Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-03 / 154. szám, kedd
A nicaraguai tíazafíaE föladásra készülnek Nehézségekbe ütközik a Somoza-porlament összehívása Katasztrofális helyzet a menekülttáborokban m (ČSTK) — A legsúlyosabb tlarcok a Sandinista Namzeti felszabadítási Frnnt egységei és Somoza katonái között jelenleg az ország déli részén folynak, főleg Rivas városban, amely a pánamerikai autópályán fekszik kh. 30 kilométerre a Costa Rica i határtól. A sandinisták már behatoltak ebbe a stratégiailag fontos városba és bekerítették Somoza nemzeti gárdájának helyőrségét. Az FSLN parancsnoksága a íővárostól délre, Masaya városnál és az ország északi részén, &eon közelében összpontosítja erőit, hogy a közeljövőben a partizánok innen indítsanak új összpontosított támadást Managua ellen. Folytatódik a polgári lakosság legyilkolása a fővárosban is. Somoza nemzeti gárdájának tagjai razziákat hajtanak végre a sandinisták által még a közelmúltban megszállt negyedekben és a partizánokkal való együttműködéssel gyanúsított személyeket a helyszínen lü- Végzik. Katasztrofális a helyzet a Managua közelében levő menekülttáborokban, ahol a nemzeti gárda terrorja elől elmenekült közel M0 ezer ember Szenved élelmiszer és gyógyszerhiányban. Somozának jelentős nehézsé-> geket okoz parlamentje összehívása, melynek már a múlt hét végén kellett volna üléseznie Managuában, de ismét el-* halasztották ülését. A képviselők többsége ugyanis a hazafiak által ellenőrzőit városokban tartózkodik. Mások nem hajlandók részt venni a tárgyalásokon, amikor már össze^ omlóban van a Somoza-rezsim. Nicaragua belügyeibe továbbra is durván beavatkozik az Egyesült Államok. Lawrence Pezzulo, az új amerikai nagykövet ugyan nem hajlandó átadni megbízólevelét Somozád nak, de állandó kapcsolatban van vele, hogy megvalósítsa a nicaraguai konfliktus „békés rendezésének“ amerikai tervét. A nagykövet a hét végén há-- romszor találkozott Somozával. JULIO TURBAY AYALA ionlumbiai köztársasági elnök befejezte négynapos jugoszlá víai. látogatását, és Nagy Britanniába utazott, ahol mindé nekelőtt a két ország kereskedelmének kibővítéséről fog tárgyaim MOHAMMED SZAW A6DAL. J*AH, a demokratikus Jemen biztonsági államminisztere a 14th October nevű napilapnak adott interjújában kijelentette: csakhamar bíróság elé állítják a Sauliul Ali Rubai volt köztársasági elnök meggyilkolásában részt vett személyeiket Megállapította, hogy dokumen tumok bizonyítják: a volt köz társasági elnök külföldi reakció segítségével államcsínyt tervezett A CHILEI pesot újabb 8,7 százalékkal értékelték le, ko zfölték a chilei hatóságok London a rhodesiai babrezsim elismerésére készül _ A brit kormány „második vietnami kalandja" ELSŐ, DE EGYÚTTAL UTOLSÓ LEHETŐSÉG Ismét Andreotti lesz kísérletet kormányalakításra (ČSTKj — Alessandro Pertini olasz köztársasági elnök tegnap Giulio Andreottit, az eddigi miniszterelnököt bízta meg ismét kormányalakítással. A tegnapi kommentárok megegyeznek abban, hogy AndreotCARTER KIROHANÁSAI AZ OPEC ELLEN Az olajtársaságok spekulációiról hallgatott (ČSTK) — James Carter elnök Tokióból megérkezve tegnapra virradó éjszaka a washingtoni repülőtéren az energiagondoknak szentelte az újságírókkal folytatott beszélgetését. Kilencnapos japáni és dél-koreai útról tért vissza az Egyesült Államokba, s ennek során Tokióban részt vett a hét vezető kapitalista ország csúcs- konferenciáján. Carter azt a nézetét hangoztatta, hogy a kőolaj világpiaci árának újabb emelése az Egyesült Államokban általános gazdasági visszaesést, újabb inflációs hullámot és 800 000 munkalehetőség elvesztését okozhatja. Fejtegetését az energiaválság okozta nehézségeikről Elszabták Carter öltönyét (Die Presse) az amerikai elnök éles kirohanásokkal tetézte az OPEC-orszá- gok ellen, az amerikai kőolaj-' konszernek spekulációiról azonban nem tett említést. (Az energiagondokról és az amerikai gazdaságra gyakorolt hatásukról Carter tegnap vezető tanácsadóival tárgyalt. ti nak nehéz feladata lesz. Néhány közülük „első megbízatás, ról“ beszél, s ezzel azt jelzik nem biztos, hogy kísérlete si kerül, s újabb lehetőség nincs. Az új kormány körüli viták szorosan kapcsolódnak a legnagyobb párt, a kereszténydemokrata párt párton belüli kongresszus előtti viszályaihoz. Eddig ismeretlen a szocialisták álláspontja. Az ő beleegye. zésük nélkül a kérész tóny demokraták gyakorlatilag nem szerezhetik meg a parlamenti többséget. A szocialista párt vezetésében erős kételyeket fűznek Andreottihoz. Nemcsak a szocialisták, hanem más pártok is kijelentik, hogy előtérbe helyezik a nem keresztény- demokrata miniszterelnököt. Már ez is erősem bonyolítja Andreotti kísérletét. Ugyanakkor rámutatnak And. reotti szívósságára és azon képességére, hogy az adott minimális lehetőségekből a maximumot tudja kisajtolni. Előnyére lehet mindenekelőtt egy tényező, — a nemzetközi tárgyalásokon a kontinuitás szűk. ségessége. Andreotti például az utóbbi napokban részt vett a hét tőkés ország tokiói c súcsé r tekez le té n. H a z a fe lé megszakította útját Moszkvában, és megbeszéléseket folytatott Koszigin szovjet miniszterelnökkel s más szovjet vezetőikkel. E tanácskozásnak Olaszországban nagy jelentősé, get tulajdonítanak. (CSTK | — Margaret Thatcher brit miniszterelnök Camberrá ban kijelentette: kormánya ar ra készül, hogy hatálytalanítja a Rhodesia ellen hozott gazda sági ENSZ-szankcióikat. Világosán kinyilvánította, hogy a brit konzervatívok elismerik Al»e| Muzurewa püspök bábkorma nyát, és annak ..nemzetközi »á mogatására“ törekszenek Az ausztráliai fővárosban tar tott sajtóértekezletén Thatcher asszony nem szólt arról, hogy ezek a tervek mikor valósulnak meg. jól tájékozott politikai megfigyelőik úgy vélik, hogy tt rhodesiai fajüldözők ólleni gaz dasági szankciókat a brit kon zár va ti vök a parlamentben már az év őszén feloldják, amit a Muzo re wa -kormány elismerése követ majd. Thatcher kijelentette: véleménye szerint a brit parlament az 1979 novemberi szavazás során nem újítja fel a Rhodesia elle ni gazdasági szankciókat. Gyakorlatilag már néhány nappal ezelőtt hatályukat vesztették a szankciók akkor, amikor a brit kormány ismét megengedte, hogy kőolajat adjanak el a Dél afrikai Köztársaságnak, és ez zel lehetővé tette, hogy közvetve ez a fontos nyersanyag Rhodesiába kerüljön. A brit konzervatívok erőfeszítései, amelyek a salisburyi rezsim törvényesítését célozzák, heves reakciót váltottak ki a baloldali ellenzék soraiban. Anthony Benn, a Munkáspárt Végrehajtó Bizottságának tag- ia, a kormánynak ezt a politi- Icáját „második vietnami ka- tandnak“ nevezte. A munkáspárti képviselők egy csoporttá követelt, hogy a rhodesiai kérdést a brit parlament táiv gyalja meg. A célpontok: menekülttáborok (ČSTK) — Zimbabwe — Rhodesia bábrezsimjének szárazföldi és légierői ismét támadták a zambiai fővárostól 15 ikm-re levő zimbabwei menekülttábort, ahol jelentős anyagi károkat okoztak. \Az ún. fekete többségi kormánynak már ez a második támadása. Mindkettőt egy hét leforgása alatt szomszédos szuverén állam ellen hajtotta végre. A zambiai terület bombázása az elmúlt hét elején 20 emberáldozatot követelt, 32 ember megsérült. NEM TETSZIK AZ ARAB ELUTASÍTÁS Kissinger magánkörúton Carter levele Beginhez i£ (Č.STKJ — Robert Straus^ az Egyesült Államok kormányának közel-keleti különmeg bízottja Jeruzsálemben tegnap találkozott Me na hem Begin Kommentárunk G enfben Strasbourgra, Tokióban viszont Génfre figyeltek az egybegyűltek. Előre nem várt határozatok sem a strasbourgi közöspiaci csúcson, sem a genfi OPEC-konferenci- án, sőt még Tokióban a hét vezető tőkés állam tanácskozásán sem születtek, a három fórum . három döntése mégis szervesen összefügg egymással. Mindhárom tanácskozás közös vonása volt, hogy a tárgyalóasztal túloldalán, amint azt egy francia lap találóan megfogalmazta, az energia foglalt helyet. A három közül viszonylag a legeredményesebbnek kétségtelenül a közöspiaci csúcs mondható. A „kilencek“ válságé!le*- nes energiaprogramot hagytak jóvá, amelyben korlátozzák az olajbehozatalt és azt 1982-ig fenntartják. A megegyzés, mint utólag kiderült, elsősorban a francia elnök érdeme; igaz, ő talán az egyedüli a Közös Piac államfői közül, aki igazat ad famani szaúdi olajminiszter aggodalmainak. miszerint — ha nem szűnik meg a pazarlás — az olajválság második felvonása nem sokáig várat magára, ha ugyan már meg nem kezdődött. A megegyezés ugvan Giscard sikere, jelentősége azonban korántsem személyi jellegű. Ugyanis már a közös- Dfcaci csúcs előtt világos volt, hogy csakis úev van értelme a néerv vezető nvueat-eurőnat ország képviselője tokiói útjának, ha ott felmutathatják: lám, mi képesek voltunk közös energiaprogram kialakítására. Volt tehát mit Tokióba vinnie Giscardnak, Sclimidtnek, Thatcher asszonynak, és Andreotti- nak. K övetkezett Genf, ugyancsak meglepetések nélkül. Egyre nyilvánvalóbb volt, OPEC. Azt viszont Tokióban szemérmesen elhalgatták, hogy a nemzetközi olajmonopóliumok árat nem nézve minden olajat felvásárolnak, csakhogy az olajínség látszatát keltsék, és hiányra hivatkozva felsrófolhassák az árakat.) Az OPEC után a legtöbb kirohanás természetesen Carter elnököt érte. A francia elnök egyenesen azhogy a márciusban megállapított 14,54 dolláros árszint már csak elméleti ár, hiszen a piacokon már hetek óta 20—40 dollár között kelt el az olaj. A Genfben megállapított új ár: 18 dollár, ehhez még mindenki maximum 3 dollárt kérhet, sőt ezt is megtoldhatja 2 dollárral a minőségtől függően. Az új ár tehát valahol 23 dollár határán mozog, és így az áremelés 25—55 százalékos. A tpkiói tanácskozás idegesen kapkodó alaphangulatát nyilván ez a nagymérvű emelés szabta meg. Kis túlzással élve azt is mondhatnánk, annak ellenére, hogy mindenkit sokkolt (pedig el voltak rá készülve), tulajdonképpen még jól is jött a hét legfejlettebb tőkés ország vezetőinek. Mert természetesen ki más tehet szerintük a jelenlegi olajszűkéért és a magas olyajárakért, ha nem az zal vádolta Cartert, hogy Washington nem tesz semmit az olajbehozatal korlátozásáért, sőt az olaj behozatal ártámogatása kimondottan az ellenkező célt szolgálja. (Mint ismeretes, a magasabb behozatali árral Washington éppen Nyugat- Európától szippantja el az olajat.) Carter elnök szinte tehetetlen volt a rázúduló vádakkal szemben, ennek jele, hogy végül is kénytelen volt támogatni azt a tervet, amelyet Tokióban elfogadtak. Ez a program előirányozza, hogy a hét legfejlettebb tőkés ország a jóváhagyott hatéves takarékossági tervhez tartja magát. Kérdés viszont, hogy az Egyesült Államok és elsősorban Carter elnök képes lesz-e megtartani. Hiszen újraválasztásához — és az elnökválasztás már nincs is olyan messze — sok mindent kell mérlegelnie. Hogy ne forduljanak ellene az olajmonopóliumok, nem sújthatja őket az export fékezését célzó döntéssel. De itt vannak a választópolgárok, akik a maguk módján úgy mérlegelnek: vajon olyasvalakire szavazzanak-e, akinek elnöksége alatt odajutottak, hogy hajnalban sorban állnak benzinjegyért, és egyáltalán nem biztos, hogy kapnak-e. (Mint Ismeretes, az Egyesült Államokban a lakosok alig 6—8 százaléka használja a rendkívül fejletlen tömegközlekedést, és ha nincs benzin, kérdéses, hogy eljutnak-e munkahelyükre.) Nos, az energiacsata az Egyesült Államokban igazán még csak most kezdődik. Ezt maga Carter is érzi, hiszen éppen tegnap kaptuk a hírt, hogy lemondta üdülését a Hawaii-szigeteken és tegnap hazautazo>tt. S még e<zek után mondja valaki, hogy a tőkés országokban nincs ok a pánikral Pedig Tokióból hazaérkezve éppen a nyugatnémet kancellár nyilatkozott így. Schmidt kijelentése akaratlanul is felidézi a süllyedő hajón elhangzó kapitányi nyugtatgatást: mindenki őrizze meg a nyugalmát ... és erre kitör a pánik. E gyelőre az újabb olajpá- nik még nem tört ki. de annyi bizonyos, hogy sem Strasbourgban, sem Tokióban nem találtak hatásos receptet a távoltartására. P. VONYlK ERZSÉBET izraeli kormányfővel. Magán- beszélgetésük tartalmáról nem adtak ki tájékoztatást. Nyugati hírügynökségek szerint Strauss átnyújtotta Beginnek Carter elnök levelét. Begin még a tegnapi nap fo-: lyamán találkozott Henry Kis- üingerrel, az Egyesült Államok volt külügyminiszterével, aki v,magánkörúton“ van a Közel-: Keleten. Politikai megfigyelőik azonban megállapítják, hogy mindkét amerikai képviselő a térségben való tartózkodásának célja megváltoztatni egyes arab országok elutasító álláspontját az egyiptomi—izraeli különszerződéssel szemben és esetleg áthidalni azokat a nézeteltéréseket Kairó és Tel Aviv között, melyek akadályozzák a tárgyalásokat az ún. palesztin autonómiáról. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Kissinger és Strauss találkozik joszef Szolomon Burg belügyminiszterrel, aki a tárgyalásokon az izraeli küldöttség vezetője. (ČSTK) — A Time amerikai" hetilap legújabb számában arról tájékoztat, hogy Alexander Haig tábornok — miután leköszönt az európai NATO-had- erőik főparancsnokának tisztsé-' géről — a jelek szerint pályázni fog arra, hogy a republikánus párt jelölje őt az el-» nöiki hivatalra. A hetilap felhívja a figyel-* met arra, hogy Haig tábornok betervezett magának egész sor beszédet és fellépést a televízióban, melyek célja, hogy „néhány hónapra biztosítsák számára az amerikai közvjéle-' mény figyelmét“. ______^ A Német Szövetségi Köztársaságban jelenleg mintegy 775 000 ember hiába keres munkát, s ezeknek csaknem egyharmada 25 éven aluli fiatal. ,,A tömeges munkanélküliség ellen — biztos munkahelyekért!“ — jelszóval tüntettek a napokban a fiatalok Hanno- verban. A képen a tüntetők egy csoportja. (ČSTK — felvétel) Tokié után Haig elnök jelöltségre pályázik?
