Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-21 / 144. szám, csütörtök

Ä Szövetségi Gyűlés jóváhagyta az 1978. évi állami zárszámadást Leopold Lér beszéde (Folytatás az 1. oldalról) tA szövetségi pénzügyminisz­ter expozéját és a bizottsági előadóik jelentését beható vita (követte. A vita első felszólalója, Mi­roslav Pazúra képviselő $ tar­talékalapok mozgósításával és a takarékossággal foglalkozva a többi közt rámutatott, liogy sóik helyen a drága importált nyersanyagok gazdaságos ki­használására nem fordítanak kellő gondot. A termelés minő­ségi követelményére utalva el­mondta, hogy a gyenge minő­ségű termékek utólagos, garan­ciális javítási költségei nagyon megterhelik az egyes ágazatok gazdálkodását. Karol Jurík kép­viselő a pénzeszközök, a hite- lek és az árellenőrzés haté­konyságának erősítését sürget­te az állóalapok felújítása és a beruházások terén. František Fafu&a képviselő a munkater­melékenység növekedése és a béralapok kihasználása közti aránytalansággal foglalkozva arra mutatott rá, hogy sok he­lyen a munkateljesítmény nincs arányban a jutalmazással, s itt az ideje, hogy véget vessünk a béregyenlősdinek. Karéi Bo- cek képviselő a tüzelőanyag- és energiatakarékosság éssze­rűsítése terén az észak-morva- országl kerületben szerzett ta­pasztalatokat ismertette. Július Hašana képviselő a közúti- és közlekedési balesetek gazdasá­gi következményeit elemezte. Drahomíra Cabalková képvise­lő a lakosság igényeinek meg­felelő áru- és termékválaszték biztosításával és a forgalmiadó­befizetésekkel foglalkozott, a jabloneci járás tapasztalataiból kiindulva. Jaroslav Kalkus kép­viselő a mezőgazdasági terme­lési költségek csökkentésével, a mezőgazdasági beruházások ésszerűsítésével, és a dotációk célszerű kihasználása terén szerzett tapasztalatokat ismer­tette. Maria Ridzikuvá képvise­lő pedig a szolgáltatások terén az árfegyelemmel, a szolgálta­tások minőségével, a „Z“ város és faluszépítési akció célszerű fejlesztésével foglalkozott. An­na Matuchová képviselő a gaz­dasági szférának az állami költ­ségvetés iránti kötelezettségei teljesítésének fontosságát emel­te ki. A Szövetségi Gyűlés tegnapi ülésén Otakar Sveríina képvi­selő méltatta Leonyid Brezs­nyev és James Carter bécsi ta­(ČSTK) — Jan Mitrega, a Lengyel Népiköztársaság cseh­szlovákiai nagykövete sajtóér­tekezletet tartott tegnap Prágá­ban a népi Lengyelország meg­alakulásának közelgő 35. év­fordulója alkalmából. A sajtó­értekezlet előtt több csehszlo­vákiai dolgozónak ünnepélyes keretek között átadta „A len­gyel kultúra fejlesztésében szerzett érdemekért“ kitünte­tést, melyet a lengyel kulturá­lis miniszter adományozott. Az ünnepségen részt vett Jan Foj­tík, a CSKP KB titkára és Oltó Čniolík, a CSKP KB osztályve­zetője. Ezután a sajtóértekezleten Jan Mitrega nagykövet ismer­tette a Lengyelország sokolda­lú fejlesztésében az elmúlt év­tizedben elért eredményeket és a többi szocialista országgal való együttműködés sikereit. Elmondotta, hogy a lengyel Ipar ma 20 nap alatt termel annyit, mint 1938-ban. A legfej­lálkozójának és a SALT-11. ha­dászati támadó fegyverrendsze­rek korlátozásáról szóló szov­jet—amerikai szerződés aláírá­sának jelentőségét. A képviselők Leopold Lér zárszava után egyhangúlag ha­tározatban hagyták jóvá a csehszlovák föderáció 1978. évi állami zárszámadását. A napirendnek megfelelően ezután Vladimír Blažek, szö­vetségi közlekedési miniszter megindokolta a kormánynak a közúti szállításról és a bel- földi szállítmányozásról szóló törvényjavaslatát. A törvényjavaslat egyrészt módosítja, a megváltozott kö­vetelményekhez igazítja a köz­úti szállításra és a belföldi szállítmányozásra vonatkozó jogszabályokat, másrészt lehe­tővé teszi a közúti szállítás to­vábbfejlesztését. Meghatározza a közúti szállítók alapvető kö­telességeit, a veszélyes szállít­mányok szállításának feltéte­leit, a városi autóbuszközleke­dés sajátos feltételeit, törvé­nyes alapra helyezi a taxiszol-: gálát jogi helyzetét, részlete­sen rögzíti a szállítás állami szakellenőrzésének módozatait. A törvény szabályozza a belföl­di szállítmányozási rendszert, kimondja, hogy szállítmányo­zással csakis kellő szakkép­zettséggel rendelkező szemé­lyek foglalkozhatnak. A tör­vény életbelépésével szükséges­sé válik a belföldi szállítmá­nyozási díjszabások egységesí tése az egész állam területén. A törvényjavaslatot a Népi Kamara bizottságainak nevében František Kugler, a Nemzetek Kamarája bizottságainak megbí­zásából Antónia Bajerová kép­viselő javasolta elfogadásra. A vitában felszólaló Zila Babilon- ská és Heribert Panster kép­viselők ugyancsak támogatták a kormány törvényjavaslatát. A közúti szállításról és a bel­földi szállítmányozásról szóló törvényjavaslatot a képviselők egyhangúlag jóváhagyták. A Szövetségi Gyűlés ezután három nemzetközi szerződést, illetve megállapodást hagyott egyhangúlag jóvá: Ladislav Šupka, szövetségi műszaki és beruházásfejlesztési miniszter indoklása alapján a mezőgaz­dasági és ipari termékek ere­detére vonatkozó adatok védel­méről, az eredet megjelölésé­vel és a termékek eredetére utaló más megjelölésekkel kap­lettebb iparágak közé tartozik a hajóipar. Jelenleg a világ 30 országának zászlaja alatt csak­nem 2000, Lengyelországban épített hajó járja a tengere­ket. A gépkocsiipar évente 350 000 személyautót, 45 000 furgont, 30 000 teherautót és 16 000 autóbuszt gvárt. iA lengyel kultúra sikerei is kiemelkedők. Az országiján 82 napilap és 260 folyóirat jelenik nxeg. Csehszlovákia Lengyelország harmadik legnagyobb külkeres­kedelmi partnere. Lengyel vál­lalatok csehszlovákiai beruhá­zásokban vesznek részt. Hozzá­járulnak pl. a prunérovi 2. erő­mű építéséhez, a chvaleticei és .3 logvosicei szénátrakó állomás létesítéséhez. A lengyel dolgozókra a jövő­ben is igényes feladatok vár­nak, amelyeket a Lengyel Egye­sült Munkáspárt VIII. kong­resszusa tűzött ki. csolatos, 1976. június 11-én alá­írt és 1977. november 30-án Becsben jegyzőkönyvvel kiegé­szített csehszlovák—osztrák szerződést Bohuslav Chňoupek szövetségi külügyminiszter in­doklása alapján nemzetközi fegyveres konfliktusok áldoza­tainak védelméről, illetve a nem nemzetközi jellegű fegy­veres konfliktusok áldozatai­nak védelmével kapcsolatos genfi egyezmények 1978. de­cember 6-án Bernben aláírt kiegészítő jegyzőkönyvet, vala­mint a CSSZSZK és az Osztrák Köztársaság közt 1969. március 14-én aláírt konzuláris egyez­ményt. Az ülés végén a képviselők jóváhagyólag tudomásul vették a Szövetségi Gyűlés elnöksége, a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája Elnökségének és ál­landó bizottságainak tevékeny­ségéről szóló jelentést. Ezzel a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája 12. együt­tes ülése véget ért. A Szövet­ségi Gyűlés Elnöksége közvet­lenül a parlament ülésének be­rekesztése után ülést tartott, s kihirdette a közúti szállításról és a belföldi szállítmányozás­ról szóló törvényt. SOMOGYI MÁTYÁS Eszmecsere a kulturális együttműködésről (ČSTK) — Vasil Birak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap fogadta Prágában Hans Joachim Ikilí- mannt, a Német Demokratikus Köztársaság kulturális miniszte­rét. Szívélyes beszélgetés kere­tében eszmecserét tartottak a két ország kulturális együtt­működéséről. A fogadáson részt vett Miros­lav Müller, a CSKP osztályve­zetője és Milan Klusák cseh kulturális miniszter. Jelen volt Gerd Kimig, az NDK csehszlo vákiai nagykövete is. — BOHUSLAV CHŇOUPEK, cseh­szlovák külügyminiszter üdvözlő táviratot küldött Abdnuiaye Ton- rénak, a Guineái Népi Forradal­mi Köztársaság külügyi és egyiitt- miiködési miniszterének, tisztsé­gébe való kinevezése alkalmából. — A CSSZSZK Külügyminiszté­riuma és a Csehszlovák Film köz­ponti igazgatósága meghívására tegnap a barrandovi filmlabnrató- riomokba látogattak a prágui diplomáciai testületek kulturális attaséi. — GERD KÚNIG, az NDK cseh­szlovákiai nagykövete, az NDK kulturális és barátsági napjai ke­retében Prágában tegnap foga­dást adott, amelyen részt vett Miroslav Müller és Jan Majcbar- eík, a CSKP KB osztályvezetői, Zdenék Trhlík, külügyminiszter- helyettes, Milan Klusák cseh kul­turális miniszter, valamint politi­kai, kulturális és közéletünk más képviselői, jelen volt Hans foa- chiin Hoffmann, az NDK kulturá­lis minisztere is. A korszerű csomagolásért (Tudósítónktól) — Az idén június 2-a és 7-e között immár hetedszer rendezik meg Brnó- ban az „Embax Print“ nemzet­közi csomagolás- és nyomda­technikai kiállítást. Ezúttal három pavilon 30 000 négyzetméternyi területén 324 kiállító mutatja be újdonságait. A csehszlovák külkereskedelmi vállalatokon és termelőüzeme­ken kívül .18 külföldi vállalat Ss képviselteti magát a kiállí­táson. A kiállítás áttekintést nyújt arról, hogy a fejlett ipari or­szágokban milyen szinten áll a korszerű — rendeltetésének és a legmagasabb esztétikai normáknak is megfelelelő — csomagolás. A nyomdatechnika legjelen­tősebb hazai kiállítója a Kovo külkereskedelmi vállalat lesz, amely 94 országba szállít nyomdagépeket. A kiállítás rendezői versenyt hirdettek a „legszebb nyomta­tott könyv" díjának elnyerésé­re. (ma) / Folytat ás az 1. oldalról) A nemzeti jövedelem növe­kedéséhez legnagyobb mér­tékben az ipar járult hozzá. Az ipari termelés 5 százalékkal növekedett. Ezzel szemben a mezőgazdasági termelés nem a tervezett ütemben fejlődött, a termelés 1,5 százalékkal lett nagyobb, míg a terv 2,3 szá­zalékos növekedést irányzott elő. A közlekedés sem teljesí­tette feladatait. Amikor előterjesztettük a költségvetés javaslatát, hang­súlyoztuk, hogy gazdálkodá­sunk eredményeit az eddiginél nagyobb mértékben feltételezi a hatékonyság növekedése, a termelés minőségének (avulá­sa, a gazdasági növekedés in- tenzifikálása, a gazdaságosság fokozása, illetve a tartalékok kiaknázása — mondotta. Az el­ért eredmények azt tanúsítják, hogy ezt a célt ugvanúgy, mint pénzügyi politikánk többi fő feladatát összességében teljesí­tettük annak ellenére, hogy a népgazdaság egyes szakaszain nem egyenletesen és nem tel­jes mértékben a '6. ötéves terv f e la data i nak meg fe 1 el ően. Vitathatatlan siker, hogy megőriztük a költségvetési egyensúlyt. A zárszámadás 0,2 milliárd korona fölösleget mu­tat ki, ebből a csehszlovák szövetség zárszámadása 146 millió korona. A bevétel össze­sen 286,3 milliárd korona, a kiadás pedig 283,9 milliárd ko­rona voll. A bevételek és a ki­adások struktúrája szempont­jából is általában teljesítettük a tervet. Kedvező eredménye két értek el a nemzeti bizott­ságok is, bevételi tervüket 3,6 százalékkal, a kiadásokat pe­dig 1,3 százalékkal lépték túl. A tavalyi eredmények első­sorban a minőségi mutatók kedvező alakulásán alapulnak. Teljesítettük feladatainkat a m u n ka te r melé ken y ség lien is. Az eredmények azonban még nem elegendők ahhoz, hogy eleget tegyünk a gazdasági fej­lődés egyre igényesebb belső és külső feltételeinek. A termelési-gazdasági egysé­gek és a vállalatok gazdasági tevékenységét értékelve elő­térbe helyezzük a reális ered­ményeket. Ez megköveteli, hogy az elért színvonalat ösz- szeihasonlítsuk a világszínvo­nallal, értékeljük a kínálat és a kereslet közti összhangot, vegyük figyelembe a beruházá­sok megtérülését, a külföldi piacokon való versenyképessé­get és a kivitel rentabilitását. A kormány ezért változásokat eszközölt a vállalatok és a ler- melési-gazdasági egységek munkájának értékelésében szo­ros összefüggésben a gazdasá­gi vezetők anyagi érdekeltségé­vel. A tavalyi eredményeket ér­tékelve a szervezetek 79 szá­zalékával szemben nem emel­tek kifogásokat, a többiek ese­tében megszigorították ellenőr­zésüket, és ezzel kapcsolatban csökkentették a vezetők jutal­mazását. Az évi komplex elem­zések tökéletesítése a népgaz­daság tervszerű irányításának tökéletesítésére irányuló- intéz­kedések része. Nem elegendő az eredmények összeírása és összeadása. Egyúttal konkrét intézkedéseket kell foganatosí­tani a fogyatékosságok kikü­szöbölésére, a hatékonyság nö­velésére és a minőség javítá­sára. A hatékonyság növelésére tö­rekedve figyelmünket a költsé­gek csökkentésére összponto­sítjuk. Ezért elemeznünk kell azt a tényt, hogy tavaly a vál­lalatok egyharnaada nagyobb költségekkel termelt, illetve nyújtott szolgáltatásokat, mint 1977-ben. Az alaposabb elem­zések arra utalnak, hogy a kedvezőtlen eredményeket ál­talában nem objektív hatások okozzák, hanem elsősorban az irányítómunka alacsony szín­vonala. Ezért meg kell szilár­dítanunk a gazdálkodás hoz- rascsot-elveit, az üzemen be­lüli irányításnak nagyobb ha­tást kell gyakorolnia az álló­alapok jobb kihasználására, a termelési tervek egyenletesebb teljesítésére, az állóidő meg­szüntetésére, a selejt csökken­tésére. A mai energetikai helyzet el­sősorban azt követeli meg, hogy minden szervezet lebont­sa a tüzelőanyag és energia ea7dasápns felhasználására vo­natkozó kormányprogramot. El kell érnünk, hogy az energeti­kai problémákat nemcsak energetikai alapunk bővítésé­vel, hanem az aránytalanul nagy fogyasztás csökkentésével oldják meg. Azt a kedvezőtlen hatást, amelyet a világárak nö­vekedése, gazdasági fejlődé­sünk beruházási igényessége, valamint a nyersanyag, tüzelő­anyag és energia biztosításá­nak nehéz feltételei gyakorol­nak gazdaságunkra, aktív mó­don, gyorsan és rugalmasan kell kiküszöbölni. A külkereskedelem csere re­lációi nak kedvezőtlen alakulá­sa nemcsak a kiküszöbölhetet- len hatások következménye. Nem vonatkozik ez minden be­hozott és kivitt árura. Ott, ahol gazdasági és műszaki szempontból progresszív termé­keket viszünk ki, gyorsan és rugalmasan reagálunk a világ­piac változásaira, rövidek a szállítási határidők, elegendő a pótalkatrész és szerviz, ott a kivitel nagyobb hatékonysa- gú. Ez bizonyítja, hogy minden vállalat sikerének alapja a ma­gas műszaki színvonalon álló, kiváló minőségű, tökéletes ter­mék. Ezzel kapcsolatban rend­kívül fontos a fejlesztők, a ler- vezők, a konstruktőrük alkotó munkája. Államunk ipari végtermelé­sének mintegy egyharmadát exportálja, hogy behozhassa a szükséges nyersanyagokat és termékeket. A jövőben ez az arány még nagyobb lesz. Ezért gazdasági tevékenységünk eredményeit a világpiac felté­telei szerint kell értékelnünk. Ehhez kell alkalmaznunk az irányítási rendszert és aa anyagi érdekeltséget. Külföld­re szállított termékeink kiváló minőségének, magas műszaki­gazdasági színvonalának köve­telménye szükségessé teszi, hogy elmélyítsük gazdasági integrációnkat a KOST orszá­gokkal, elsősorban a Szovjet­unióval. Államunk a nemzeti jövede­lem relatíve legnagyobb részét a tudománnyal és kutatással kapcsolatos beruházásokra for­dítja. Ennek tükröződnie kell a népgazdaság hatékonyságá­nak növekedésében, az élet­színvonal emelkedésében. A tudományra és kutatásra fordí­tott kiadások 9,3 százalékkal növekedtek, tavaly összesen 15,3 milliárd koronát fordítot tünk erre a .célra. Nagy tarta­lékaink vannak azonban ezek­nek az eszközöknek a kihasz­nálásában, hogy a tudományos- műszaki fejlődés nagyobb há­lást gyakoroljon a gazdaság és hatékonyság fejlődésére. Tavaly a lakosság pénzbevé­tele 331,5 milliárd korona volt, ami 3,6 százalékos nöevekedést jelent. A lakosság kiadásainak gyorsabb növekedése ellenére Is a takarék bet élek összege 8,1 milliárd koronával növeke­dett. A kereslet elsősorban a tartós fogyasztási cikkekre irányul. Az eladott autók mennyisége 25,3 százalékkal, a bútoré pedig 9,8 százalékkal növekedett. A lakosság életszínvonalát jelentősen befolyásolják a kul­turális és szociális kiadások. Tavaly több minit 112 milliárd koronát fordítottunk az okta­tásügyre, az egészségügyre, *» kultúrára, a szociális ellálásra. a lakásépítésre. Ezen a téren a beruházások összesen 18 mil­liárd koronát tettek ki. Leopold Lér befejezésül le­szögezte, hogy a 6. ötéves tervidőszak utolsó két évében még nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk a feladatok telje­sítése érdekében. Ez minden vezető doleozó, minden válla­lat, üzem és minden egves dol­gozó becsületbeli kötelessége. Lenivel dinlomata fogadása (ČSTK) — Bohuslav Chňou­pek külügyminiszter tegnap es­te fogadta Marian Dmochow- skit, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszter-helyettesét, ha­zautazása előtt. Baráti légkör­ben megvitatták a csehszlovák —lengyel kapcsolatok megszi­lárdítását és az elvtársi együtt­működés elmélyítését. A foga­dáson részt vett Jan Mitrega, Lengyelország rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövete. Kiállítás a Magyar Tanácsköztársaságról (CSTK) — A magyar kultu­rális napok keretében a žilinai Szakszervezetek Házában teg­nap délután megnyitották a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából rende­zett kiállítást. A megnyitó ün­nepségen részt vett Bjelik György, a prágai Magyar Kul­túra igazgatója és más vendé­gek. A szocialista közüsség orszá­gainak Barátság-csarnokában több mint 50 fénykép, doku­mentum mutatja be a kommu­nistáik által vezetett magyar proletariátus forradalmi hagyo­mányait, a Magyar Tanácsköz­társaság megalakulását, és a szocialista társadalomért vívott harc kiemelkedő eseményeit. A Szakszervezetek Házának előcsarnokában ezzel egyidö- hen megnyitották a szomszédos ország kulturális- és műemlé­keit, természeti szépségeit be­mutató fényképkiállítást. A magyar kulturális napok keretében, amelyek július 6-ig tartanaik, a Szakszervezetek Há­zában kisfilmeket vetítenek & Magyar Népköztársaságról. A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETI ÜNNEPE ELŐTT

Next

/
Oldalképek
Tartalom