Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-02 / 128. szám, szombat
Vándorvízből csúcsenergia Ha a huszadik század utolsó negyedében új vízi erőmű építéséről hallunk, már nem kömy véljük el szenzációiként, hiszen szinte mindenki tudja, milyen célt szolgál, mi a működési el. ve. És ha valaki látni is akar ilyet, elég, ha elindul fölfelé a Vág mentén, akár tucatnyit is talál. Ha viszont a hírhez hozzáteszik, hogy egy folyó felső folyásánál épül a legnagyobb, uliol az átlagos vízbóség mét az öt köbmétert éri el másodpercenként, akkor már ikezd a dolog érdekessé válni a laiikusok számára is. A Főiket* tűk ácsok, be ton vasszerelőik, betonmunkások. Több száz méter szállítószalag továbbítja a betont a betonkeverő egységekből, amelyek közül a S tetter-ti. pusú óránként 100 köbméter betont kever. Szükség is van rá, mert az idén 120 ezer köbméter betonra lesz szükség. Az építőiknek ez idáig valamennyi jelentős határidőt sikerült betartaniuk. Az egyik éppen június 4-e — kezdőd het- nek az erőmű első blokkjának helyszíni szerelési munkálatai. A 125 tonnás futódaru szerelése már Korábban elkezdődött. r** Az erőmű a víztároló felöl Vágón épülő víztárolód erőmű 660 megawattos teljesítményé vei idehaza nemcsak egyedül álló a maga nemiében, hanem a dunai vízlépcsőrendszer felépüléséig a legnagyobb teljesítményű is lesz. Különlegessége, hogy a villanyáram nem a ha. gyomán yo s v í z - d u zza sz t ó -e r őmű „úton“ termelődik, hanem a sor tovább bővül... ALSÓ VÍZTÁROLÓ K rá lova Lehota határában, a Fekete Vág völgyében a megrögzött természetbarát tán még bosszankodik is, amikor a festői folyóvölgyben megpillantja a POTAIN. és RICHIER-típusú forgó toronydarukat, előtérben a felvonulási épületekkel, a toronydaruk tövében pedig az erőmű vasbetonépítményét. Ide „torkollik“ a víztároló gátja, amely 17 méter magas. Mindezt látszólag békésen szemléli a műmedrében tovaszaladó Fekete Vág, bár rövidesen isimét más úton folytatja majd útját. Mindez 715 méter tengerszintfeletti magasságban „történik“, ahol a Váhostav Liptovský Mikuiás-i üzemének építői dolgoznak. Nyolc szocialista munkabrigád is van itt, köz(Gyökeres György felvétele) A VÍZI ERÖMÜ A helyén 560 ezer köbméter földet, kőzetet kellett kiásni, de akár idézőjelet is használhattam volna, hiszen a lőmes- tereknek is akadt bőven dolguk. 170 ezer tonna beton és vasbeton kell csupán az erőmű „testébe“, hiszen hat da. rab — egyenként 110 megawattos-turbina kerül majd a nyílásaiba. Az erőmű föld feletti része acélkonstrukció, a súlya 210 ezer tonna ... Tiszteletet parancsoló számok. Nem kevésbé az itt folyó munka üteme, hisz négyhavonként kell biztosítani egy-egy turbogenerátor szerelési munkáinak megkezdését, június 4-től számítva. Ez azért fontos, mert a jövő év Szilveszter-napján kell elkezdeni az első generátor próba- üzemeltetését, majd azt négy hónap múlva követi a második, és így tovább négy hónap elteltével a következő, stb... Az utolsó próbaüzemeltetés 1982. augusztus végén indult, vagyis kell indulnia! Itt az efajta fogalmazás a divatos! FÖLDALATTI CSŐALAGÜT Pontosabban 3 + 1 földalatti csőalagút. Háromban majd a Vizet vár a szomfas föld ÉJJEL NAPPAL ÖNTÖZNEK /Tudósítónktól) — A hosszan tartó kánikula miatt május végéig ötven milliméterrel kevesebb a föld nedvességtartalma, mint a múl>i év hasonló időszakában. Rontja a helyzetet, hogy <i növények leveleikkel még nem borították be a földet, és ezért nagyobb a víz elpárolgása, mint a nyári hónapokban. A szőlő jól bírja a szárazságot, de a többi növény már vízhiány miatt sínylődik, ezért időszerűvé válik öntözésük. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott Michal Santa mérnök, a Bratislavai Vízgazdálkodási Kutató Intézet osztálvvezetője. Véleménye szerint ilyen májusi „nyár“ már régen nem voM. Szlovákia egyes körzeteiben máris jelentős károkat okozott az aszály. Nincs idő tehát a tétovázásra, minden lehetőséget felhasználva öntözni kel! a lucernát és más évelő növényeket, a korai burgonyát és a kicgyelt cukorrépát. Ajánlatos a kapásnövények földjét az öntözés után azonnal sara- bolni. hogy ilyen módon csökkenjen a víz elpárolgása. A felmérések szerint rendszeresen öntözni kell az árpát és a búzát is, mert a növények lassan fejlődnek és néhány körzetben jó részük -el is pusziul. Gyakran látni, ritka búza- vagy árpatáblákat. A Mezőgazdasági és Éleilme- zésügyi Minisztérium növény- termesztési osztályának jelentése szerint főleg a könnyű szerkezetű homokos talajon szomjaznak a növények. Ezért utasításokat adtak ki, hogy a veszélyeztetett területeken lehetőleg két műszakban dolgozzanak az öntöző csoportok. Szlovákiában mintegy kétszázezer hektár öntözésére van lehetőség. Ennek ellenére az öntöző berendezéseket csak a gálán tai {Galanta), dunaszer- dahelyi (Dunajská Streda), komáromi (Komárno) és senicai járásban használják ki teljes mértékben. A szárazság okozta nehézségekkel foglalkozott az SZSZK kormánya is, és engedélyezte, hogy a mezőgazdasági üzemek a vililanymotoros szivattyúk és öntözőberendezések üzeme, tetőséhez n nap minden órájá ban megfelelő mennyiségű villanyáramot fogyaszthatnak. Az intézkedés eredménye máris látható, mert Szlovákia déli körzeteiben az éjjeli órákban is mesterséges úton kapnak vizet a szomjazó növények. v)n- tözőcsopnrtok tagjaival találkozhatunk mindenfelé a határban. —balla— víz „közlekedik“ föl-le, a negyedikben pedig gyorslift a személyzetnek fel a hegyre. Az alagutak vájatai már megvannak, de most jön a neheze. A jelenlegi 4 négyzetméteres átmérőjű vájatot 20 négyzetméteresre kell tágítani. Ezt a munkát a prievidzai Bánya- építő Vállalat aknamélyítő bányászai végzik. A vállalati ki- rendeltség vezetője Alexander Trnka. Az irányítása alatt dolgozó 300 ember 18 millió 600 ezer korona értékű munkát végzett el az év első harmada alatt. Mindezt annak ellenére, hogy kb. 450 méterre az erőmű szintjéről a 45 fokos szögijén fölfelé haladó vájatok közül a kettesben beomlott a szikiafal, tehát módosítani kellett a technológiát. így augusztusra nem készülnek el, de a Juraj Pompura vezette 25 tagú szocialista munkabrigád éjjelnappal dolgozik, hogy pótolják a lemaradást. A vájatba helyezendő csővezetékben ugyanis 1981 júniusában már megindul a „vízvándoiiás“. Hasonló gondokkal küszködik a hármas vájatban Jozef Cer. veň 25-tagú szocialista munkabrigádja is, tagjainak kéthónapos lemaradást kell pótolniuk. Viktor Fi šer brigádjának kényszerű lemaradása a gvors- lif-t alagútjában nem számottevő. A vállalat dolgozóinak a legnagyobb gondot a 3800 milliméter belsőátmérőjü páncélcsöveik okozzák, amelyek minősége nem kielégítő, A helyszínen kell a varratokat javítani, jóval nehezebb körülmények között. A vájatokba helyezett páncél, csövek körül betonnal töltik ki az űrt. Amikor elkészül a három csőalagút, feltöltik az alsó víztárolót és a csöveken keresztül 3 millió 700 ezer köbméter víz kezdi meg útját fel a hegytetőre ... a felső víztároló A Neznáma — Ismeretlen — hegycsúcs tetején épül a felső víztároló, 1150 méter magasban. Az építkezés első fázisa közvetlenül a befejezés előtt áll, itt sikerült tíznapos előnyt biztosítaniuk a Váhostav Liptovský Hrádok-i üzeme dolgozóinak. Ottjártunkkor a lőanes. t ereik nek nem túl sok munkájuk volt hátra. Az itt végződő csőalagutak torkolatai építményén pedig a tervezettnél három hónappal korábban volt a bokréta ünnep. Jelenleg a gát szűrőrétegének előkészítési munkálatai folynak. Az egész víztárolót aszfaltbetonszigetelés béleli majd, amelynek a Doprastav a kivitelezője. Ez a borítás olyan, mint az utak aszfaltburkolata. Az építők munkáját nehezítette az a tény, hogy a felső víztároló alatti rétegekben nagy kiterjedésű földalatti üregeket találtak, amelyeket ki kellett tölteni, hogy a víz nehogy „megszökjön“. Egyébként a gát alatt egy ellenőrző alagút is van, amely az esetleges vízszivárgás időbeni megállapítására szolgál majd. A felső víztároló építésének sikereiből két komplex racio- nalizációs brigád is kivette részét Jozef Búzák, illetve Vincent Leskovský vezetésével. Itt dolgozik Viliam Mauer aranyérmes vasbetonszerelő brigádja és Ján Kišša löm ester aranyérmes brigádja; Imrich Kollár ácsmester szocialista munkabrigádja pedig ezüstérmes. Ok már a rutinos erőműépítők közé tartoznak. * » # Ha majd elcsitul a hegytetőn a munka zaja, és az 50 méteres gémkinyúlású Richier-to- ronydarut is leszerelik, már nem lesz messze az az idő, amikor a felső víztárolóba kényszerül a 3 millió 700 ezer köbméter vízmennyiség, amely az energetikai csúcsidőben 5 és fél óra alatt újra lezúdul a mélybe, ahol az annyira szükséges csúcsáramot termeli. Azután ez a folyamat majd naponta ismétlődik, és ilyen módon nem egészen nyolc és fél év alatt megtéríti a 2,4 milliárd koronás nagyberuházás költségeit, amiből az építőipari munkák igényelnek egy és há. rom negyed milliárdot. MÉSZÁROS JÄN0S R ók érdé z hetek? Néhány évvel ezelőtt a barkochba televíziós változatában, a „Kicsoda — micsoda“ című kitalálós játékban fordultak így a játékvezetőhöz, akik úgy érezték, hogy a kérdéseikre kapott igen, nem vagy is válaszokból végre kitalálták, mi Is lehet a feladott név, tárgy vagy fogalom, s most rákérdeznek, azaz szó szerint megnevezik az illető dolgot, a zsűrire bízva a döntést, jól tippeltek-e vagy sem. Azóta számtalanszor találkozhattunk ezzel az igével a mindennapi élet legkülönfélébb helyzeteiben. „Nyíltan rákérdezünk a problémára“ — halijuk az értekezleten; „Nem akartam rákérdezni a múltkori dologra“ — mondja egy diáklány a barátnőjének és így tovább. Divatszó lett a rákérdez-bői. Gyors elterjedésére mi sem jellemzőbb, mint hogy a két évtizeddel ezelőtti nyelvállapotot rögzítő Értelmező Szótár még egyáltalán nem tünteti fel, s az 3972-es Magyar Értelmező Kéziszótár is csak a barkochbá- ból meg az iskolai nyelvtanórák szóhasználatából ismeri. Ez utóbbi szűkebb, sajátos jelentését a szótár így adja meg: „A megfelelő kérdő szóval igyekszik meghatározni a kérdéses mondatrészt, esetleg szófajt“, például rákérdez az alanyra. A mai nyelvben a rákérdez igének a fentinél sokkal tágabb, általánosabb az értelme. Mindenki rákérdez, aki kertelés nélkül feltesz valamilyen — rendszerint kényes — kérdést. (E jelentésárnyalat kialakulásában közrejátszhatott néhány rá- igekötős ige, például a rámutai és a rátapint analógiás hatása is.) Ha csak az ilyen jellegű szókimondó vagy éppenséggel „rázós“ kérdésfeltevés megnevezésére tartaná fenn a beszelt nyelv a rákérdez igét, még örülhetnénk is e finom megkülönböztetésnek, s gazdagodásként könyvelhetnénk el létezését. Ha már azonban az is rákérdez valamire, aki csak egyszerűen megkérdez valamit. A divatszóvá vált rákérdez mindinkább kiszorítja a helyéből a hagyományosabb megkérdez-t, s a két kife jezés között mindkevésbé érzékelhető a jelentéskülönbség Inkább csak divatból, s többnyire indokolatlanul részesítjük előnyben az újsületű szót a régebbivel szemben. Hadd idézzek egy beszélt és egy írott nyelvi példát a rákérdez ,,elharapózásának“ szemléltetésére (a példák mellett záró jelben feltüntetem az általam jobbnak vélt megoldásokat is): „A legutóbb! megbeszélésen ismét rákérdeztünk a határidőre“ (megkérdeztük a határidőt); „Sok levélíró rá kérdezett arra, miért szerepeltette az edző a két kiállított játékost“ (megkérdezte, felvette a kérdést, tudakolta, érdeklődött az iránt, hogy... stb.). S végül íme a legfrissebb fejlemény, ami tulajdonképpen közbeszólásra késztetett: legújabban már nemcsak valamire, hanem valakire is rá lehet kérdezni! Szó szerint ezt hallottam a minap: Rákérdeztem X. elvlársra" (értsd: „Megkérdeztem X. elvlársat“). E keverék formát modorossága és pontatlansága miatt okvetlenül kerülnünk kell. KEMÉNY GÁBOR Ä -k fröbbesge! néhány sajátossága Vajon ki ne ismerné a -k többes jelet? Azt is mindenki tudja, hogy ez éppúgy járulhat főnévhez (pl. házak, köny vek), mint melléknévhez /pirosak, zöldek), avagy számnév hez (százak, ezrek, milliók), illetve igéhez (pl. láttaki. A többesjel használatának sok ága-boga van. Vegyük most szemügyre ezek közül azt a kis szócső portot, amelyet ritkán bár, de helyesen hasznáilunk, mégsem figyelünk fel arra, hogy itt a többesjelnek sajátos jelentéséről van szó. Lelki ismeretfurdalásra persze nem sok okunk van, hiszen a többesjelnek ilyenfajta haszná tatáról A mai magyar nyelv rendszere című akadémiai leíró nyelvtanban sem olvashatunk egyetlen sort sem. Említettük már, hogy számnévhez is járulhat többesjel. Beszélhetünk például arról, hogy százak és százak vára koznak személygépkocsira. A tüntetők szamát a becsiét, szerint nevezhetjük ezreknek vagy tízezreknek, a háborús veszteségekről szólva emlegethetünk százezreket vagy milliókat létszámban és forintban egyaránt. Azt is mondhatjuk, hogy a béke vágya százmilliók szívében él. Ezekben az esetekben mindig az embercsoportok többszörösségét fejeztük ki: sok száz ember várakozott, több ezer vagy több tízezer ember tüntetett stb. Ötök néven két csoportosulást is említhetünk. Az első, a régebbi: az orosz zene történetében döntő fontosságúnak tekintett zeneszerzőcsoport, melynek tagjai Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij, Milij Alekszejevics Balakirev, Nyikolaj And- rejevics Rimszkij-Korszakov, Alekszandr Porfirjevics Boro- gyin és Cezar Antonovics Kjui. De ismerünk ötöket a magyar képzőművészet történetében is. Ez az oroszlányi képzőművészek csoportja, melynek tagjai: Bánfi József, Frend Sándor, Kaposi Endre, Papp Albert és Zábó Kornél. Hatok néven emlegetjük a Közös Piac vagy hivatalosan Európai Gazdasági Közösség államainak 1957. március 25-én Rómában aláírt szerződése alapján létrehozott nemzetközi állammonopolista szervezetét. Tagjai: Franciaország, Nyugat- Németország, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia. A Nyolcak nevet egy 1911-ben alakult magyar művészcsoport viseli. Tagjai: Berény Róbert, (Jzóbei Béla, Czigány Dezső, . Kernstock Károly, Márffy 'üdön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos. Kilencek néven több csoportosulást is ismerünk. Ezt a nevet viseli a századunk hatvanas éveiben alakult egyik magyar művészcsoport. Időközben kibővült az Európai Gazdasági Közösség és így ez is elnyerte a Kilencek nevet. Ilyen néven olvashatunk még egy ellenzéki portugál tiszti csoportról, mely 1975 szeptemberében alakult. A Tízek Klubja a nyugati világ tíz, gazdaságilag legerősebb országát tömöríti külkereskedelmi szempontból. Az aradi tizenhárom vértanút régebben aradi tizenhármak néven is emlegettük. Az Ötszázak Tanácsáról a francia forradalom történetében olvashatunk. Ezt a tanácsot kényszerítette Bonaparte Napóleon tábornok a Direktórium feloszlatására, midőn a brumaire-i államcsíny során magához ragadta a hatalmat. Hasonló névadással persze több, más esetben is találkozhatunk. Történelmi fontosságuk mellett nem árt, ha rámutatunk nyelvtani szerepük sajátosságaira is. LADÖ JÄNOS ŰJ SZÓ 1979. VI. 2. t
