Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-10 / 59. szám, szombat

Mit mutat a mérleg? KOMOLY TARTALÉKOK VANNAK A TEJTERMELÉSBEN $ ÁLTALÁNOSÍTANI ÉS HASZNOSÍTANI KELL A JÖ TAPASZTALATOKAT Az egységes földművesszó vetkezetek és az állami gazda* ságok állattenyésztésében ez idő tájt az ország csaknem minden vidékén a tejtermelés nehézségei, lemaradásai okoz­zák a mezőgazdasági szakem­berek legtöbb gondját. Hazánk tíz kerülete közül az elmúlt évben csak Nyugat-Szlovákiá- ban, Dél-Morvaországban, Észak-Morvaországban és Kö« zép-Csehországban sikerült lel- jesíteni a tejtermelés felada­tait. A legnagyobb és a leg­eredményesebb a nyugat-szlo­vákiai földművesek igyekezete volt, akik terven felül 10 mil­lió liter tejet értékesítettek. Hazánk hét kerületében te- hát kisebb-nagyobb lemaradá­sokkal zárták a tavalyi gazda­sági évet. Például Közép-Szlo­vákiában, az ország legna gyobb kerületében összesen több mint ötmillió liter tej hiányzott a tervfeladatok teje­sítéséhez. A kerület; tejterme­lésében sajnos januárban sem változott meg lényegesebben a helyzet. Mi okozta a lemaradásokat? Mi a nehézségek megoldásán nak módja? Hogyan lehet mielőbb meg­javítani az állattenyésztés e fontos ágazatának eredmény- mutatóit? Az egyes járások, efsz-ek, il­letve állami gazdaságok tava­lyi eredményeit, tapasztalatait elemezve a Banská Bystrica-i Kerületi Mezőgazdasági Igaz­gatóságon Pavel Šmál mérnök, igazgatóval és Juraj Kudlej mérnök, főzootechnikussal be­szélgetve elsősorban ezekre a kérdésekre kerestük a válaszo­kat. — A közép-szlovákiai kerü­let egységes földművesszövet' kezeteiben és állami gazdasá­gaiban a tejeladáson kívül min­den feladatukat teljesítették az állattenyésztési dolgozók — kezdte beszélgetésünket juraj Kudlej mérnök. — Tavaly pél­dául összesen 99 880 tonna húst adtunk a közellátásnak, ami 6200 tonnával volt több a tervezettnél. Ugyancsak ko­moly eredménynek tekinthető, hogy az elmúlt évben a kerü­let szarvasmarha-állományát 16 ezerrel, ebből a tehenek számát 5500-zal növeltük meg. A közép-szlovákiai sertésállo­mány nagysága jelenleg már meghaladja a 400 ezret. A ta­valyi gyarapodás több mint 25 000 darab volt. További jő eredményeket értünk el a ba­romfitenyésztésben is, ahol egyaránt túlteljesítettük mind a hús-, mind a tojástermelés tervét. A kerület állattenyésztési dolgozói 1978-ban együttesen 330 millió 220 ezer liter tejet értékesítettek. A tavalyelőtti mennyiséghez hasonlítva »>z 10 000 000 literrel volt több. Az egységes földművesszövetkeze­tek és az állami gazdaságok tehenészeteiből tavaly ugyan A dubnicai Nehézgépipari Üzem villanyszerelő kollektívájának dolgozói Ján Grnáö villanysze­relő vezetésével eredményesen valósították meg a villanyener­gia megtakarítására irányuló ésszerűsítési intézkedéseket. Képünkön: Ján Grnáö, a Csehszlovák—Szovjet Barátság kezüstérmes szocialista munka­brigád tagja, a Heller típusú marógép kezelője. (Felvétel: V. Gabco — CSTK) 12 millió literrel többet vettek át a felvásárlók, mint 1977- ben, de az egyénileg gazdálko­dó földművesek lemaradása ugyanakkor elérte a kétmillió litert — Közép-Szlovákiában az el­múlt évben 2700 liter volt egy- egy tehén fejési átlaga — foly­tatta a főzootechnikus. — Ke­rületi méretben