Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1979-05-03 / 103. szám, csütörtök

Eredményekben gazdag évtized A múltban a Stumer csa­lád birtokolta a Klátová Nová Ves-i földeket és a község erdejét. A ía több, mint a szántóföld. Nem csoda, erdős ez a vidék, a szóban for­gó falu a Tríbeči hegység gyönyörű vidékén terül el. A Forradalmi Hagyományok Házában Jozef Bieliknek, a Vi- coma Csehszlovák—Szovjet Ba­rátság Efsz üzemgazdászának a kíséretében sikerült bepil­lantást nyernünk a falu múlt­jába. Vičoma. Ez a községen ke­resztül folyó patak neve, s bi­zony sok-sok igazságtalanság, kiszolgáltatottság tanúja. A Vi- čoma állítólag török szó, és patakot jelent. A patak nevöre és a falu hajdani életére egy­aránt rányomta bélyegét a tö­rök hadjárat. Az 1500-as évek elejétől mintegy hatvan esz­tendeig volt török megszállás alatt. Visszavonulásuk után a falut felégették, a lakosságot lemészárolták vagy rabszol­gaként elhurcolták. A törökök elvonulása után csak nagyon lassan tért vissza az élet a régi medrébe. Az új telepesek mintegy 200 év alatt építették fel újra a falut, s Tőkésújfalunak nevezték el. Valószínűleg azért, mert a tö­kezetbe 1952. október 1-én lé­pett be Semmilyen munkától sem riadt vissza, 1955 végéig fuvarozóként dolgozott a szö­vetkezetben. 1955-ben az évzá­ró taggyűlésen választották meg a szövetkezet elnökévé, s azóta Is ezl a tisztséget töl- ,ti be. — Tekintsünk vissza az 1955-öt megelőző időkre — ja­vaslom az elnöknek. — Tekintsünk — mondja. — 1948 májusában felosztottuk a nagybirtokot a kisparasztok és a földnélküliek között. Akik földhöz jutottak, a mezei mun­kák nagy részét igavonó álla-’ tokkal végezték el. A CSKP IX. kongresszusa új utat mutatott nekünk is. A faluban 1949 au^ gusztusában 73 kisparaszt szö­fejtek, s 4 millió 252 ezer li­ter tejet adtak el, 62 ezer li­terrel többet, mint tervezték. Az elmúlt évben összesen 12 523 métermázsa húst adtak a piacra, 146 métermázsával többet az előirányzottnál. Ez évi húseladási tervük 12 937 métermázsa. Idei tervükben szerepel továbbá 439,5 vagon gabona, 9,7 vagon burgonya, 1270,4 vagon cukorrépa, 473 métermázsa komló eladása. Amint látjuk, igényes fela­datok teljesítése vár a szövet­kezetre ebben az évben is. A tervék hiánytalan teljesítésé­hez szocialista kötelezettség­vállalással járulnak hozzá, amelyet a CSKP IX. kongresz- szusa 30. és a szövetkezet meg­alakulása 30. évfordulója tisz­A LEGJOBBAK KÖZÖTT A múlt és jelen Klátová Nová Vesben Joze} Gasparík rökök után csak égett fatön­köket találtak. No, persze, a két évszázad alatt újjáépített Klátová Nová Ves ís már a múlté. Milyen a mai? Erről is hű képet ad az állandó kiállítás, amely a Forradalmi Hagyomá­nyok Házában tekinthető meg. S persze két élő krónikástól, a már említett Jozef Bielikíő! és a helybeli szövetkezet elnöké­től is sok kérdésre választ kaptunk, különösen ami a sike rés szövetkezeti gazdálkodást illeti. A szóban forgó emlékházat az efsz pár talapszer vezet ének a kezdeményezésére a szövet­vetkezetet alapított 248 hek­táron kezdték meg a munkát. 1955-ben a szövetkezetben jelentős változások történtek. Kicserélődtek a vezetők, az elnöki funkciót Jozef Gasparík vette át, s Jozef Bielik került ide könyvelőnek. Megváltozott a munkaszervezés, és megszi­lárdult a munkafegyelem. Már ebben az évben megmutatko­zott. hogy az agrotechnikai és zootechoikai eljárások helyes alkalmazása jó eredményeket hoz. Vajon milyeneket hozott? —< erre a kérdésünkre Jozef Bie^ !ik. « legilletékesebb válaszolt. — Búzából 1955-b.en egy hektárról 30 árpából 31,4. őszi repcéből 33,07 métermázsát takarítottunk be. amely akkor rekorderedménynek számított, Burgonyából 91,7 métermázsát, vagyis 50 métermázsával töb­bet takarítottunk be egy hek­tárról, mint 1952-ben. S amire a legbüszkébbek vagyunk, eb­ben az évben sikerült kifizet­nünk az összes adósságunkat. A szövetkezeti tagok minden egyes munkaegységre előleg­ként 10 koronát, osztalékként 9,20 koronát kaptak. Az előző évben semmi osztalék nem volt, s egy munkaegység értéke mindössze 7,50 koronát tett ki. Nem részletezem az 1955-ös esztendő után elért eredmé­nyeket, de hogy jók voltak, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1967 április 29-én a me­zőgazdasági termelésben és az üj termelési formák bevezeté sében elért eredményekért szövet kezetünk Munkaérdem­rendet kapott. Ugyanebben az évben a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságának hatá­rozata alapján a Vičoma sző vetkezet felvette a Csehszlo­lozef Bielik a Forradalmi Hagyományok Házában (A szerző felvételei] 1979. V. 3. kezet anyagi támogatásával 1974. március 30-án, a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évforduló­ja és a szövetkezet megalaku­lása 25. évfordulója tisztele­tére, nyitották meg. Egy he­lyiségben régi lakószobát is berendeztek. A klátovi emberek keménysé­güket, munkabírásukat nyilván elődeiktől örökölték. Jozef Gaš­parík, az elnök, nyugtalan természetű ember. Habár a helybeli szövetkezet az elmúlt harminc év alatt a topoľčanyi járás legjobbjai közé küzdöt­te fel magát, gyakran mondo­gatja: „Ez még nem az, amit szeretnénk, nehezebb felada­tokkal is megbirkóztunk." És ha ezt ő mondja, akkor az egészen biztosan így is van. A közös ügyért mindig példa­mutatóan cselekedett. A szövet­vák—Szovjet Barátság Efsz ne­vet. Sikereinket továbbá a Ki­váló munkáért kitüntetés és több elismerő oklevél fémjelzi. A szövetkezet jelenleg 4543 hektáron gazdálkodik. A 688 dolgozó tavaly 65,6 millió ko­rona értékű mezőgazdasági terméket termelt. Az érdekes­ség kedvéért megemlítem, hogy 1955-ben a termelés értéke 1 millió 222 ezer koronát tett ki. A gabonatermelés szintje azóta elérte a hektáronkénti 50 métermázsát. Jó eredmé­nyeket érnek el a zöldségter­mesztésben is. 23 hektárnyi területen a múlt évben 4066 métermázsa zöldséget termel­tek, mintegy 400 métermázsá­val többet a tervezettnél. Je­lentős sikereket érnek el az állattenyésztésben is. 1978-ban egy tehéntől 3466 liter tejet teleiére tettek. Ebben arra köte­lezték magukat, hogy a bruttó termelési tervet 150 450 koro­nával túllépik, s 26 400 korona értékű terméket adnak el ter­ven felül. A kötelezettségvállalás a szocialista munkabrigádok kez­deményezésére született. Az ál­lattenyésztésben 25, a növény- termesztésben 9, a műszaki szolgáltatásokban 2 szocialis­ta munkabrigád dolgozik. Ép­pen ők kezeskednek azért, hogy a Klátová Nová Ves-i Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz tervfeladatait hiánytala­nul teljesíti, s hogy továbbra is az élenjárók közé fog tar­tozni, JOZEF SLUKA — Hogyan értékeli az elmúlt évtizedet, mit tesz munkahe­lyén, illetve lakóhelyén a jeladatok teljesítéséért? Szögei István, az Ipolysági (Sahy) városi Nemzeti Bi­zottság elnöke. — Az elmúlt évtizedben Ipolyság többet fejlődött, mint azelőtt egy fél évszázad alatt. Megépítettük a vízvezeték és a csatorna-hálózatot, valamint a szennyvíztisztító állomást Ezekre nagy szükség volt, mert az elmúlt tíz év alatt mintegy ezer új kukást adtunik át rendeltetéséneik. Átépítettük és kor­szerűsítettük az üzlethálózatot, új kereskedelmi létesítménye­ket építettünk. A közelmúltban átadott Blankyt-szállodában, melynek épületében élelmiszerüzlet is van, negyven vendéget tudunk elszállásolni. Gyermekintézményeink két óvodával és két bölcsődével gyarapodtak. Az új gimnáziumot az ősszel, a 22 tantermes alapiskolát pedig 1981-ben avatjuk fel. A szó­ban forgó idő alatt autókempinggel és pionírtáborral gazda­godtunk. A város lakosainak hathatós támogatása nélkül nem érhet­tünk volna el ilyen szép eredményeiket. Áldozatos munkájúik­ról tanúskodik, hogy 1969-ben kerületi elsőségükért a kor­mánytól elismerő oklevelet és 200 ezer korona pénzjutalmat kaptunk. Tavaly az SZSZK kormányától kaptunk oklevelet és 100 ezer korona jutalmat. A Z-akcióban építettük fel a sebé­szeti klinikát, a mozit stb. Tavaly hozzáfogtunk egy iskolai étterem építéséhez, s örömmel újságolhatom, hogy ősszol már a diákokat szolgálja. Segítséget nyújtunk az autószerviz építé­sében, és tovább szorgalmazzuk az épülő tornaterem mielőbbi befejezését. Állami beruházással az Otex nemzeti vállalat üzle­tet épít, s tatarozzuk az Ipoly-szállodát. Szükség is van erre, mivel városunkban évente több mint \ millió turista is meg­fordul. Egy ember egyedül nem sokat tehet a feladatok megvaló­sításáért. A nemzeti bizottságokon kollektív munka folyik. Az irányításba, a feladatok megvalósításába igyekszünk bevonni a lakosságot is. Az elmúlt tíz év alatt városunk lakosainak száma kétezerrel gyarapodott. Ez arra kötelez bennünket, hogy számukra megfelelő munkahelyet biztosítsunk. A közel­jövőben a Tlmačei Energetikai Gépgyár Ipolyságon létesít fióküzemet, amelyben 760 ember talál majd munkát. Számí- tunik a Piéta üzem bővítésével is. Ez azt jelenti, hogy 300— 500 új munkalehetőség nyílik asszonyaink számára Megkezd­jük a Taban lakótelep építését A következő megbízatási idő­szakban fedett műjégpályát és uszodát szeretnénk társadalmi munkában építeni. Mindez nem könnyű feladat, de ha kell, megvalósításáért készek vagyunk szabad időnket is feláldozni. —n/— SAJÁT FORRÁSAINKBÓL A szokosított sertéstenyésztésé a jövö Más régen nem foglalkoz­tunk annyit országos szinten a mezőgazdasággal, mint az idén. S ez természetes is. Hi­szen az életszínvonal állandó eme like dó sével növekszik a la­kosság élelmiszerfogyasztása is. Köztudott, hogy a húsfogyasz­tásban a világ legfejlettebb or­szágai közé tartozunik. Az egy főre eső húsfogyasztás jelenleg 87 kilogramm, és 1985-ig eléri a 90 kilogrammot. Ez meghatá­rozza a mezőgazdasági üzemek állattenyésztésének jövőjét is. A húsprogram távlati tervében fontos helyet kap a sertéste­nyésztés. Ez képezi majd a vá­góállatok termelésének 48 szá­zalékát. A CSKP XV. kongresz- szusa és Központi Bizottsága legutóbbi ülésének határozata kimondja: „Minden szempont­ból a legigényesebb feladat lesz az állati eredetű élelmi­szercikkek, elsősorban a hús és a hentesáru termelésének növelése, a kívánt összetétel­nek és minőségnek megfele­lően, saját forrásainkból. Külön kiemeljük, hogy saját forrá­sainkból.“ Tehát, ha sikeresen teljesíte­ni akarjuk a húsprogramot, ak­kor komplexen kell fejleszte- nümk a sertéstenyésztést is. Ma­gyarán, a mezőgazdasági üze­meknek fokozatosan rá kell térniük a szakosított sertéste­nyésztésre. A tapasztalatok mutatják, hogy a sertéstenyész­tésben is ez a termelési forma a leggazdaságosabb. A nagy­hizlaldákban a napi súlygya­rapodás meghaladja a 60 deka­grammot. S egy kilogramm hús előállításához csak 3,5 kilo­gramm takarmányt használnak fel. Persze, a nagyhizlaldák felépítése nem megy máról- holnapra, ez rendkívüli anyagi befektetéseket igényel. Ezért továbbra is a meglévő istálló­kat kell kihasználnunk, minél gazdaságosabban. E kérdésekről és a sertéste­nyésztés jelenéről, jövőjéről be­szélgettem Korcsmáros István­nal, a leleszi Május 1 földmü- vessziivetkezst főállattenyésztő­jével. Kérdésemre, hogy miért csak az idén tértek át a szako­sított sertéstenyésztésre, kissé lehangoló hangon mondta: — Sajnos, szövetkezetünkben eddig nem voltak meg az anya­gi feltételek a belterjesebb állattenyésztés fejlesztésére. Ezt csak aztutóbbi két év gaz­dasági eredményei tették lehe­tődé. így az idén már megkezd­hettük mi is a szarvasmarha és a sertéstenyésztés szakosí­tását. A kedvezőbb anyagi fel­tételeken kívül könnyíti dolgun­kat, hogy e téren sem állunk tapasztalatok nélkül. Megnéz­tünk számos korszerű tehén- és sertésistállót is, így a saját és az ott szerzett tapasztala­tokat eredményesen kamatoz­tatjuk. — A szakosított sertéste­nyésztés kialakításában a kor­szerűséget elsősorban a gazda­ságosság határozza meg. — Igen, ez nálunk is alap­vető kérdés. Tehát a korszerű sertésistállók építésével párhu­zamosan átcsoportosítjuk a ser­tésállományunkat is. Az állatte­nyésztés korszerűsítésére 23 millió koronát terveztümk, eb­ből az idén 5 millió koronát használunk fel. A sertésállo­mányunk jelenleg 3470, ebből 263 az anyakoca. — fis a malacelválasztás? — Tavaly egy anyakocától 18 malacot választottunk el. Az idén 19-et szeretnénk felnevel­ni. Arra törekszünk, hogy a jó minőségű húsmalacok száma állandóan növekedjen. A mala­cok napi súlygyarapodása je­lenleg 23 dekagramm, ami a mi körülményeink között jó­nak mondhatók. A malacot 56 napos korában választjuk el. A nagyobb gond ezután jön. Az elválasztott malac és süldő ne­velésének időszaka a legkénye­sebb munkát követeli. Aki a sertéstenyésztésben járatos, az tanúsíthatja, hogy a magára maradt malacok mennyire ér­zékenyek mindenre, főleg a környezetváltozásra. Tehát eb­ben az időszakban nagyon kell vigyázni, mert ekkor a legna­gyobb a malacelhullás. — Mi okozza ezt leginkább? — Elsősorban légzőszervi és az emésztőszervi megbetegedé­sek. Ezért szükséges a magas műszaki biztonságú, állandóan azonos hőmérsékletet adó is­tállók építése, ahol minden biológiai igény biztosított a to­vábbi növekedéshez és később a hizlaláshoz. — Milyen jelenleg a malac­elhullás? — A régebbi istállókban 5— 7 százalékos. — Magas ez? — Ha azt veszem alapul, hogy ilyen körülmények kö­zött az elhullás elérheti a 15 százalékot, sőt többet is, ak­kor azt kell mondanom, hogy ez a szám aránylag reális. Az idén a malacelhullás arányát 4 százalékra szeretnénk csök­kenteni. — Hogyan? — Amíg az új, korszerű Is­tállók felépülnek, a régiekben kell olyan feltételeket teremte­nünk, amelyek a legmegfelelőb­bek a vemhes tenyészkocák, a tenyészkocasüldők és a hizla­lásra szánt süldők nevelésére. Ezt fűtéssel, szellőztetéssel, gondos almozással és a kifutóik használatával kívánjuk megol­dani. — És IeJhet-e így a termelési költségeket csökkenteni? — Tapasztalataink bizonyít­ják, hogy a „ridegebb“ termé­szetszerű tartásban is lehet ki­fizetőén malacot, süldőt nevel­ni. Nálunk a sertéstenyésztés még ilyen körülmények között is nyereséges. Egy kilogramm sertéshús előállítása 10 korona 60 fillérbe kerül. Egy mázsa súlygyarapodáshoz 107 kilo­gramm takarmányt használunk fel, ez 17 kilogrammal keve­sebb a tervezettnél. A hízóser­tések napi súlygyarapodása 50 dekagramm. — A malac- és a süldőneve­lés tehát a jelen körülmények között fokozott igényeket tá­maszt a szövetkezettel szem­ben? — Nekünk ahhoz, hogy a sertéstenyésztés nyereséges le­gyen, minden olyan igényt ki kell elégíteni, ami elsősorban az újszülötteiknek, a szopós ma­lacoknak, valamint a szoptató kocáknak szükséges. De ugyan­akkor az olcsóság jelszavát is szem előtt kell tartanunk. S csak olyan mértékig emelhet­jük az állóeszköz-ráfordítást, hogy a takarmányozás és a gondozás ne Igényeljen na­gyobb mérvű emberi munkát. — Tehát e gendolatkörben megfogalmazottak alapján a gazdaságos sertéstartási tech­nológia, a szakosítás, sz uj is­tállók építése valóban kurköve- telmény. — Erre ösztönöznek bennün­ket is a párt idevonatkozó ha­tározatai és a korszerű terme­lési követelmények. A korsze­rűbb és az olcsóbb termelési feltételek megteremtése, illetve a termelési színvonal emelése a legfontosabb feladatunk. De ugyanolyan fontos az ember­séges munkakörnyezet kialakí­Iá ‘irí TÖRÖK ELEMÉR

Next

/
Oldalképek
Tartalom