Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1979-05-25 / 121. szám, péntek
RANGOS TAGGYŰLÉS A KOMMUNISTA NEVELÉS ISKOLÁJA 1979. A taggyűlés rendkívül fontos szerepet tölt be a párt alapszervezetében. Mint az alapszervezet legfelsőbb szervének, a taggyűlésnek terjesztik elő a píírtbizottság munkájáról szóló jelentést, a taggyűlés értékeli a pártbizottság tevékenységét, választja meg és tűzi ki az alapszervezet munkájának fő irányait. Joga van áhhoz, hogy elutasítsa a pártbizottság vagy a pártcsoport határozatát, amennyiben e határozat nem áll összhangban a marxista— leninista ideológia alapelveivel, a felsőbb pártszervek politikájával és határozataival. A jogok és kötelességek fóruma A taggyűlés a kommunisták nevelésének iskolája. Ez megnyilvánul abban, hogy szabadon, munkalégkörben és tárgyszerűen foglalkozik a pártpolitika kérdéseivel és a pártszervezet gyakorlati tevékenységével. Kifejezésre jut ez abban is, hogy minden tagnak joga van javaslatokat tenni, nyíltan kifejezni és védelmezni véleményét mindaddig, amíg a taggyűlés nem fogad el határozatot. A taggyűlés szintén igen fontos szerepet tölt be abban, hogy kommunistákat az alapszervezetük munkája, valamint a párt harci felkészültsége és akcióképessége h'ánti nagy fokú felelősségre neveli. Egyúttal a bírálat és az ünbírálat fóruma. Lehetővé teszi minden párttag számára, hogy éljen a partalapszabályzatban lefektetett jogaival és kötelességeivel; a taggyűlés megbírálhat minden kommunistát, függetlenül helyzetétől és tisztségétől, bírálhatja az alapszervezet bizottságának döntéseit és határozatait, ha nem állnak összhang bari a párt politikájával. Ahhoz, hogy a taggyűlés minél jobban teljesítse a kommunisták nevelése iskolájának szerepét, tanácskozásain olyan légkört kell teremteni, hogy lehetővé váljon a szabad és tárgyszerű véleménycsere, a nagy fokú elvhűség és a kölcsönös igényesség. El kell érni, hogy rendszeresen megvonják a pártszervezet tevékenységének mérlegét, következetesen ellenőrizzék a határozatok teljesítését, nagy fokú igényességet támasszanak minden kommunista munkájával és magatartásával szemben, hogy olyan kérdéseket vitassanak meg, amelyek a kommunisták életét s munkáját, az adott munka- és lakóhelyi problémákat érintik. Színvonal és hatékonyság „A mindennapi gyakoriul mulatja — hangsúlyozta Gus- táo Husák elvtárs a CSKP KB' 11. ülésén —, mennyire fontos az elkötelezettség fokozására, az emberek körében végzett munka javítására, a kommunisták konkrét feladatokkal való megbízására és arra törekedni, hogy növekedjen minden párttag alkotó részvétele a párt- politika formálásában és megvalósításában. Ezzel összefüggésben előtérbe kerül az a követelmény, hogy fokozzuk a taggyűlések szerepét, javítsuk u pártbizottságok munkáját, konkrétabban irányítsuk a pártcsoportok tevékenységét és ezzel erősítsük az alapszervezetek határozat-megvalósító képességét.“ A taggyűlések azokban az alapszervezetekben .színvonalasak és hatékonyak, ahol a tanácskozások napirendjére valóban a pártpolitika alapvető kérdései, az üzemek és a vállalatok, a munka- és a lakóhelyek döntő problémái kerülnek, ahol tárgyszerűen és igényesen oldják meg a pártélet továbbfejlesztésének, a termelés hatékonysága növelésének, a munkafegyelem megszilárdításának, valamint a szervező, az eszmei-nevelő, a káder- és az ellenőrző munka problémáit. v. 25. A taggyűlést az alapszervezet bizottsága készíti elő munka5 tervével összhangban, amelyben elsősorban a felsőbb pártszervek határozatainak lebontása és az alapszervezet évzáró taggyűlésén kitűzött határozatok teljesítése szerepel. Magában foglalja a munkaterv « helyi szükségleteket is, s a taggyűlés napirendjére a felsőbb pártszervek által megszabott kérdéseket is felveszik. A taggyűlés előkészítése természetesen nem lehet kizárólag a pártbizottság ügye. A gyakorlat azt mutatja, hogy minél több párttag vesz részt a taggyűlés előkészítésében, annál eredményesebb a tanácskozás. A taggyűlés hatékonysága közvetlenül összefügg napirendjével és azokkal a feladatokkal, amelyek az adott Időszakban a pártszervezet előtt állanak. A laggyűlés tanácskozásának kiindulópontja a szervezet fő feladatairól szóló beszámoló. Ennek konkretizálnia kell a felsőbb szervek határozatait az alapszervezet feltételei között, általánosítania kell a felgyülemlett tapasztalatokat, s megfelelő tanulságokat kell belőlük levonnia. Ez készíti fel a kommunistákat a pillanatnyi és a távlati feladatok teljesítésére. A fő ely módszere megkövetelj, hogy a taggyűlés elé a partszervezet életbevágóan fontos kérdéseit és problémáit, azokai a kérdéseket terjesszék, amelyekre a kommunistáknak, valamint az egész üzem, vállalat, efsz és állami gazdaság összes dolgozóinak összpontosítaniuk kell figyelmüket. A taggyűléseken nagy gondot kell fordítani a legidőszerűbb szociálpolitikai és termelési feladatok megoldásara. Ezenkívül jelentést kell terjeszteni a taggyűlés elé a társadalmi szervezetekben és a nemzeti bizottságokban dolgozó kommunisták munkájának szociálpolitikai és eszmei elméleti kérdéseiről. Kollektív munka Mivel a beszámoló a taggyűlés tanácskozásának kiindulópontja, kidolgozásának nagy figyelmet kell szentelni. A pártbizottság helyesen teszi, ha a pártcsoportokban dolgozó kommunistákkal rövid tézisek formájában idejében ismerteti a beszámoló tartalmát. Ezzel azt is lehetővé teszi számukra, hogy véleményükkel, észrevételeikkel, és ismereteikkel tevékenyen hozzájárulhassanak a taggyűlés elé terjesztendő dokumentum kidolgozásához, s a taggyűlésekre a tanácskozás napirendjének alapos ismeretében mehessenek el. Az adott helyzet szerint a taggyűlés előkészítésével valamelyik pártcsoportot is meg lehet bízni, ha a megvitatandó kérdések megfelelnek e pártcsoport üsz- szetételének és tevékenységének. A pártcsoport azzal is megbízható, hogy a bizottság vezetésével elemezzen olyan problémát, amelyet később a taggyűlés vitat meg. A taggyűlést mindenesetre oly módon kell előkészíteni, hogy a kommunistákat ösztönözze a pártpolitika megvalósításából reájuk háruló feladatok végrehajtására, hogy a taggyűlés után tiszta képet nyerjenek a pártszervezet további eljárásáról és saját feladataikról. A taggyűlés kollektív előkészítésének jól bevált formája az, hogy a megvitatandó jelentés kidolgozásába a problémák jellege és a párttagok szak- képzettsége szerint minél több kommunistát bevonnak. Ha például a taggyűlés a dolgozók munkakezdeményezéséről készül tanácskozni, célszerű a dokumentum kidolgozásával megbízni azokat a kommunistákat, akik a legjobb eredmé nyékét érik el a munkaversenyben, tehát szocialista munkabrigádok és komplex racionalizációs brigádok vezetőit. Dokumentumukat a bizottság megvitatja, kiegészíti, majd a taggyűlés elé terjeszti. A párttagoknak a taggyűlések előkészítésébe való bevonása sokrétű munka. Hatásköre szerint minden pártalapszervezet megtalálhatja és felhasználhatja a bevált módszereket. Mozgósító erejű határozat Az alapszervezet gyakorlati tevékenysége * szempontjából nagy jelentősége van a taggyűlés határozatának. Az időszerűség és a konkrét jelleg a határozatot nagy tekintéllyel ruházza fel, s így a határozat a kommunistákat és a párton- kívülieket konkrét feladataik teljesítésére ösztönzi. A határozat kidolgozása és jóváhagyása során konkrétan elemezni kell az adott tényeket és jelenségeket, alkotó módon kell alkalmazni a marxista—leninista elméletet, a gyakorlati ismereteket és tapasztalatokat. A beszámoló és a határozat kidolgozása között mély dialektikus kapcsolat áll fenn. A beszámoló tulajdonképpen a határozati javaslat megindok- lása. A gyakorlat alátámasztja annak helyességét, hogy a határozati javaslat kidolgozásába bevonják a vezető gazdasági dolgozókat, a párttagokat, s azokat az újítókat, akik jól ismerik az adott problémát. Ez egyúttal lehetővé teszi a kérdések sokoldalú és mély elemzését. A határozati javaslat megvitatása és jóváhagyása során teljes mértékben érvényesíteni kell a kollektív vezetés lenini elvét. Az általános politikai feladatokkal együtt a határozatnak konkrét feladatokat is kell tartalmaznia, s meg kell jelölnie, ki a felelős e feladatok végrehajtásáért. A határozat azonban csak a kezdet kezdete, jóváhagyása után a kommunisták szervező és ellenőrző munkájától függ a megvalósítás. A taggyűlés oly módon válik a pártmunka döntő formájává, hogy határozatait következetesen megvalósítják. Dr. MICHAL LAjCAK A rendkívül száraz időjárás gondokat okoz a mezőgazdasági dolgozóknak a kapásnövények gondozásában. A dercsi- kai (fúróvá, dunaszerdahelyi — Dunajská Streda — járás) Barátság Efsz tagjai nyújtott műszakokban és a gépek teljes bevetésével meggyorsították a cukorrépa egye lését. Több mint 200 hektáron termelnek cukorrépát lFelvétel: B. Paikovit — CSTK) A KÁDEREK ELŐKÉSZÍTÉSE A Bystrice potí Pernštejnem i Mezőgazdasági Középiskola eredményes munkát végez a szakemberek előkészítésében állami gazdasagaink, egységes földművesszövetkezeteink és más mezőgazdasági vállalataink számára. Ebben az iskolában a tanulás nagy előnye az, hogy a fiúk és leányok az elméleti tapasztalatokat és ismereteket közvetlenül a gyakorlatban, az iskolagazdaságban is ellenőrizhetik. A gazdaság dolgozói haladó munkamódszerrel dolgoznak, új mezőgazdasági terményfajták termesztését vezették be. Az iskolai munkában figyelemreméltó eredményeket érünk el. Erről tanúskodnak a gabona neműek hozamában elért csúcseredmények és az évi átlagos, egy tehénre jutó 8900 literes tejhozam. JOSEF PAVLIK, Bystrice pod Pernštejnem Varázsszó: gyermekév A ma már közel 60 000 lakosú Žilina nemcsak ipari központ, hanem iskolaváros is. Tizenöt iskolája van. Ezek egyike a július Fučík Kilencéves Alapiskola. Tanulóinak száma 1042. Másfél évtizeddel ezelőtt nyíltak meg ennek az iskolának a kapui, s nem véletlen, hogy tantestületi szobájában rendezett sajtóértekezletet nemrégiben a Központi Pionírtanács Peter Kasalovský sajtótitkár vezetésével. Tájékoztatójából megtudtuk: az iskola pionírvezetői, akik a gyermekeket 26 rajba és 15 szakkörbe tömörítve foglalkoznak a szikrák, a pionírok tevékenységének szervezésével, megkapták a Példás pionírvezetők kollektívája“ címet. És persze azt is, hogy a 80-tagú énekkar sikerrel szerepelt a Weimarban megrendezett nemzetközi fesztiválon, a pionírok irodalmi szakköre MLADOSŤ címmel rendszeresen megjelenő diáklapot ad ki, a három- tusázó pionírok országos versenyében minden évben két csapattal képviseltetik magukat az iskola tanulói, s már befejezték a Z-akcióban épített, 500 000 korona értékű sportpálya rendezésének munkálatait. Az iskola igazgatója, Anna Poljaková és a két pionírvezető. Viera Zuffová, Zuzana Gam- bošová jogos büszkeséggel mutatták meg az osztálytermeket, a tornatermet, a klubhelyiségeket, és szívesen megismertettek bennünket a pionírokkal. — A gyerekek maguk hozzák a virágokat otthonról, bár van olyan is, amelyiket már itt ültették — magyarázták. Az állványokat a szakköri foglalkozásokon készítették, és ők rendezték be az osztályokat, mármint a virágállványokkal, ízlésük szerint. Az egyik folyosó végén majdnem ember magasságú dísznövény mellett megállva, így büszkélkedett az igazgató: — Az iskolákban általában olyan magasra helyezik a virágokat, hogy a tanulók ne érhessenek hozzájuk. Nézzék meg ezt a fikuszt, egy karcolás sincs rajta, pedig itt a földön mindenki hozzányúlhatna. Amikor visszatértünk a tantestületi szobába, vizsgáló pillantással tekintettem körül, és a falakon, az ablakok előtti állványokon is virágokat láttam. Zöld leveleik szinte eltakarták az ablaküveg alsó harmadát, köztük kitekintve még a kint gomolygó szürke köd is derűsnek tetszett. — Mivel magyarázható a pionírcsapat nyilvánvalóan sikeres tevékenysége? — Tudunk egy varázsszót — jegyezték meg. — Mi az a csodatevő hatásúnak tekintett szó? — Gyermekév. — A szót értem én is, de ki az, vagy kik azok, akik ezt meghallva, megértve csodatevésre, rendkívüli tettekre képesek? — Sokan vanak ilyenek — mondták. Azután megmagyarázták: A DREVÜINDUSTRIA nemzeti vállalat szakszervezeti bizottsága vállalt védnökséget a pionírcsapat fölött. Ha csodatevésre nem is képes a szakszervezeti bizottság, de rendkívüli tettekre annál inkább. Megtisztelő volt a pionírcsapat számára, hogy az énekkar Weimarba szóló meghívást kapott, de mind a 80 dalossal aligha jutottak volna el oda, ha a rendkívüli kiadásokat nem vállalja a szakszervezeti bizottság. Tizenöt szakkör működik, s azok zöme technikai jellegű, ami annyit jelent, hogy működésük biztosítása rendkívül költséges. A barkácsolók, az ifjú fotósok, a repülő- és hajó- modellezők tevékenységéhez sok mindenre van szükség. Példaként említették: ha a rakétamodellezők beneveznek egy-egy versenybe — márpedig évente legalább ötször-hat- szor sor kerül erre akkor egy-egy versenyző átlagosan 115 korona értékű anyagot használ el egyetlen alkalommal. A patronálók, a szakszervezeti bizottság, azonban vállalják a kiadásokat. — És ami a legfontosabb — hívta fel figyelmemet az igazgató —, a varázsszót sokan értik, nemcsak a szakszervezeti bizottság tagjai, hanem mások is, akik szakszervezeti tagokként bár, de egyénileg segítik munkánkat. Három raj vezetője üzemi dolgozó. Minden rajnak két-két instruktora van, közülük az egyik olyan fiatal lány vagy fiatal munkás, akit egyetértésben a szakszervezeti bizottsággal a SZISZ üzemi bizottsága bízott meg a tisztség betöltésével. A szakkörök vezetőinek többsége — szám szerint pontosan tíz — szintén üzemi dolgozó. Kelten mérnökök, négyen technikusok, egy mester, hárman pedig szakmunkások. Megszervezték a pionírok barátainak körét, Olyan 60-tagú, felnőttekből álló csoport ez, mely feladatának tekinti a pionírok tevékenységének segítését. A csoport egyharmada közéleti tisztségviselő, másik harmada szülő, húszán pxulig az üzem dolgozói, szakszervezeti tagok. — Ha tanácskoznak — magyarázta az igazgató —, elég csak kimondanunk a varázsszót, még a rendkívüli problémákat is megoldják. Örömmel hallgattam a magyarázatot. Közben azonban aggodalom fogott el. — És mi lesz, ha elmúlik a gyermekév? — Reméljük — hangzott a válasz —, akkorra már természetes, szokásos lesz a varázsszó teremtette cselekvés. Hagyomány lesz belőle Szép remény. Bizonyára érti a szakszervezeti bizottság, és értik mindazok, akik szeretik a overmekpkAt HAJDÚ ANDRÁS
