Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1979-05-02 / 102. szám, szerda
Bg3 1979 V. 2 5 Eredményekben gazdag évtized — Hogyan értékeli az elmúlt évtizedet, mit tesz munkahelyén, illetve lakóhelyén a feladatok teljesítéséért? — Dr. Vladimír Černušák professzor, a CSSZTSZ SZLKB elnöke: — A Csehszlovák Testnevelési Szövetség V. országos kong* rősszusa minden részletre kiterjedő módon mutatott rá arra, hogy hazánkban az elmúlt évtizedben milyen nagy jelentőségű fejlődés volt tapasztalható a testnevelés és a sport tömegesítése terén. Változatlanul az a célunk, hogy a dolgozók még nagyobb tömegeit nyerjük meg az állandó és rendszeres testnevelésnek, a testnevelést és a sportot mindennapi szükségletté tegyük. — Az emlékezetes plénum, majd a kongresszusi határozatok szellemében elsősorban a sportolási és testnevelési lehetőség olyan formáit keressük, amelyek a lehető legnagyobb mértékben elégítik ki a társadalmi igényeket. — A tömegsport terén most a legnagyobb figyelem az úszni nem tudás mielőbbi és teljes felszámolására irányul. Az Oktatásügyi Minisztériummal karöltve tervjavaslatot készítettünk, amelyet a szlovák kormány elé terjesztünk. — Nálunk a turisztika fejlődése különösen jelentős és eredményes. Szlovákiában 1340 szakosztályban 60 000 a tagok száma. Csaknem hasonlóan kedvező a helyzet az alapfokú és üdülésjel- legű testnevelésben is hiszen 955 szakosztályban 57 000 testedző tevékenykedik. — Gondoskodásunk további és nagyon fontos területe a tehetséges ifjúsággal való szakavatott törődés. Ezen a téren mielőbb megvalósítjuk az állandó együttműködést az egészségüggyel. Természetesen az ifjúsági sportközpontoknak meg kell kapniuk a hozzájuk legközelebb álló sportegyesület hathatós segítségét is. —a—•/ A pótalkatrész-ellátás és a zökkenőmentes, folyamatos termelés szinte slválaszthatatlan egymástól. Tisztában vannak ezzel a kommunista párt alapszervezetei és üzemi szervezetei is, melyeknek tanácskozásain gyakran esik szó a gazdasági-termelési feladatok teljesítéséről és a pótalkatrészellátás gondjairól. A kommunisták munkahelyükön nemcsak ismerik a pótalkatrész-ellátással járó nehézségeket, hanem szorgalmazzák is e gazdasági probléma megoldását. Erről győződhettünk meg a Seredi Nikkelkohóban is, ahol nemrég kerekasztal-be- szélgetés témája volt a pótalkatrész-ellátás. Az üzemi párt- bizottságon megtartott kerek- asztal-beszélgetésen részt vett Bohumil Cerný, az üzemi párt- bizottság elnöke, Dr. Jaroniír Zungovský, kereskedelmi igaz- gatóhelyetes és František Kvo- cera mérnök, a pótalkatrész- ellátási csoport vezetője. Szerkesztőségünket a beszélgetésen Fülöp Imre, a propagandarovat munkatársa képviselte. Bohumíl Cerný: — A pótalkatrész-ellátás kérdése gyakran felvetődik a pártcsoportok ösz- szejövetelein, a tagsági gyűléseken. Szó esik róla az értékelő taggyűléseken és a pártkon- fereneiákon csakúgy, mint az üzemi pártbizottság ülésein. A felsőbb pártszerveket is tájékoztatjuk gondjainkról. Legutóbb az elmúlt év decemberében a galántai járási pártbizottság plenáris ülésének tolmácsoltam kérésünket. Az ott elhangzott felszólalást továbbították a felsőbb pártszerveknek, s reméljük, hogy ez hatásos lesz, vagyis megfelelő támogatást kapunk kérésünk teljesítéséhez. Dr. Jaroniír Zungovský: — Miről is van szó tulajdonképpen? Tudjuk, hogy a pótalkatrész-ellátás országos gond, tehát legfelsőbb szinten is foglalkoznak vele. A központi intézkedések azonban egyelőre nem elégíthették ki a várakozást. Vannak ágazatok, melyek a kivitel szempontjából elsőbbséget élveznek. Vállalatunkat azonban ügy kezelik, mintha kevésbé fontos lenne, jóllehet hazánkban egyedül mi termelünk nikkelt és kobaltot. Ezek pedig olyan fémek, amelyekre nagy szükség van a jó minőségű acél előállításakor. Űj Szó: — Konkrétan mely vállalatok, illetve üzemek szállítják a Seredi Nikkelkohóba a pótalkatrészt? Dr. jfaromír Zungovský: — Mindenekelőtt a Sigma és a ZPA vezérigazgatása alá tartozó vállalatok, továbbá a ZVVZ Milensko, az I. BZKG. Megemlíteném még a Košicei ZTS-t. Az utóbbin kívül olyan vállalatokról van szó, melyek szintén a Szövetségi Kohászati és Nehézgépipari Minisztérium irányítása alá tartoznak. Gyárunkat a felsorolt vállalatok épíMeľlcgre kerül a kész termek Hasznos időtöltés Vasárnap délelőtt történt (Ľudovít Pancner felvételei J egy-egy hiányzó alkatrész miatt ki kell cserélnünk az egész műszert, esetleg berendezést. Pedig a pótalkatrész értéke töbnyire kicsi. Üj Szó: — Konkrét példát is említhetne? František Kvocera mérnök: — Pótalkatrészhiány miatt ki kell cserélnünk a pneumatikus szabályozó műszereket, melyek az Ipari Automatizálási Üzemekből valók. Az új műszerek olykor csak külföldről szerezhetők be, s áruk eléri az eredetinek az ötszörösét is. Hasonló a helyzet az armatúrákkal is, főleg a gumibevonatú- akkal, melyek hiányát csak tőkésországból származó behozatallal tudtuk megoldani. Mégpedig többszázezer deviza korona értékben. Ráadásul az ilyen összegért vásárolt áru nem is fedezte teljes mértékben szükségleteinket. Az utóbbi időben gondot okoznak vállalatunkban a szállítóvállalatok inovációs programjai is. Például a Sigma Závadka olyan szivattyúkat küld, melyeknek élettartama a mi üzemelési feltételeink mellett alacsonyabb, mint az eredeti típusú szivaty- tyúgépé. Ugyanakkor az űj szivattyúknak nagyobb ez energiafogyasztása is. Dr. Jaromir Zungovský: — Sajnos, a felsorolt problémák és a szállítói-megrendelői viszonyban fennálló ellentétek előreláthatólag 1980-ban is meglesznek. Mi tudjuk, hogy a szállító vállalatok is objektív nehézségekkel küszködnek, mégis az a véleménynünk, hogy mindenképpen meg kell találnunk a megoldást. Főleg a vállalatok kommunistáinak kellene keresniük annak az útját, hogy a Serecfi Nikkelkohó kommunistáinak segítséget nyújtsanak. Bohumil Černý: — Bízunk a megoldásban. Karbantartóink gondosan törődnek a rájuk bízott műszerekkel, berendezésekkel. Vállalatunk kommunista és párton kívüli dolgozói mindent megtesznek annak érdekében, hogy igényes feladataikat hiánytalanul teljesítsék. Az utekáöt Szlovák Műszaki Üveggyár üzemi klubjának ajtaja előtt állunk vasárnap reggel kilenckor. Kinyílík az ajtó, betódul a gyereksereg. Néhány késve érkező egyik csoporttól a másikhoz futkos, de csak öt percig tart a látszólagos zűrzavar. Egy-kettőre megtudják a pionírok, hogy melyik csoportnak mi lesz a programja. A pionírsportolók Ladislav Skoriia elvtárs, a népi milícia gyári egységének parancsnoka köré gyülekeznek. Velük tart Leopold Václav elvtárs, az üvegfúvók bronz fokozatú szocialista munkabrigádjának vezetője is. Ok hamarosan a sportpályára vonulnak innen. A kirándulásra készülők programját Michal Sehvarcx elvtárs, a gyár közgazdásza ismerteti: — Irány a Rimavica. Végigmegyünk a balpartján, míg a hídhoz nem érünk. Rákászni is megpróbálunk majd, de legfontosabb, hogy mérések alapján megrajzoljuk a bejárt partszakasz térképét. A hídnál vár« ni fog bennünket a gyári autóbusz, és azon jövünk vissza. Karol Litter elvtárs, az ifjú technikusok állomásának vezetője a nagyterem túlsó sarkában gyűjti maga köré a fémek megmunkálásával foglalkozó szakkör tagjait. Bemutatja nekik Štefan Falait mérnököt, és így magyarázza meg a mai programot: — Megpróbáljuk a fémek alkalmazását az üvegkészítmé- nyek díszítéséhez. A mérnök elvtárs irányítja a gyárban azt a munkabrigádot, mely hasonló művelettel foglalkozik, tehát a most kezdődő kísérletsorozat irányítója ő lesz. Különben legközelebb az állomás műhelyében találkozunk majd. És elvonulnak ők is. Akik maradnak, a fiatalabb pionírok csoportja, azokkal hárman foglalkoznak: a csapatvezető és két pionírinstruktor, Anna Vrábelová, Štefan Vaník, a gyár két fiatal munkása. Rendszeresen ők tartják a vasárnapi foglalkozásokat. Minden alkalommal valami olyasmiről, amiről minden gyermek sokat gondolkodik. Hogy mozognak az állatok? Hogy nő a fa, hogy nő a gyerek? Milyen volt régen? Milyen egyedül lenni és miért jó együtt? Most arról van szó, hogy miért szoktunk félni és hogyan lehetünk bátrak? Körbeállított székek kendővel letakarva, és a csapatvezető mesélni kezd, hogy mikor még kicsi volt, anyukájával elment a vásárra, de ott ki tudja hogyan, elveszett. Ott állt egyedül, és félt a sátrakban látott furcsaságoktól, csörömpölő, zörgő dolgoktól, Ijesztő figuráktól. — Nézzétek csak, itt vannak a kendő alatt letakarva — mondja. — Játsszunk velük vásárt) Verssel, dallal vásárolhatók. Amikor a kendő alól előkapja a megvásárolt „portékát", akár-* milyen csörömpölő, zörgő tárgy, az, vagy ijesztő látványfc bábu, figura, a gyerekek csak nevet-* nek. Amikor a vásárnak vége* körbeállítják a gyerekeket, megszólal a zene — Vivaldi Négy Évszakénak egyik tétele —, és lazítás, torna követke-' zik. Majd beszélgetés arról, hogy ki miért szokott félni. — Ha egy erdőben egyedül van az ember, akkor fél? —< kérdik a gyermekektől .— Hall-* gassátok csak ezt a zenét és képzeljétek el, ott vagytok az erdőben, de egyszer csak jö»ii a vihar... fúj a szél... zuhog az eső... azután lassan el-> csöndesedik minden. Játsszuk el a vihart! A hajladozó fákat, süvítő szelet, villámot! Zenemagyarázat, dramatizál lés. Utána sokféle színes gyurma kerül az asztalra, s ami* kor újra megszólal a zene, hosszú, elmélyült munka kö* vetkezik. Hajladozó fákat, vi« rágokat, hegyeket, vihar elől menekülő alakokat mintáznak. Közben Milan Sajgalik elv- társsal, az üzemi pártszervezet elnökével beszélgetek. — Vasárnap délelőtt történi az is, csak még tavUy — ma-* gyarázza —, hogy itt, ebben a nagyteremben közős gyűlést tartott a pártszervezet vezetősége, a szakszervezeti üzemi bizottság, meg az alapiskola igazgatósága. Akkor határoztuk el, hogy a pionírcsapat fölött vállalt védnökség értelmében minden vasárnapra átadjuk aa üzemi klubot a pioníroknak. Elmondja azt is, hogy et csak egyik, és csak formálisan is megállapítható ténye a pat- ronálásnak. Azzal is törődtek, hogy az üzemi klubban, az ifjú technikusok állomásának műhelyében, a pionírcsapat szakköreiben megvalósuló tevékenységhez is segítséget adjanak. A patronálási akció Irányítója a pártszervezet volt, szervezője pedig a szakszervezeti üzemi bizottság. — Nem volt könnyű, kudarcok, kitérők és sikertelen próbálkozások után értük el célunkat — állapítja meg — de megérte a fáradságot. Láthatja, megérte. És látom: nagy fehér lapra kiteszik a gyurmából készített alakiatokat a gyerekek. Ügy nézik, vizsgálják az alkotáso* kát, mint szobrokat szokás. Lassan szedelőzködni kezdej nek: nemsokára egy óra van már, otthon kész az ebéd. Egy kisfiú az ajtóból még vissza^ fordul: — Legközelebb mit csináj lunt ? Kérdés ez, de benne az el* Ismerés. HAJDÚ ANDRÁS KERÉKASZTAL-BESZÉLGETÉS Pótalkatrész ellátás — gondokkal Ax egyik munkacsarnokban tették, beruházásaik karbantartására még sincs kapacitásuk. v František Kvocera mérnök: — A megszakítás nélküli termelés biztosítása érdekében különféle megoldásokat kerestünk. S hogy sikerült is találni, azt vállalatunk dolgozói nagy- nagy igyekezetének köszönhetjük. Főleg a termelésben és a karbantartásban dolgozókra gondolok. Gyakran saját műhelyeinkben magunk készítünk pótalkatrészt, de ez igen költséges eljárás, máskor a vállalatok közti kooperációval sikerül eredményt elérni. Sokszor A Sered! Nikkelkohó