Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1979-05-24 / 120. szám, csütörtök

ĽUBOMÍR ŠTROUGAL BESZÉDE /Folytatás az 1. oldalrólf a hatékony együttműködésért, amelyet az atomenergia békés felhasználásának egész terüle­tén kapunk önöktől. Egyúttal köszönetét akarok mondani a szovjet tudósoknak, technikusoknak, tervezőknek, szakembereknek és munkások­nak műszaki terveikért, szün­telen segítségükért és értékes tanácsaikért. Hálával és elismeréssel tar­tozunk építőink, szerelőink nagy kollektívájának, mind­azoknak, akik részt vettek az erőmű építésében. Közülük töb­ben ma magas állami kitünte­téseket vesznek át. Szívből gratulálunk ezekhez, s nekik és a többieknek további sike­reket kívánunk a nép javára és boldogságáért, szép hazánk további felvirágoztatásáért végzett munkájukhoz. Az erőmű első blokkjának üzembe helyezésével a munka nem ér véget. Önöket, az épí­tőket új, nem kevésbé igényes leiadatok várják. Mindenekelőtt be kel) fejez­ni a szerelő- és az építőmun­kákat a második blokkon, hogy az év végéig ez a blokk is megkezdhesse próbaüzemelé­sét. Az építés eddigi tapaszta­latai és a szovjet elvtársak- hatékony segítsége arra jogo­sítottak fel bennünket, hogy ilyen célt tűzzünk ki. Ezzel együtt arra is szük­ség van, hogy a kollektíva tel­jes mértékben elsajátítsa a na­gyon igényes berendezések ke­zelését és biztosítsa zavarta­lan üzemelésüket. A bohunicei erőmű fontossá­ga nemcsak az első blokk 440 megawattos teljesítményében rejlik. Jelentősége sokkal na­gyobb ennél. Ez az első lépés hazánkban az atomenergia ipari felhasználása terén. Ezért ez gvakorlómunkuhely. Itt ta­nuljuk meg a berendezések építését, gyártását és kezelé­sét. Es nem utolsósorban ez a kezdete az atomenergetika bosszú lejáratú fejlesztési programja megvalósításának. Hozzá kell tennünk, hogy ez a program sokrétű és nagyon igényes, mégpedig nemcsak az atomerőmüvek átadási határ­idői szempontjából, hanem a tudományos-műszaki, a gazda­sági és a szervezési követelmé­nyek szempontjából is. Mindent meg keli tennünk azért, hogy az atomenergia­ipar kifejlesztésének program­ját 1990-ig hiánytalanul telje­sítsük. És ehhez hozzájárulnak az építkezés összes résztvevői, a tervezőktől kezdve, az épí­tőkön, a berendezések gyártóin és a szerelőkön keresztül egé­szen a beruházóig és a kivi­telezőig. Hangsúlyoznunk kell, hogy az együttműködés és az ösz- szes partnerek megértése a si­ker döntő előfeltétele. Ezért mozgósítanunk kell erőinket, eszközeinket és tudásunkat, s egyidejűleg fel kell használ­nunk az erőmű építése során nyert pozitív tapasztalatainkat. Meggyőződésünk, hogy a Szov­jetunió segítségével és a töb­bi KGST-tagállam közreműkö­désével elérjük ezt. Nyilvánva­lóan hozzájárul ehhez az atoin- erőművi berendezések gyártá­sáról az 19.90-ig terjedő idő­szakra szóló sokoldalú nemzet­közi egyezmény, amelyet belát­ható időn belül aláírunk. Ami minket illet, készek vagyunk a szerződésből adódó kötele­zettségeink teljesítésére. A Szovjetunióval való együtt­működésnek és a szovjet mű­szaki segítségnek köszönhető, hogy ma az atomreaktorokat gyártó néhány iparilag fejlett ország közé tartozunk. Az e té­ren kifejtett együttműködés kapcsolataink jelképes meg­nyilvánulása. Segít megoldani az évszázad legégetőb problé­máit, a fűtőanyag és az ener­gia kérdését, mert ezeknek az anyagoknak a szükséglete vi­lágszerte szüntelenül nő. Ezért ma is, amikor ünnepé­lyes keretek között üzembe he­lyezzük a V-l atomerőmüvet, az igazságnak megfelelően meg kell állapítanunk, hogy a Szovjetunióval való együttmű­ködés elmélyítése a szocialista Csehszlovákia létérdeke. Min­dent megteszünk azért, hogy ez az együttműködés tovább szilárduljon és fejlődjön, s to­vábbi sikereket eredményez­zen. GUSTÁV HUSÁK ELVTÁRS TÖRTÉNELMI NEVEZETESSÉGEKKEL ISMERKEDETT ALEKSZE) KOSZIGIN BESZÉDE /Folytatás az 1. oldalról) rilag fejlett országban is — amilyen a háború előtti Cseh­szlovákia volt — a szocialista rendszer tág teret biztosit a termelőerők fejlődésének, vala­mint a társadalmi és a gazda­sági élet minden területéneik lokozatos fellendítéséhez. A tudományos-technikai for­radalom időszakában a gazda sági növekedés üteme és az or­szágoknak az a képessége, hogy sikeresen megoldják uz újonnan felvetődő szociálöko- nómiai problémákat, jelentős mértékben attól függ, mennyi­re szilárd az adott ország energiaipari alapja. Az ener­giaellátás kérdése ma a kor­mányoknak és az egyszerű em­berek millióinak érdeklődését kelti fel. Rendszeresen vissza­térő témájává vált a nemzet­közi értekezleteknek. A tőkés világ már több éve keresi a ki- utat az energiaválságból. A szociálisul közösség ezen a téren sokkal kedvezőbb hely­zetben van. Azonban orszá­gaink sem kerülhetik el a szi­gorú kőolaj- és földgáz-takaré- ikossági intézkedéseket, s kény­telenek korlátozni e nyersanya­gok fűtőanyagként való fo­gyasztását, s elsősorban nagy mérteikben szükséges vegyipari termékek, például műtrágyáik és műanyagok gyártására fel­használni őket. Nekünk is nö­velnünk kell a szén- és a tő­zegtermelést, s fokoznunk kell felhasználásukat az energia­iparban. Az eddiginél jobban Ikell hasznosítanunk a vízi ener gia forrásokat. A szocialista országok ne«m nyernének, hanem vesztenének a dolgon, ha a gazdasági fej­lesztés távlatainak vizsgálata során nem vennék fontolóra korszerű műszaki megoldáso­kon alapuló, minél hatéko­nyabb és ésszerűbb energiaipar kifejlesztését, valamint hatal­mas gazdaságuk minél célszer rübb hasznosítását. Ehhez első­sorban az atomenergia felhasz­nálása nyitja meg az utat. Nemcsak hatalmas energiafor­rást biztosít az ember számára, hanem egyúttal a tudomány és a technika fejlődését jelentős mértékben meggyorsító egyik legkorszerűbb iparág kifejlesz­tését is jelenti. A KGST-be tömörülő szocia­lista országok éppen ezt az utat választották, amelyet a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának kollektív döntései, valamint az energiaiparban ki­fejtett együttműködés hosszú lejáratú célprogramja rögzít. Ugyanezt a célt szolgálja az európai szocialista országok egységes energiarendszerének megépítéséről szóló, néhány évvel ezelőtt megkötött egyez­mény, A KGST-tagállamok által e nagyon bonyolult területen tett kollektív intézkedések ar­ról tanúskodnak, mekkora sze­repe van ma a szocialista együttműködésnek és a gazda­sági integrációnak az energia­ellát á s komo l y p ro b lé má já nak rendezésében. A Szovjetunió és Csehszlová­kia népe nagy onegelégedéssel mondhatja el: mindent megtesz azért, hogy együttműködésünk tovább fejlődjön, mégpedig az országaink közötti kétoldalú együttműködés, valamint a 30 évvel ezelőtt megalakult KGST keretében kifejtett együttmű­ködés formájúban. „Vessünk ftgv pillantást a Szovjetunió és Csehszlovákia gazdasági és tu­dományos-műszáki kapcsolatai­ra — mondotta Leonyid Iljics Brezsnyev. Közös határunkon mindkét irányban sok millió tonna árut szállítunk. Mindkét ország térképén egvre több új közös beruházás bukkan föl. Tudósaink, mérnökeink és mun­kásaink közös baráti munkájá­ból korszerű technika és szá­mos modern eljárás születik.“ Azt, hogy együttműködésünk pozitív eredményekkel járt, itt, a Jaslovské Bohunice-i atom- erő mű ben is láthatjuk, ahol számos olyan berendezést sze­reltek fel, amelyeket szovjet gyárakban, szovjet munkások gyártottak, és ahol elvtársi kol­lektívában csehszlovák és szov­jet szakemberek dolgoznak. Örülünk annak, hogy közös munkájuk egyik szakaszát sike­resen befejezték, a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű jól üze­mel, s az idén legalább másfél milliárd kilowattóra villany­iiramot termel. Az atomerőmű energiája belevegyül a többi erőmű energiájába, új vegyipa­ri és petrolkémiai üzemeik nek <id életet, valamint lehetővé te­szi a kohó-, a gép- és a papír­ipar, meg más iparágak fejlesz­tését. Véleményünk szerint az atomenergia-ipar fejlesztése te­rén kifejtett szovjet—csehszlo­vák együttműködés, amely .Jas­lovské Bohunicéjjen kezdődött, a következő években tovább folytatódik. Ehhez minden fel­tétel adott. Huszonöt év telt el •izóta, hogy a Szovjetunióban átadták a világ első atomerő­művét, az abnyinszkit. Azóta országunk nagy tapasztalatokat szerzett az atomenergia-ipar lejlesztése és a nagy teljesít­ményű reaktorok gyártása te­rén. Tavaly csak két atomerő­müvünk, a leningrádi Lenin erőmű és a novovoronyezsi atomerőmű 23 milliárd kilo­wattóra villanyáramot termelt. Niigy lehetőségei vannak Csehszlovákiának is, ahol rövid idő alatt kiváló atomenergeti­kai szakembereket képeztek ki, ahol jelentős tudományos bázist hoztak létre és — ami a legfontosabb — a szocialista Csehszlovákia ipara felöleli az h tomenerg la -1 e r me 1 é s fe j 1 e szt é - séhez szükséges Összes ágaza­tot. Észrevehető ez itt is, az épülő atomerőműben, ahol szovjet berendezéseken kívül plzeňi és prágai gépipari vál­lalatok, az ostravai és kladnói kohóipari dolgozók gyártotta fémből készített berendezése­ket is felszereltek, s ahol brnói gyárakban előállított elektro­technikai berendezéseket és prágai üzemeik automatizálási eszközeit is felhasználják. A mai Csehszlovákia új iparágat hozott létre: az atomenergeti­kai gépipart. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság ezzel, csatlakozott a világ tíz legfej­lettebb országához, amelyek atomerőművek komplett beren­dezéseit képeseik gyártani. Nyilvánvaló, hogy ebből az eredményből kiindulva Cseh­szlovákia munkásosztálya, mű­szaki értelmisége és számos tu­dósa sikeresen lógja fejleszte­ni országának atomenergia- rendszerét és egyúttal jelentő­sen iKizzájárul az egész szo­cialista közösség energiarend­szerének fejlesztéséhez. Ezen a területen különösen kidombo­rít ha tóik a szocialista népgaz­daság előnyei, amely konkrét és hosszú lejáratú terveiken, valamint a legfontosabb ága­zatokra való orientálódás ké­pességén alapul. Ezen a területen a szocialis­ta rendszerre jellemző törek­vés is megnyilvánul, az, hogy az emberi gondolkodás vívmá­nyait a nép szolgálatába állít­suk, s békés, nem pedig kato­nai célokra használjuk fel. Vi­tathatatlanul bizonyítják ezt azok a sikereik, amelyeket or­szágaink az atomenergia békés felhasználása terén, valamint a szocializmus és a haladás erői által a béikéért, a népiek biz­tonságáért, valamint a nemzet­közi együttműködésért vívott közös harcban értek el. Engedjék meg, hogy köszö­netét mondjak a csehszlovák kormánynak, hogy meghívott az atomerőmű üzemije helyezé­se alkalmából megrendezett mai ünnepségre. Sok sikert kí­vánok a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű minden építőjének, műszaki személyzetének, a konstruktőröknek, a tervezőik­nek és a tudósoknak, akik munkájukkal előmozdították az erőmű felépítését, továbbá Csehszlovákia egész munkás- osztályának és a testvéri Cseh­szlovákia népének. Erősödjön és virágozzon a szocialista Csehszlovákiai Erősödjön és fejlődjön a szov­jet—csehszlovák barátság or­szágaink és a szocializmus ja­várai /Folytatás az 1. oldalról.) Al-Baath, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának központi lapja a megbeszélésekről, ame­lyeket további jelentős lépés­nek tart a csehszlovák—szíriai barátság és együttműködés megszilárdításának útján. Az Asz-Szaura című kormány­lap rendkívüli jelentőségűnek tartja a legmagasabb szintű csehszlovák—szíriai tárgyalá­sokat, különösen abban a hely­zetben, amely az egyiptomi— izraeli kíilönalku megkötése után alakult ki a Közel-Kele­ten. Gustáv Husák elvtárs kísére­tének tagjai kedden Damasz- kuszban találkoztak szíriai partnereikkel. josef Korfcák, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Cseh Szocialista Köztársaság miniszterelnöke és Andrej Bar- fcák külkereskedelmi miniszter Dzsamil Saja szíriai miniszter­elnök-helyettessel, gazdasági miniszterrel tárgyaltak a cseh­szlovák—szírtai gazdasági együttműködés további elmé­lyítésének lehetőségeiről. Bohuslav Chňoupek csehszlo­vák külügyminiszter szíriai kollégájával, Abdái Halim Khaddammal találkozott. Véle­ményt cseréltek a csehszlovák —szíriai kapcsolatok további fejlesztéséről és áttekintettek egyes időszerű nemzetközi kér­déseket, különös tekintettel a közel-keleti helyzetre. A megbeszélések szívélyes, baráti légkörben zajlottak le, amely az egész látogatást jel­lemzi. Bohuslav Chňoupek csehszlo­vák külügyminiszter tegnap szíriai kollégájával, Abdái Ha­lim Khaddammal három do­kumentumot írt alá, amelyek hozzájárulnak a két ország közötti baráti kapcsolatok és együttműködés további iejlesz- téséhez. A két miniszter konzuláris megallapodást, valamint veg- rehajtási jegyzőkönyvet írt alá a kulturális megállapodáshoz és az egészségügyi együttmű­ködésre vonatkozó megállapo­dáshoz. A dokomentumuk elő­mozdítják a két ország közötti kulturális együttműködés bőví­tését, például művészek és mű­vészegyüttesek cseréjével, ki­állítások és filmszemlék ren­dezésével kapcsolatban. Ugyan­csak folytatódni fog a tapasz­talatcsere az egészségügyi el­látás területén; Csehszlovákia segítséget nyújt szíriai orvosok szakmai képzésében, aminek sokéves hagyománya van a csehszlovák—szíriai kapcsola­tokban. Andrej Barčák csehszlovák külkereskedelmi miniszter teg­nap Damaszkuszban Muham­mad Imadi szíriai gazdasági és külkereskedelmi miniszterrel folytatott megbeszéléseket a csehszlovák—szíriai gazdasági és kereskedelmi együttműködés továbbfejlesztéséről. Gustáv Husák, a CSKP KH főtitkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke tegnap Josef Korčáknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a szövetségi kormány minisz­terelnök-helyettesének jelenlé­tében damaszkuszi szálláshe­lyén találkozott Khalid Bagdas- sal, a Szíriai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitká­rával. A szívélyes és elvtársi be­szélgetés során, amelyet a né­zetek teljes azonossága jellem­zett, áttekintették a közel-ke­leti helyzetet s a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom egyes időszerű kérdéseit. Értékelték a Szíriai Arab Köz­társaság elvhű magatartását az imperialista—cionista agresszió elleni harcban, és teljes támo­gatásukról biztosították ezt a politikát. Igen pozitívan értékelték Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Szíriai Kommunis­ta Párt közötti kölcsönösen jó kapcsolatokat, a Csehszlovákia és Szíria közötti őszinte barát­ságot. A két párt vezetői kife­jezték szilárd elhatározásukat, hogy ezeket a kapcsolatokat és az együttműködést a jövőben is tovább mélyítik. CSEHSZLOVÁKIA ÉS A SZOVJETUNIÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK ÚJ EREDMÉNYE /Folytatás űz 1. oldalról.) Nyikulaj Goncsarov, a Szovjet­unió bratislavai főkonzulja. Ezután Alieksaej Koszigin és Ľubomír Strougal elv társak, valamint kíséretük tagjai Jas­lovské Bohunicébe mentek. A V-l atomerőműben Vlastimil Ehrenberger tüzelőanyag, és energiaipari miniszter Üdvözöl­te őket. Röviddel délután két óra titán a csehszlovák és a szov­jet himnusz hangjaival meg­kezdődött a V-l atomerőmű építőinek ünnepi aktívaértekez- lete, amelyet az első blokk üzembe helyezése alkalmából rendeztek. Ünnepi beszédet Ľubomír Strougal, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, szövetségi minisz­terelnök mondott. Ezután Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke emel­kedett szólásra. Ezután Vlastimil Ehrenberger tüzelőanyag- és energiaipari miniszter, Zdenék Piifrek kohó. és nehézgépipari miniszter és Ladislav Šupka műszaki és be­ruházásfejlesztési miniszter 47 dolgozónak és kollektívának, a maga nemében egyedülálló erőmű csehszlovákiai és szov­jet építőinek kitüntetéseket adott át. A V-l atomerőmű építéséten szerzett rendkívüli érdemekért a köztársasági el­nök a Munkaérdemrendet ado­mányozta Jozef Keher műszaki. és beruházásfejlesztési minisz­terhelyettesnek, Mariin Špirkó- nak, az ÍVES fejlesztési üzem igazgatójának, Jozef Novotá- nak. a Hydrostav vállalat mű­vezetőjének, Borisz Martjanov- nak, az egyik szerelőbrigád vezetőjének és Ztija Szmirnova konstruktőrnek. Ezenkívül „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetést 11, „A kiváló mun­káért“ kitüntetést pedig 31 építőnek adományozta. Reszort- kitüntetésekben 124 dolgozó és kollektíva részesült. Az aktívaértekezlet résztve­vői üdvözlő levelet küldtek Gnsitáv Husák nak, a CSKP KB főtitkárának, köztá r saság u nk elnökének és Leonyid Iljics Brczsnyevnek, az SZKP KB fő­titkárának, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége el­nökének. Az aktívaértekezlet az Inter, naeionálé hangjaival ért véget. Ezt követően Alekszej Koszi­gin és Ľubomír Strougal elv- társak, valamint kíséretük tag­jai tájékozódtak a V-l atom­erőmű építéséneik egyes szaka­szairól. Megtekintették az első blokk berendezéseit, amelyek az energiahálózatra 1978. de­cember 17-én történt rákapcso­lásuk óta 825 millió kilowatt­óra villanyáramot termeltek. Egyúttal ellátogattak a reak­tor csarnokba, s megtekintették a blokk irányítóközponijá*, tá­jékozódtak a második blokk építésének előrehaladásáról és beírták nevüket az emlék könyvbe. Koszigin és Strougal elvtárs ezután repülőgéppel a Magas Tátrába utazott. A kubai parlamenti küldöttség tegnapi programja (CSTK) — A prágai metró megtekintését tűzte ki prog­ramjául tegnap a Kubai Köz­társaság Néphatalmi Nemzet- gyűlésének küldöttsége élén Bias Rucával, a Kubai KP KB Politikai Bizottsága tagjával, az Államtanács elnökhelyette­sével, a Néphatalmi Nemzet- gyűlés elnökével. A vendége­ket Ján Marko, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke kísérte. A kubai küldöttséget a dél­utáni órákban Éviién Erban, a CSNT elnöke fogadta. Ismer­tette a csehszlovák államszö­vetségen belül a képviselő-tes­tületek szerepét, a CSNT kép­viselőinek tevékenységét és tapasztalatait. ÜS 1979 V. 24. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom