Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-26 / 174. szám, csütörtök

% DÉL- L I B A N O N AZ IZRAELI POLITIKA ÚJ HÁBORÚS VESZÉLYT TEREMTETT A TÉRSÉGBEN (ČSTK) — Katonai megfigye­lők szerint Dél-Libanonban az izraeli agresszor olyan helyze­tet teremtett, amelyet reguláris háborúra való felkészülésnek lehet nevezni. Ez a helyzet nemcsak a libanoni kormány, hanem a többi arab ország diplomáciai tevékenységének is középpontjában áll. Sadli Kli- bi, az Arab Liga új főtitkára, aki Bejrútban a vezető libano­ni képviselőkön kívül Jasszer Arafattal, a PFSZ Végrehajtó Tanácsa elnökével is tárgyalt, ismét figyelmeztetett a rend­szeresen ismétlődő izraeli ag­ressziók rendkívül veszélyes következményeire, és javasol­ta, hogy hívják össze az Arab Liga külügyminiszteri konfe­renciáját, melyen a dél-libano­ni helyzetről tárgyalnak. Súlyos harcokról érkeznek jelentések gyakorlatilag az egész dél-libanoni területről. A bejrúti lapok dél-libanoni tu­dósítói arról írnak, hogy a ke­resztény milíciák szorosan együttműködve az izraeli kato­nákkal mind több dél-libanoni falu és település felett veszik át a „hatalmat“'. Szeparatista tevékenységük során teljesen figyelmen kívül hagyják a nemzetközi ENSZ-erők jelenlé­tét és konfliktusok provokálá- sával teljesen megbénítják misszióikat. Tibnin térségében Francia és angol állásfoglalás (ČSTK) — Franciaország ked­den elítélte a Dél-Libanon el­leni izraeli szárazföldi és légi­támadásokat. A francia külügy­minisztérium képviselője közöl­te: a kormány felkérte izraeli képviselőjét, hogy a hivatalos izraeli helyeken tolmácsolja Franciaország elégedetlenségét a Dél-Libanon elleni izraeli tü­zérségi és légitámadásokkal kapcsolatban. Lord Caradon brit diplomata, Nagy-Britannia volt állandó ENSZ-képviselője, az Ad Dasz- tur napilapnak adott nyilatko­zatában kifejtette, hogy az Egyesült Államok erőfeszítései a közel-keleti rendezés ügyében Zsákutcába torkolltak. Bírálta az Egyesült Államokat, hogy még bonyolultabb helyzetet te­remtett a Közel-Keleten, minta Camp David-i tárgyalások előtt volt. Hozzáfűzte, hogy a nem­zetközi nyilvánosság nem fi­gyelheti tétlenül az izraeli te­lepüléseik létrehozását a Jordán folyó nyugati partján, Jeruzsá­lem körzetében és más meg­szállt arab területeiken. legsúlyosabb a helyzet, ahol 50 keresztény milicista bekerítet­te az UNIFIL ír egységeinek állását, és Haddad őrnagy ul­timátumszerűén felszólította őket, hogy hagyják el az or­szágot. Kijelentette továbbá, hogy céljaik elérése során nem fog különbséget tenni a kéksisakosok és a „terroristák“ között, és a nemzetközi egysé­gek beavatkozása esetén kész bombázni az ENSZ által ellen­őrzött valamennyi állást. BT-H ATÄROZAT Nem hosszabbítják meg az ENSZ-erők mandátumát (ČSTK) — A Biztonsági Ta­nács nem nyilvános konzultá­ciói befejeztével tegnapra vir­radó éjszaka Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár nyilatkozatot adott ki, amelyben közli, hogy a BT tagjai megállapodtak ab­ban, hogy nem hosszabbítják meg a Sínai-félszigeten állo­másozó rendkívüli ENSZ-erők (UNEF) mandátumát. A man­dátum július 24-én éjfélkor járt le. Waldheim közölte, hogy meg­tesz minden szükséges intézke­dést az UNEF-erők kivonására, és köszönetét mondott azok parancsnokainak és valameny- nyi tagjának. Annak ellenére, hogy az UNEF-erők kivonása semmi­képpen sem áll ellentétben az ENSZ fegyverszünetet ellenőr­ző szervezete (UNTSO) jelen­létével a térségben, Waldhetm- nek a szovjet—amerikai javas­lattal ’ összhangban szándéká­ban áll olyan intézkedéseket tenni, amelyek biztosítanák e szervezet működését a Sínai- félszigeten. Sajtóértekezlet Detroitban Guss Hall a kormány gazdaságpolitikáját bírálta (ČSTK) — Guss Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára Detroitban tartott sajtóértekezletén nagy figyelmet szentelt az Egyesült Államok energetikai helyzeté­nek. Kijelentette, hogy az or­szág állandó problémái a raono- pólkapitalizmus lényegéből adódnak. Ez a kapitalizmus most súlyos válságot él át. Guss Hall a Fehér Háznak címezte azt a kijelentést, hogy „a lakosságtól egyre nagyobb áldozatokat követel, a társasá­goknak viszont újabb előnyöket biztosít.“ Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára szerint az ország legnagyobb kőo la,j tá rsa sága i n a k ossz tő ké je mégha Ladja a 155 milliárd dol­lárt. Amerikai erődemonstráció a „nyomozás" leple alatt (ČSTK) — A Fehér Ház szó­vivője közölte, hogy a hetedik amerikai flotta hajói már meg­kezdték Carter elnök parancsá­nak teljesítését: nyomoznak az indokínai menekültek után és megmentésükre siettek a Csen­des-óceánon. Washingtoni megfigyelőik rá­mutatnak arra, hogy a „nyomo­zás“ Vietnam és Kambodzsa, va­lamint olyan országok partjai­nál összpontosul, amelyek füg­getlen politikájukkal meghiúsít­ják a washingtoni stratégáknak a térséggel kapcsolatos terveit. Az a véleményük, hogy az egész művelet valóságban az Egyesült Államok katonai erődemonstrá­ciója az indokínai országok partjainál. KUBA NEMZETI ÜNNEPÉN „A TÖRTÉNELEM FEL FOG MENTENI" E zt a címet viselte az a p r og ram dok ume n t um, amellyel 1953 júliusában Fidel Castro a bíróság előtt lelep lezte a Batista-rezsim népelle­nes és imperialistabarát mivol tát, ugyanakkor megfogalmazta a kubai forradalom fő céljait. A vádlottak padjához 1953. jú lius 26-a vezetett. Ekkor ugyan is Fidel Castro 165 fiatal lelkes forradalmár élén megtámadta a Moncada laktanyát, a Batis- ta-rezsim jelképét. A forradal­márok bíztak a győzelemben, de a túlerő öt óra alatt lever; te a felkelést. A résztvevőik kö-' zül sokat bíróság elé állítot­tak, köztük Fidel Gastrót is Két év múlva Batista amnesz­tiát hirdetett. Castro és társai kiszabadultak, és elhagyták az országot. Az első fellépés után, amely vereséggel végződött ugyan, tudatosan is érlelődött a forradalom az amerikai szi­getországban. Az újabb állomás 1956 volt. Ekkor Castro az emigráció után kis számú for rada Imi csapat élén a Granma jachton partra szállt Kubában A forradalmárok bevették ma­gukat a Sierra Maestra hegyei közié. A diktatúra fokozódó ter­rorja, a nép növekvő elégedet­lensége következtében, egyre többen tették magukévá a he­gyekben harcoló gerillák cél­jait és törekvéseit, A maroknyi csapat valóságos hadsereggé duzzadt. A mozgalom hatalmas méreteket öltött. Ennek ered­ményeiként 1959. január 1-én az amerikai földrészen első­ként Kubában győzött a forra­dalom. A hatalom fokozatosan a parasztok, munkások és a városi kispolgárok kezébe került. A forradalom győzelme után néhány hónappal elfogad-1 ták a földreformtörvényt, és ® Kommentárunk « 1«79 VII. 26. A fegyveres harc befejező­dött, a neheze azonban még csak ezután következik. A forradalmi átalakítás kezdeti időszaka mindenütt nehéz, buk­tatókkal teli. Különösen Nica­raguában nem lesz könnyű va­lóra váltani az ideiglenes kor­mány haladó programját. Egy­részt az ország súlyos gazdasá­gi helyzete, másrészt a külön­böző politikai csoportok — s nem kevés van belőlük —, ré­tegeik, különböző érdekei, cél­jai miatt. S mindezek fölé tor­nyosul a háttérben (?) az ame­rikai imperializmus árnyéka. A több mint 45 éven át ural­kodó Somoza-dinasztia — ame­lyet a válságos időszakokban mindig az amerikai imperializ­mus dollárinjekciói és fegyver­szállítmányai állítottak talpra súlyos örökséget hagyott maga után. Például az ország bánya­iparának 90 százaléka, az erdő- gazdaság 80 százaléka a kül­földi, főleg az amerikai tőke kezében van. Ami megmaradt annak hasznát a Somoza csa­lád és hűbéresei fölözték le. A munkanélküliség 50 százalékos, a lakosság közel háromnegyede írástudatlan. A nálunk m.<ír könnyűnek tartott betegr k ott még sűrűn szedik áldozata­ikat, főleg a gyerekek körében. Nicaraguát a világ legszegé­nyebb országai között tartják számon. Érthető tehát az új kormány első lépéseinek egyike: a kisa­játított Somoza-vagyont a la­kosság szociális ellátásának ja­vítására fordítják. Ahhoz, hogy a legégetőbb gondokat megold­ják, az államháztartásnak há- rom milliárd dollárra lenne szükége. A kormány képviselő­je bejelentette, hogy mindenki­től elfogadják a segítséget, ha gyarázza az USA-naik az utób­bi hónapokban tett politikai­diplomáciai lépéseit, hogy leg­alább a Somoza nélküli somo- zizmust sikerüljön megőrizni az országban. A nicaraguai forradalom győ­zelme nem elszigetelt, egyedüli jelenség a térségben. A Szov­A fegyverek eMgatlak - a harc folytatódik azt nem kötik politikai feltéte­lekhez. Somoza bukásával az egyik legvéresebb diktátorrezsim dőlt meg La tin-Ameri kában. Itt kell emlékeztetni arra, miért tartot­ta fenn az USA évtizedeken ke­resztül ezt a rendszert: Somoza nyíltan hangoztatta, hogy ő a térségben a leginkább antikom­munista irányt követő politikus, — tehát az imperialista érde­kek leghívebb kiszolgálója. S hogy ezt nem ingyen tette a diktátor — akinek magán vagyo­nát egyesek 500 millió, mások egymilliárd dollárra is becsül­ték — arról már többször is ír­tunk. Tény az, hogy a Közsp- Amerikában stratégiailag fon­tos, központi helyet elfoglaló Nicaraguából az USA könnyen ellenőrizhette a többi közéo- amerikai orszáeot és a karib- tengari szigetvilágot. Ez rna­jetszkaja Rosszija vezércikke rámutatott: a latin-amerikai or­szágok többsége gazdasági Önál­lóságra, szuverenitásuk megszi­lárdítására, független külpoli­tikai irányvonal követésére tö­rekszik. Az utóbbi időben a népellenes gazdaságpolitika, az antikommunizmus, a hazafiak elleni kegyetlen terror követ­keztében kiéleződött a helyzet Chilében, Uruguayban, Argen­tínában és több más állaimban. Somoza rezsimjének összeomlá­sa nehéz helyzetbe hozhatja a szomszédos reakciós rendszere­ket is — Salvadorban, Guate­malában, Hondurasban és má­sutt, ahol a fasiszták az ame­rikai támogatásnak köszönhe­tően kényükre-kedvüikre garáz­dálkodhatnak. Az antiiimperialista, haladó Irányvonalat követő Venezuela, Costa Rica, Kolumbia, Panama, Ecuador, Jamaica, a karib-ten- geri Guayana támogatják az új nicaraguai vezetést, amelynek nem lesz irigylésre méltó dolga, ha e bonyolult feltételeik között valóra akarják váltani meghir­detett programját. A kérdés: lesz-e elég ereje hozzá? Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy megszilárdítsák az eddigi ellenzéki erők — amelyek leg­inkább csak Somoza-ellenessé- güikben voltak azonos álláspon­ton — egységét. A tapasztala­tok ugyanis azt mutatják, hogy a mindennapos munkában, ami­kor már konkrét politikai, szo­ciális, gazdasági döntéseiket kell hozni, sóikkal nehezebb össze­fogni a különböző csoportokat, mint a fegyveres harcban. Reméljük a sandinista kor­mánynak lesz hozzá ereje, hi­szen nyilvánvaló, hogy az im­perializmus minden megingást, ellentétet igyekszik majd a ma­ga javára fordítani. Már csak azért is, mivel a nicaraguai forradalom új színt visz a kon­tinens életébe, ösztönzi, példát mutat a haladó mozgalmaknak. Amint Rigoberto Padilla, a Hondurasi Kommunista Párt fő­titkára és Loniga Becarra, a Po­litikai Bizottság tagja a Nép­szabadságnak adott interjújá­ban hangsúlyozta: Somoza bu­kása egyúttal annak a politikai modellnek a veresége is, ame­lyet az imperialista uralom kénvszerített rá földrészünk or­szágaira. MALINÁK ISTVÁN ezzel megoldották a feszültség állandó forrását jelentő agrár, kérdést, Az események arra késztették az Egyesült Államo­kat, hogy propagandakampányt indítson és gazdasági blokád alá vegye a szocializmust épí­tő országot. Ennek következ ményeként több ezren hagyták el Kubát. Belőlük verbuváló­dott az a zsoldoscsapat, amely 1961 áprilisában a Disznó-öböl.' bén kikötött, és ellenforradal­mi kísérletet tett. A népi ál­lam tikkor már teljesítette fel­adatát: rövid időn belül visz- szaverte a támadást. A gazda­sági blokád azonban nem szűnt meg. ^ A forradalom óta megtett út gazdasági és társadalmi sike­reit a Kubai Kommunista Párt 1975. évi történelmi jelentősé­gű első kongresszusa foglalta össze. A gazdasági blokád ide* jein az ország lassan fejlődött, de két évtized alatt az elmara­dott Kuba haladó mezőgazda- sági és ipari országgá vált. 1978-ban például a társadalmi össztermék az előirányzott 7,4 százalék helyett 9 százalékkal növekedett, az ipari termelés pedig 9 százalékkal lett na­gyobb. Az ország fő iparága to­vábbra is a cukoripar. Az el­múlt két évtized alatt a Szov­jetunió segítségével átépítették a cukoripart, növelték kapaci­tását és hatékonyságát. ,,Az a tény, hogy Kuba hosz- szán tartó hősies és győzedel­mes harc eredményeként a Föld egyik leghatalmasabb és legerősza kosa bb birodalmán a,k szomszédságában építi a szo­cializmust, a világ forradalmi mozgalmának is sikere. Ösztön­ző példa valamennyi nép szá-' mára, bármennyire is próbálják tagadni az internacionalizmus ügyének szégyentelen elárulói, az imperializmus és a világ el­nyomóinak szövetségesei és la.- ikájai“ — mondotta Fidel Cast- ro a Mo-ncada elleni támadás 25. évfordulója alkalmából tar­tott beszédében. Kuba sikere nem utolsósorban a szocialis­ta közösség országainak sikere is. A szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainak új sza­kaszát jelentette 1972, amikor a KGST tagállama lett. Minde­nekelőtt a nikkelbányászat és -feldolgozás terén fejlődik ígé­retesen az együttműködés. Szovjet közreműködéssel épül például egy harmincezer tonna kapacitású nikkelkohó. Kuba kezdettől fogva az el nem kötelezett országok moz­galma progresszív szárnyának részét alkotja. Bizonyos erők mesterkedései ellenére sikerült elérni, hogy ez év szeptember elején Havanna láthatja ven­dégül az el nem kötelezettek mozgalma hatodik csúcstalál­kozójának résztvevőit. H­I azáink már 1959. január 16-án elismerte a forra­dalmi kormányt, és azóta is támogatja a szocialista Kubát. Az elmúlt huszonhat esztendő alatt a kapcsolatok mind gaz­dasági, mind politikai téren si­keresen fejlődtek. E szempont­ból nagy jelentőségű volt a Fidel Castro vezette kubai kül­döttség 1972 évi csehszlováki­ai, illetve a Gustáv Husák ve­zette csehszlovák küldöttség 1973 évi kubai látogatása. Ezek a látogatások nagy jelentősé­gűek a kölcsönös kapcsolatok továbbfejlesztése és sokoldalú elmélyítése szempontjából. KOVÁCS ELONÄ Palesztin vezető elleni merénylet (ČSTK) — Zuher Muhszin, a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet katonai osztályának veze­tője tegnapra virradó éjsááika Cannes-ban merénylet során sú­lyosan megsebesült. Az első rendőrségi jelentéseik szerint Muhszint ismeretlen tettes fej­be lőtte szállodája bejárata előtt. Válságos állapotban szál­lították őt a nizzai kórházba. Ibrahim Szusz, a PFSZ pári­zsi irodájának vezetője szerint a Muhszin elleni merénylet Iz­raelt és ügynökeit terheli. Ez a gyönyörű épület Cienfuegos kubai kikötőben található. Ba­tista idejében kaszinó volt, most pedig a kubai dolgozók klubja (ČŠTK-f elvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom