Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-18 / 91. szám, szerda
Sikeres munka Szocialista oktatásügyünk új fejlődési szakasza első éveinek tapasztalatai • írta: Karéi Čepička, a Cseh Szocialista Köztársaság oktatási miniszterének helyettese és Marta Vlačihová, a Szlovák Szocialista Köztársaság oktatási miniszterének helyettese Eredményekben gazdag évtized Szocialista oktatásügyünk fejlesztésében jelentős sikereket értünk el. Iskoláink népgazdaságunk szükségleteinek megfelelően több százezer szakmunkást, érettségivel és egyetemi diplomával rendelkező szakembert neveltek föl, akik társadalmi életmik minden területén eredményes munkát végeznek. Szocialista társadalmunk dinamikus fejlődése megköveteli a még hatékonyabb, korszerűbb oktatónevelő munkát, hogy iskoláink a korábbi évekhez képest egyre jobban készítsék föl az ifjú nemzedéket. Csak a tudományosan, műszakilag és politikailag megfelelően képzett szakemberek rendszeres nevelésével teremthetünk kellő feltételeket fejlett szocialista társadalmunk további egyenletes fejlődéséhez, a kezdeményezőkészség és az újftómozgalom, valamint a társadalmi aktivitás további kibontakoztatásához, s nem utolsósorban a minőségi munka és a gazdaságosság további térhódításához. Éppen ezért hangsúlyozták a CSKP XIV. és XV. kongresszusán, hogy iskoláinknak pótolhatatlan szerepük van a fiatal szakmunkások nevelésében népgazdaságunk számára. Az említett kongresszusokon elfogadott dokumentumok, valamint a CSKP KB ülései számos ösztönzéssel és javaslattal szolgáltak az oktató-nevelő munka színvonalának állandó emeléséhez, az osztályon és iskolán kívüli nevelés hatékonyságá- , nak növeléséhez, ifjúságunk kommunista nevelésének elmélyítéséhez, a fiatal nemzedék tudatának, magatartásának és meggyőződésének formálásához. A nevelés és az oktatás területe számára a legfontosabb pártdokumentum a CSKP KB Elnökségének 1976. június 4-i határozata a csehszlovákiai oktató-nevelő rendszer továbbfejlesztéséről. Már két és fél éve munkálkodunk szocialista oktatásügyünk e rendkívül fontos fejlődési szakasza céljainak megvalósításán. Értékeljük hát eddigi eredményeinket. Az iskolaköt&les kor előtti nevelésben a legnagyobb figyelmet a bölcsődék és óvodák számának növelésére, valamint pedagógiai funkciójuk elmélyítésére fordítottuk. A nemzeti bizottságok, a központi szervek, valamint néhány üzem és szövetkezet céltudatos és nagy erőfeszítéseinek eredményeképpen 1977 október végéig hazánkban az Illetékes korosztályok 70 százalékát sikerült elhelyezni az óvodákban, s így nem egészen három esztendő alatt teljesí tét tiik azt a feladatot, amelyet számunkra a CSKP XV. kongresszusa szabott meg a hatodik ötéves tervidőszak végéig. 1978. szeptember elsejétől a bölcsődékben és az óvodákban új nevelési tervek alapján dolgoznak, amelyeknek az a célja, hogy a gyermek még harmonikusabban fejlődjék, és kellőképpen felkészítve kerüljön az Iskolába. Óvodai hálózatunk fejlődése nem egyenletes. Elsősorban a nagyvárosokban, valamint az ipari központokban kevés az óvoda az országos átlaghoz viszonyítva. Ezeken a helyeken jelenleg több mint 80 ezer dolgozó anya gyermekének óvodai kérelme nincs elintézve. Ezért Is szükségesnek tartjuk az üzemi és a szövetkezeti óvodák számának gyorsabb növelését, hogy 1985-re az arányuk az eddigi 12 százalékról legalább 17-re emelkedjék. Ebben a tanévijén az alapiskolák harmadik osztályában is az új oktató-nevelő elvek és tantervek szerint végezzük munkánkat. Két és fél esztendő tapasztalata azt igazolja, hogy az alapiskolák első három osztályában a gyermekek korának megfelelően választót- tűk meg az egyes tantárgyakat, terjedelmüket és tartalmukat. Az új tankönyvek és az oktatási segédeszközök jelentős mértékben hozzájárulnak az oklató-nevelő munka aktív formáinak térhódításához, a tanulók logikus gondolkodásának fejlesztéséhez, önálló és alkotó munkájuk elmélyítéséhez. Ezt igazolták az anyanyelvből és a matematikából végzett felmérések, amelyekre hazánkban 330 iskola első és második osztályaiban került sor. Annak ellenére, hogy az új koncepció éppen most, a bevezetés éveiben jelentős mértékben növeli a tanítók munkájával kapcsolatos igényeket, elmondhatjuk: a tanulók eredményei egyértelműen a pedagógusok munkáját dicsérik. Az említett új koncepciókat teljes mértékben megvalósítjuk a nemzetiségi iskolákban is. A legnagyobb változásokra a szakmunkásképzésben kerül sor. Az oktató-nevelő rendszerünk továbbfejlesztését meghatároz.) pártdokumentum elveivel összhangban — amely széles látókörű, sokoldalúan képzett fiatalok nevelését tűzi ki célul — a szakmák számát a felére csökkentettük. Az újonnan meghatározott szakmákat társadalmunk jelenlegi és távlati igényel szerint állítottuk össze. Igényesebb, korszerűbb és társadalmunk igényeihez jobban kötődő szakmunkásképzésünk szavatolja, hogy olyan munkásokat nevelünk majd, akik minden szempontból megfelelnek a tudományos-technikai forradalom egyre növekvő követelményeinek. 1978. szeptember elsején hazánkban 385 új típusú szaktanintézet kezdte meg működését, ahol a tanulók teljes középiskolai végzettséget szereznek. Szakmunkásképzésünk további feladata, hogy az óratervekben és a tan tervekben Is jelentős változások történjenek. 1984-ig továbbá mintegy 1000 új tankönyv jelenik- meg, amelyet több mint 600 szerzői munkaközösség ír és készít elő. Az utóbbi időben az alapiskolákban jelentős mértékben megnőtt az érdeklődés a szak- középiskolák és a szaktanintézetek iránt. A problémát az okozza, hogy a pályaválasztás még mindig nem felel meg teljes egészében társadalmunk igényeinek. Sok erőfeszítés ellenére még mindig kevesen jelentkeznek például öntőmunkásnak, kohásznak, bányásznak, ácsnak, vegyésztechnikusnak, szövőmunkásnak. A ötfő- ben még többet kell tennünk a helyes pályaválasztás, valamint egyéb igényes terveink megvalósítása érdekében. Munkánk fontosságát és nagyságát igazolja, hngy a következő ötéves tervben mintegy 100 ezer új szakmunkás erősíti majd munkásosztályunk sorait. Jelen lős változásokra kerül sor a gimnáziumokban is. Itt fokozatosan elmélyítik az oktatás politechnikai jellegét, és növelik a természettudományi irányzatú osztályok számát a humán orientáltsággal szemben. így növekszik azoknak a tanulóknak a száma, akik egyre alaposabb — elméleti és gyakorlati vonatkozásban egyaránt — ismereteket szereznek matematikából és más természettudományi tantárgyakból. Az átalakulás egyik fontos vonása az is, hogy növekszik a szakosodáshoz szükséges gyakorlati tantárgyak száma, s ennek eredményeképpen a tanulók már a gimnáziumi évek során kellő alapokat, gyakorlati tudást szereznek bizonyos foglalkozásokhoz. A gimnáziumok oktató-nevelő munkája korszerűsítésének, jellegük megváltozásának eredményeképpen növekedett a műszaki, a mezőgazdasági, valamint a közgazdasági irányzatú főiskolákra jeléntkező tanulók száma. A kísérleti gimnáziumokban végzett tanulók jól helytállnak a különböző munkahelyeken is. Ezért fontos, hogy a többi gimnázium is fokozatosan az új koncepció alapján végezze oktató-neveló munkáját. Ezért tovább kell javítani az oktatásügy, valamint a munkaügyi tárca, továbbá, az iskolák és az üzemek közötti kapcsolatot. Nyílván ösztönzőleg hat majd kormányelnökségünk 1978. február 2-i határozata is, amely feladatul adja a tárcáknak és a kerületi nemzeti bizottságoknak, hogy nyújtsanak segítséget az iskoláknak politechnikai jellegük kidomborításában, a gyakorlati tantárgyak oktatásában, valamint a tanulók termelési gyakorlatának megszervezésében. A szaktanintézetekben jelenleg értékelik annak a három fő szakmának az új elvek szerinti tanítását, amelyek népgazdaságunk legfontosabb ágazatait képviselik {gépészeti technológia, vegyészeti technológia, magasépítészet, növény- termesztés, állattenyésztés, általános közgazdaságtan). Állandóan növekszik azoknak' a tanulóknak a száma, akik az alapiskola 8. osztályának elvégzése után folytatják középiskolai tanulmányaikat. Azok a tanulók, akik először jelentkeztek a nyolcadikból középiskolába, már érettségiztek. Sikeres tanulmányaik egyik bizonyítéka, hogy 87 százalékuk egyetemre, főiskolára jelentkezett. Jelenleg azon munkálkodunk, hogy a következő tanévben már minden szaktanintézet fölvehessen nyolcadikosokat. Tavaly, amikor harminc esztendő telt el az egységes iskolákról szóló törvény elfogadása óta, a törvényhozó testületek megteremtették a feltételeket a csehszlovákiai oktató-nevelő rendszer politikai, pedagógiai és szakmai elveinek, céljainak megvalósulásához. Azoknak a tanulóknak a számára, akik 1976. szeptember elsején voltak elsősök, már kötelező a tíz osztály elvégzése. Mindkét szocialista szövetségi köztársaság nemzeti tanácsa fontos törvényeket hagyott jóvá az iskola állami irányításáról és igazgatásáról. A csehszlovák oktató-nevelő rendszer továbbfejlesztésének feltételeit iskolarendszerünk eddigi tapasztalatainak elemzésével dolgoztuk ki, szem előtt tartva szocialista társadalmunk tudományos-műszaki fejlődését és azokat a legújabb pedagógiai és tudományos ismereteket is, amelyek megszerzésében a szocialista országokra, főleg a Szovjetunióra támaszkodtunk. Mindazt, amit az oktatás korszerűsítésével kapcsolatos megvalósítási program alapján bevezetünk, hosszú évek tapasztalatai után tesz- sztik. A diákokhoz kerülő új tankönyveket 600—800 pedagógus bírálta, s alkalmazta a gyakorlatban. Tudatosítjuk, hogy az új tantervek és pedagógiai dokumentumok a sok kiválóan felkészült tanító nélkül nem biztosítják a sikert és eredményességet. Ezért a pedagógusképzésnek is különös figyelmet szentelünk. Minden gyümölcsöző változás — amely a fiatal nemzedéket jobban készíti föl arra, hogy szocialista társadalmunkban szocialista módon dolgozzon és éljen — a Husák elvtárs vezette Csehszlovákia Kommunista Pártja marxista—leninista politikájának köszönhető. Abban az időben, amikor a történelmi jelentőségű áprilisi plénum tizedik évfordulójára emlékezünk, amely biztonságot adott a boldog szocialista holnap építéséhez, Prágában éppen az országos pedagóguskonferencia tartja ülését. Résztvevői azoknak a fiataloknak az oktatásáról és neveléséről fog nak tárgyalni, akik a kommunista társadalom építése során született eszméket majd megvalósítják és tettekkel bizonyítják. Sárkány Árpád, j Madách Könyvkiadó igazgatója: — Hogyan értékeli az elmúlt évtizedet, mit tesz luuiikalta- lyéia, illetve lakóhelyén a feladatuk teljesítése érdekében? Aligha szorul bizonyításra, hogy 1968/69 válságos hónapjai után a csehszlovákiai magyarság döntő többsége megnyugvással és megelégedéssel fogadta azokat a változásokat, melyek a CSKP KB 1969-es áprilisi ülésén történtek. Ezek a változások végre véget vetettek egy következetlen, opportunista politikai gyakorlatnak és új korszakot nyitottak szocialista Ita- zánk életében. Az elmúlt évek meggyőzhettek bennünket arról, hogy ez az új korszak a nemzetiségi politikában is a lenini elvek következetes érvényesítését jelentette. Kiadónk munkájában a kulturális forradalomnak azokra a lenini alapelveire helyezi a fő súlyt, melyek a CSKP XV. kongresszusa határozataiból ránk hárulnak A kiadó tízéves munkásságát elsősorban az az igyekezet jellemzi, hogy minél hatékonyabban érvényesítse az állami kiadói politika elveit, sokoldalúan fejlessze a szocialista társadalmi tudatot, emel|e a magyar nemzetiségű állampolgárok politikai, kulturális és műveltségi szintjét. A Madách Könyvkiadó két fö célt tűzött maga elé: szervezni és ösztönzően segíteni a magyar irodalmi életet hazánkban, valamint közvetíteni a legjobb cseh é» szlovák irodalmi müveket a magyar olvasóknak nálunk és az egész magyar nyelvterületen. Minden túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy a kiadó a maga lehetőségei szerint mindent megtett azért, hogy a cseh, a szovák és a magyar irodalom eljusson a legszélesebb olvasóközönséghez. A Madách Könyvkiadó tízéves tevékenysége alatt 407 könyvet jelentetett meg. Ebből 116 ot a cseh, 191-et a Csehszlovákia magyar, 75-öt a szlovák és 25-öt a világirodalomból. Meg kell említeni azt is, hogy az utóbbi években megszilárdult a szlovák irodalom helyzete a kiadói struktúrában. Az évenbe megjelenő termésnek — átlagban 50 könyv — megközelítőleg a felét a cseh és a szlovák fordításirodalom tölti ki. <\ kiadó tízéves tevékenységének vizsgálatakor egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a különböző tematikai csoportok közötti kiegyensúlyozottság a társadalmi igények egészséges kielégítését segíti elő, és egyre hatékonyabban szolgálja a sokoldalúan fejlett szocialista ember alakítását. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a közös könyvkiadás keretében terméséneik 90 %-át a Madách Könyvkiadó a Magyar Népköztársaságba exportálja. Évente 200—220 könyvet hozunk be, több mint 300 ezer példányban. A kiadó könyveinek átlagos példányszáma is gyorsan növekszik. A múlt évben a Madách Könyvkiadó termésének átlagos példányszáma meghaladta a tízezret. A közös könyvkiadás a Madách és a magyarországi partnerkiadók esetélíen nemcsak egyszerűen a könyvek kicserélését jelenti, hanem államközi szerződés alapján végzett hasznos munkát is. A kéziratok kicserélésével, a közös könyvkiadással mindkét fél sok munkát és pénzt takarít meg, továbbá az évi tervek egyeztetésével lehetővé válik a legoptimálisabb együttműködés a könyvkultúra területén is. Kiadónk szorosan együttműködik a cseh és a szlovák kiadókkal, valamint a szovjetunióbeli, romániai és jugoszláviai kiadóikkal is. / Eredményeink végső soron megszabják a ma és a holnap tennivalóit és ezeknek megfelelően dolgozik ki-ki a maga területén. ZENESZERZŐ A GYERMEKEK KÖZÖTT Dmitrij Kaba-levszkij zeneszerző nemcsak arról ismert, hogy olyan szimfóniákat, hang- verse nymű veket, daJci k ki s ok a t és operákat szerzett, amelyek bekerülitek i szovjet zenekultúra „aranyalapjába“. Reges-rég óta sok erőt szentel a gyermekeknek: zenét szerez és olyan könyveket ír nekik, amelyek segítséget nyújtanak a zene megértéséhez, beszélgetéssel egybekötött hangversenyeket tart, pedagógiai tevékenységet folytat. Csupán a legutóbbi két évben Kabalevszkij gyermekda.los könyve, valamint két könyve hagyta el a sajtót: Az én kedves barátaim és a Hogyan meséljünk zenéről a gyerekeknek? A zeneszerző nemrég fejezte be egy új, zenekari kísé- retű zongoraverseny partitúrá- já't, amely az ifjú hallgatónak szól — A ,,Prágai“ címet adtam neki — morndja a szerző —, mert három — cseh, szlovák és morva — népdal melódiáit dolgozza fel. A zenekar ebben a műben szinte „kristálytisztám“ hangzik — csupa vonósha.ng- szer, a fináléban pedig kisdob társul hozzájuk. Kabalevszkij munkaasztalán egy muzsikásokról szóló elbeszéléskötet fekszik, a Kortársaik. Ugyanakkor az OSZSZSZK Oktatásügyi Minisztériumának munkatársaival karöltve, új zenei tanterveket készít az alapiskolák számára. A zeneszerző annak idején azt javasolta, hogy rendezzenek gyermekzenei fesztiválokat. Az első ilyen fesztivál Permben volt és több mint 77 ezren vettek részt rajta. Egyik ihletője és szervezője ezúttal is Dmitrij Kabalevszkij vo-l.t. G. Gy.
