Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-21 / 144. szám, csütörtök

JUBILEUMOK JEGYEBEN A csehszlovákiai magyar dolgozók XXIV. országos népművészeti fesztiváljáról Néhány napja Zselíz (Želie­zovce} újra megfiatalodott. Szinpompás népviseletbe öltö­zött fiatalok és idősebb tánco­sok érkeztek az országos nép- művészeti fesztiválra Dél-Szlo­vák i a minden tájegységéből. Az idei seregszemle dramaturgiai felépítését három jelentős jubi­leum, illetve esemény határozta meg: a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 35., a CSEMADOK meg­alakulásának 30. évfordulója, továbbá a nemzetközi gyermek­év. A szokásostól eltérően ebben az esztendőben elmaradt a fel- nőttcsoportok versenye. A nem­zetközi gyermekév tiszteletére most népi hagyományaink leg­ifjabb ápolói kaptak teret, hogy bemutatkozhassanak a nagyszámú nézőseregnek. A műsorbizottság által kiválasz­tott 13 gyermekcsoportból 11 érkezett meg, mert a nyitrai járásból meghívott együttesek objektív okok miatt távolma­radtak. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy aiz idei fesz­tivál legkellemesebb meglepe­tését a gyermekcsoportok ver­senye hozta. A művelődési ott­honban minden csoport fellépé­se után perceken át zúgott a vastaps, a gyermekek igazolták, hogy avatott ápolói népi ha­gyományainknak. Ha értékelni akarjuk a látott produkciókat, akkor elmondhatjuk, hogy tu­lajdonképpen két csoportra szakadt az erős mezőny, és ez a tény különös s nem könnyű feladat elé állítatta a híradó bizottságot. Az első csoportba sorolhatjuk a hagyományőrző együtteseket, amelyek különö­sebb koreográfiái elképzelés nélkül építették föl műsoraikat. A többi együttes szintén ra­gaszkodott a hagyományokhoz, de stilizált koreográfiád feldol­gozásban adták elő műsorukat. A bíráló bizottság hosszas ta­nácskozás után úgy döntött, hogy két kategóriába sorolja a látott produkciókat, és ennek megfelelően két első helyet ad ki. A győzelmet, amint arról már tudósításunkban is beszá­moltunk a zsarnói (Žarnov) kilencéves alapiskola gyermek- csoportja, valamint a szepsi (Moldava nad Bodvou) kilenc­éves alapiskola Fehér Liliom együttese szerezte meg. Dicsé­ret illeti a királyhelmeci (Krá­ľovský Chlmec), a nagykaposi (Veiké Kapušany), a gortvai és a fülekpüspöki (Filakovské Biskupice) csoportokat. A gyer­mekegyüttesek mezőnye a ta­valyihoz képest jelentős mér­tékben megerősödött, sokkal színvonalasabb lett s ez a lel­kes szakvezetők, pedagógusok, valiamInt a népművelők mun­káját dicséri elsősorban. Az idei népművészeti fesztivál 'kedves színfoltja volt a tőke- terebesi (Trebišov) folklórcso­portok fellépése. Este az ipoly- nyéki (Viniea) és a menyhei (Mechynce) folklórcsoport ara­tott n/agy sikert, majd a ven­dégek — a tolmácsi (Tlmače) Vatra és a magyarországi Va­sas Népművészeti Együttes — ragadtatták hosszan tartó taps­ra a közönséget. A vasárnap délutáni gálamű­sort a győztes gyermekcsopor­tok nyitották meg. Ezután a felnőtt táncosok léptek dobo­góra. A nagyidat (Velká Ida) llosvaii Táncegyüttes Varsányi —Qui t tner: Zem plén-szatmári katonanóta tánckompozícióját adta elő kitűnő technikai fel- készültséggel. Az egymáshoz szervesen kapcsolódó tételek hangulati váltásait nagyszerűen érzékeltették a táncosok. A so- morjai (Šamôrín) Csalló Nép- művészeti Együttes egyik — megalakulását tekintve — leg­fiatalabb csoportunk s dicsére­tünkre válik, hogy az országos élvonalba küzdötték fel magu­kat. Zselízen két tánckompozí­cióval — Ág Tibor—Caingel: Tej falusi dóré járás és Papp— Czingel: Gömöri táncok — sze­repeltek. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Csallóközi Dal- és Táncegyüttes Havasi ritmusok címmel adták elő műsorszámu­kat Horváth Rezső koreográfiá­jában. A korábban látott elő­adásokhoz képesít ez a kompo­zíció most hosszabbra sikerült, s ez az időbeli megnyújtás teljesen összetörte, néha unal­massá tette a produkciót. Itt jegyzem meg, hogy a fiuk öl­tözéke sem nyújtott esztétikus látványt. Dicséretet érdemel a Garam-menti Népművészeti Együttes fellépése. Ez a cso­port Bodonyi—Halász: Szakái- lasi lakodalmas című táncko­reográfiáját pergő ritmusú elő adásban adta elő. A rimaszom­bati (Rimavská Sobota) Gömör Táncegyüttes műsorából Kati Istvánnak és feleségének telje­sítményét, valamint Csank Dezsőné és Motyovszki Teréz éneklését szeretném kiemelni. A diószegi (Sládkovičovo) Üj Hajtás együttesnél fiatal ko­reográfus nevével ismerkedhet­tünk meg. Katona István a Pa­lóc című tánckompozíciójáva! debütált a zselízi fesztiválon Dicséretére válik a nem erő­szakolt térmozgatás, improvi- ziáJás hatását keltő táincoltatás. Az idei országos népművésze­ti fesztivál sikeresnek mondha­tó. ürülünk gyermekcsoport­jaink fejlődésének, rendszeres munkájuknak. A jövőben azon­ban el kell gondolkodnunk azon, hogy a két nap program­ja nem túlságosan zsúfolt-e s az egyes műsorblokkoknak vám -e megfelelő dramaturgiai felépítése. VARGA ERVIN k béke és barátság hangjai A PRÁGAI TAVASZ EMLÉKEZETES HANGVERSENYEI A zsarnói gyermekek műsorának egyik jelenete L ^ iV-frr- vivívVi>7 ■••'n-'' y ,-,y ‘i n' Yti, Nagy sikert aratott a szepsi Fehér Liliom gyermektáncegyüttes is (Prandl Sándor felvételei) ' Gombaszög ‘79 Az országos kulturális ünnepség műsoráról Holnap kezdődik a csehszlo­vákiai magyar dolgozók or­szágos kulturális ünnepsége, melyre az idén immár hu­szonnegyedik alkalommal ke­rül sor. A gombaszögi (Gom- basek ) eln ev a®é sű ren dez ­vényt a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 35., és a CSEMADOK megalakulásának 30. évfordu­lója jegyében rendezi meg a CSEMADOK Központi Bizott­sága, a Kelet-szlovákiai Kerü­leti Nemzeti Bizottság és a Rozsnyói Nemzeti Bizottság. A háromnapos kulturális ünnepség — hagyományaihoz .híven — azon túl, hogy a pi­henést és a szórakozást is szolgálja, a csehszlovákiai magyar kultúra, művészet és népművészet seregszemléje is. A jelentős kulturális rendez­vény keretében színpadra lép több hazai és külföldi együt­tes és szólista Az első napon, június 22-én, az ünnepi megnyitó után a szenei (Senec) általános is­kola Ifjú Gárda színjátszó csoportja a rozsnyói (Rožňa­va) városháza nagytermében előadja Vadnay Dezső A tán­cos csizma című mesejátékát, a rozsnyói múzeumban nép- művészeti kiállítás nyílik, es­te pedig a járás több helysé­gében irodalmi estet rendez­nek Duba Gyula, Lovicsek Bé­la, Mács József Rácz Olivér és Szabó Béla csehszlovákiai ma­gyar írók részvételével. A se­regszemle második napján, Tóth József rozsnyói partizán- szobrának megkoszorúzása után, ünnepi gyűlésre kerül sor a gombaszögi szabadtéri színpadon. Ezt követően Kö­szöntő címmel legjobb gyer­mek és felnőtt népi tánccso­portjaink és szólistáink mű­sorát láthatja a közönség. Es­te a Magyar Területi Színház Mikszáth Kálmán A beszélő köntös című zenés vígjátékát adja elő. A hajnaliig tartó, közös énekléssel, tábortűzzel, tűzijátékkal és népmulatság­gal tarkított éjszakai műsor­ban a Szőttes táncegyüttes, a rozsnyói (Rožňava) Munkás- dalárda, a rimaszombati (Ri­mavská Sobota) vegyeskar és más énekkarok fellépése vár­ható. A gombaszögi kulturális se­regszemle egyik sajátos szín­foltja a szlovák és ukrán, va­lamint külföldi szólisták és együttesek vendégszereplé­se. Szombaton például a bu­daipesti Fonográf együttest köszöntheti majd a közönség. Vasárnap a prešovi Šarišan Népi Együttesen és a Karpa- tyanyin Ukrán Népi Együtte­sen kívül fellép a cottbusi (NDK) Építőmunkások Dal- és Táncegyüttese, valamint a bu­dapesti Bartók Béla Dal- és Táncegyüttes. Vasárnap dél­után a Dél-szlovákiai tájak cí­mű gálaműsor keretében — SZNF 35. és a CSEMADOK megalakulásának 30. évfordu­lóját köszöntve — többeik kö­zött fellép a Bódva, a CSAL- LÓ, a Gömör, az Ilosvai a Bodrogközi Népi Együttes és a zselízi Országos Népművé­szeti Fesztivál győztes gyer­mekegyüttesei is bemutatkoz­nak. A műsor egy részét a Csehszlovák Televízió is köz­vetíti. Az idei gombaszögi ünnep­ség újdonsága, hogy műsorá­ban a Dunamenti Tavasz győz­tes együttese is szerepel. (k—s) Néhány napja véget ért az wlei Prágai Tavasz, de az em­lékezetes hang versenyek niég elevenen élnek bennünk A nemzetközi zenei fesztiválon az idén 2fi szimfonikus és. ug ya,nen n y i lkam a ra konce r te t hallgatóit a közönség. Négy külföldi és hat hazai szimfo­nikus zenekar, 9 énekkar, 42 külföldi és 32 hazai szólista mutatkozott be az idei feszti válón. A 9 külföldi és 10 hazai karmester szereplése is azt bi­zonyít jri, hogy a Prágai Tavasz világszerte elismert nemzetköz: zenei esemény. A Csehszlovák Rádió 27 és a Televízió 4 egye. nes adásával a Prágai Tavasz koncert-közönségén Ikívül a ze­neszerzők milliói élvezhették a fe szt i vá 1 11 a ng v e rsen ye i t. A Prágai Tavasz utolsó har­madának kiemelkedő esemé­nyei közé tartozott a londoni BBC szimfonikus zenekar fe l le pése. Kötetlen, de pontos, rendkívül kultivált, színes elő. adásával bizonyította, hogy a világ legkiválóbb szimfonikus zenetanainak egyike. A zene kar prágai sikere kétségkívül a világhírű szovjet dirigensnek, Gennagyij Rozsgyeszivenszkij- nek az e ide me is. A 20. szá. zadi angol (Eägajn, Walton, Britten I, szovjet (Prokofjev és Sosztakovic*) és a cseh zene (Janáfcek, Martinu 8 világa (jól állította össze prágai vendég­szerep lésé nők p rog ram já t. A zenekar első fellépésén Bnliuslav Martinú „Emlékmű Lidicének“ című szerzeményé­nek magas színvonalú előadá­sával adózott a két évtizede elhunyt zeneszerző emlékének Az est fénypontja Dimitrij Snsztakuvicsnuk Michel a ngelo Buonarrotti szonettjeire kompo­nált szvitjének előadása volt. A filozófiai mélységű mű elő­adásában a szólista John Shir­ley Quirk baritonénekes az em­beri lélek legfinomabb rezdü léseinek tolmácsolására volt képes, amelynek során nem­csak az előadás szépségében gyönyörködhettünlk, hanem a mű tartalmát is átélhettük. A Hamburgi Rádió Szimfóni- kus zenekarát a Prágai Tava­szon a neves holland karmes­tert, Hubert Soudant vezényel­te. Első fellépésükön Beetho­ven Ifi. Leonora-nyi lányát, Schuman zongorakoncertjét és Mendelhson Skót Szimfóniáját játszották. Második fellépésükön Dvorák hegedűkoncertjében a zenekar szólistája, Edit Peinemann nyújtott kimagasló teljesít­ményt. Rruokner szimfóniájá­nak bemutatására Prágában első ízben a hamburgi szimfo­nikusok előadásában került sor. Ennek a ikonoerttermekben csak oly ritkán felcsendülő műnek az előadásával a zene­kar kivívta a közönség elisme­rését. Peter Schneier dalestjét is az idei zenei fesztivál legnagyobb élményei között tartjuik szá­mon. A drezdai- énekes fellé­pése a Prágai Tavasz közön­sége számára valóságos ünnep­napnak számított. Lágyan hang­zó tenorja, a tiszta frazírozás, de mindenekelőtt a mű mélysé­ges átélése az, amivel újra és újra elbűvöli hallgatóit. Dvo­rak Cigánymelódiáinak szenve­déllyel és drámaisággal teli előadása után Schubertnek Rückert verseire írt négy da­lát énekelte felejthetetlen gyö­nyörűséggel. A zsúfolásig megtelt Dvorák- terem hallgatóinak: nem min­dennapi élményt szerzett a művészi pályájának tetőfokán álló énekes Leoš Janáček „Az eltűnt feljegyzései“ című kama­radrámájának előadásával. A rendkívül igényes, drámai fe­szültségű művet úgy sikerült életre keltenie, mintha már évek óta énekelné. Schreiert a kiváló szlovák zongorista, Ma­rián Lapšanský kísérte. Az énekművészet két csilla­ga, Jelena Obrazcova és Peter S c h re ie r u tán ha rma d ik nak Gundula Janowitz, a bécsi Ál­lami Opera énekese lépett a Prágai Tavasz közönsége elé. Dalestjét Schubert művekből állította össze. Egyetlen zene­szerző műveinek előadásában is megcsillantak képességei — a hang színessége, a technikai tökély, a könnyed hangképzés .—, amelyek a világ zeneszín- padainaik egyik legkeresettebb énekesévé avatták. A Prágai Tavasz már hagyo­mányosan Smetana Cseh éne­kével és Beethoven kilencedik szimfóniájával zárult, amely kidomborította a fesztivál esz­méjét — a nemzetek közti bé­lke és l)arátság gondolatát. A Cseh Filharmónia ünnepi elő­adását ezúttal František Jílek nemzeti művész vezényelte. A világ különböző országai­ból érkezett előadóművészeik kimagasló teljesítményükkel ál­lást foglaltak a világ béke ügye mellett is, valóra váltották a Prágai Tavasz nemes felhívását: zenével a nemzetek közti ba­rátság elmélyítéséért! MOLNÄR ANGÉLA KÖZÖSEN A NÉZŐKÉRT Tíz perc Megyeri Károllyal, a Magyar Televízió elnökhelyettesével Az Arany Prága nemzetközi telvíziós fesztiválon sok isme­rős arccal találkoztunk. Persze, többnyire a képernyőről isme­rős arcokkal. A szemle színhe­lyén, a Reprezentációs Házban még az első napon hamar föl­fedeztük a vendégek között Me­gyeri Károlyt, az egykori Ki mit tudok műsorvezetőjét, aki ma a Magyar Televízió elnök- helyettese, s a magyar küldött­ség élén érkezett a fesztiválra. Nem először járt Prágában, sőt, különösen emlékezetes számára az aranyváros, ugyanis, 1960- ban innen adta élete első kül­földi közvetítését, egy nemzet­közi szórakoztató műsornak ő volt a magyar kommentátora. Vajon mi a véleménye a fesz­tiválról? — Nem vagyok fesztiválszak- értő, tehát nem tudok bizton­sággal válaszolni. Jónak látom az érdeklődést, a prospektusok jelzik, hogy a skála széles, a cseh és a szlovák kollégák igyekeztek sokféle alkotásból összeállítani a műsort. Egyéb­ként minden szocialista ország­nak megvan a maga fesztiválja, az NDK-ban, Lipcsében a doku- m entu m filmeké, B ulgári á ba n rendezik az Arany Orfeusz könnyűzenéi fesztivált, Lengyel- országban Szopotban gyűlnek össze a tévések, nálunk, Veszp­rémben a Magyar Televíziós alkotások seregszemléjére ke­rül sor, külföldi vendégek előtt. Nagyra értékeljük a prágai fesztivált, hogy mást ne mond­jak, a magyar és az NDK-kül- döttség a legnépesebb. — A magyarországi nézők körében melyek a legközked­veltebb csehszlovákiai műso­rok? — Elsősorban azok, amelyek­ben j könnyűzene játssza a fő­szerepet. Szép sikerrel fogadott műsorok. Kiválóak .a csehszlo­vák rajzfilmek, ezekből szinte mindegyiket átvesszük. — Milyennek tartja a Cseh­szlovák és a Magyar Televízió együttműködését? — Jónak, elvtársinak. Most *épp arról beszélgettünk a cseh­szlovák kollégákkal, hogy kü­lönösen több műsort keltene cserélnünk. Az a véleményem, hogy szakosított bemutatókat kellene szerveznünk, vagyis ikülön-külön a dokumentummű­soroknak, a tévéjátékoknak, a gyermekműsoroknak. Azok ta­lálkoznak, akik közvetlenül ér­dekeltek egy-egy műfajban. Amikor erre a rövid beszél­getésre sort kerítettünk, már bemutatták — méghozzá első­ként a versenyfilmek közül — Gaál István Vámhatár című al­kotását, mely Makszim Gorkij Cselkas című novellájából ké- szült, Georges Wilson és Mada­ras József főszereplésével. Me­gyeri Károly végezetül azt mondta el, hogy a film tulaj­donképpen a francia színész kezdeményezése nyomán szüle1 tett, nagyon megszerette a Gorkij-novellát, olyannyira, hogy fölhívta rá Gaál István fi­gyelmét, aki végül is filmet, versenyérdemes filmet írt és rendezett belőle. —-br— Hl 197*1. VI. 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom