Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-19 / 92. szám, csütörtök

Eredményekben gazdag évtized

EGYETLEN NAP SEM VESZIK KARBA

A CSKP KB 13 ülésének ta- nácskozása,. majd ezt követően az SZLKP KB ülése ismét kihangsúlyozta a gabonatermelés fokozásának rendkívüli jelentőségét. A már korábban célul tűzött önellátás eléréséért a hektárhozam országos átlagának meg kell haladnia a 40 mázsát. Ez a követelmény még a kedvező feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak is újabb, nem kis feladatokat jelent.'

Mit tesznek a földművesek a központi bizottság erre vonatkozó határozatának teljesítéséért?

Az Ipolynyóki (Vinica ) Egységes Földművesszövetkezet- ben Bornstein Uszkár mérnök föagronómussal beszélgetve választ kaptam erre a kérdésre is. ý

— Szövetkezetünk határában ez idő tájt 1100 hektáron termesztünk gabonát — mondta. — Ebből 670 hektáros területet az ősszel vetettünk be. Nehéz talajú, agyagos földjeink vannak. Ezért az őszi bú- zavetést megelőzően ismét nagy gondot fordítottunk a megfelelő talajelőkészítésre. A vetőmag is idejében földbe került.

— Hogyan telelt át az őszi vetés?

— A kemény tél ellenére nem érte nagyobb kár a vetést. Az erős fagyok beálltáig kellően megerősödött a növényzet, Csupán az utolsónak bevetett 20 hektáros parcellán volt 250-nél kevesebb az egy négyzetméterre jutó egyed- szám. Ezenkívül ötven hektáron felülvetést kellett végezni. A károsodás legnagyobb részét a tavaszi olvadáskor lezúduló hóié okozta, ami helyenként elöntötte a földeket. Az utób bi években viszont a mostaninál erősebb, fejlettebb volt az őszi búza.

Az efsz traktorosai az elmúlt ősszel, a csúcsmunkák idején módot találtak arra is, hogy egy 130 hektáros parcellán

előkészítsék * magágyai a mostani cukorrépavetésre. Akkor nemcsak a talajelőkészí- lő gépekkel szorgoskodtak, hanem elszórták, hedolgozták a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyát is. Most nem kis előnyt jelent ez. Egyrészt meg marad a tél folyamán összegyűlt nedvesség, másrészt pedig jóval kevesebb gyúrással, taposással végezhetik a cukorrépa vetését is.

— Az Idén nálunk is későn kezdődött a tavasz. Március huszonkettedike előtt nem dolgozhattunk a földeken. Más éveikben addigra már szinte el is felejtettük az arpavetés gondjait.

— Mennyi és milyen munkát követel a szövetkezet dolgozóitól az idei tavasz?

— összesen több mint 660 hektáron kell a vetéshez előkészíteni a talajt. Az idei évre úgy terveztük, hogy 250 hektáron árpát, 50 hektáron zabot, 130 hektár cukorrépát, 33 hektár tavaszi takarmánykeveréket, 150 hektár kukoricát és 50 hektár silókukoricát fogunk termeszteni. Az ezzel járó munka viszont csak a legfontosabb tavaszi tennivalókat jelenti

A szövetkezetben gondos feltkészülés előzte meg a tavaszi rajtot. A műhelyekben idejében és jól kijavítottak minden erő es munkagépet, vetőmagot, műtrágyát kellő rneny- nyiségben és választékban vá sároltak. Jól tel készül tek

azonban a traktorosok és a növénytermesztő dolgozók is.

— A tavaszi árpa vetését öt munkanapra terveztük. Szövetkezetünknek 45 kerekes és öt lánctalpas traktora van. Munkagépeket sem kell máshonnan kölcsönöznünk. Dolgozni tudó, tapasztalt, |ó kollektívát alkotó embereink vannak a tavaszi munkavégzésre is Közülük a kommunista Hrasku Lasztit. Siket Jioxset. Súth Gábor, Bojtos István régen kiérdemelte a nviIvánom dicséreteket. yiszont a többiek is megtesznek minden tőlük telhetőt. Ha arról van szó, hogy szombaton, vagy vasárnap is dolgozni kell, náluk ez sohasem jelenthet problémát. Ha sürget az idő, akár éjjel-nappal megy a munka.

Ezúttal ismét sok többlet fáradságot követelt valameny- nyiüktől a szokásosnál később érkezett tavasz. A traktorosok, a vetőgépkezelők között viszont nem akadt olyan ember, aki jó időben vonakodott volna munkával tölteni a pihenőnapot is.

— Feltételeink között csak akkor várhatunk nagy hozamokat az árpaföldeken ha március végére ki is kel a mag. Ezért csak természetes, hogy senki sem tölti tétlenül a szombatot és a vasárnapot, ha éppen akkor lehet dolgozni a határban. Tavaly a Béka tó dűlőben 58 mázsás árpatermésünk volt hektáronként. Azonkívül, hogy a cukorrépa után a jól megművelt és kellően megtrágyázott talajba idejében elvetettük az árpát, nem is kellett ezért semmi különöset tenni. Viszont amikor késik a tavasz, amint erre most volt példa, minden kihasználatlan márciusi nap hektáronként legalább egy mázsával csökkenti « várható terméshozamot.

A szövetkezet szakemberei tavaszonként, de a máskori csúcsmunkák napjaiban is mindig úgy tervezik a munkát, hogy a legnagyobb traktorokat két műszakban tudják kihasználni. A többi erőgéppel pedig hosszabbított műszakban végzik a mezei tennivalókat. Február végén, március elején arról sem feledkeztek meg, hogy ót ember, mint tartalékos traktoros legyen készenlétben szükség esetére. Munkaszervezési módszereiket, tapasztalataikat érdemes követésre méltó példának tekinteni.

LALO KAROLY

Oj vállalat - nagy segítség

Összpontosítják o taponyog-gozdálkodást és növényvédelmet

1979.

IV. 19.

— Merre van a repülőtér? — Dunuszerdahely (Dunajská Streda) utcáin így érdeklődtünk az Agrokémiai Vállalat holléte felől, mert tudtuk, hogy ezt senki sem ismeri az eredeti nevén, egyszerűen repülőtérnek nevezik. S nem véletlenül. Ennek az a magyarázata, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdésével egy időben féllé szállnak udvarán a repülő gépek, amelyek műtrágyát, növényvédelmi szereket szórnak a járás egyik vagy másik; mezőgazdasági üzemének földjei re. •

Az aprócska repülőgépek csak kis részét képezik azok nak a gépeknek és felszereléseknek, amelyekkel az Agrokémiai Vállalat szolgálatait végzi. A pontosság kedvéért megjegyezzük, hogy a két gép nem is a vállalat tulajdonát képezi, hanem a Slovairtól kölcsönzik őket a tavaszi és őszi csúcsmunkák idejéra Egyébként jól kihasználják őket, mert a járás területén levő szántóföldeknek körülbelül az egyharmadán ezekkel végzik el a műtrágyázást és a növényvédelmi munkálatokat. Az Agrokémiai Vállalat ezenkívül még több ezer hektárnyi területen végez ugyanilyen munkát IFA gépkocsikra szerelt műtrágyaszórókkal, permetezőgéppel.

Az Agrokémiai Vállalat 1976. október 1-én létesült. Jelenlegi tevékenységéről és jövőbeni feladatairól Wiedelmann Károly igazgatóval beszélgettünk.

— Üj vállaJat vagyunk. S az a feladat vár ránk, hogy a jövőben levegyük a mezőgazda- sági üzemek válláról a műtrágya-kiszórás és a növényvédelmi szerek talajba juttatásának a gondját. Ehhez azonban még nincs meg a kellő anyagi-műszaki felszerelésünk. Több új épületre, számos gépre, gépi berendezésre van még szükségünk ahhoz, hogy ennek a feladatnak a jövőben hiánytalanul eleget tegyünk. Az épületeket folyamatosan felépítjük, a gépeket fokozatosan megvásároljuk, s ha mindez meglesz, megkezdhetjük kereskedelmi tevékenységünket is.

— Mivel fognak kereskedni? — ikérdeztiem Akissé meglepődve az igazgatót, mert arra egy pillanatig sem gondoltam, hogy ez is nélkülözhetetlen lesz jövőbeni tevéikenységükhöz.

— A későbbiek folyamán ugyanis nem az egységes föld művesszövetkezetek és állami gazdaságok fogják megvásárolni a műtrágyát és növényvédelmi szereket, hanem mi. S amikor már meglesz az összes fel- szerelesünk, nemcsak segítünk a vegyszerek talajba juttatásában, hanem — mint már említettem — teljes mértékben mi végezzük el ezt a sikeres növénytermesztés szempontjából nélkülözhetetlen feladatot. A műtrágyát és az elvégzett munkát azután természetesen „kiszámlázzuk" az illetékes mező- gazdasági üzemnek.

Addig is azonban, amíg a vállalat teljesen kiépül, a tápanyag-gazdálkodást és a növényvédelmet illetően hasznos tanácsadói szolgálattal állnak a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Négy körzeti növény- védelmi technikus, ugyanennyi tápanyag-gazdálkodási technikus végzi ezt a munkát. Egy- egy technikus feladata, hogy bizonyos időközönként valamennyi mezőgazdasági üzem minden egyes parcelláján talajelemző vizsgálatot végezzen. Továbbá kis területen vizsgálja meg az új vegyszerek hatékonyságát, mielőtt bevezetnék széles körű alkalmazásukat. Azonkívül végezzen szántóföldi kísérleteket, nagy adag tápanyag felhasználásával, s figyelje meg hatását a növény termőképességére. A technikus a vizsgálati és kísérleti eredmények alapján hasznos tanácsot adhat a mezőgazdasági üzemnek a tápanyag-gazdálkodást és növényvédelmet illetően. Más kérdés azonban, hogy ezt a tanácsot megfogadják-e,

vagy sem. Sajnos az is előfordul, hogy nem, s igy a. kelleténél kevesebb vagy több műtrágya és gyomirtószeír kerti! a talajba. Az is gyakran Előfordul, hogy kiszórásukkor nem veszik figyelembe a környezetvédelmi előírásokat, vegyszer kerül a folyókba stb.

Mindezek a fogyatékosságok megszűnnek, ha egy kézben összpontosul a tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem. Ennek az összpontosításnak — amely tulajdonképpen mái két évé megkezdődött a dunaszerdahe lyi járásban — további előnye az lesz, hogy ezt a munkát negyedannyi emberrel végzi majd az Agrokémiai Vállalat, mint amennyire jelenleg a mezőgazdasági üzemeknél a műtrágya kiszórásakor, növényápolásban szükség van. Mégpedig azért lesz szükség kevesebb élőmunkára, mert új, nagy teljesítményű gépekkel végzik majd.

KOVÁCS ELVIRA

— Hogyan értékeli az elmúlt évtizedet, és mit tesz munkahelyén, illetve lakóhelyén a feladatok teljesítéséért?

Szalay József, a vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák-Szovjet Barátsag Efsz üzemi pártszervezetének elnöke:

— Csak örömmel és büszkeséggel mondhatom, hogy nagy utat tettünk meg az elmúlt tíz év alatt. Olyan eredményeket mutathatunk fel. amelyekért nincs mit szégyenkeznünk. S mindazt, ami ma van, a korábbiaknál nehezebb külgazdasági feltételek között értük el. Úgy tapasztalom — községünk és szövetkezetünk fej* lődését is figyelve —, hogy az utóbbi évtizedünk fejlődése töretlen. Ebben az évtizedben épült például Vásárúton is a leglöbb családi ház, megötszöröződött a személygépkocsi-tulajdonosok száma. Persze, voltak és vannak gondjaink is. Nem tagadjuk, hogy nemegyszer állít bennünket is a szövetkezeten belül nehéz problémák elé az élet, de a nagyobb és a kisebb problémákat egyaránt mindig sikeresen oldjuk meg. Szövetkezetünk gazdasági fejlődését bizonyítja az is, hogy 1970-ben a tagság átlagos havi keresete 1989 korona volt, ma már 2879 korona. Akkor egy hektáron 38,96 mázsa búza termelt, lavaly már 62 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el.

Annak örülök a legjobban, hogy dolgozóink bíznak a pártban. S ez nem véletlen. Véleményem szerint ez annak tudható be leginkább, hogy pártunknak rövid időn belül sikerült kivezetnie az országot a gazdasági és politikai válságból. A nép látja és értékeli a párt erőfeszítését, amelyet a gondok és a nehézségek leküzdésére Irányít. Tíz év távlatából értékeli igazán, hogy honnét indultunk és hova értünk el. Szövetkezetünk tagsága eredményesen dolgozik továbbra is a XV. pártkongresszuson kitűzött célok eléréséért. Ez a program mutatja, hogy mi az, amit még tennünk kell. A cselekvés lehetőségeit felismerve végzi mindenki munkáját. Kulcskérdés ma nálunk is: megtartani az elért eredményeket, erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten keresni az utat és a legjobb, leggazdaságosabb munkamódszereket a továbblépéshez. A minőségi és hatékonysági tényezők előtérbe állításával fejleszteni gazdaságunkat, emelni a tagság életszínvonalát. Tudom, hogy ezt csak a korábbinál színvonalasabb irányítással, jobb, hatékonyabb munkával érhetjük el.

Én, mint pártelnök, a kommunisták mozgósításával, személyes példamutatásommal kívánom segíteni a szövetkezet és a hnb munkáját. Tudom:. céljainkat csak úgy érhetjük el, ha mi. kommunisták mindenben elől járu rnk.

—íe—

ORVOSOLHATÓ PANASZOK

A burgonyát már evtizedek óta nemcsak emberi étkezésre, takarmányozási célokra, de keményítő készítésére és szeszfőzésre is felhasználják. Termesztésekor az a mérvadó, hogy étkezésre, takarmányozásra vagy ipari célokra kívánjuk-e hasznosítani. Az sem titok, hogy termelésének sikere több tényezőtől függ. A döntő tényezők közé soroljuk: az éghajlatot, a talaj nemét, annak okszerű megművelését, vala- -mint trágyázását, a vetőgumók fajtáit, az ültetés módját, a fejlődő növény ápolásának mikéntjét, a betegségek elleni védekezést, s nem utolsósorban a burgonya téli elraktározását.

Mint látjuk, már maga a termesztés sem könnyű feladat! Azokban az efsz-ekben, állami gazdaságokban, ahol a fent felsorolt óvóintézkedéseknek eleget tettek, ott tudásuk, fáradtságuk gyümölcsét is élvezhették. Nemcsak a tervet teljesítették, de ami a fő, egészséges, jó minőségű burgonyával látták el a felvásárló üzemeket.

Sajnos, amint nemcsak a sajtóból, de a saját tapasztalatainkból is jól tudjuk, „egészséges burgonyát“ nem mindig vásárolhatunk. Gyakrabban előfordul, hogy a piacon, a burgonyát elárusító üzletekben dohos, rothadt, barna és „zöldfoltos“ burgonyát árusítanak. Az idevonatkozó panaszokról a sajtóból tudomást szerezhetünk, de a panaszok orvoslásáról már kevés hírt olvashatunk. Hiba ez, mert a hasonló fogyatékosságokat orvosolni

A Zemianské Kostoľanyi Csehszlovák—Szovjet Barátság Állami Gazdaság tojástermelő részlege rendszeresen túlteljesíti tojáseladási tervét (Felvétel: archív)

kell. Világos, hogy tudományosan megalapozott állásfoglalás segítségével az ilyen panaszok is orvosolhatók. Igaz, hogy már vége a télnek, s a burgonya raktározásával kapcsolatos mondanivalóm most nem a legidőszerűbb, de a jövőre nézve talán hasznosnak mutatkozik feleleveníteni néhány ezzel kapcsolatos tudnivalót.

Felmerül a kérdés, mit kell tudni ahhoz, hogy a burgonya téli elraktározása alkalmával beálló károsodásoknak idejében elejét vegyük?

A burgonyában a keményítő az az értékes anyag, amelynek mennyisége és minősége a termesztett fajták és termesztési viszonyok között változik. Tudjuk, hogy a gumókban és a gyökerekben sok a víz. Emiatt könnyen is romlanak. Ezért a téli raktározás folyamán romlás nélküli kezelésükre különös gondot kell fordítani! Már beraktározás előtt szükséges figyelni arra, hogy gyökerei vagy gumói felülete ne legyen nedves. A raktározás folyamán ügyeljünk arra, hogy sem víz, sem pára formájában ne kapjon nedvességet a burgonya. A helyiségben a levegő hőmérsékletének nem szabad lesüllyednie a fagypont alá, viszont ne legyen 1—5 fok fölött.

Magasabb hőmérsékleten ki csírázik és tönkremegy. Fagyponton alul pedig a megfagyás veszélyével kell számolnunk. Ezek a tények az okozói a legtöbb esetben, hogy az üzletekben nem vásárolhatunk megfelelő burgonyát. Mert mit vár el a fogyasztó a megvásárolt burgonyától? Azt, hogy a gumók húsának jó íze legyen. A túlságosan lisztes, vagy sok- keményítőt tartalmazó gumók íze fojtós és elkészítése drágább is, mert több zsírt és vajat igényel, mint a kevésbé iisztes, de szilárd húsú, a főzésnél szét nem eső burgonya. Ilyenek a nem teljesen érett állapotban betakarított korai és nem lisztes, sárgahasú burgonyák.

A főzés után sajtszerűen vágható, sárgahasú burgonyákat már a múltban is jobban kedvelték, mint a főzés után széteső húsú lisztes növényt.

Befejezésül. A burgonya jó ízét főként keményítőtartalma dönti el. Ha ezt veszendőre hagyjuk, ne csodálkozzunk az évről évre elhangzó jogos, de figyelmen kívül hagyott reklamációkon.

KMOSKÓ LÁSZLÓ agrármérnök