Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-13 / 61. szám, kedd

Irán kilép a CENTO-ból A TUDEH párt nyilatkozata 0 Előkészületek a március 30-i népszavazásra (ČSTK) — Az Iráni'Néppárt (TUDEH | nyilatkozatot adott ki abból az alkalomból, hogy kilépett az illegalitásból. Az Ajandegan napilapban közzé­tett nyilatkozat megállapítja, hogy „a sah despotikus re- zsirujét, amely a TUDEH pár­tot törvényen kívül helyezte, hogy lekötelezze az imperia­lizmust és a reakciót, meg­döntötte a népi forradalom. A TUDEH párt 37 éves fennállá­sa alatt mindössze hét, évig működött legálisan. Megalaku­lása óta harcolt a fasizmus, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia újgyarmatosítása, a sah népellenes akciói, a feu­dalizmus és az imperializmus védelmezői ellen Iránban, a nemzeti függetlenségért, de­mokráciáért és társadalmi ha­ladásért.“ A TUDEH párt nyilatkozatá­ban közli, hogy támogatja Khomeini ajatollahot, és meg­győződése, hogy a népi forra­dalom céljai elérésének fő fel­tétele valamennyi erő egyesü­lése, amelyek részt vesznek a jelenlegi forradalmi mozgalom­ban tekintet nélkül ideológiai­politikai és filozófiai meggyő­ződésükre. Mehdi Bazargan, az ideig­lenes kormány elnöke kijelen­tette, hogy a március 30-ára meghirdetett népszavazáson részt vesz valamennyi 16 év­nél idősebb iráni polgár, te­hát megközelítőleg 17 millió ember. Amir Entezam, az ideigle­nes iráni kormány képviselő­je vasárnap Teheránban kije­lentette, hogy Agha Sahi pa­kisztáni külügyminiszter iráni látogatásának legfontosabb eredménye az iráni—pakisztáni kapcsolatok normalizálásán kí­vül a két országnak az a dön­tése volt, hogy kilépnek a CENTO agresszív katonai tömb­ből. Az ideiglenes kormány végleges döntését a napokban teszik közzé. Az iráni sajtó hangsúlyozza, hogy az ameri­kai és brit imperializmus sa­ját politikai és stratégiai cél­jaira használta fel ezt a pak­tumot, amely a Szovjetunió el­len irányult és biztosította a világmonopóliumok hozzájutá­sát a közel-keleti olajhoz. A munkaügyi minisztérium államtitkára helyettesének tisztségébe vasárnap Izmail Faszelpur munkást nevezték ki. Ez az első munkásképvi­selő a forradalmi kormányban, és az iráni dolgozók szociális problémáival fog foglalkozni. Föld körüli pályán a Progressz—5 (ČSTK) — A Szovjetunióban tegnap közép-európai idő sze­rint 6 óra 47 perckor Föld kö­rüli pályára bocsátották a Prog- ressz-5 teherszállító űrhajót. A Progressz-5 tüzelőanyagot szállít a Szaljut-6 orbitális űr­állomásra. Az út célja továbbá az, hogy tökéletesítsék a kon­strukciós elemeket, á fedélze­ti rendszereket és az automati­kus teherszállító űrhajó beren­dezését. A Progressz-5 teherszállító űrhajót a következő paraméte­rekkel küldték Föld körüli pá­lyára. A Föld felszínétől a leg­nagyobb távolság 269 km, a legkisebb 191 km, a kezdeti keringési idő 88.6 perc, a pá­lya és az egyenlítő által bezárt szög 51,6 fok. Az űrhajó fedélzeti rendsze­rei normálisan működnek. MEGNYÍLT A LIPCSEI TAVASZI VÁSÁR (ČSTK) — Vasárnap nyílt meg Lipcsében a nemzetközi tavaszi vásár 61 ország 9000 kiállítójának részvételével. A szocialista országok töb­bek között a legújabb munka­gépeikkel, a nehézgépipar, a mezőgazdasági gépgyártás, az elektrotechnika és elektronika legújabb termékeivel szerepel­nek, amelyek a KGST-tagorszá- gok együttműködésének ered­ményeként születtek. 24 kapi­talista ország és 24 fejlődő or­szág cégei, vállalatai is részt vesznek a kiállításon. Ez is jelzi, milyen jelentős szerepet tölt be a lipcsei vásár a Kelet és a Nyugat közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése, valamint a szocia­lista országok és a harmadik világ országai közötti kooperá­ciós kapcsolatok bővítése szem­pontjából. Hazánkat a kiállításon 37 termelővállalat és külkereske­delmi vállalat képviseli. Az NDK és a Szovjetunió után a csehszlovák termékek kapták a legnagyobb kiállítási terüle tét. Carter üres kézzel tér vissza Washingtonba? Izrael nem fogadta el a javaslatokat £ Üjabb amerikai fegyverszállítmányok (ČSTK) — Több mint hat­órás tanácskozás után tegnap reggel befejeződött az izraeli kormány rendkívüli ülése, me­lyen az Egyiptommal való „bé­kekötés“ előkészületeiről tár gyaltak. Menahem Begin izra­eli kormányfő nem nyilatkozott az ülés részleteiről, csatk annyit közölt, hogy „komoly vita“ után a kabinet „igazságos dön­tést“ hozott. Begin hozzáfűzte, hogy az izraeli kormány dön­téséről először Kairót tájékoz tatják, a határozatokat csak azután teszik közzé. Habár az amerikai elnök egyiptomi és izraeli tárgyalá­sairól eddig csak kevés hivata­los tájékoztatást adtak ki, megfigyelők felhívják a figyel­met arra, hogy a figyelem kö­zéppontjában nemcsak a politi­kai problémák állanak, ame­lyek gátolják az egyiptomi izraeli különtárgyalásokal, ha nem katonai kérdések is a Kö­zel-Keletre irányuló amerikai fegyverszál lítmányokkal kap csolatban. A Newsweek befo­lyásos amerikai hetilap leg utóbbi számában azt írta, hogy a (közel-keleti „békés rendezés“ részei az amerikai kormány el képzelései szerint az újabb amerikai fegyverszállítmányok Egyiptomnak és Izraelnek, melyek értéke az elkövetkező négy év során feltételezhetően eléri a négymilliárd dollárt. A lap szerint az amerikai kor mány komolyan foglalkozik an nak lehetőségével, hogy ame­rikai katonákat soroljanak be a Sínai-félszigeten állomásozó ENSZ-egységekbe. Az amerikai elképzelés sze rint az újabb és újabb íegyver- szállí Unányok nemcsak a kö­zel-keleti rendezés „elkerülhe­tetlen feltétele“, de a jövőben ebben a gazdag olajtérségben az amerikai nemzeti érdekek védelmének eszközéül szolgál­nának. James Carter tegnap az iz­raeli knesszetben (parlament) elismerte, hogy közel-keleti missziója távolról sem sikeres, és felszólította Egyiptomot és Izraelt, hogy tegyék meg vég­re „a történelmi elhatározáso­kat* a béke érdekében. Carter egyidejűleg arról biztosította az izraeli küldötteket, hogy az Egyesült Államok sosem egyez­ne bele olyan megállapodásba, amely megkárosítaná a zsidó államot. Ezzel kapcsolatban Izraelnek ismét jelentős kato- nai és gazdasági segítséget ígért és elmondotta, hogy az Egyesült Államok biztosítja Izrael számára a kőolajszállít- tuányokat. Egyiptom és Izrael megálla­podása a közel-keleti béke alap­köve lenne, állította Carter. Az elnök ezt megelőzően részt vett az izraeli kormány rend­kívüli ülésén, melyen a Reu­ter hírügynökség szerint nem jutott megegyezésre az izraeli miniszterekkel. Mint az izraeli rádió közöl­te. a Begin-konnány nem ha­gyott jóvá minden amerikai és egyiptomi javaslatot az egyip­tomi-izraeli „békeszerződés“ vitás pontjainak megfogalma­zására. Begiu kormányfő Car^ terrel való találkozása után azt állította, hogy egész sor probléma továbbra is fennáll. Úgy tűnik, hogy Carter, mint a Reuter hírügynökség megje­gyezte, üres kézzel tér vissza az Egyesült Államokba. Ez azt je­lenti, hogy az út, melynek hoz­zá kellett volna járulnia Carter tekintélye javításához is, kel­lemetlen kudarccal végződik. Agresszív tervek Erich Honecker, az NSZFP KB jőíitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, valamint a párt- és állami küldöttség többi tagja megte- kintette a lipcsei vásár csehszlovák részlegét. A vendégeket Fran­tišek Hamouz (a képen háttal), hazánk NDK-beli nagykövete és Vladimír Remek, az első csehszlovák űrhajós (jobbról a második/ üdvözölte. (ČSTK-felvétel) (ČSTK) — Az újabb ameri­kai katonai akciók a Közel- Keleten leleplezik az amerikai imperializmus agresszív szán­dékainak lényegét az arab nép­pel, de főleg a két jemeni ál­lam népével szemben, állapít­ja meg a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság külügy- minisztériumi képviselőjének nyilatkozata. Az amerikai hadihajók ki­küldése az Arab-tengerre, va­lamint légihíd létrehozása az amerikai fegyverek Észak-Je inenbe irányuló szállítására arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok beavatkozik a Jemeni Arab Köztársaság bel- ügyeibe és agresszív tervei vannak a demokratikus Jemen és az Arab-félsziget további államai ellen. A két jemeni állam közötti konfliktus fel-i élesztősével az Egyesült Álla-* mok új feszültséggócpontot akar létrehozni és igyekszik az arab közvélemény figyelmét elterelni az egyiptomi—izraeli különtárgyalásokról. 1979. I. 13. Negyvenkét fiú Abdái Aziz Ibn Szaúd király­nak negyvenkét fia volt. A kö­zülük még ma is élő harminc­négy képezi a szaúd-arábiai uralkodócsalád alapját, és tölti be a kulcsfontosságú állami pozíciókat. A rendkívül fontos kérdésekről azonban a „belső hatos“, „a szaúdi korona tit­kos tanácsa“ dönt. Ez a tanács választja a királyt, általában nem az elhunyt vagy megdön­tött uralkodó fiát, hanem fivé­rét. Például Fejszál 1965-ben idősebb fivérét, Szaúdot követ­te a trónon. Ugyanez a „bel­ső hatos“ választja a trónörö­köst. Az 1922-ben született Fahd Ibn Abdái Azizt 1975 márciusában választották meg trónörökössé. Mint vér szerinti herceg alapos világi és vallási nevelésben ré­szesült. Fejszál király meggyil­kolása előtt belügyminiszter lett, ami rendkívül jelentős tisztség a királyságban. Khaled király nevében ma gyakorlati­lag Szaúd-Arábia felett ural­kodik. A trónörökös mindig azt hangsúlyozza, hogy a „fejlődő abszolutizmus“ híve. Fahd ta­pasztalt politikus, nagyon jól ismeri Közel-Kelet problémáit. A múltban több ízben is a sza­úd-arábiai küldöttség vezetője volt az Arab Ligában. Fejszál király uralkodása idején az Egyesült Államokkal való kap­csolatok valamennyi problémá­ját ő oldotta meg. 1974-ben aláírta a szaúd-arábiai-amerikai együttműködési megállapodást. Nyilván ezért nevezte el őt az amerikai sajtó „Amerika hű ba­rátjának“. Valóban ott volt Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok „különleges kapcsola­tainak“ születésénél és épp ő volt az, aki kijelentette, hogy az Egyesült Államok „nemcsak a szaúd-arábiai olaj legfonto­sabb vásárlója és a legmoder­nebb gépek szállítója, hanem hogy Amerika partnerünk“! Az Egyesült Államok szuper- modern fegyvereket szállít Szaúd-Arábiának. Rijadot az sem zavarta, hogy ugyanakkor Izrael még modernebb fegy­vereket kap. Fahd herceg meg volt győződve arról, hogy a „különleges kapcsolatokat“ semmi sem zavarhatja meg. Csakhogy ... Camp David és Ríjad 1978 augusztusa. Washington­ban bejelentik, hogy Camp Da- vidben tárgyalásra ült össze Carter, Begin és Szadat. Fahd nem titkolta, hogy egyetért a tárgyalásokkal. Azt remélte ugyanis, hogy az Egyesült Ál­lamok majd nyomást gyakorol Izraelre. Egyik nyilatkozatában a trónörökös hangsúlyozta, hogy az arabok már feláldoz­tak mindent, amit csak lehe­tett, és most a másik félen, vagyis Izraelen van a sor, hogy áldozatokat hozzon. A Camp David-i csúcstalálkozó után közzétett egyezmények és meg­állapodások elsöpörték Fahd reményeit. Szaúd-Arábia nem ismerte el a Camp David-i meg­állapodásokat. Ezt Carter el­nök nem várta Fahdtól. Sok év elteltével először bon­takoztak ki világosan a sza­úd-arábiai—amerikai ellentétek. Sőt Szaúd-Arábia és az Egye­sült Államok érdekeinek ütkö­zéséről beszélhetünk. Fahd fel­fogta, hogy a megállapodások nemcsak arabellenesek, hanem tudatosította azt is, hogy Car­ter, Begin és Szadat másodren­dű szerepet szántak Szaúd- Arábiának a közel-keleti kér­désekben. Az ilyen döntések szükség­szerűen ellenakciókat váltottak ki. Október elején a herceg be­jelentette, hogy Szaúd-Arábia részt vesz a bagdadi arab csúcskonferencián. A konfe­rencián való részvétel ellenére, mint ez várható volt, a her­ceg még sem mondott le az Egyesült Államokkal való „kü­lönleges kapcsolatokról“. Ri- jadban azonban megkezdődött egy nagyon is jellemző folya­mat. Hogyan lehet megőrizni a tekintélyt? Szaúd-Arábia álláspontja a közel-keleti válság megoldását illetően nagyon határozott és pozitív volt Bagdadban. Ha ez nem lett volna így, megrendül tekintélye az arab világban, és épp ezt szorgalmazza Carter, Begin és Szadat. Szaúd-Arábia uralkodóinak azonban egyálta­lán nem áll szándékában le­mondani vezető szerepükről eb­ben a térségben. Fahd nem bocsátotta meg Brzezinskinek, aki Carter elnök számára kidolgozta a Camp Da­vid-i tárgyalások forgatóköny­vét, hogy szemmel láthatóan nem érdekelte őt Szaúd-Arábia álláspontja a tervezett tárgya­lásokat illetően. Washington­ban nyilván úgy vélték, hogy ez egyszerűen felesleges. A trónörökösnek bizonyára más volt a véleménye, amit a bag­dadi konferencián hangoztatott álláspontja is bizonyít. Az el­múlt négy év során az arab or­szágok szinte valamennyi ve­zetője első ízben fogadott el Amerika-ellenes határozatokat. A királyság harmadik számú férfiúja az 54 éves Abdallah Ibn Abdái Aziz herceg. 1962- ben a nemzetőrség parancsno­ka lett. A nemzetőrség biztosít­ja az ország belső biztonságát. 60 000 tagú és kizárólag be­duinok alkotják. Fejszál király meggyilkolása után Abdallah igényt tartott a trónörökös címére. Kompro­misszum alapján úgy döntött, hogy a szaúd-arábiai kormány­fő másodhelyettese lesz. Jelen­leg a parancsnoksága alatt ál­ló beduin egységek korszerű felfegyverzésével foglalkozik. A hírhedt amerikai „védő ernyő" A Szaúdok uralkodó család­jában nagy a befolyása Szaúd Ibn Fejszál hercegnek, a meg­gyilkolt Fejszál király fiának, aki a külügyminiszter tisztségét tölti be, és nemrég múlt 30- éves. Az Egyesüt Államokban Princetonban végezte el az egyetemet. Külügyminiszterré való kinevezése előtt a kőolaj­kérdéssel foglalkozott, vagyis közvetlen befolyása volt a sza­úd-arábiai külpolitika kialakí­tására. Tekintet nélkül a Camp David-i megállapodásokra Sza­úd herceg lehetségesnek tartot­ta, hogy a bagdadi csúcskon­ferencián kijelentse: az „ame­rikai védő ernyő“ megoldja Szaúd-Arábia biztonságának valamennyi kérdését. Lehetsé­ges lenne, hogy a herceg sem­mit sem tud az Egyesült Álla­mok tervéről, mely szerint íz* raeli ejtőernyősök szállnák meg a királyságot abban az esetben, ha ismét femerülne az olaj* embargó kihirdetésének kérdé* se? Ugyanazon a konferencián Szaúd herceg kijelentette, hogy a Szovjetuniót és a többi szo­cialista országot nem tartja az arabok szövetségeseinek a kö­zel-keleti rendezésért vívott igazságos harcukban. Ez kon­zervatív hozzáállás lenne a közel-keleti eseményekhez?, Vagy a megszokás ereje? Nyil­vánvaló, hogy a Camp David-i tárgyalások után a Közel-Kelet­nek újra kell értékelnie sok létfontosságú problémát. Khaled király és Fahd trón­örökös gyakran vonakodnak at­tól, hogy nevükön nevezzék a dolgokat. Camp David után a tartózkodás jellemzi kijelenté­seiket. Amikor az egész arab világ azt várta tőlük, hogy egy­értelműen elítélik az Egyesült Államok közel-keleti politiká­ját, megelégedtek Izrael elítélé­sével. Tovább folytatták a „nyugalmas diplomáciát“. Köz­ben olyan helyzet alakult ki, amely halaszthatatlan megol­dást követel. Az Egyesült Ál­lamok és Izrael éppúgy, mint a nekik bólogató Szadat úgy vélik, hogy az arabok egyesü­lése a legfontosabb problémák megoldásáért vívott harc érde­kében lehetetlen lesz. Szaúd-Arábia tehát történel­mi válaszút előtt áll: vagy vé­delmezi az arabok érdekeit, így tehát saját nemzeti érde­keit is, vagy sokat kockáztat azzal, hogy ragaszkodik az el­avult elképzelésekhez. IGOR BELJAJEV Magos csehszlovák kitüntetés (ČSTK) — Čestmír Lovétín- ský hazánk szovjetunióbeli nagykövete tegnap Kalinyinban a csehszlovák Vörös Zászló Ér­demrendet nyújtotta át a Zsu- kov Légvédelmi Katonai Pa­rancsnoki Akadémiának. A kitüntetést Gustáv Husák köztársasági elnök adományoz­ta az akadémiának a szovjet és <t csehszlovák nép testvéri in­ternacionalista szövetségének elmélyítéséért, valamint a szovjet hadsereg és a csehszlo­vák néphadsereg kapcsolatai­nak fejlesztéséért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom