Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-05 / 130. szám, kedd
KERESTEK ÉS TALÁLTAK J A mezőgazdaságban e napokban a tömegtakarmányok betakarításán kívüi a Legtöbb gondot, munkát a kertészet adja. Hosszabbított műszakokban és megfeszített munkával kell pótolni • az április végi hideg és szél okozta kiesést, s párhuzamosan az eső nélküli májusi kánikulával szemben is álltai kell a sarat. Tiz-lizennégy nap és a fólia alatt beérik a paradicsom első termése. Képünkön Kovács Maria kötözés közben — Sajnos ez az év sem kér/ dődött valami szerencsésen — kezdte Ürge István, a Zsigáirdi (Ziharec) Egységes Földművesszövetkezet kertésze. — Az áprilisi hűvös időjárás mintegy két héttel visszafogta a korai zöldségfélék fejlődését, a szél pedig megközelítően háromhetes többletmunkát adott. Meg rongálta a fóliasátrakat, s nemcsak új fóliát kellett kifeszíteni, hanem a palántázást is élőiről kezdhettük, mivel a korábban kiültetett paprika 'tönkrement. A szabad földön termesztett növények közül a. húsz hektárt, már szépen súroló vöröshagymánkat hordta el földestől, magostól a széí. — Veszélybe került a terv teljesítése? — Ezt nem mondtam. Csak azt, hogy kamatostól jöttek a problémák, de azért vagyunk, hogy úrrá legyünk a nehézségeken. Megoldást mindig lehet és kell találni. A mezőgazda - Ságban az időjárást sosem szabad kihagyni a számításból, de számolni sem szabad a segítségével. Amikor a tavalyi tervünket kerek nyolcvanezerrel növeltük, nem az időjárás nagyobb kegyeire építettünk. Konkrét példákkal folytatta, hogy mi mindent vettek be a nyolcvanezer koronába. Elsősorban a hetven hektáros kertészet harmincnyolc tagú kollektívájának az eddigieknél is jobb munkáját, amely lehetővé teszi a termésnövelés új módszereinek sikeres alkalmazását, még akkor is, ha azok igényesebbek több figyelmet, nagyobb hozzáértést követelnek meg. — Ez például része a többletnek — mutatta a három és fái hektár területet fedő fóliasátrak sorát. —• Két hektárnyi fóliasátor területét tavaly felújítottuk. Ugyanazon a helyen a negyedik évben ugyanis már nem lehet eredményesen paprikát termeszteni. A területeit takarmánykeverékkel vetettük be, majd háromszor megforgattuk a talajt és párhuzamosan nagy mennyiségű is táti ótrágyát is leszántottunk. Nagy munka volt, de megérte, ezt az erőteljesen fejlődő paprika bizonyítja a legjobban. Benn, a sátorban egy újdonság fogadott. Az egész területet fekete fóliával fedtek be, ebben duggatták a palántákat. — Ez is termésmövelő mód — magyarázta a látottakat. — Fólia alatt kísérletképpen tavaly alkalmaztunk először ta- liajfőldát, és kitűnően be vád t. Egy hektárról 566 mázsa termést szedtünk le, s ezért 642 ezer koronát kaptunk Fólia alatt, talajfólia nélkül eddig egy hektáron 41)0 ezer korona volt a legnagyobb bevételünk. TaJajfóliíával gyorsabban fejlődik a növény, de még ennél is fontosabb, hogy nem okoz problémát a gyom. Mert hiába kapáltuk akár hatszor is a paprikát, augusztus végén már nem bírlunk a gyommal, es- a termés nagy része tönkrement, így ilyen problémánk nincs. Ha bevált a paprikánál, miiért ne lenne tó és hasznos más növénynél is, gondolták, es az idén már fólia alatt talajfóliában termesztik a salát a uborkát és a dinnyét is. — A dinnyét öí hektáron, elsősorban szabad földön ter- mésztjük, fólia alatt csak azokban a sátrakban, ahol korábban a palántákat neveltük. Felelőtlen nagyvonalúság lenne üresen hagyni a területet. Má jus vége van ugyan, de fólia alá még érdemes palántázni. Még egy hazai újítás várt szemlére a fóliasátrak alatt. — Közismertek a fóliaketre- cekben folyó paradicsomléi’- mesztés előnyei, de az is, hogy ez a mód rengeteg munkát ad. Meghagytuk a fólia alatt termeszthető fajtát, de a ketreceket sátorra! helyettesítjük. Tíz- tizennégy nap múlva, majdnem a paprikával egy időben, szál Htjuk az eíső termést, és egy tőről 18 kilogrammot is leszedünk. Kis körúttal a szabad földi részen zártuk látogatásunkat. — A hagymánk, amint emlí-. tettem, elveszett. Próbálkoztunk helyette befőzni való uborkával, de a hagymánál alkalmazott gyomirtó tönkretette a növényt, így egy évre visszaadtuk a területet a tövényter- mesztő részlegnek. Megmentettük viszont a hagymával azonos sorsra jutott káposztát. A kiveszett palántákat helyrevetéssel pótoltuk, s amint látja, kikelt, szépen sorol a növény. A helyrevetéssel két hetet lefaragtunk a szél okozta késésből. — Most majd milyen munkák követkéznek? — Befejezzük a zeller palántázását, párhuzamosan folyik a kapálás, teljes erővel öntözünk, s úgy számítjuk, hogy június ötödiké után szedni kezdjük a paprika első termését. EGRI FEÄENC Izaterw tartósítsak az énei takamysliat Üj silózósi módszereket mutattak be Ürge István kertész: :,Fóliasátor alatt is talajfóliában tér- mesztjük a dinnyét", Szlovákiában a szántóföldi évelő takarmányok első termését kétszázezer hektárról kell betakarítani. A mezőgazdasági földterület harminckét százaléka — mintegy nyolcszázezer hektár — rét és legelő. Ezek az adatok is bizonyítják, hogy a takarmány betakarítása a mezőgazdasági üzemek dolgozóitól nagy erőkifejtést igényel. Erről beszélt Jan Janovic mérnök, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is a nyitrai (Nitra) értekezleten. A betakarítással kapcsolatban azonban hangsúlyozta, hogy jobb minőségben kell tárolni a takarmányt. A múlt évben a széna negyvenkét, a silótakarmány hetven százaléka volt első vagy másodosztályú. A silótakarmány egyharnuidit a rossz tárolás miatt ment tönkre. A legfontosabb feladat a betakarítással járó veszteségek csökkentése, illetve a szántóföldi takarmányok, rétek és legelők hektárhozamának fokozása. A miniszter beszámolójában megemlítette, hogy az Oj Élet-i (Nový Život), a Šoporňai Efsz-ben és más mező- gazdasági üzemekben az új fű- félék hatszáz—hétszáz mázsás hektárhozamot is adnak. A köFél falu a répaföldön 1979. VI. 5. Készül az új palántaáyyás (A szerző felvételei) Százharminc hektár cukorrépa nem csekélység, bizony sokszor kell suhintani a kapával, számtalan zsenge réoát keill megfogni az egyelés befejezéséig. Az idő pedig nem vár, a meleg napok hatására úgy nő a cukorrépa, mintha húznák, ezért is kell sietni a munká- val. Úgy látszik azonban, hogy az igyekezettel nincs baj. Legalábbis erről tanúskodik, hogy szinte a fél faiu kivonult a répaföldre. Kihasználják a jó időt és a szabad szombatot egyaránt. Molnár László, az ipolynyé- ki (Vinica) Béke Efsz növény- termesztési részlegének termelési vezetője helyszíni szemlére érkezett,- ő tájékoztat a „cukorrépa-hadművelet“ jelenlegi állásáról. — Jól halad az egyelés, elégedettek lehetünk a munka menetével. Tagjaink idejében kezdték meg ezt a munkát, mert tudják, hogy sürget az idő, nyakunkon a' fű betakarítása, ami bizony jelentős kézi munkaerőt is igényei majd. Különösen a csalli részleg hegyes- ■völgyes területén — ahol a gépek e munkának csak egy részét tudják elvégezni — lesz szükség tagjaink kézi erejére. — Milyen a munkamegosztás itt, a répaföldön? — A közös kereten belül egy kis egyéni gazdálkodás folyik, minden tag a „saját“ parcelláját műveli. A répaterületet ugyanis szétosztottuk a tagjaink között. Egy-egy család 40 ár körüli területet kapott, ahol úgy szervezi meg a munkát, ahogyan az számára a legjobban megfelel; munka után, sza*bad szombaton, vagy vasárnap, családi összefogással, rokoni ■ segítséggel. Részűnkről csak az az igény, hogy ideijében és jól végezzék el a répa egyelését, hiszen ez jelentősen befolyásotl- ja a terméshozamot is. — Gépi segítséget kaptak a tagok? — Rotációs talaj lazítást és természetesen gyomirtást végeztünk az egyelés előtt. Sajnos, az egy elést nem tudjuk géppel végezni, annak ellenére, hogy van erre korszerű gépiink, mert a gvenge csíra képességű vetőmag eredményeként erősen „foghíjas“ a répasor. Ezért az elektronikus lé- tapogatóval ellátott gép na- g- óbb kárt csinálna, mint hasznot. Az előző évekhez viszonyítva, milyen a répaföldek jelenlegi állapota? — Mint már említettem, igen gyenge vetőmagot kaptunk, ami meglátszik a parcellákon is. Az öt dűlőben mintegy 65—70 százalékos a tavalyihoz mérten, csupán az utolsó két dűlőben éri ed 80 százalékot. — Jó tapasztalatokkal rendelkeznek a cukorrépatermesz- té sben? — Hirtelen nehéz lenne megállapítani, hogy mikor került itt földbe az első cukorrépamag, de hogy jó néhány évvel ezelőtt, az is igazolja, hogy már elég korszerű gépi felszereléssel rendelkezünk a répa termesztéséhez. Idén a munkát Homolyn Károly agronómus irányítja, a gépi munkálatokat főleg Siket József, Súth Gábor, Farkas János, Fronyánszky József és Lukács Gábor traktorosok végzik segítőtársaikkal. Hozzáértő, lelkiismeretes munkát végeznek, rajtuk nem múlik a jó hektárhozam elérése. Mivel az egyelést végezőkre sem lehet panasz, a gyengébb egyedszám ellenére jó termésben reménykedhetünk. B. J. zép-szlovákiai kerületben a jól gondozott és kellő tápanyaggal ellátott réteken hatvan — hetvenöt mázsás hektárhozamot is elértek. Idén számos mezőgazdasági üzem versenyez, hogy a rétekről minél több füvet takarítsanak be. A szeminárium jellegű értekezlet célja a legmegfelelőbb tartósítási módszerek népszerűsítése és alkalmazási módjainak bemutatása volt. Szakemberek bizonyították, hogy a Silostan, Baktinokul és Allypol takarmánykonzerváló készítmények, szerek szakszerű alkalmazásával a mezőgazdasági üzemek dolgozói megelőzhetik a veszteségeket. ' Dr. Dušan Kravárik, a nitrai Bioveta üzem igazgatója részletesen kifejtette, hogy a takarmányok . zöld vagy fony- nyasztott állapotban történő sílózását egy-egy silógödörben gyorsan — három-négy nap alatt — be kell fejezni, és azonnal le kell takarni fóliaponyvával. Arra is ügyelni kell, hogy a lesilózott takarmány főleg esős időjárás esetén ne tartalmazzon túl sok nedvességet, vagy túl so*v száraz anyagot. Mindkét szélsőséges esetben csökken a konzerváló anyagok, készítmények hatása. A Bioveta üzemben az igazgató és munkatársai* részletesen elmagyarazták, hogyan készül a Baktinokul konzerváló anyag, és milyen módon kell azt felhasználni. Hangsúlyozták, hogy nincs mérgező hatása és akkor sem okoz kárt a silótakarmányban, ha véletlenül többet adagolnak belőle. később az Ivánka pri Nitre-i Efsz ben bemutatták az új készítménnyel történő silózás több változatát. A hígított Bak- tinokult függesztett csövekre szerelt szórófejekkel vagy a magyar gyártmányú Kertitox— 1000 permetezővel juttatják a hagyományos silógödrökben tárolt takarmányra. ígéretes az új módszer is, amely szerint a járvaszecskáző munka közben egy rászerelt hordóból juttatja a konzerváló anyagot a vágószerkezeten levő takarmányra. E módszer előnye, hogy a beszállított silótakarmányt a gödrökben, vagy a silótornyokban nem kell még egyszer permetezni. A készít mény megközelítőleg 30 fokos állapotban konzerválja Jegjob- ban a takarmányt. Hatásuk csak akkor megfelelő, illetve a tartósított takarmány akkor őrzi meg hosszabb ideig jó minőségét, ha nehéz traktorok kai tömítik össze. A javaslatok szerint legmegfelelőbb erre a célra a Skoda—180-as kerekes traktor. Kerekei jól bemélyed- nek a frissen hordott takarmányba és úgyszólván teljesen kiszorítják közüle a levegőt. Jelenleg a mezőgazdasági üzemek elsőrendű feladata a szálas takarmányok megfelelő betakarítása. A felmérések, értékelések igazolják, hogy, ha a tömegtakarmányok minősége elérné a megfelelő szintet, akkor 30 százalékkal kevesebb koncentrált takarmányt kellene fogyasztani. Számokban kifejezve mintegy kétszázötven- ezer tonna takarmánykeveréket takaríthatnánk meg. BALLA JÓZSEF Az Ivánka pri Nitre-i Efsz ben a járvaszecskázó teljes ütemben vágja a takarmányrozst (A szerző felvétele)
