Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-18 / 91. szám, szerda

Sikeres munka Szocialista oktatásügyünk új fejlődési szakasza első éveinek tapasztalatai • írta: Karéi Čepička, a Cseh Szocialista Köztársaság oktatási miniszterének helyettese és Marta Vlačihová, a Szlovák Szocialista Köztársaság oktatási miniszterének helyettese Eredményekben gazdag évtized Szocialista oktatásügyünk fejlesztésében jelentős sikere­ket értünk el. Iskoláink nép­gazdaságunk szükségleteinek megfelelően több százezer szakmunkást, érettségivel és egyetemi diplomával rendelke­ző szakembert neveltek föl, akik társadalmi életmik min­den területén eredményes mun­kát végeznek. Szocialista tár­sadalmunk dinamikus fejlődése megköveteli a még hatéko­nyabb, korszerűbb oktató­nevelő munkát, hogy iskoláink a korábbi évekhez képest egy­re jobban készítsék föl az ifjú nemzedéket. Csak a tudomá­nyosan, műszakilag és politi­kailag megfelelően képzett szakemberek rendszeres neve­lésével teremthetünk kellő fel­tételeket fejlett szocialista tár­sadalmunk további egyenletes fejlődéséhez, a kezdeményező­készség és az újftómozgalom, valamint a társadalmi aktivitás további kibontakoztatásához, s nem utolsósorban a minőségi munka és a gazdaságosság to­vábbi térhódításához. Éppen ezért hangsúlyozták a CSKP XIV. és XV. kongresszu­sán, hogy iskoláinknak pótol­hatatlan szerepük van a fiatal szakmunkások nevelésében népgazdaságunk számára. Az említett kongresszusokon elfo­gadott dokumentumok, vala­mint a CSKP KB ülései számos ösztönzéssel és javaslattal szol­gáltak az oktató-nevelő munka színvonalának állandó emelé­séhez, az osztályon és iskolán kívüli nevelés hatékonyságá- , nak növeléséhez, ifjúságunk kommunista nevelésének elmé­lyítéséhez, a fiatal nemzedék tudatának, magatartásának és meggyőződésének formálásá­hoz. A nevelés és az oktatás te­rülete számára a legfontosabb pártdokumentum a CSKP KB Elnökségének 1976. június 4-i határozata a csehszlovákiai ok­tató-nevelő rendszer tovább­fejlesztéséről. Már két és fél éve munkál­kodunk szocialista oktatás­ügyünk e rendkívül fontos fej­lődési szakasza céljainak meg­valósításán. Értékeljük hát ed­digi eredményeinket. Az iskolaköt&les kor előtti nevelésben a legnagyobb fi­gyelmet a bölcsődék és óvo­dák számának növelésére, va­lamint pedagógiai funkciójuk elmélyítésére fordítottuk. A nemzeti bizottságok, a központi szervek, valamint néhány üzem és szövetkezet céltudatos és nagy erőfeszítéseinek eredmé­nyeképpen 1977 október vé­géig hazánkban az Illetékes korosztályok 70 százalékát si­került elhelyezni az óvodák­ban, s így nem egészen három esztendő alatt teljesí tét tiik azt a feladatot, amelyet számunk­ra a CSKP XV. kongresszusa szabott meg a hatodik ötéves tervidőszak végéig. 1978. szep­tember elsejétől a bölcsődék­ben és az óvodákban új nevelé­si tervek alapján dolgoznak, amelyeknek az a célja, hogy a gyermek még harmonikusabban fejlődjék, és kellőképpen felké­szítve kerüljön az Iskolába. Óvodai hálózatunk fejlődése nem egyenletes. Elsősorban a nagyvárosokban, valamint az ipari központokban kevés az óvoda az országos átlaghoz vi­szonyítva. Ezeken a helyeken jelenleg több mint 80 ezer dol­gozó anya gyermekének óvodai kérelme nincs elintézve. Ezért Is szükségesnek tartjuk az üzemi és a szövetkezeti óvodák számának gyorsabb növelését, hogy 1985-re az arányuk az eddigi 12 százalékról legalább 17-re emelkedjék. Ebben a tanévijén az alapis­kolák harmadik osztályában is az új oktató-nevelő elvek és tantervek szerint végezzük munkánkat. Két és fél eszten­dő tapasztalata azt igazolja, hogy az alapiskolák első há­rom osztályában a gyermekek korának megfelelően választót- tűk meg az egyes tantárgyakat, terjedelmüket és tartalmukat. Az új tankönyvek és az okta­tási segédeszközök jelentős mértékben hozzájárulnak az oklató-nevelő munka aktív for­máinak térhódításához, a tanu­lók logikus gondolkodásának fejlesztéséhez, önálló és alko­tó munkájuk elmélyítéséhez. Ezt igazolták az anyanyelvből és a matematikából végzett felmérések, amelyekre hazánk­ban 330 iskola első és máso­dik osztályaiban került sor. Annak ellenére, hogy az új koncepció éppen most, a beve­zetés éveiben jelentős mérték­ben növeli a tanítók munkájá­val kapcsolatos igényeket, el­mondhatjuk: a tanulók ered­ményei egyértelműen a peda­gógusok munkáját dicsérik. Az említett új koncepciókat teljes mértékben megvalósítjuk a nemzetiségi iskolákban is. A legnagyobb változásokra a szakmunkásképzésben kerül sor. Az oktató-nevelő rendsze­rünk továbbfejlesztését megha­tároz.) pártdokumentum elvei­vel összhangban — amely szé­les látókörű, sokoldalúan kép­zett fiatalok nevelését tűzi ki célul — a szakmák számát a felére csökkentettük. Az újon­nan meghatározott szakmákat társadalmunk jelenlegi és táv­lati igényel szerint állítottuk össze. Igényesebb, korszerűbb és társadalmunk igényeihez jobban kötődő szakmunkáskép­zésünk szavatolja, hogy olyan munkásokat nevelünk majd, akik minden szempontból meg­felelnek a tudományos-techni­kai forradalom egyre növekvő követelményeinek. 1978. szep­tember elsején hazánkban 385 új típusú szaktanintézet kezdte meg működését, ahol a tanulók teljes középiskolai végzettséget szereznek. Szakmunkásképzé­sünk további feladata, hogy az óratervekben és a tan tervekben Is jelentős változások történ­jenek. 1984-ig továbbá mintegy 1000 új tankönyv jelenik- meg, amelyet több mint 600 szerzői munkaközösség ír és készít elő. Az utóbbi időben az alapis­kolákban jelentős mértékben megnőtt az érdeklődés a szak- középiskolák és a szaktaninté­zetek iránt. A problémát az okozza, hogy a pályaválasztás még mindig nem felel meg teljes egészében társadalmunk igényeinek. Sok erőfeszítés el­lenére még mindig kevesen je­lentkeznek például öntőmun­kásnak, kohásznak, bányász­nak, ácsnak, vegyésztechnikus­nak, szövőmunkásnak. A ötfő- ben még többet kell tennünk a helyes pályaválasztás, vala­mint egyéb igényes terveink megvalósítása érdekében. Mun­kánk fontosságát és nagyságát igazolja, hngy a következő öt­éves tervben mintegy 100 ezer új szakmunkás erősíti majd munkásosztályunk sorait. Jelen lős változásokra kerül sor a gimnáziumokban is. Itt fokozatosan elmélyítik az ok­tatás politechnikai jellegét, és növelik a természettudományi irányzatú osztályok számát a humán orientáltsággal szem­ben. így növekszik azoknak a tanulóknak a száma, akik egy­re alaposabb — elméleti és gyakorlati vonatkozásban egy­aránt — ismereteket szereznek matematikából és más termé­szettudományi tantárgyakból. Az átalakulás egyik fontos vo­nása az is, hogy növekszik a szakosodáshoz szükséges gya­korlati tantárgyak száma, s en­nek eredményeképpen a tanu­lók már a gimnáziumi évek so­rán kellő alapokat, gyakorlati tudást szereznek bizonyos fog­lalkozásokhoz. A gimnáziumok oktató-nevelő munkája korszerűsítésének, jel­legük megváltozásának eredmé­nyeképpen növekedett a műsza­ki, a mezőgazdasági, valamint a közgazdasági irányzatú főis­kolákra jeléntkező tanulók száma. A kísérleti gimnáziu­mokban végzett tanulók jól helytállnak a különböző mun­kahelyeken is. Ezért fontos, hogy a többi gimnázium is fo­kozatosan az új koncepció alapján végezze oktató-neveló munkáját. Ezért tovább kell ja­vítani az oktatásügy, valamint a munkaügyi tárca, továbbá, az iskolák és az üzemek közötti kapcsolatot. Nyílván ösztönző­leg hat majd kormányelnöksé­günk 1978. február 2-i határo­zata is, amely feladatul adja a tárcáknak és a kerületi nem­zeti bizottságoknak, hogy nyújtsanak segítséget az isko­láknak politechnikai jellegük kidomborításában, a gyakorlati tantárgyak oktatásában, vala­mint a tanulók termelési gya­korlatának megszervezésében. A szaktanintézetekben jelen­leg értékelik annak a három fő szakmának az új elvek sze­rinti tanítását, amelyek nép­gazdaságunk legfontosabb ága­zatait képviselik {gépészeti technológia, vegyészeti techno­lógia, magasépítészet, növény- termesztés, állattenyésztés, ál­talános közgazdaságtan). ­Állandóan növekszik azoknak' a tanulóknak a száma, akik az alapiskola 8. osztályának el­végzése után folytatják közép­iskolai tanulmányaikat. Azok a tanulók, akik először jelentkez­tek a nyolcadikból középisko­lába, már érettségiztek. Sike­res tanulmányaik egyik bizo­nyítéka, hogy 87 százalékuk egyetemre, főiskolára jelentke­zett. Jelenleg azon munkálko­dunk, hogy a következő tanév­ben már minden szaktanintézet fölvehessen nyolcadikosokat. Tavaly, amikor harminc esz­tendő telt el az egységes isko­lákról szóló törvény elfogadása óta, a törvényhozó testületek megteremtették a feltételeket a csehszlovákiai oktató-nevelő rendszer politikai, pedagógiai és szakmai elveinek, céljainak megvalósulásához. Azoknak a tanulóknak a számára, akik 1976. szeptember elsején voltak elsősök, már kötelező a tíz osztály elvégzése. Mindkét szo­cialista szövetségi köztársaság nemzeti tanácsa fontos törvé­nyeket hagyott jóvá az iskola állami irányításáról és igazga­tásáról. A csehszlovák oktató-nevelő rendszer továbbfejlesztésének feltételeit iskolarendszerünk eddigi tapasztalatainak elem­zésével dolgoztuk ki, szem előtt tartva szocialista társadalmunk tudományos-műszaki fejlődését és azokat a legújabb pedagó­giai és tudományos ismerete­ket is, amelyek megszerzésé­ben a szocialista országokra, főleg a Szovjetunióra támasz­kodtunk. Mindazt, amit az ok­tatás korszerűsítésével kapcso­latos megvalósítási program alapján bevezetünk, hosszú évek tapasztalatai után tesz- sztik. A diákokhoz kerülő új tankönyveket 600—800 pedagó­gus bírálta, s alkalmazta a gyakorlatban. Tudatosítjuk, hogy az új tantervek és peda­gógiai dokumentumok a sok kiválóan felkészült tanító nél­kül nem biztosítják a sikert és eredményességet. Ezért a pe­dagógusképzésnek is különös figyelmet szentelünk. Minden gyümölcsöző változás — amely a fiatal nemzedéket jobban készíti föl arra, hogy szocialista társadalmunkban szocialista módon dolgozzon és éljen — a Husák elvtárs ve­zette Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja marxista—leninista politikájának köszönhető. Ab­ban az időben, amikor a törté­nelmi jelentőségű áprilisi plé­num tizedik évfordulójára em­lékezünk, amely biztonságot adott a boldog szocialista hol­nap építéséhez, Prágában ép­pen az országos pedagóguskon­ferencia tartja ülését. Résztve­vői azoknak a fiataloknak az oktatásáról és neveléséről fog nak tárgyalni, akik a kommu­nista társadalom építése során született eszméket majd meg­valósítják és tettekkel bizo­nyítják. Sárkány Árpád, j Madách Könyvkiadó igazgatója: — Hogyan értékeli az elmúlt évtizedet, mit tesz luuiikalta- lyéia, illetve lakóhelyén a feladatuk teljesítése érdekében? Aligha szorul bizonyításra, hogy 1968/69 válságos hónapjai után a csehszlovákiai magyarság döntő többsége megnyugvás­sal és megelégedéssel fogadta azokat a változásokat, melyek a CSKP KB 1969-es áprilisi ülésén történtek. Ezek a változá­sok végre véget vetettek egy következetlen, opportunista po­litikai gyakorlatnak és új korszakot nyitottak szocialista Ita- zánk életében. Az elmúlt évek meggyőzhettek bennünket arról, hogy ez az új korszak a nemzetiségi politikában is a lenini elvek követ­kezetes érvényesítését jelentette. Kiadónk munkájában a kulturális forradalomnak azokra a lenini alapelveire helyezi a fő súlyt, melyek a CSKP XV. kongresszusa határozataiból ránk hárulnak A kiadó tízéves munkásságát elsősorban az az igyekezet jellemzi, hogy minél hatékonyabban érvényesítse az állami kiadói politika elveit, sokoldalúan fejlessze a szocialista társadalmi tudatot, emel|e a magyar nemzetiségű állampolgárok politikai, kulturális és műveltségi szintjét. A Madách Könyvkiadó két fö célt tűzött maga elé: szervezni és ösztönzően segíteni a magyar irodal­mi életet hazánkban, valamint közvetíteni a legjobb cseh é» szlovák irodalmi müveket a magyar olvasóknak nálunk és az egész magyar nyelvterületen. Minden túlzás nélkül megálla­píthatjuk, hogy a kiadó a maga lehetőségei szerint mindent megtett azért, hogy a cseh, a szovák és a magyar irodalom eljusson a legszélesebb olvasóközönséghez. A Madách Könyvkiadó tízéves tevékenysége alatt 407 köny­vet jelentetett meg. Ebből 116 ot a cseh, 191-et a Csehszlová­kia magyar, 75-öt a szlovák és 25-öt a világirodalomból. Meg kell említeni azt is, hogy az utóbbi években megszilárdult a szlovák irodalom helyzete a kiadói struktúrában. Az évenbe megjelenő termésnek — átlagban 50 könyv — megközelítőleg a felét a cseh és a szlovák fordításirodalom tölti ki. <\ kiadó tízéves tevékenységének vizsgálatakor egyértelmű­en megállapíthatjuk, hogy a különböző tematikai csoportok közötti kiegyensúlyozottság a társadalmi igények egészséges kielégítését segíti elő, és egyre hatékonyabban szolgálja a sokoldalúan fejlett szocialista ember alakítását. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a közös könyvkiadás keretében terméséneik 90 %-át a Madách Könyvkiadó a Magyar Népköztársaságba exportálja. Évente 200—220 könyvet hozunk be, több mint 300 ezer példányban. A kiadó könyveinek átlagos példányszáma is gyorsan növekszik. A múlt évben a Madách Könyvkiadó ter­mésének átlagos példányszáma meghaladta a tízezret. A közös könyvkiadás a Madách és a magyarországi partner­kiadók esetélíen nemcsak egyszerűen a könyvek kicserélését jelenti, hanem államközi szerződés alapján végzett hasznos munkát is. A kéziratok kicserélésével, a közös könyvkiadás­sal mindkét fél sok munkát és pénzt takarít meg, továbbá az évi tervek egyeztetésével lehetővé válik a legoptimálisabb együttműködés a könyvkultúra területén is. Kiadónk szorosan együttműködik a cseh és a szlovák kiadókkal, valamint a szovjetunióbeli, romániai és jugoszláviai kiadóikkal is. / Eredményeink végső soron megszabják a ma és a holnap tennivalóit és ezeknek megfelelően dolgozik ki-ki a maga te­rületén. ZENESZERZŐ A GYERMEKEK KÖZÖTT Dmitrij Kaba-levszkij zene­szerző nemcsak arról ismert, hogy olyan szimfóniákat, hang- verse nymű veket, daJci k ki s ok a t és operákat szerzett, amelyek bekerülitek i szovjet zenekultú­ra „aranyalapjába“. Reges-rég óta sok erőt szentel a gyer­mekeknek: zenét szerez és olyan könyveket ír nekik, ame­lyek segítséget nyújtanak a ze­ne megértéséhez, beszélgetés­sel egybekötött hangversenye­ket tart, pedagógiai tevékeny­séget folytat. Csupán a legutóbbi két év­ben Kabalevszkij gyermekda.los könyve, valamint két könyve hagyta el a sajtót: Az én ked­ves barátaim és a Hogyan me­séljünk zenéről a gyerekek­nek? A zeneszerző nemrég fe­jezte be egy új, zenekari kísé- retű zongoraverseny partitúrá- já't, amely az ifjú hallgatónak szól — A ,,Prágai“ címet adtam neki — morndja a szerző —, mert három — cseh, szlovák és morva — népdal melódiáit dol­gozza fel. A zenekar ebben a műben szinte „kristálytisztám“ hangzik — csupa vonósha.ng- szer, a fináléban pedig kisdob társul hozzájuk. Kabalevszkij munkaasztalán egy muzsikásokról szóló elbe­széléskötet fekszik, a Kortár­saik. Ugyanakkor az OSZSZSZK Oktatásügyi Minisztériumának munkatársaival karöltve, új ze­nei tanterveket készít az alap­iskolák számára. A zeneszerző annak idején azt javasolta, hogy rendezzenek gyermekze­nei fesztiválokat. Az első ilyen fesztivál Permben volt és több mint 77 ezren vettek részt raj­ta. Egyik ihletője és szerve­zője ezúttal is Dmitrij Kaba­levszkij vo-l.t. G. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom