre több kollektíva kapcsolódik be rendszeresen ebbe a munkába. Sajnos ezt nem mondhatjuk el minden területről és ágazatról. Még mindig sok vállalat csak passzív szemlélője ezeknek az erőfeszítéseknek. Nagy mennyiségű fűtőanyagot és energiát fogyasztanak, s nem tesznek lényeges lépéseket a fogyasztás csökkentésére. Pedig véglegesen elmúlt az az idő, amikor az iparban nem számított egy-egy tonna szén, vagy egy-egy megawatt villanyárain. Ezért nehéz megérteni, miért szerkesztenek egyes tervezők nagy energiaigényességű objektumokat és gépeket. Az Állami Energiaügyi Felügyelőség tavaly több munkát átdolgozás céljából visszaadott a tervezőknek. A nagy energiaigényesség 40 millió kilowattórával terhelte volna meg energiarendszerünket. Sajnos, továbbra is tökéletlen szigetelésű, a hő elillanását lehetővé tevő lakásokat és más épületeket építünk. Hiányoznak a gazdaságos üzemelésű világítótestek. Nem használják föl eléggé a tirisztortechnikát. Az üzletekben még mindig olyan villamos fogyasztókat kínálnak vételre, amelyek teljesítménye, tehát fogyasztana jóval meghaladja a más országokban gyártott villamos fogyasztókét. A fűtőanyag- és az energiafogyasztás ésszerűsítésének fontos láncszeme az Állami Energiaügyi Felügyelőség tevékenysége, amely a fűtőanyag- és az energiagazdálkodás átfogó és rendszeres ellenőrzésére terjed ki. Nemcsak a fogyasztást ellenőrzi, hanem egyúttal elemzi és kiértékeli az ellátás irányításának tapasztalatait, s lépéseket tesz az energiaigényesség csökkentéséhez szükséges intézkedések megtételével kapcsolatban. Az ilyen ellenőrzés segíti a fogyasztókat. Nemcsak a bírság veszélyével fenyegeti őket, hanem és mindenekelőtt támogatást nyújt az energiagazdálkodás tökéletesítésében. Ezt az is alátámasztja, hogy 1975-höz képest —, amikor az Állami Energiaügyi Felügyelőség dolgozói ellenőrzéseik során az ipari üzemekben hat százalék arányban fegyelmezetlen fogyasztást regisztráltak — ez az arány tavaly másfél százalékra csökkent. Ez meggyőzően bizonyítja, hogy az ellenőrzés hozzájárul a felelősség és a fegyelmezettség fokozásához. Több ágazat nemcsak a fogyasztási normák megtartására, hanem a fűtőanyagok és az energia még ésszerűbb hasznosítására törekszik. Áz állami takarékossági program teljesítésének ellenőrzése során mégis gyakran azt láthatjuk, hogy hiányoznak a szükséges fo- gasztásszabályozó berendezések, nincs elég kapacitás egyes ésszerűsítési célok elérésére. Például a papír- és cellulózipari trösztök vállalatainál már két éve megállapították, hogy csaknem 17 000 tonna fűtőanyagot meg lehetne takarítani, ami az évi összfogyasztás több mint 6 százaléka. Ezt a törekvést azonban gátolja az a körülmény, hogy a kivitelező szervezetek nem képesek elegendő mennyiségű félvezetős gépet gyártani, idejében megjavítani a kazánházakat, szigetelni a csövezetet, vagy helyrehozni más hiányosságokat. így aztán gyakran jelentős értékek vesznek kárba. Az energiagazdálkodás gondjait azonban nemcsak a nagy- fogyasztók okozzák. Hiszen fogasztásukat rendszeresen ellenőrzik és nyilvántartják. Sokkal rosszabb a helyzet a közép- és a kisfogyasztóknál, ezek száma egymillióra tehető. Itt ugyanis nincs lehetőség ellenőrizni a villanyáram-fogyasztást. A csúcsfogyasztás idején ezek terhelik meg leginkább az energiahálózatot tervbe nem vett fogyasztásukkal. Amikor februárban az ellenőrző szervek a „körmükre néztek“, fegyelmezetlenségéért a közép-csehországi kerületben és Prágában 123 000 közép- és kisfogyasztó fizetett bírságot. Az ellenőrző szerveknek nem áll módjukban minden fogyasztót mindenütt így „maglepni“. Ezért mindenütt nagy súlyt kell helyezni a fegyelemre és az Önellenőrzésre. Különösen a vezető beosztásban dolgozó kommunistáknak kell megérteniük, hogy alapvető fordulatot, gyökeres változást kell elérni a fűtőanyag- és az energiagazdálkodásban. A fűtőanyag- és az energiafogyasztást következetesen elemezni kell. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyasztás tervezése még mindig alacsony szinten mozog. Több ezer tonna szenet égetünk el fölöslegesen a kazánházakban, a gépek aránytalanul sok villanyáramot fogyasztanak csak amiatt, hogy nem gondoskodnak a berendezések hozzáértő kezeléséről és karbantartásáról. Ezt a veszteséget természetesen a társadalmi erőforrásokból kell megfizetni. Az említett és még további okok miatt társadalmunk még mindig nagyon ráfizet az aránytalanul nagy energiaigényességre. Az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban, más ágazatokban és a háztartásokban még mindig fecséreljük a fűtőanyagokat és az energiát, nem hasznosítjuk eléggé ezeket a hatalmas és létfontosságú értékeket. A fűtőanyag- és az energiafogyasztás ésszerűsítése nem csehszlovák sajátosság, hanem a nemzetközi gazdasági élet objektív törvényszerűsége. Ez a tevékenység ma a körültekintő, felelős politika szerves része, egész társadalmunk elsőrendű feladata. (RUDÉ PRÁVO) Sikeresen teljesítették első félévi tervüket a p^ltári üveggyár dolgozói. Az év első hat hónapjában a világ 40 országába több mint 25 millió korona értékű terméket exportáltak. A képen: Pavel Furman szocialista munkabrlgád-vezető Mária Simanová munkáját ellenőrzi (Felvétel: T. Babjak — ČSTK) Bővülő együttműködés Ľubomír Strougal fogadta Gerhard Schürert (ČSTK) — Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök tegnap a prágai Hrzán-palotában fogadta Gerhard Schürert, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettesét, az Állami Tervbizottság elnökét, aki 'látogatáson tartózkodik hazánkban. A felek nagyra értékelték a két ország politikai gazdasági és kulturális együttműködésének elmélyítésé bem elért eredményeket és hangsúlyozták, hogy mindkét fél érdeke a kapcsolatok továbbfejlesztése. Ez- ze'i összefüggésben a két ország 1981—85 évi mépgazdaság- fejlesztési tervei egyeztetéséneik néhány kérdését is megvitatták. Befejeződtek tegnap Prágában Václav Hüla szövetségi mitt i szte pe 1 n ök-hel ye ttesnek, az Állami Tervbizottság elnökének és Gerhard Schürernek, az NDK Minisztertanácsa elnökhelyettesének, az Állami Tervbizottság elnökének megbeszélései. A felek megvitatták a két ország 1981—85. évi népgazdaságfejlesztési terve egyeztetésének előkészületeit, a jelenlegi gazdasági kapcsolatok több kérdését és a tervegyeztetési tárgyalások további menetét. A délutáni órákban Gerhard Schürer hazautazott. Jókívánságok PERUBA (ČSTK) — Gustáv Husák közi társasági elnök táviratban f-e* j«ste ki jókívánságait Francis* co Morales Bermúdez hadosz- jtálytá homoknak, a Perui Köztársaság elnökének az ország nawzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bohuslav Chnoupek külügymí-* niszter üdvözlő táviratot küH dött Carlo* Garcia Bedoya p»- rui külügyminiszternek. Szovjet öntözőberendezés (ČSTK) — A hetediik ötéves tervidőszakban Szlovákiában É20 000 hektárral növelik a mesterségesen öntözött terület nagyságát. 130 Fregat típusú nagyteljesítményű öntözőberendezést helyeznek üzembe. A' szovjet gyártmányú Fregat öm* tözőberendezést 1975 óta sikerrel próbálták ki a Šoporňai Efsz tagjai. További ilyen berendezést helyeztek tegnap próbaüzembe a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban levő Békéi (Mierovo) Efsz-ben. Az ünnep-’ ségen részt vett Július Varga, a CSKP KB osztályvezetője, Pavol Jonáš, a Szövetkezeti Földiművesek Szövetsége Központi Bizottságának elnöke és több más vendég. A nagy telje., sítményű gépeket rekordidő, nem egészen 5 nap alatt sae-i reltéik fel a szovjet szakember rek. Július Varga és Pavol Jonáš elvtársak a Csilizradványi (Či* 'ázská Radvaň) Efsz-be és a Bősi (Gabčíkovo) Állami Gaz* daságba is ellátogattak. Tájéj kozódtaik az aratási eredőié* nyékről és im eg tekintették a zöldség begyűjtését. F0K0ZÜD0TT A KEZDEMENYEZÖKESZSEG A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése az SZSZK gazdaságának fejlődéséről és az állami terv teljesítéséről 1979 első felében Bonyolult körülmények között fejlődött 1979 első felében az SZSZK gazdasága. Januárban az energiahiány, ill. egyes vállalatok elégtelen színvonalú fel- iké sz ü'i tsé ge te r m e lé s k i e sé st okozott az iparban és az építőiparban. A szeszélyes időjárás a közlekedés és a mező- gazdaság teljesítményét is kedvezőtlenül befolyásolta. A termelésben az importanyag, — nyersanyag és a termékek drágulása is igényesebbé tette a tevékenységet. A párt-, állami és gazdasági szervek intézkedései és a dolgozók fokozott erőfeszítése eredményeként leküzdjük a nehézségeket. A CSKP KB 13. ü<é. se határozatainak ösztönzésére mindenütt fokozódott a kezdeményezőkészség, amely főképp a különösen igényes állami tervfeladatok teljesítésére, valamint a gabona veszteségmentes betakarítására irá-t nyúl. A dolgozók aktivizálódása következtében lényegesen sikerült csökkenteni az év eleji terméiéskiesést és fokozni a gazd a ság f e j lesz té s d i na m ik á ját. IPAR Szlovákiában 1979 első felében a központilag tervezett Ipar produkciója 83,3 milliárd koronát tett ki. 1978 hasonló időszakához képest 3,5 százalékos a növekedés, a napi termelés növekedése pedig 4,3 százalékos. A januári tenméiéskiesés 1 milliárd 940 millió korona volt, ezt azonban június végéig 799 millió koronára csökkentettük. A vegyipar növekedési indexe 102,1, a közszükségleti iparé 103,6, az élelmiszeriparé 102,7, a tüzelőanyagiparé 101,3, az energetikai iparé 105,5, a gépiparé pedig 104,8 (1978 első hat hónapjához képest). A tér. vet legaVacsonyabban — 95,5 százalékra — az építőanyagipar, legjobban pedig — 100,7 százalékra — az élelmiszeripar teljesítette. A vállalatok összessége a bruttó termelési tervet 99 százalékra teljesítette. A januári tervet 172, az első félévi tervet pedig 91 vállalat nem teljesítette. 1978 első 6 hónapjához viszonyítva a szén- és az ércbányászat kivételével minden ipari ágazatban növekedett a termelés. A növekedés dinamikája — januárt leszámítva — 106 százalékos volt. Az erőművek 8,5 milliárd kWó áramot termeltek, 11,6 százalékkal többet mint 1978 e’iső felében. Az egész évre előirányzott mennyiségnek ez 61,2 százaléka. A kohóiparban 4 százalékkal növekedett a termelés, így az SZSZK-ban fél év alatt 2,1 millió tonna acélt termeltek. A gépipari termelés 4,8 száj zalékkal növekedett, és különösen gyors volt a növekedés a fejlesztési programok keretéj ben (textilipari gépek: 33,4, mezőgazdasági gépek és kis-, traktoroik: 12,9, földgépek, épú tőipari gépek, háztartási mosógépek, hengerműi berendezések (4,8—22,4 százalékkal). A pótalkatrészgyártás növelésére is nagyobb figyelmet fordítottak a vállalatok, e téren azonban még most sem kielégítő a helyzet. A vegyiparban — mivel korszerűsítés miatt több helyen szüneteit az üzemeltetés — lassúbb ütemű volt a cellulóz- és 'papíripar fejlődése. A gé pk o c si be n z i n - te rmelé sbe n 11, a műanyagtermelésben 7,2, a foszfortartalmú műtrágya termelésben pedig 6,1 százalékos volt a növekedés. Az építőanyagiparban is lassúit a termelés növekedése, ami szintén a berendezések rekonstrukciójával függ össze. Ugyanakkor azonban az is hozzájárult a lassuláshoz, hogy az új termelő létesítmények üzembe helyezése vontatott, az anyagellátás üteme pedig (kifogásolható volt. A közszükségleti iparban a következő ágazatok fejlődtek a íeggyorsatíban: üvegipar (6,1 százalék), textilipar (4,8 száza-s lék), bútoripar (5,1 százalék), ágyneműgyártás (15,4 száza* (Folytatás a 4. oldalon/ I. Az alapvető ágazatok fejlődése