átlagosan 30 deka koncentrált takarmányt etettünk fel egy-egy liter tejre számolva. Ezen a téren viszont nemcsak az egyes járások, ha­nem a hasonló feltételek kö­zött gazdálkodó efsz-ek és ál­lami gazdaságok között is je­lentős különbségek voltak. A legkisebb, mindössze 25—28 dekás koncentrált takarmány- fogyasztást a rimaszombati (Rimavská Sobota), a Liptov­ský Mikulás i, a Banská Byst- rica-i és ä Dolný Kubín-i já­rás földművesei érték el. A koncentrált takarmányok fogyasztásának. eltérései azon­ban sokkal szembetűnőbbek az egyes gazdaságok eredmény­mutatóiban. A ponyikyi Cseh­szlovák—Szovjet Barátság Efsz állattenyésztői tavaly 3150 literre növelték a fejési átlagot. Egy-egy liter tejre számolva csak 18 deka kon­centrált takarmányt etettek. A tejtermelésben a tavalyi leg­jobb eredmények egyike volt ez a kerületben. A prievidzai járásban a Nitrianske Pravno-i Állami Gazdaságban 3200 li­ter volt a fejési átlag és alig 22 deka a koncentrált takar­mányok literenkénti adagolá­sa. Viszont sok helyen még a 35 dekás koncentrált takar­mányadagolás árán sem érték el a 2800—3000 literes átlagot. A Sliači Efsz-ben például csak 2400 litert fejtek. Ez 200 liter­rel kevesebb a tavalyelőtti át­lagnál. Pedig ebben a szövet­kezetben nem is olyan régen még 3000 liter- tejet értékesí­tettek tehenenként. A Závad- kai Állami Gazdaságban 2415 liternél „ért véget“ a tavalyi év. A koncentrált takarmány- fogyasztás viszont ott is jóval meghaladta a kerületi átlagot. — Kerületünkben különösen nagy gondot fordítunk a kon­centrált takarmányok eddigi­nél ésszerűbb adagolására — magyarázta Pavel Šmál mér­nök. — Ennek érdekében több komoly intézkedést hoztunk, amelyek eredményeként tavaly az efsz-ek és az állami gazda­ságok tejtermelésében literen­ként négy dekával csökkent a fogyasztás. Ez azt jelenti, hogy 3978-ban a tavalyelőttihez vi­szonyított 12 millió literes többletet a. koncentrált takar­mányok fogyasztásának növe­lése nélkül értük el. Vagy ha másként számoljuk, tavaly több mint 45 000 tonna kon­centrált takarmányt takarítot­tunk meg egyidejűleg a tejter­melés növelésével. Tény, hogy a közép-szlová­kiai kerületben az utóbbi há­rom egymást követő évben a szokásosnál gyengébb volt a takarmánynövények termése. A legtöbb vidéken mindhárom év­ben kifogásolható volt a be­gyűjtött mennyiség minősége is. Viszont a tejtermelésben történt tavalyi lemaradást leg­nagyobb részben szubjektív té­nyezők okozták. — Sajnos még nem minden egységes földművesszövetke­zetben, illetve állami gazdaság­ban tulajdonítanak kellő fon­tosságot a szántóföldi és réti takarmánynövények optimális érettségi állapotában való be­takarításának. Egyes esetekben tavaly még a sarjúkaszálás ide­jére sem fejezték be az első kaszálás termésének begyűjté­sét. Az ilyen munkaszervezés, pedig nem nevezhető másnak, mint hanyag, felelőtlen hozzá­állásnak. Részben ezért kell azt is elmondani, hogy kerületünk­ben tavaly a takarmánybegyűj- tések után 83 szenázstorony maradt üresen. Ezekből 16 a žilinai, 13 a rimaszombati, 10 a Liptovský Mikuláš-i, kilenc a losonci (Lučenec), nyolc a nagykürtösi (Veľký Krtíš) és hét a Banská Bystrica-i járás­ban. A 83 megtöltetlen sze­názstorony ténye pedig azon­kívül, hogy a tavaszi hónapok­ban nehézségek okozója lehet a takarmánygazdálkodásban, azt is jelenti, hogy összesen 40 millió korona értékű mező­gazdasági beruházás kihaszná­latlanul maradt. A közép-szlovákiai kerület egységes földművesszövetkeze­teiben és állami gazdaságaiban persze számot lehet adni a tej­termelés jó tapasztalatairól is. A már említett ponikyi Cseh­szlovák—Szovjet Barátság Efsz vezetői például annak tulajdo­nítják a tejtermelésben elért eddigi sikereket, hogy az állat- tenyésztő szakemberek meg­különböztetett figyelmet for­dítanak a tehenek legeltetésé­nek lehető legjobb megszerve­zésére. Egyben megkövetelik a növénytermesztési üzemág dol­gozóitól, hogy egyre több és egyre jobb minőségű takar­mánykészletet biztosítsanak a téli hónapokra. Az efsz segéd- zootechnikusai kötelező fel­adatként kapták az etetés, el­sősorban a koncentrált takar­mányok adagolásának napon­kénti ellenőrzését a termelé­kenység szerint már korábban külön-külön csoportokra, osz­tott tehenek minden istállójá­ban. — A Badíni Efsz a tejterme­lés eredményeit illetően alig két évvel ezelőtt még a leg­gyengébbek egyike volt a zvo­lení járásban. Hamar megálla­pítottuk, hogy a sorozatos si­kertelenségeket a szövetkezeti vezetők hanyagsága, hozzá nem értése okozta. Tavalyelőtt például alig érték el ott a 2500 literes fejési átlagot. Az el­múlt évben új elnököt állítot­tunk az efsz, valamint új zoo- teehníkust az állattenyésztési részleg élére. Alig fél év múl­tán gyökeresen megváltozott a helyzet. Több mint 400 literrel növelték eddig minden tehén átlaghozamát. Korszerű takar­mányszárítót létesítettek, és a szövetkezeti határ terméséből mintegy ezer tonna kiváló mi­nőségű szénát készítettek be a télre. Pedig ebben a szövetke­zetben korábban mindig pén­zért kellett megvásárolni a té­lire való takarmányt... — Milyen következtetést vontak le ebből? — Elsősorban azt, hogy a ta­karmánytermesztési, -betakarí­tási, valamint -tárolási és -hasz­nosítási módszerek tökéletesí­tése mindenütt nagyban előse­gítheti a tejtermelés növelését. A fontosabbnak azonban azt tartjuk, hogy a legtöbb helyen a termelésirányító szövetkeze­ti, illetve állami gazdasági szak­emberektől kell megkövetel­nünk a felelősségteljes munka­végzést. Az olyan gazdaságok­ban, ahol a szlovák tarka faj­tájú tehenektől nem fejnek legalább évi 3000 liter tejet, mindenekelőtt a hanyagságot, a szakszerűtlenséget kell szó- vátenni. Közép-Szlovákiában jelenleg évente 5000—6000 tehénnel nö­velik az állomány nagyságát, — Nem hat károsan a hasz­nosságra az állomány ilyen nagyarányú gyarapítása? — Ha csak a hasznosság, a fejési átlag növelésére helyez­nénk a hangsúlyt, gyorsan igen kimagasló eredményeink lehetnének. A tejtermelésben egy csapásra megszűnnének a lemaradások, könnyen teljesít­hetnénk a jelenleginél sokkal igényesebb feladatokat is. Az ilyen könnyű siker viszont semmiképpen sem maradhatna „hosszú életű". Néhány év múltán komoly árat kellene fi­zetni ezért. A termelékenység növelése természetesen most is fontos feladat. Erre viszont az állománygyarapítással egyide­jűleg kell módot találni. Sok lehetőség van erre. Különösen sokat jelentene például, ha mindenütt teljes mértékben ki­használnák az egyes szarvas­marhafajták keresztezésével já­ró előnyöket. Ha ehhez vala­mennyi gazdaságban hozzájön­ne még a fajták, illetve az egyedek hasznossága szerinti megfelelő takarmányozás, nem túlzás azt állítani, hogy akár ezer literrel is növelhető len­ne a tehenek fejési átlaga. Több mint 130 000 tehén eseté­ben pedig, amennyit jelenleg tenyésztünk a kerületben, ez már nem elhanyagolható meny- nyiség. LALO KAROLY KIS NYELVŐR Ezen ne múljon! Gyakran halljuk és használjuk ezt a fölényes vagy meg­nyugtató kifejezést, ilyen értelemben: ez ne legyen aka­dály; ez ne legyen az oka, hogy nem sikerül, nem valósul meg a dolog. A múlik ige itt tehát negatív következményt fejez ki, annak okára utal. Ha régebben azt mondták, hogy valakin mólt valami, ezt azt jelentette, hogy miatta maradt el, az ő hibájából nem valósult meg, nem sikerült. Pl.: Rajta műit, hogy tervünk nem sikerült. Csak a véletlenen múlt, hogy baleset nem történt. Rajtam nem múlt a dolog, vagyis: én nem voltam megaikadályozója, elrontója. Kicsibe múlt, egy paraszthajszálon múlt, hogy le nem zuhantam. A múlik ige után tehát régebben általában negatív érté­kű kifejezés állt, pl.; Rajtatok múlt, hogy elkéstünk. Ez nyilván összefügg azzal, bogy a múlik jelentésében ott az elmúlás, megszűnés, eltűnés, fogyatkozás negatív képzete. Újabban azonban ellenkező irányba csapott a múlik hasz­nálata. Hogy a múlik köpönyeget, azaz jelentést fordított, abban persze nem ő a vétkes, hanem mi, beszélők. A legtöbb em­ber a fenti mondatokból ugyanis azt ragadta meg, hogy a múlik valaminek az okára utal. És ezzel kezdődött az ige pálfordulása, hitehagyása. Nemcsak tagadó értelemben használták tehát, hanem akkor is, amikor valaminek pozitív következménye, tehát megvalósulása, eredménye, sikere volt szóban. így születtek azután ilyen mondatok: A terv megvalósítása az embereken múlik, vagyis tőlünk függ. Karrierje csak rajta múlik, azaz rajta áll, hogy sikerüljön. A jó házasság a fiatalok érzésén és okosságán múlik, he­lyesebben: áll vagy bukik. Az ügy elintézése rajta múlik, másként: az o kezében van. A siker azon múlik, hogy . .. szabatosabban, szemléletesebben: azon dől el, azon fordul meg, hogy... A csalások fölfedezése néha a véletlenen múlik; egyszerűbben vagy röviden: véletlen dolga. E mondatokban nemcsak azért kifogásolható a múlik használata, mert mindegyikben valaminek a megvalósulásá­ról van szó, hanem főként a közölt változatosabb és sza- batosabb kifejezésformák kiszorítása, az árnyalatok szürke egybemosása miatt. Sok példát idézhetnék a divatszóvá lett múlik logikátlan, zavaró vagy éppen értelmetlen hasz­nálatára. Az Iskolatelevízióról írta egy lap, hogy „hatása a pedagógusok közreműködésén is múlik.“ Ezzel voltaképp azt mondja, hogy a műsor hatását ők rontják le, holott: közreműködésük a siker egyik biztosítéka. Egy másik rikító példa talán óvatosságra inti a múlik híveit. Egy újságcikk címe: Egy hajszálon múlt... Vajon mi? — kérdi a kíváncsi olvasó. A hírből pedig azt tudja meg, hogy a próféta hajszá­lának eltűnése miatt kirobbant indiai vallási zavargások során 164 ember vesztette életét, ötezren pedig elmenekül­tek. Az újságbeli címnek csak akkor lett volna értelme, ha egy hajszálon múlt volna, hogy mindez nem történik meg. A cikk írója azonban egy hatásosnak vélt címért föláldozta az értelmet és a helyes magyarságot. Ezen nem múlik! — mondják erre talán némelyek fölényesen. Pedig ilyen látszó­lagos csekélységen múlik, hogy mondatunk nem oda ta­lál, ahová céloz _ KOVALOVSZKY MIKLÓS BUS 1979. III. 10. 4 Egy névutónk megmentése érdekében vagy végett? Kellemes meglepetés számomra, ha lapjainkat oivasva egy-egy -ért célhatározóragot találok a szövegekben, de egyenesen örülök, ha véletlenül a végett névutó is előfor­dul. Sokáig jók voltak ezek a nyelvtani eszközök — termé­szetesen más ragokkal, nyelvtani alakulatokkal együtt — a célhatározó kifejezésére, amíg nem jött az érdekében. Ez a bürokratikus hangulatot árasztó szó úgy befészkelte magát újságíróinknak, sőt hivatalnokainknak, tisztségviselőineknek is a szókincsébe, hogy már talán arra sem emlékeznek: nem is olyan régen sokkal egyszerűbben, szebben és pon­tosabban ki lehetett fejezni a célhatározót az említett sze­rényebb eszközökkel, mint ma az érdekében szóval. De nézzük csak meg ezt a szót közelebbről is! Kezdetben csak az érdek főnév birtokos szemólyragos és -ben viszonyragos alakjaként szerepelt ilyen birtokos jelzős szerkezetekben: a munkások érdekében, a társadalom ér­dekében stb. Vagyis az érdekében alak az érdek főnév je­lentését fejezte ki bizonyos viszony jelentésekkel megtoldva. Később névutói használatú is lett, azaz határozói viszony jelentést is kezdtek vele kifejezni, pl. az efféle mondatok­ban: „A leszerelés érdekében tanácskozást hívtak össze“; „Az együttműködés érdekében kezdeményezésekkel lépünk fel.“ Kétségtelen, természetes fejleménye ez is a nyelvnek, túlzásba vitt használata mégis zavaró. Zavaró, mert néha erősen érezhető a szó eredeti jelentése, s amikor már a kutat is a tiszta víz érdekében fúrják — mint azt egyik lapunkban olvastam —, akkor talán már e szó kedvelői vagy pártolói is érzik: nem való az érdekében minden helyzetben a célhatározó kifejezésére. De miért is van e szónak annyi kedvelője? Azért, mert használata kevésbé pontos fogalmazást kí­ván, mint a többi hasonló szerepű nyelvtani eszközé, tehát több tezserséget, pongyolaságot enged a toliforgatóknak. Bár ez a mondat: A jobb ellátás végett termelünk több húst — mindenkor van olyan jó, mint ez: A jobb ellátás érdekében termelünk több húst, mégis lazának, hiányosnak érezzük. A végett névutó használata nagyobb pontosságot kíván: „A jobb ellátás biztosítása végett termelünk több húst. Sokszor halljuk így: a biztonság érdekében, a béke érdekében történt ez vagy az. Itt is többletet, nagyobb pontosságot követel meg a végett névutó vagy az ért- rag használata: a biztonság megteremtése végett, a béke biz­tosítása végett; a biztonság megteremtéséért, a béke bizto­sításáért. Az érdekében német hatásra terjedt el a magyar nyelv­ben, de nálunk szlovák szövegek is elősegítik terjedését a sajtó nyelvében. A v záujme toho, v záujme niečoho kifeje­zések nagyon gyakoriak a Csehszlovák Sajtóiroda anyagai­ban, talán feleslegesen, mert a szlovákban is vannak más eszközök a cél kifejezésére. Fordítóink mindenesetre sokat segíthetnek az érdekében visszaszorításában, ha az említett kifejezéseket csak ott fordítják szó szerint, ahol valóban szükség van erre a szóra. Dr. JAKAB ISTVÄN

Next

/
Oldalképek
Tartalom