Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-12 / 87. szám, csütörtök

A CSKP HARCA A LENINI ALAPELVEKÉRT (Folytatás az 1. oldalról) tését, ha tevékenysége a mar­xizmus—leninizmus és a prole­tár internacionalizmus elvein alapul, ha szoros kapcsolatot tart fenn a néppel és ha szi­lárd, összetartó és határozott vezetősége van. Tíz évvel ezelőtt érte el te­tőfokét a párt marxista—leni­nista erőinek küzdelme a jobb­oldallal. Azzal, hogy Gustáv Húsaik elvtársat megválasztot­ták a CSKP KB első ti tikárának, megkezdődött az új pártvezető­ség kialakulása, ez a vezetőség azióta sikeresen irányítja Cseh­szlovákia Kommunista Pártjá­nak munkáját. Gustáv Husák elvtárs személyében a párt élé­re kiváló forradalmár, a CSKP és a nemzetközi forradalmi mozgalom kiváló személyisége, tapasztalt politikus és állam­férfi került. Gustáv Husák elv­társ egész életével és munká­jával, a munkásosztály, a dol­gozó nép és a szocializmus ér­dekeinek védelmével, a nem­zeti felszabadító harcban és a Februári Győzelemben szerzett jelentős érdemeivel, a Szovjet­unió iránti forró kapcsolatá­val, a szocialista közösség egy­ségének megszilárdításához, va­lamint a békéért és a haladá­sért vívott harchoz való hoz­zájárulásával joggal lett szert nagy tekintélyre a pártban, né­pünk előtt, valamint az egész nemzetközi kommunista és n m n ká smozga lom ba n. Zdenék Snítil elvtárs a továb­biakban hangsúlyozta, hogy pártunk rövid idő alatt kive­zette társadalmunkat a válság ból és megkezdődhetett a fej­lett szocialista társadalom épí­tése. A kommunista párt az el­múlt évtizedben nagy figyelmet szentelt a népgazdaság fejlesz­tésének, az életszínvonal sziin telen emelésének, valamint az ember és az egész társadalom sokoldalú fejlesztéséneik. Foko­zódott a munkásosztály politi­kai és eszmei fejlettsége, emel­kedett műveltségi és ikulturáiis színvonala, szilárdult vezető szerepe a társadalomiján. Az idő múltával is — folytatta Snítil elvtárs — nagyra kell értékelnünk azt az internacio­nalista testvéri segítséget, ame­lyet I960 augusztusában a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország nyújtott pártunk­nak, országunknak és népünk­nek. Ezzel összefüggésben Snítil elvtárs leszögezte, hogy a párt vezetőségének lenini magatar­tása lehetővé tette a társada­lom alkotó erőinek mozgósítá­sát. Az elmúlt tíz esztendő ta­pasztalatai minden kommunis­ta, minden ember számára a tanulságok jelentős forrásai. A beszámoló után mindhá­rom pártintézmény tudományos tanácsának tagjai részletesen kifejtették felszólalásaikban a főbeszámoló egyes gondolatait és tételeit. Pártunk és az egész társada­lom megemlékezik a CSKP KB 1969. évi áprilisi és májusi tör­ténelmi jelentőségű plenáris üléséről. Az évforduló alkal­mából az SZLKP KB propagan­da- és agitációs osztálya teg­nap Bratislavában aktívaérte- ikezletet rendezett a KB, a ke­rületi pártbizottságok, a járási pártbizottságok és Bratislava városkerületi pártbizottságai pártelőadói számára. Az aiktívaértekezleten kát be­számoló hangzott el. Az elsőt Vladimír Trvala, az SZLKP KB osztályvezetője tartotta A CSKP harca a lenini aiapelvek és normáik felújításáért a pártépí­tésben, a párt életében és tevé­kenységében címmel, a másikat pedig Viliant PJevza, az SZLKP KB Marxizmus—Leninizmus In­tézetének igazgatója A fejlett szocialista társadalom építése a CSSZSZK-ban címmel. A beszá­molókat Jaroslav Klfcnek és Ján Machy hóknak, az SZLKP KB előadóinak korreferátuma, majd vita követte. F. I. IGÉNYESEBB IRÁNYÍTÁSSAL (Folytatás az 1. oldalról) országokba irányuló export fel­adatait; javítani kell a viszonyt a kiviteli és a nagykereske­delmi árak között, s ezzel együtt azokat a feltételeket is meg kell teremteni, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az anyagok, nyersanyagok és gépek behozatalához. Alojz Kusalík elvtárs azt is kiemelte beszámolójában, hogy biztosítani kell a Szovjetunió­ba és a többi szocialista ország­ba irányuló kivitel feladatainak teljesítését; a fűtőanyag és az energiafogyasztás területén be kell tartani a tervekben elő­írt fogyasztási minimumot; ha­tékonyan kell felhasználni a beruházási keretet, továbbá tel­jesíteni kell a Cseh Iparügyi Minisztérium reszortjának part­nerágazatait és hazánk más népgazdasági ágazatai — kü­lönösen a mezőgazdaság és az építőipar — számára tervezett szállítások feladatait is, a jö­vő évi tervjavaslatokat pedig az erőforrások és a szükségle­tek lebontott irányelveivel összhangban kell kidolgozni. A vegy- és közszükségleti ipar munkásainak, művezetőinek, technológusainak, mérnökeinek és irányító dolgozóinak mun­káját Jozef Lenárt elvtárs ér­tékelte felszólalásában, s amint mondta, nagyban hozzájárultak az elmúlt időszak igényes fel­adatainak teljesítéséhez. Jozef Lenárt elvtárs beható­an foglalkozott az irányítás tö­kéletesítésével és elmélyítésé­vel is; a szakosítás és a ko­operáció kérdéseivel, s a Szov­jetunióval való további együtt­működéssel. Hangsúlyozta, hogy nagyobb kezdeményezésre van szükség azon javaslatok megva­lósítása terén, amelyek nagy­mértékben előmozdítják a XV. pártkongresszus határozatainak teljesítését. (G. Szabó) IDEOLÓGIAI ÉRTEKEZLET (ČSTK) — Ideológiai érte­kezletet rendezett tegnap Bra­tislavában a Szlovák Televízió üzemi pártbizottsága „Az ideo­lógiai munka elmélyítésével a tévéműsorok magasabb színvo­naláért“ címmel. Jelen volt Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára. Beszédében azok­kal az időszerű feladatokkal foglalkozott, amelyek a tömeg- tájékoztató és propagandaesz­közökre hárulnak a fejlett szo­cialista társadalom építésével, a párt által kitűzött feladatok teljesítésével kapcsolatban. Csehszlovák—iráni kapcsolatok (ftSTK) — Khomeini ajatollah, az iráni forradalom vezetője teg­nap Komban fogadta Vladimír Po- iáčekot, Csehszlovákia iráni nagy­követét, aki tolmácsolta a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnökének, kormányának és népé­nek baráti üdvözletét, s átadta Gustáv Husák csehszlovák köztár­sasági elnök üzenetét, amelyet az Iráni Iszlám Köztársaság ki­kiáltása alkalmából küldött. A csehszlovák nagykövet kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a csehszlovák—iráni kapcsolatok sikeresen fognak fejlődni. Khomeini ajatollah válaszbeszé­dében köszönetét mondott az üd­vözletért és hangsúlyozta, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság jó kapcsolatokat kiván fenntartani Csehszlovákiával. Meghalt Várkonyi Zoltán Hosszú, súlyos betegség után 67. életévében elhunyt Várko­nyi Zoltán kétszeres Kossuth- díjas kiváló művész, a Színház- és Filmművészeti Főiskola rek­tora, a Vígszínház igazgatója. Ahhoz a színészgárdához tar­tozott, amelynek tagjai egyszer­re kezdték pályájukat a har­mincas éveik közepén a Nemze­ti Színházban. Várkonyi tudta és vallotta, hogy a színház is politikai fórum lehet: az akko­ri Hamlet- és IV. Henrik-elő- adás úgy került be a színház- történetbe, mint a fasizmus el­leni szembenállás bátor kinyil­vánítása. A magyar dráma szín­padra segítéséért kevesen tet­tek annyit, mint ő. De éppúgy otthonos volt Csehov, Miller, Albee, Shakespeare vagy Molié- re világában. A csehszlovákiai magyarok elsősorban filmjei révén ismer­ték őt. Akár A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, akár az Eg­ri csillagok filmváltozatát em­líthetnénk, valamennyi gonddal és tiszta szándékkal készült azért, hogy a közönséget kö­zelebb vigye a művészet meg­értéséhez. CSEHSZLOVÁK—TUNÉZIAI TÁRGYALÁSOK ESZMECSERE A KÖZEL-KELETI PROBLÉMÁRÓL (ČSTK) — Időszerű nemzet­közi kérdésekről folytatott megheszéléseket a tárgyalások további fordulójában Bohuslav Chftoupek csehszlovák és Mu­hammad Fituri tunéziai kül­ügyminiszter. A megbeszélések folyamán a miniszterek megál­lapították, hogy a két ország álláspontjai több fontos nem­zetközi kérdésben azonosak, vagy igen közeliek. A két külügyminiszter ugyan­csak foglalkozott a Közel-Kelet problémájával. Megállapították, hogy a reális politikai rende­zést egyedül az összes érdekelt tél részvételével, köztük a pa­lesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének, a Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek részvételével megtartott tárgya lások biztosíthatják. A megbeszélések után Bo- huslav Chňoupek Kairuán és Monasztir meglátogatására in­dult, ahol megismerkedik a la­kosság munkájával és problé­máival, s találkozik a helyi po­litikai és gazdasági vezetőikkel. EGYIPTOM A NEMZETGYŰLÉS JÓVÁHAGYTA A KÜLÖNALKUT (ČSTK) — Az egyiptomi nem­zetgyűlés szerda este a várako­zásnak megfelelően jóváhagyta az egyiptomi—izraeli különal- kut és ennek minden kiegészí­tő mellékletét. A 360 képvise­lő közül csak 13 szavazott a ratifikálás ellen és 17 tartóz­kodott a szavazástól. Kairóban tegnap hivatalosan bejelentették, hogy Egyiptom a ratifikációs okmányok kicseré­lését április 22-re halasztotta. Az okmányokat Butrusz Ghali egyiptomi külügyi államminisz­ter és Mose Dajan izraeli kül­ügyminiszter cseréli ki a Sínai- félszigeten fekvő egyik ameri­kai radarállomáson. SZOVJET—BOLGÁR ŰRREPÜLÉS — A KÉT NÉP TESTVÉRI BARÁTSÁGÁNAK JELKÉPE (Folytatás az 1. oldalról) Bulgária nagy örömmel fo­gadta a szovjet—bolgár űrpá­ros repüléséről szóló hírt. Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, az Ál­lamtanács elnöke, aki hivatalos baráti látogatáson Kubában tar­tózkodik, táviratban fejezte ki jókívánságait Georgi Ivanov el­ső bolgár űrhajós családjának a Szojuz-33 sikeres Föld körüli pályára való bocsátása alkal­mából. A távirat hangsúlyozza az űr­repülés történelmi jelentőségét s rámutat, hogy ez Bulgária szocialista fejlődésének sikere, valamint a bolgár—szovjet test­véri barátság jelképe. Szófiai idő szerint 22 óra 05- kor a bolgár rádió megszakí­totta adását és közölte: a Moszkva melletti Csillagváros­ból Föld körüli pályára bocsá­tották a Szojuz-33 űrhajót fe­délzetén Georgi Ivanov bolgár állampolgárral. A Bolgár Tudományos Aka­démia elnöke a Csehszlovák Sajtóirada tudósítójának adott interjújában kijelentette: Ha valamely ország el tud készí­teni olyan berendezést, amely a Szojuz-33 fedélzetén van, és azzal űrhajósokat tud küldeni a világűrbe, ez azt jelenti, hogy jó tudósokkal és fejlett ipar­ral rendelkezik. Ilyen ország ma Bulgária, amely a világűrbe küldte állampolgárát. Ez a bol­gár tudomány és technika rend­kívüli sikere. Ez az űrrepülés azonban elképzelhetetlen lett volna a Szovjetunió segítsége nélkül, mondotta Balevszki akadémikus. A Szojuz 33 űrhajó űrrepülé­sét a lengyel tudósok is leN kesen fogadták. Georgi Ivanov bolgár Űrha­jós repülése az Inter kozmosz program megvalósításának újabb fejezete, mondotta Var­sóban Jan Rychlewski profesz- szor, a Lengyel Tudományos Akadémia világűrkutatási bi­zottságának elnöke. GEORGI IVANOV bolgár űr-- pilóta a kommunista párt tagja 1940 július 2-án született Lo- vecs városban, munkáscsalád­ban. Miután elvégezte a repü-> lőtisztképző főiskolát, a bolgár néphadseregben oktató lett. 1968-ban megkapta az „1. osz­tályú harci repülő“ címet. Ugyanezen év végén az egyik harci repülőegységhez került mint vadászpilóta. 1978 márciusától vett részi a moszkvai Jurij Gagarin ür- hajósképző központ munkájá­ban, és kitünően elsajátította az űrrepüléssel összefüggő lei­adatokat. NYIKOLAJ RUKAVISNVIKOVv a Szovjetunió kétszeres hőse, az SZKP tagja 1932 szeptem­ber 18-án született a szibériai Tomszkban, vasutascsaládban. 1957-ben Moszkvában fejezte be egyetemi tanulmányait, 1967 januárjában került az űrhajós­jelöltek közé. Első űrrepülését 1971 áprilisában hajtotta végre a Szojuz-10 űrhajó fedélzetén. 1974 decemberében ismét útnak indult a Szojuz-16 űrhajón. Fej délzeti mérnökként. A Szojuz—> Apolló program keretében részt vesz az űrhajó fedélzeti rend­szereinek ellenőrzésében. EREDMÉNYEINK TOVÁBBI SIKEREK ELÉRÉSÉRE ÖSZTÖNÖZNEK (Folytatás az 1. oldalról) Radzsha, az Iraki Általános Parasztszövetség alelnöke, Isz mail Hnsszain, az Általános Arab Parasztszövetség főtitká­rának helyettese, Chrisztosz Kurteralisz, a Ciprusi Paraszt­szövetség főtitkárának helyet­tese és José Metos, a Portu­gáliai Szövetkezeti Parasztszö vétség képviselője. A délelőtti tanácskozás to- vábbbi részét Ján Janovic, szlovák mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter vezette. A kongresszus résztvevői névé ben sok sikert kívánt a Szojuz 33 űrhajó nemzetközi legény­ségének Nyikolaj Rukavisnyi kovnak, a Szovjetunió kétsze­res hősének és Georgi Ivanov bolgár űrhajósnak. A kongresszus résztvevőit ezután Ahmed Kabalane, a Szíriái Arab Köztársaság me­zőgazdasági és föld re form ügyi minisztere köszöntötte. Ezután Josef Zelinka, a breclavi Béke­védők Efsz agronómusa a já­rás földmű vessző vet keze lei ben működő SZISZ alapszervezeteik munkáját ismertette. Jaroslav fti7.uk. a Trnovi Efsz elinöke beszámolt a Rychnov nad Knéžnoui járás mezőgazdasági dolgozóinak tapasztalatairól, Jirí Dóulha, a kravaŕei Május 9. Efsz elnöke hangsúlyozta: az efsz-ek és az állami gaz­dasagok egyesítése az opavai járásban is lehetővé tette a neliézgépek jobb kihasználását. Jén i.uksay mérnök, a Kame­nica nad Cirochou-i Csehszlo­vák—Szovjet Barátság Efsz dolgozója ismertette a humen- néi járásban, nehéz éghajlati viszonyok között gazdálkodó, 23 földművesszövetkezet terme­lési eredményeit. Josef Kroužil mérnök, az Úttörő Efsz elnöke a tábori járás növénytermelési feltételeivel foglalkozott. Vác­lav Trejbal, a rokycanyi járás­ban levő kladrubyi Béke Efsz elnöke hangsúlyozta, hogy a tervező intézeteket még érde­keltebbé kell tenni a mezőgaz­dasági objektumok olcsó típus­terveinek kidolgozásában. Ru­dolf Ma«ár, a Dolné Vesteni- ce-i Efsz elnöke ismertette « prievidzai járás földmű vessző­vé: ikszelt; inak hozzájárulását a választási programok teljesíté­séhez. Josef Beran mérnök, a Blsa- nyi Efsz elinüke a komlóterme- lés tapasztalataival foglalko­zott. Kiemelte, hogy Žatec vi­déke adja hazánk komlóterme­lésének 90 százalékát. Josef Doule mérnök, a Čkynäi Felvi­rágzás Efsz kooperációs köz­pontjának vezetője ismertette azokat az előnyöket, amelyek­kel a gépek felhasználása jár a kooperációs társulásokban. Ezzel a földinűvesszövetkeze- tek IX. országos kongresszusá­nak vitája lezárult. Jáin Janovic, szlovák mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter megállapította, hogy a vitában 63-an szólaltak fel, ebből 45 küldött és 18 külföldi vendég. Azokat a felszólaláso­kat, amelyek az idő rövidsége miatt nem hangozhattak el, a küldöttek átadták a kongresz- szus elnökségének. Jan Kouba, a jelölő bizott­ság elnöke jelentést tett a kongresszus lezajlásáról és megindokolta a kongresszus nyilatkozatának tervezetét. A jelölő bizottság áttanulmá­nyozta a kongresszust megelő­ző nyilvános vita kiértékelését, e vita során 60 ezer javaslatot nyújtottak be. Az észrevételek 78 százaléka kapcsolatban volt a föidművesszövetkezetek tevé­kenységével. A legtöbbre vá­laszt adtak a CSKP KB 13. ülé­sének határozatai. Fő beszá­molójában Ľubomír Štrongal, szövetségi miniszterelnök is számos kérdésre felhívta a fi­gyelmet. A kongresszus részt­vevői a nyilatkozatot egyhan­gúlag jóváhagyták. A Csehszlovákiai írók Szö­vetsége levélben köszöntötte a földműveszövetkezetek IX. országos kongresszusát. Hang­súlyozta, hogy a parasztság munkája számos művészt ösz­tönöz kiváló alkotások létre­hozására. A kongresszuson ezután Jo­sef Nágr szövetségi mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­ter mondott beszédet. Egyebeik között hangsúlyozta, hogy a ta­nácskozás bizonyította: a föld­művesszövetkezetek tagjai fe­lelősségteljesen viszonyulnak a mezőgazdaság feladatainak teljesítésié hez. Be b i zon yo sodo 11, hogy a mezőgazdaságban, te­le lős beosztásokban politikai­lag fejlett, szakmailag ráter­mett emberek dolgoznak, akik nemcsak a pozitívumokat, ha­nem a fogyatékosságokat, a problémákat is ismerik. A kongresszuson nyílt vita bon­takozott ki, a felszólalóik nem titkolták el sem a fogyatékos­ságokat, sem a problémákat. Ösztönző javaslatokat terjesz­tettek elő a mezőgazdasági ter­melés fejlesztése és a fogyaté­kosságok felszámolása céljából. Végezetül a miniszter köszö­netét mondott mindazoknak, akik értékes észrevételeikkel gazdagították a kongresszust megelőző nyilvános vitát. Ugyancsak köszönetét mon­dott a külföldi küldöttségeik­nek a kongresszuson való rész­vételükért. Külön köszönetét mondott a CSKP KB, a Szövet­ségi Kormány, a Szövetségi Gyűlés és a Csehszlovák Nem­zeti Front KB küldöttségénetk és személy szerint Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitká­rának, köztársaságunk elnöké­nek részvételükért az egységes földművesszövetkezeteik IX. koingresszusáin. 1979. IV. 12.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom