Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-24 / 96. szám, kedd
KÖZEL-KELETI HÍREK HOLNAP LEP ÉLETBE A KÜLÖNBÉKE Kuvait megszakítja kapcsolatait Egyiptommal (ČSTK) — Anvar Szadat egyiptomi elnök kormányrendeletet adott ki, amellyel végérvényesen megerősíti az egyiptomi—izraeli különszerződés és annak valamennyi kiegészítője ratifikálását, valamint ezeknek az egyiptomi parlament által való jóváhagyását. Ez azt jelenti, hogy Egyiptom már előkészített minden dokumentumot, amelyet április 25-én fog kicserélni Izraellel a Sinai-félszigeten, az egyik amerikai radarállomás mellett. A ratifikációs okmányok kicserélésével érvénybe lép az egyiptomi—izraeli különszerződés. Az Al Akhbar napilap tegnapi számában közölte, hogy Me- nahem Begin izraeli kormányfő vasárnap ismét használta a Jeruzsálemet Kairóval összekötő forró vonalat, és arról tájékoztatta Szadat elnököt, hogy elhalasztották Ezer Weizman hadügyminiszter egyiptomi látogatását. Weizman várhatóan csak májusban utazik Kairóba. Abdái Aziz Husszein kuvaiti államminiszter bejelentette, hogy a kuvaiti kormány tiltakozásul az egyiptomi—izraeli különszerződés ellen megszakítja diplomáciai és gazdasági kapcsolatait Egyiptommal. Az izraeli kormány szavazat- többséggel üjahb két település építését hagyta jóvá a Jordán nyugati partján. Az izraeli kormány döntése az első ilyen jellegű az Egyiptommal kötött különszerződés aláírása óta, és újabb bizonyítéka annak, hogyan értelmezi Tel Aviv a palesztinoknak nyújtandó „autonómiát“. Izraeli ágyúnaszádok tüzet nyitottak egy Bejrűttól mintegy 100 kilométerre fekvő északlibanoni palesztin menekülttáborra. Hírügynökségi jelentések szerint a tábor polgári lakosai közül hárman életüket vesztették, tíz személy pedig megsebesült. Dajan körúton Népszerűsíti az egyiptomi—izraeli megállapodást (ČSTK) — Mose Dajan izraeli külügyminiszter tegnap Zürichbe érkezett, hogy elnö- íköljön az Európában akkreditált izraeli nagyiköveteik konferenciáján. Dajan Zürichből 14 napos ázsiai ikörútra indul, ellátogat Nepálba, Burmába, Thaiföldre és Szingapúrba. Elutazása előtt adott sajtónyilatkozatában Dajan „sajnálattal“ közölte, hogy nem látogat el a Kínai Népköztársaságba. Kőrútjának „szokványos“ jellege lesz: Dajan mindenekelőtt igyekszik majd támogatást szerezni az egyiptomi—izraeli különszerződésnek. Krimibe illő jelenet, pedig „csak“ rendőri beavatkozásról van szó amerikai sztrájkolok ellen. Az elmúlt hetekben — amint azt mi is hírül adtuk — a gépkocsivezetők országos sztrájkba léptek, béremelést és munkafeltételeik megjavítását követelve. Például a New York-i tejüzemek tartályautó sofőrjeinek sztrájkja miatt nehézségek merültek fel mintegy tízmillió ember tejellátá- sában. Marshall munkaügyi mi- • niszter kilátásba helyezte, hogy amennyiben a közeljövőben nem sikerül rendezni a gépkocsivezetők és a munkaadóik között kipattant vitát, a kormány nem habozik, hanem alkalmazza a hírhedt Taft—Hartley törvényt, melynek értelmében 80 napon belül be kell fejezni a sztrájkot (ČSTK — felvétel) Strasbourgban a napokban egyedülálló megmozdulásra került sor, Tizennyolc ország 120 ellenállási és antifasiszta szervezetének képviselni vettek részt a náci háborús bűntettek elévülése ellen, a náci és fajgyűlölő propaganda betiltásáért, az SS bajtársi szövetségek feloszlatásáért rendezett tüntetésen. A megmozduláson több mint tízezer ember vett részt, köztük több szocialista ország antifasiszta szervezeteinek képviselői. A részvevők követelték, hogy a bonni kormány hozzon törvényt a háborús bűnök eléviilhe- tétlenségére vonatkozóan (ČSTK — felvétel) (CSTK) — Nemrégiben egy vezető kínai diplomata úgy tájékoztatta Norodom Sziltanuk kambodzsai herceget, hogy Peking egy újabb Vietnam elleni támadás lehetőségét latolgatja. Ezt az egyikori kambodzsai uralkodó a hongkongi Far Eastern Economic Review című hetilapnak adott nyilatkozatában árulta el. Elmondta: Kína szándékában áll, hogy az új kambodzsai kormány ellen aktivizálja azokat a harci csapatokat, amelyek egykor a CIA zsoldjában álltaik, s az ő kormánya ellen harcoltak. Ezek a szélsőségesen reakciós, Ameri- ka-barát csoportok Lón Nol re- zsimjéneik bukása után 1975- ben Thaiföldre menekültek. Szihanuk kijelentette, hogy Chan Nien-lung kínai külügyminiszter-helyettes, aki egyébként a Hanoiban folyó tárgyalásokon a pekingi küldöttséget Baráti segítség (ČSTK) — Csehszlovákia hanoi képviseleti hivatalainak dolgozói tegnap részt vettek abban az önkéntes műszakban, amelyet a ikínai agresszió által sújtott hat észak-vietnami tartomány gyermekei megsegítésére szerveztek. Ebben az akcióban részt vettek Bulgária, Kuba, Lengyelország, Magyar- ország, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió és Kambodzsa diplomáciai képviseletének dolgozói is. vezeti, nemiégen úgy tájékoz tatta őt, hogy Kínában megint Vietnam „újbóli megbüntetésének“ terveivel foglalkoznak, amire „előbb vagy utóbb sor kerül“. Szihanuk az említett interjúban megerősítette azokat az előzetes véleményeket, melyek szerint Kína úgy kezdte meg Vietnammal a tárgyalásokat, hogy egyáltalán nem állt szándékában megegyezni. Szihanuk elmondta, hogy Chan Nien-lung röviddel Hanoiba való elutazása előtt kereste őt fel. A kínai külügyminiszterhelyettes biztosította őt arról, hogy egyáltalán nem optimista, amd a tárgya Iá sóik eredményeit illeti, és semmilyen illúzóikat nem táplál a tárgyalások sikeres kimenetelével kapcsolatban. Szihanuk szerint Kína részvétele a tárgyalásokon csak taktikai manőver, így akar hatni a világközvéleményre. George Bush, az egyik amerikai republikánus-párti elnökjelölt kijelentette, hogy az Egyesült Államok előre tudott Kína Víetnam-ellenes agressziójáról. Az Associated Press sajtóügynökség hírei szerint a kínai támadás előkészítéséről Teng Hsziao-ping még ez év elején washingtoni látogatása alkalmával tájékoztatta Bush-t. Ö aztán — amint maga is mondotta — erről a beszélgetésről tájékoztatta az amerikai külügyminisztériumot. George Bush azelőtt a CIA igazgatója volt. K on? mentárunk Szadat egyiptomi elnök hatalomra jutása után „lelépett“ a nasszeri útról, egy másikon indult el, melyen Jeruzsálemet és Camp Dávidét érintette, eljutott a Fehér Ház gyepszőnyegére, ahol fényes garden party keretében aláírta az árulással egyenlő „békeszerződést“ Izraellel. Ezt a lépést követően végérvényesen átalakultak a k ö z e 1 -ke le t i ka t o n a i - p o 1 i t iika i erőviszonyok. Három évtizeden át ebben a térségben két erő állt egymással szemben: az arab államok és Izrael. Most Egyiptom — a különszerződést megkötve — nem csupán kilépett a közös arab frontból, hanem szövetséget kötött Izraellel és az Egyesült Államokkal, vagyis azokkal, akik eddig a másik oldalon álltak. Már a Camp David-i egyezmény megkötése után, a bagdadi csúcskonferencián bebizonyosodott, hogy az arab államok döntő többsége nem nyugszik bele ebbe a helyzetbe. A Szilárdsági Front tagjai, a radikálisok, a semlegesek és a konzervatívok egyetértettek abban, hogy a megbomlott erő- egyensúly helyreállítása érdekében mielőbb határozott és hatékony lépéseket kell tenni. Kiközösítették Egyiptomot, és gyakorlatilag minden kapcsolatot megszakítottak Kairóval. Csak Szudán. Mnrokkó és az Oimáni Szultánság tartott ki Szadat mellett. Mivel felszabadultak Izraelnek az egyiptomi fronton lekötött erői, várni lehetett, hogy aktivizálja a „keleti frontot“. Hiszen Izrael már az utóbbi három évben, az Egyiptommal folytatott tárgyalások idején Libanonból. Sajnos, nem valószínű, hogy erre rövidesen sor kerül. Dél-Libanon „függetlenségének“ kikiáltása még inkább elodázza ezt a tervet. Az egyiptomi—izraeli tárgyalások is bizonyították, hogy az Egyesült Államok kész bármit megtenni Izrael biztonságáért — értsd: Damaszkusz útja alkalmazta a katonai nyomás és fenyegetés taktikáját. Libanon megszállása közvetlen függvénye volt az egyiptomi— izraeli tárgyalásoknak. Az eszkaláció másik fő célja volt Szíria fenyegetése, mivel ez az ország lett a megváltozott erőviszonyok között Tel Aviv első számú ellensége. Ezért törvény- szerű, hogy a bagdadi csúcs Szíria sokoldalú megerősítését, támogatását határozta el. Erre a segítségre nagy szüksége van az országnak, annál is inkább, mivel nemcsak saját szuverenitását védi, hanem Libanon egységének és létének is védelmezője A Libanonban állomásozó 30 000 főnyi arabközi biztonsági erőket túlnyomórészt szíriai egységek képezik. Ezek fenntartása havi 70 millió dollár kiadást kényszerít Szíriára. Az ország vezetősége már csak ezért is szeretné mielőbb kivonni egységeit saját érdekeiért. A „függetlenné“ nyilvánított határmenti sáv Izrael biztonsági övezetének szerepét hivatott betölteni. A Libanonból indított palesztin gerillaakcióik veszélye is elhárulna, és Izraelnek lehetősége nyílna hátba támadni Szíriát. Ezeket a veszélyes terveket elhárítandó vállalja Szíria a libanoni áldozatot. A létrejött veszélyes helyzet arra kényszeríti az országot, hogy tovább fokozza védelmi erejét. 1977-ben 393 millió szíriai fontot fordítottak védelmi kiadásokra, míg az 1978-as évben ez az összeg már több mint a tízszeresére nőtt, elérte a 4 milliárd 323 millió fontot. Egyiptom árulása következtében még ezt az óriási összeget is kénytelen volt az ország megkétszerezni. Az 1979-es költségvetésben 8 milliárd fontot irányoztak ejő a védelmi erő fokozására.' Ezeket a terheket képtelen az ország egyedül viselni. Szövetségesekre van szüksége, akik magukra vállalják ennek a tehernek egy részét. Ezt nemcsak Szíria ismerte fel, hanem a különutasságot elítélő több arab ország, köztük Irak is. A hosszúra nyúlt ellenségeskedést feledve a szíriai— iraki szoros politikai, katonai és gazdasági együttműködés mellett döntöttek. Ez a felújított szövetség már meghozta első eredményeit: nagy szerepe van abban, hogy az egyiptomi—izraeli szerződés veszített életképességéből. Ugyanis a különbéke születése során Egyiptom és Izrael s gyámjuk, az Egyesült Államok számított a szíriai—iraki ellentét tartósságára. Ez az ellentét ugyanis jelentős mértékben gyengítette az arab országok közös frontját és a Szilárdsági Front tevékenységének hatékonyságát. Damaszkusz Egyiptom szaka- dársága után még inkább az arab—izraeli front első vonalában kénytelen harcolni. Felelősségteljes helyzetében szüksége van Irak és a különtár- gyalásokat elítélő arab államok szilárd hátországára és Jordánia határozott kiállására. Csak így lesz képes megfelelni annak a szerepnek, melyet a közel- keleti dráma új felvonásában kiosztottak neki. GÖRFÖL ZSU55SA Az „ismeretlenek” ismerősek: újfasiszták (ČSTKJ — Bécs belvárosa* ban, az egyik zsinagóga köze-! lében bomba robbant a hétfőd re virradó éjszakán. Bár a* osztrák rendőrség számára a tettesek „ismeretlenek“, a bécsieknek nincsenek kétségeik aziránt, hogy a jelentős anya-< gi károkat okozó akció elkö* velői osztrák újnáci szerveze-s tek, mint az „Új Jobboldali Ak-» ció“ (ANR) és a Nemzeti De-; mokrata Párt (NDP) hívei. A fasiszta harci csoportok' legújabb aktivitását két ténynyel hozzák összefüggésbe: a parlamentben képviselt három politikai párt fokozódó rivali-; zálásával, amelyek olykor de-s magóg módon küzdenek a sza-* vázátok megszerzéséért a má^ jus 6-'i parlamenti választások' előtt, és mindenekelőtt Hitler, Adolf születésének 90. évfor-* dulójával. Hitler szülővárosé-5 ban, az ausztriai Braunauban -- a belügyminisztériumnak a rend fenntartására vonatkozó minden ígérete ellenére — fa-» siszta csoportok provokációkat és verekedéseket szerveztek, amelyek során kilenc szélsőséges jobboldali garázdálkodóť ugyan őrizetbe vettek, de kihallgatásuk után újra szabadon bocsátották őket. Amint a bécsi lapok írják, a „Führer“ fiatal csodálói horog-* keresztekkel aggatták teli ma-^ gukat, és még „akcióba lépés“ előtt Braunauban a „hagyomá-* nyok szellemében“ nagy meny-’ nyiségű sört fogyasztottak Hit« ler képével „díszített“ korsók-' ból. Az osztrák újfasiszták már a múlt hét végén Bécsben is revansiszta tartalmú röpcédu-* Iákat terjesztettek, egyebek között a csehszlovák határ menti területekre is meghirdetve igényüket. Az osztrák közvélemény a hatóságoknak az újfasiszták provokációival szembeni maga-i tartását joggal tartja visszataszítónak. Hivatalos szervek ed-> dig nem voltak képesek hatékonyan fellépni. Az Osztrák Kommunista Pártnak számtalanszor megismételt azon követelésére sem reagáltak, hogy az osztrák államszerződésnek megfelelően egyszerűen tiltsák be az ANR és NDP típusú szervezeteket. (ČSTK) SORBAN HAVANNÁBAN ünnepi nagy-* gyűlésen emlékeztek meg a Kubai-Szovjet Baráti Társaság megalakulásának 10. évfordulójáról. A nagygyűlésen a résztvevőikikel ismertették Leonyid Brezsnyev üzenetét, melyet az évforduló alkalmából küldött. MALMIERCA kubai külügyminiszter kormányküldöttség élén európai kőrútjának első állomására, Bécsbe érkezett. A két ország kapcsolatainak történetében első ízben tesz látogatást kubai külügyminiszter Ausztriában. CHRISTOPH VAN DER KLAAW holland külügyminiszter hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett. BARCELONÁBAN és más katalán nagyvárosban több mint 200 000-en követelték a katalán terület teljes autonómiájának megoldását. Mint ismeretes, a spanyol kormány 1977 októberében részleges autonómiát adott a területnek. Thaiföldi választások Ellenzéki svfaeletn (ČSTK) — Előzetes eredmények szerint a vasárnapi thaiföldi parlamenti választásokon az ellenzéki Szociális Akció nevű párt győzött. A párt, melynek elnöke Kukrit Pramodzs volt miniszterelnök, a 300 képviselői mandátum közül legkevesebb 80-at szerzett meg A Demokrata Párt és a Thaiföldi Nemzeti Párt mindegyike legkevesebb 30 mandátumot szerzett az új képviselőházban. A választásokon részt vett 37 politikai párt közül azonban egyik sem tudta megszerezni az abszolút többséget. A kommunista párt nem indulhatott a választásokon. SZIHANUK LELEPLEZŐ NYILATKOZATA Kína egy újabb támadás lehetőségét latolgatja
