Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-13 / 137. szám, szerda

Díszvacsora Sztanko lodorov tiszteletére (CSTK) — Ľubomír Strougal szövetségi mi' nisz terel nők hétfőn este a prágai Cemin pahrta- ban díszvacsorát rendezett Sztanko Todorovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnö­L-pn itL- i{ Jelen voltak: Václav Hűla, Josef Koreák, Matej Lúčan, Rudolf Rohlíček, Josef Simon és Jindrich Zahradník szövetségi miniszterelnök-helyettesek, Tomáš Trúvníček, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának alelnöke, a szövetségi kormány miniszterei és más csehszlovák állami vezetők. Ott voltak a bolgár vendég kíséretének tagjai; Kirit Zarev, a minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, Grigor Sztaies- kov, a minisztertanács elnökhelyettese. Marij Ivanov, a külügyminiszter első helyettese és a bolgár kormány más tisztségviselői. A díszvacso­rán részt vett Hriszto Sanov, Bulgária cseh­szlovákiai nagykövete. A díszvacsorán mindkét kormányfő pohárkö­szöntőt mondott. A találkozó szívélyes, elvtársi légkörben *ajh lőtt le. Ľubomír Strougal beszéde Tisztelt Todorov elvtárs. ked Vés bolgár barátaim! Engedje meg, hogy mindjárt bevezetőben üdvözöljem önt Prágában, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának és Gustáv Husák elvtársnok, pártunk főtitkárá­nak, köztársaságunk elnökének nevében. Egyúttal a szövetségi kormány neveljen is szívélye­sen köszöntőm önt. A magam részéről megelégedéssel állapí­tom meg, hogy az utóbbi idő­ben egyre gyakrabban találko­zunk a jó ügy érdekében. így van ez jól olyan barátok között, akiket már történel­münk kezdetén is szilárd ha­gyományok fűztek egybe. A kö­zös szláv kultúra rakta le kap­csolataink alapjait. Az utóbbi évtizedekben a csehszlovák- bolgár együttműködés igazi osztályjelleget öltött, azóta, hogy országaink hatarozottan megkezdték a szocializmus épí­tését. Az utóbbi években testvéri kommunista pártjaink és or­szágaink számtalan bizonyíték­kal támasztották alá a szilárd egységet, az elvtársi együttmű­ködést, valamint a Szovjetunió­val való hű szövetséget. A csehszlovák—bolgár együttmű­ködésre mindmáig vonatkoznak Gustáv Husáknak Csehszlová­kia Kommunista Pártja XV. kongresszusán elmondott sza­vai: „A szocialista internacio­nalizmus elvei alapján a Varsói Szerződésben és a KGST-ben tömörülő szocialista országok egységének és együttműködésé­nek magva országaink marxis­ta—leninista pártjaink szilárd, harci szövetsége. A szüntelenül elmélyülő kapcsolatok ma az élet gyakorlatilag minden te­rületére kiterjednek. Fontos szerepet töltenek be e téren testvérpártjaink vezetőinek rendszeres személyi kapcsola­tai. A szocialista országok fo­kozatos közeledése egyre job­ban a szocialista közösség fej­lődésének törvényszerűségévé válik." Meggyőződésünk, hogy ebben a szellemben zajlik le Tódor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottsága első titkárának, n Bol­gár Népköztársaság Államtaná­csa elnökének közelgő cseh­szlovákiai látogatása is. Zsiv- kov elvtársat népünk őszinte barátjaként fogjuk üdvözölni. Önökkel együtt akarunk meg­emlékezni a szocialista Bulgá­ria létrejötte 35. évfordulójá­ról. Az egész világ szeme előtt az önök országa korszerű, fej­lett ipari és mezőgazdasági ál­lammá, a magas színvonalú tudomány, technika és kultúra országává változott. Mai találkozónk során ismé­telten bebizonyosodott, meny­nyire széles körű és sokoldalú az együttműködés. Nincs olyan terület, amelyen ne segítenénk egymásnak, ne cserélnénk ki tapasztalatainkat, ne sietnénk tanáccsal és tettekkel egymás segítségére. A politikai kapcso­latok és a kulturális cserék minden korábbit felülmúló mé­retekben fejlődnek. Szintén sokoldalúan fejlődik a gazdasá­gi együttműködés, amellyel mostani megbeszéléseink során behatóan foglalkoztunk. Országaink már a negyedik évtizede békében élnek. Hatá­rozottan és meggyőződésből el­utasítjuk a háborút, amely né­peinknek már annyi szenvedést okozott. Határozottan támogat­juk az enyhülésnek és az elté­rő társadalmi rendszerű orszá­gok együttműködésének politi­káját. Közösen küzdünk a poli­tikai enyhülés katonai terület­re való kiterjesztéséért, a lázas fegyverkezési hajsza leállításá­ért, ahogy ezt a Varsói Szerző­dés tagállamainak tavalyi nyi­latkozata kijelentette. Teljes mértékben támogatjuk egy olyan konferencia összehívását sürgető javaslatot, amelyen a helsinki Záróokmányt aláíró országok köteleznék magukat arra, hogy elsőként egymás el­len sem atom-, sem, pedig kon­vencionális fegyvereket nem vetnek be. Őszintén örülünk Leonyid Brezsnyev és James Carter közelgő bécsi találkozó­jának, a SALT-II. egyezmény aláírásának. A józan ész ilyen megnyilvánulásai azt bizonyít­ják, hogy feltartóztathatatlanul érvényesül a Szovjetunió béke­programja. Jól tudjuk, hogy a béke ma minden nép legszentebb óhaja, békére törekszenek azoknak a kormányoknak józan politiku­sai, akik úgy döntöttek, hogy felszámolják a szembenállás politikáját és előnyben részesí­tik a tárgyalásokat. Sajnos, még mindig vannak olyan kí­sérletek, hogy a történelem kerekét visszaforgassák, a né­peket a hidegháború időszaká­ba vezessék vissza, szítsák a háborús tűzfészkeket és a ka­tonai összeütközéseket. A nem­zetközi imperializmus friss szö­vetségesére talált Kína maoista vezetőségében, amely szégyen- teljes agressziót indított a szo­cialista Vietnam és Laosz el­len. Az arab országok akarata ellenére megkötött egyiptomi— izraeli különalku sem vetett véget a hadiállapotnak a Közel- Keleten. A faji megkülönbözte­tés Afrikában továbbra is töUb nép életét veszélyezteti. Szilárdan hisszük, hogy mind­ezek ellenére a békeszerető erők felülkerekednek és legyő­zik a háború erőit. Éppen ezért erősíteni akarjuk a testvéri or­szágok egységét és akcióképes­ségét. A Varsói Szerződés és a KGST tagállamainak egybehan­golt magatartása megsokszo­rozza erőinket, megbízható ga­ranciája annak, hogy a békét nemcsak megőrizzük, hanem meg is szilárdítjuk. Csehszlová­kia és Bulgária teljesíti e téren reá háruló feladatait. Sztanko Todorov beszéde Tisztelt Strougal elv társ, ked­ves Csehszlovákiai elvtársaik és barátaim! Őszinte köszönetét mondunk és hálánkat fejezzük ki azért, hogy szívélyesen meghívtak bennünket a testvéri Csehszlo­váik iába, köszönjük a szép fo­gadtatást és azt a kellemes környezetet, amelyben megbe­széléseink lezajlanak. Örömünk érthető, hiszen jó barátok, velünk azonos nézete, kel valló elv társaik körében vagyunk. A bolgár népnek sóik közmondása van a barátságról. Az egyik így hanzik: nincs szükség drágakőre, ha hű ba­rátod van. A bolgárok barát­sága a csehekkel és a szlová­kokkal évszázadok óta tart. Önökkel együtt mi is büszkék vagyunk erre a barátságra, és nagy kincsünkként őrizzük. Több mint három évtizede ez a barátság összefonódik a mar­xizmus—leninizmus és a prole­tár internacionalizmus elveivel. Kezdeményezői Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár KP KB első titkára, a Bolgár Népköztársa, síig Államtanácsának elnöke és Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Vezetésükkel barátságunk szün­telenül fejlődik és mélyül. Most is nagy örömmel álla­pítjuk meg, hogy továbbra is kedvezően fejlődik a Bolgár Népköztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság együttműködése, mégpedig az élet minden területén. Sikere­sen teljesítjük az 1976—1980-as időszakra szóló hosszú lejáratú keresikedelm i egyezményt. Gyors ütemben fejlődik a koo­peráció és a szakosítás az iparban, főként a gépiparban, az elektrotechnikában, az elekt­ronikában és a vegyiparban. Országaink dinamikus fejlő­dése lehetővé teszi a gazda­sági együttműködés fellendíté­sét. A bolgár—csehszlovák gaz­dasági kapcsolatok elmélyítésé­vel és kiszélesítésével járulunk hozzá az egész szocialista gaz­dasági közösség erejének gya­rapításához és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának fejlesztéséhez. Nagyon örülünk annak Ked­ves Strougal elv társ, hogy meg- beszé léseink során ismét tel­jes volt a nézetazonosság a megvitatott kérdésekben és ké­szen állunk arra, hogy új tet­tekkel erősítsük barátságunkat. A Bolgár Népköztársaság dolgozói Csehszlovákia népének hű barátaiként nagy érdeklő­déssel figyelik és őszintén kö­szöntik azokat a sikereket, amelyeket a fejlett szocialista társadalom építésében értek el, és amelyek Csehszlovákiát a világ legfejlettebb országai kö­zé emelték. Népünk a béke és az építő- munka odaadó támogatója. A Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusán elfogadott irány­vonallal összhangban törekvé­seink a gazdasági élet intenzív fejlesztésére, a hatékonyság növelésére és a minőség javí­tására irányulnak. Az eredmé­nyek lehetővé teszik a nép nö­vekvő anyagi és szellemi szük­ségleteinek egyre jobb kielégí­tését célzó szociális program megvalósítását. Ebben a szel­lemben készülődünk a bulgá­riai szocialista forradalom győ­zelme 35. évfordulójának ün­nepségeire. A bolgár nép tudatában mé­lyen gyökerezik az a gondolat, hogy a szocializmus építésében elért sikereinket csak a Bolgár Népköztársaságnak a testvéri szocialista országokkal, minde­nekelőtt a nagy Szovjetunióval való szoros együttműködése teszi lehetővé. Megható meg­nyilvánulása volt ennek a tény. nek Georgij Ivanovnak, az el­ső bolgár űrhajósnak nemrég lezajlott űrrepülése. A Bolgár Népköztársaság kö­vetkezetesen építő szellemű és békeszerető külpolitikát kö­vet. Ezt a politikát emelte ki nem régi beszédében Todor Zsivkov elvtáxs a népgyűlés­ben. Pártunk és népünk fenn­tartás nélkül támogatja a Szov. je tu n i ó békék ezdsmémy ezé se it és azokat a leszerelési javas­latokat, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamainak tavaly novemberi moszkvai nyilatkoza­ta tartalmaz. Nagy örömmel fogadjuk a szovjet—amerikai Salt-11. aláírását, amelyre rövi­desen sor kerül. Változatlanul elvhű béikepoli- tikát követünk a Balkán félszi­getein, azt akarjuk, hogy ez a térség az európai béke ténye­zője legyen. A Bolgár Népköztársaság a pro le tá r internacionalizmus el­véhez hűen határozottan elítél­te a vietnami nép ellen indí­tott kínai agresszív akciókat, és a pekingi vezetőség hege- monisztikus törekvéseit. Elítél­tük az egyiptomi—izraeli kü- lönalkut, amely az arab népek érdekei ellen irányul, s köve­teljük a közel-keleti kérdés átfogó rendezését. Kedves Strougal elvtárs! Engedje meg, hogy még egy­szer szívélyes köszöneté met fejezzem ki az őszinte fogadta­tásért, és azért a figyelemért, amelyben én és elvtársaink lá­togatásunk során részesültünk. Meggyőződésünk, hogy ez a ta­lálkozó új ösztönzést ad két­oldalú együttműködésünk to­vábbi elmélyítésének és gazda­gításának. Kommentáljuk TALÁLMÁNYBÓL TERMÉKET Az üzemeket járva egyre gyakrabban találkozik ax em­ber mérnökökkel tanácskozó munkásokkal. Vagy munká­sokkal tanácskozó mérnökökkel? Ne feszegessük a sor­rend kérdését, mert könnyen a „tyúk volt előbb vagy a tojás“ jelegű meddő találgatás kellős közepén találjuk ma­gunkat. A tény az, hogy ma már a mérnök munkája nem lehet valóban hatékony a munkás segítsége nélkül, s per­sze az állítás fordítottja is érvényes. A műszaki haladás üteme csupán ügy gyorsítható meg, ha a tudós, a mérnök, a technikus és » munkás összefog, s közösen tesz meg mindent azért, hogy a találmányból, ha arra szükség van, a lehető legrövidebb időn belül termék legyen. Hangsúlyozzuk, a lehető legrövidebb időn belül, mert a tudományos technikai forradalomnak ebben a szakaszában a találmányok, az új műszaki vívmányok nagyon gyorsan elévülnek, még haladóbbak, korszerűbbek veszik át helyü­ket. A késlekedő magatartásnak a műszaki vívmányok gya­korlati alkalmazásának lehetővé tételével kapcsolatban te­hát nincs helye. Akárcsak a maradi, begyöpösödött nézetek érvényesítésének sincs helye. Ezt a követelményt hang­súlyozta többek között Josef Kempný elvtárs is a Csehszlo­vák Tudományos-Műszaki Társaság Központi Tanácsa 5. bő-, vített ülésén. Ugyanígy nincs helye az önző magatartásnak sem, hiszen a jó elgondolás csak akkor válik valóban termékennyé, ha közreadják, ha gyakorlati kivitelezése elé nem gördítenek akadályokat. Szerencsére, ha nem is ritka, de egyre kevesebb az ilyen jellegű magatartás. Ahhoz tehát, hogy a találmányból termék legyen, a tudó­sok, a mérnökök és a munkások összefogására van szük­ség minden munkahelyen, hiszen fejlett szocialista társa­dalmunk befektetése a tudományos-műszaki haladásba csak ebben az esetben térül még belátható időn belül. Ez a be­fektetés pedig nem csekély. Olyan méretű tudományos ku­tatási és fejlesztési bázissal rendelkezünk, amilyennel kevés ország dicsekedhet. S ennek a hatalmas és bővülő szellemi kapacitásnak az erejét csak egyre műveltebb, szakmailag képzettebb munkásokkal tudjuk kamatoztatni. Az egyes vál­lalatokban és üzemekben nem véletlenül követelik meg a dolgozóktól a szakmai továbbképzés valamilyen formáját, hiszen a korszerű gépek és berendezések kezelése — ha olykor egyszerűnek is tűnik — hozzáértést, magasabb szin­tű szakmai felkészülést követel. Vitathatatlan, hogy a kép­zett szakmunkás gyorsabban felismeri az esetleges hibát, kezdeményezőbb magtartást tanúsít egy-egy új termék gyártásának bevezetésekor, felismeri az anyag- nyers­anyag és energiatakarékoskodási lehetőségeket, a gyártási folyamat tökéletesítési lehetőségeit és konkrét javaslatokkal segíti mérnök munkatársának tevékenységét. A mérnök-munkás együttműködésre kiváló fórum a komp lex racionalizációs brigád. Ebben a közösségben adottak a feltételek — mint az a nevében is benne van — a fel­adatok komplex megoldásához. Örvendetes, hogy vállala­tainkban és üzemeinkben egyre több a komplex racionali­zációs brigádokba tömöriilö mérnökök, technikusok és munkások száma, s létjogosultságukat eredményeik bizo­nyítják. Ezért is szükséges, hogy a Csehszlovák Tudomá- nyos-Műszaki Társaság üzemi szervezetein keresztül ezek a közösségek minden támogatást megkapjanak. PÄKOZDI GERTRÚD Nagyobb ütemben Sok a tennivaló a kelet-szlovákiai földeken A kelet-szlovákiai kerületben eddig közel hétezer hektárról gyűjtötték be az évelő takar­mányokat, s ötezer hektárnyi rétről takarították be a szé­nát. Az egységes földműves- szövetkezetek és állami gazda­ságok dolgozói ezúttal az idő­járásra sem panaszkodhattak, hiszen az eső ezúttal igazán nem akadályozta a takarmány- begyűjtést. Mindezek után mél­tán jogos a kérdés: vajon elé­gedettek lehetünk-e az eddig elvégzett munkával? Nos, ezt a kérdést nem csak mi, de a kerületi mezőgazda- sági igazgatóság dolgozói is feltették a minap megtartott értékelő gyűléseken, s a válasz bizony nem volt egyértelműen igenlő. Tény, hogy a múlt év hasonló időszakához viszonyít­va az idén kerüleiszerte jobb a helyzet, de mivel ismertek a ki nem használt tartalékok és le­hetőségek, az elégedettség nem fogadható el. Mikulás Dobos­nak, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság főgépesítőjének véleménye szerint például a gazdaságok nem használják ki kellőképpen a rendelkezésükre álló nagy teljesítményű gépe­ket. Több mezőgazdasági üzem­ben a vezetők még mindig nem képesek változtatni a régebben beidegződött sablonos munka- szervezésen, pedig korunkban a korszerű gépek lehetővé teszik, hogy a takarmánybegyűjtésre naponta minimum 10—12 órát lehet fordítani. Ahhoz, hogy ez a munka Kelet-Szlovákiában nagyobb ütemben haladhasson, több gazdaságban szükség len­ne a kétműszakos munkavégzés bevezetésére. A takarmánybegyűjtés Kelet- Szlovákiában főleg a Kassa-vi- déki (Košice), a rozsnyói (Rožňava), a humennéi és a vranovi járásban halad a leg­szervezettebben és a legered­ményesebben. A munkálatok meggyorsítása érdekében a hét közepén a kerületi pártbizott­ság elnöksége, a kerületi nem zeti bizottság, valamint a Nem­zeti Front kerületi bizottsága felhívással fordult a mézőgaz* dasági üzemekhez, a tömeg­szervezetekhez, az ipari üzemek dolgozóihoz, hogy lehetőségeik­hez mérten együttes összeflig- géssel segítsenek e fontos ten­nivalók mielőbbi elvégzésében. A felhívás már visszhangra is talált. Elsőként a tőketere­besi (Trebišov) járásból jelen' tették, hogy megtárgyalták a felhívást. Elmondották, intéz: kedéseket foganatosítottak an­nak érdekében, hogy járásuk­ban a szántóterületekről június 15-ig, a rétekről június 20-ig betakarítják az évelő takarmá­nyokat, illetve a szénát. A takarmánybegyűjtésen ki-, vül Kelet-Szlovákiában e«z idő tájt még a cukorrépa egyelése tartozik az elsőrendű felada­tok közé. Ezzel a munkával a vranovi járásban haladtak a legelőbbre. Itt a répa összterü­letének 80 százalékát kiegyel­ték és megkapálták. Ugyancsak jól haladnak ezzel a munkával a Kassa-vidéki, a tőketerebesi és a michalovcei járásokban is. Az elmúlt hetek száraz idő­járásának következtében Kelet- Szlovákiában kiszikkadtak a földek, és a növények vízszük­ségletét egyedül öntözéssel le­hetett kielégíteni. Noha ebben a kerületben közel huszonöt- ezer hektár földterület öntö­zésére van lehetőség, több gaz­daságban érthetetlen módon ezt nem használták ki. A kerületi mezőgazdasági igazgatóság ve­zetői járási szerveiken keresz­tül figyelmeztették a gazdasá­gok vezetőit, hogy a korszerű technika kihasználása napjaink korparancsa. —szák 1979. VI. 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom