Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-08 / 57. szám, csütörtök
A MalsobEi tanácsi választások végeredménye A kelet-nyugati kapcsolatokról (ČSTK) — Becsben tegnap a bizottságok tanácskozásával folytatódott a Kelet és a Nyugat együttműködésével foglalkozó nemzetközi konferencia. Az 1974-ben megvalósult első ilyen jellegű konferenciától eltérően a jelenlegi tanácskozás főleg az energia és az energia- források biztosításának problémájával foglalkozik. A tanácskozás fő témája azonban a Kelet és a Nyugat közti gazdasági kapcsolatok általános bővítése és elmélyítése. A munkabizottságokkal együtt tegnap a szerkesztő bizottságok is gy ülésez bek, melyeik előkészítik a dokumentumok javaslatait, s ezeket azután a konferencia plenáris ülése elé terjesztik. A 14 keleti és nyugati ország 300 küldötte ott van Bohumil Kvasil akadémikus vezetésével a csehszlováik küldöttség is. IU79 III. 8. KRIANGSZAK CSAMANAND, a Thaiföldi Királyság miniszter- elnöke a szovjet kormány meghívására március második felében hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazik, közölte tegnap a TASZSZ hírügynökség. JOGJAKARTA indonéz városban befejeződtek Szuharto indonéziai elnök és Husszein Bin Onn malaysiai kormányfő tárgyalásai az indokínai helyzetről, a kétoldalú kapcsolatokról és a biztonság kérdéseiről. GENFBEN tegnap újabb ülést tartott a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége, hogy folytassa a tárgyalást a hadászati támadófegyverek korlátozásáról. A PERUI katonai kormány kedden megszüntette a rendkívüli állapotot, amelyet ez év január 5-én vezetett be az egész országban azzal a céllal, hogy megakadályozza a szakszervezetek által meghirdetett általános sztrájkot. tokát tettek az állami, gazdasági és társadalmi szervezetek tevékenységének további javítására. A választások meggyőzően bizonyították a világ első fejlett szocialista társadalmának mélységes demokratizmusát és a szovjet dolgozók szilárd akaratát, hogy kitartóan további sikerekre törekedjenek a kommunizmus építésének valamennyi szakaszán — hangsúlyozza a központi választási bizottság jelentése. A központi választási bizottság tegnap tartotta meg Moszkvában záróülését. A bizottság elnökének, Alekszej Sibajevnek javaslatára a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Gyűlése és Nemzetiségi Gyűlése mandátumigazoló bizottságainak átadták a tizedik funkciós időszakra vonatkozó dokumentumokat valamennyi választási körzetből. A Bolgár KP a mezőgazdaság fejlesztéséről (ČSTK) — A bolgár lapok tegnap nyilvánosságra hozták a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának határozatát a mezőgazdaság fejlesztéséről. A határozatot a BKP KB március 2—3-i plenáris ülésén hagyták jóvá. A bolgár mezőgazdaság az utóbbi években folyamatosan fejlődött és magas színvonalat ért el. Termelési bázisának értéke 7,4 milliárd levát tesz ki, amely csaknem a négyszerese az 1960. évinek. Jelenleg a lakosság fogyasztási alapjának 40 százalékát biztosítja. E sikerek ellenére azonban a mezőgazdasági termelés fejlődési üteme nem egészen kielégítő, és nem felel meg az anyagiműszaki bázis nyújtotta lehetőségeknek. A most hozott határozat ezért feladatul tűzte ki a mezőgazdaság további, összetettebb fejlődésének a biztosítását. MA VÁRJÁK CARTERT KAIRÓBA Megszületik a kiiionbéke? (ČSTK) — Carter elnök ma helyi idő szerint kb. 14 órakor érkezik Kairóba több mint ötszáz tagú kísérettel. Carter egyiptomi és izraeli látogatásának bejelentése nagy optimizmust és megelégedést váltott ki az egyiptomi vezetők között. Eredetileg ugyanis úgy vélték, hogy Carter elnök csak a „békeszerződés“ aláírása után látogat Egyiptomba. Kairói diplomaták és megfigyelők szinte bizonyosra veszik, hogy ha Carter meg akarja akadályozni az amerikai közel-keleti politika és saját politikája teljes bukását, a megállapodás feltételeiben a jelenlegi látogatás során kell megegyezni. Ezeket a találgatásokat ugyan nem közvetlenül, de megerősítette Musztafa Khalil miniszterelnök is, amikor kijelentette, hogy Carter nem utazna Egyiptomba és Izraelbe, ha nem lenne közel a „békeszerződés“ megkötése. Hasonló derűlátás érezhető a Kairóban idézett izraeli forrásokból ís. Továbbra is megválaszolatlan marad azonban a kérdés elfogadja-e Egyiptom az új amerikai javaslatokat. Kétségtelen, hogy ebben az irányban nyomást gyakorolnak Anvar Sza- datra, amit a nyugat-európai és a fejlődő országok államfőivel folytatott telefonbeszélgetések sora is bizonyít. Szadat- nak egyidőben nagy figyelemmel kell kísérnie Szaúd-Arábia álláspontját. Nem lenne meglepő, ha Carter izraeli látogatása után oda is ellátogatna. Még nem ismeretes, hogy mit tartalmaznak, az új amerikai javaslatok. Egyes találgatások szerint módosított formában tálalják az egyiptomi—izraeli „békeszerződést“ valamint a ciszjordániai és Gáza-övezeti palesztin autonómia közti ösz- szefüggéseket. Megfigyelők véleménye szerint az amerikai javaslatok más vitás pontokban is Izrael számára kedvezőbbek. A vitatott cikkelyeken kívül Carter elnöknek foglalkoznia kell majd a két ország közti kapcsolatok normalizálásának kérdésével is a szerződés aláírása után. VALAMENNYI FELSZÓLALÓ ELÍTÉLTE A FAJÜLDÖZŐ REZSIMET (ČSTK) — A Biztonsági Tanács Rhodesiával kapcsolatos vitájában kedden Jugoszlávia, Sri Lanka, Bolívia és Nigéria küldöttje szólalt fel. Valamennyi felszólaló rámutatott a rhodesiai rezsim és a Dél-afrikai Köztársaság szoros kapcsolatára, és elítélte a dél-afrikai fajüldözőknek Angola elleni agresszív akcióját. Miljan Kamatina jugoszláv képviselő kijelentette, hogy a rhodesiai rezsim már puszta létével permanens agressziót jelent Zimbabwe népe, és a szomszédos afrikai országok számára. Az agresszió leállításáért határozott közös akciókat kell kezdeni. Sri Lanka képviselője, az el nem kötelezett országok koordinációs - bizottságának elnöke elítélte a Rhodesiában tervezett választásokat, amelyek célja a nemzetközi közvélemény félrevezetése. Hasonlóan vélekedett a bolíviai küldött is. Nigéria képviselője elítélte Nagy-Britanniát azért, mert védelmébe veszi Dél-Afrikában a fehér kisebbs-égi rezsimeket. Felszólította Nagy-Britanniát, tegyen meg mindent azért, hogy a hatalom az afrikai többség kezébe kerüljön. A rhodesiai helyzet rendezésével kapcsolatos brit—amerikai tervet „halottnak“ minősítette. A Biztonsági Tanács ma folytatja a vitát Rhodesiáról. Nem hivatalos konzultációkon tárgyalni fognak Izrael törvénytelen magatartásáról a megszállt arab területeken, valamint a namíbiai helyzetről. Ismét Andreotti (ČSTK) — Tegnap ismét Giulio Andreotti kereszténydemokrata politikust bízták meg az új olasz kormány megalakításával. Első kísérlete a múlt hónapban kudarcba fulladt, amikor nem sikerült felújítani az öt párt — a keresztény- demokrata, a kommunista, a szocialista, a szociáldemokrata és a republikánus párt — parlamenti többségét. Ha Andreotti kísérlete másodszor is sikertelen lesz, akkor Olaszországban idő előtti parlamenti választásikat tartanak. NYIKGLAJ FAGGYEJEV TÁJÉKOZTATÓJA A KGST ÉS TAGÁLLAMAI FEJLŐDÉSÉRŐL (ČSTK) — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa három évtizedes útjáról, eredményeiről, tennivalóiról, a KGST nemzetközi kapcsolatairól tartott Mo szik vá ban sa j t ó ko n f e re n c i á t Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. A tagállamok tervszerűen fejlesztik a szocialista nemzetközi munkamegosztást, a szocialista gazdasági integrációt. A tagállamok új valu tár is pénzügyi kapcsolatokat létesítettek, és ez megfelel gazdasági kapcsolataik fejlesztése érdekeinek. Közös nemzetközi szocialista valutát hoztak létre, megvalósították a rövid, közép- és hosszúlejáratú hitelek rendszerét, mondotta Fagygye jev. Részletesen méltatta a szocialista gazdasági integráció komplex programjának jelentőségét, a már elfogadott és jelenleg kidolgozás alatt álló hosszú távú együttműködési cé lprog ra mo kát. Egyenjogúság! Egyenfogústig? A nemzetközi nőnap az egyik legkedvesebb ünnepünk. Számunkra természetes, hogy ma minden munkahelyen virággal, apró ajándékkal kedveskedünk a nőknek, fejezzük ki szerete- tünket. A nemzetközi nőnap a társadalmi megbecsülés ünnepe, s ez több az egyszeri ünnepi beszédnél, virágcsokornál. Csak a szocializmusban, a társadalom sokoldalú gondoskodása révén válhatott a női egyenjogúság kézzelfogható valósággá. Sokan állítják: nálunk már nincs is nőprobléma. Akár igaz ez, akár nem, a vélemény alapja az, hogy eddig is valóban sokat tettünk a nőkért, és még többet szeretnénk tenni. A szocializmus országaiban mindenütt hasonló a nők helyzete, mint nálunk. Alábbi összeállításunkb un ezért inkább a másik oldalt mutatjuk be, ahol a nők egyenjogúságáért vívott harc még élő valóság. A Közös Piac egyik illetékes bizottságának jelentése rámutat, hogy a „kilencek“ közül egyetlen ország sem teljesítette a nők egyenlő bérezéséről hozott döntést, amely négy évvel ezelőtt született, öt évvel ezelőtt 32,1 százalékos volt a férfiak és a nők jövedelme közti különbség, s azóta ez csak 28,7 százalékra csökkent. E téren a brit asszonyok harcolták ki maguknak a legtöbbet, akik jogaik védelmében gyakran fordultak a bíróságokhoz. 1976-ban és 1977-ben Nagy-Britanniában 2500 eset került kivizsgálásra a tárgyalótermekben, ezeknek több mint a felét a bíróság a nők javára döntötte el. Napi 17 óra ... Az utóbbi időben több nyugatnémet tanulmány jelent meg a nők helyzetéről, melyek rámutattak, hogy a politikai és a gazdasági rendszer ugyanabban a szellemben neveli a nőket, mint a múlt században. Ez már a gyermekkorban kezdődik, hiszen a lányok 20 százaléka az alapiskolai végzettséget sem szerzi meg. Az alapfokú iskolából minden ötödik lány — szakképzettség nélkül — dől gozni megy, s csupán a nők öt százaléka végez el valamilyen hároméves szakiskolát. A főiskolai és egyetemi hallgatók egyharmada nő ugyan, de ezek a vagyonosabb rétegekből kerülnek ki, a munkáscsaládokból elenyészően kevesen szerezAz NSZK-ban a diploma megszerzése után minden negyedik ember állás nélkül marad. Azoknak a legrosszabb a helyzetük, akik politikai meggyőződésük miatt nem kapnak az állami intézményekben munkát. Közéjük tartozik a képen látható Gisela Sprenger-Schoch fiatal tanítónő is (ČSTK-felvétel) nek magasabbfokú képesítést. Ennek a káros jelenségnek a következménye még károsabb: az NSZK-ban 9,5 millió női alkalmazott döntő többsége a legrosszabban fizetett munkahelyeken dolgozik. Tavaly csupán egy munkásnőnek sikerült hosz- szabb bírósági huzavona után elérnie azt, hogy ugyanolyan bért kapjon, mint férfi kollégái. Ez természetesen kivételes esetnek számít, hiszen a nyugatnémet munkásnők 27 százalékkal, a tisztviselőnők pedig 38 százalékkal kevesebb pénzt kapnak ugyanazért a munkáért, mint a férfiak. A felmérés kimutatta azt is, hogy a dolgozó nők háromnegyede naponta 17 órát dolgozik. (Családos anyákról van szó). De az említett példán kívül nem igen akadt olyan nő aki hatékonyan próbált volna segíteni magán. Ez megerősíti, hogy beletörődnek sorsukba, elkerülhetetlennek tartják azt. Még egy jellemző adat: rendkívül kevés nő tevékenykedik a politikai életben. A bonni parlamentben csupán 7 százalékos a női képviselők aránya — ugyanúgy mint 1949-ben volt. Annak ellenére, hogy a nyugatnémet alkotmány kimondja: „A nő és a férfi egyenjogú“. Nem várható javulás Az előbb már említettük, hogy a nyugat-európai országok közül még az angol nők helyzete a legtűrhetőbb. Jean Cous- sins, a polgári szabadságjogokkal foglalkozó Nemzeti Tanács tagja kijelentette, hogy ennek ellenére a brit nők még nagyon távol állnak az igazi egyenjogúságtól. A brit nők alárendelt helyzetét főleg azzal indokolta, hogy kisebb lehetőségeik vannak a művelődésre, a szakképesítés megszerzésére, s a férfiakhoz viszonyítva mindig sokkal kevesebb a bérlik. 1978 decemberében két hivatalos közlöny jelent meg ezzel kapcsolatban. Ezek rámutatnak: az elmúlt esztendő semmilyen javulást sem hozott. 575 brit vállalatban és társaságban végeztek felmérést. Az eredmények: az angol nők többsége alárendelt, rosszul fizetett munkát végez. Néhány helyen a nőknek és a férfiaknak még külön szakszervezetük van! 1975-ben jelent meg az a törvény, amely megtiltja a nők bármilyen megkülönböztetését, de ennek ellenére a megvizsgált munkahelyek közül csupán nyolcban tettek mérsékelt lépéseket a nők helyzetének javítása céljából. A Londoni Központi Statisztikai Hivatal szerint a brit dolgozó nők száma 10 millió, de csak 8,5 százalékuk végez szakmunkát és semmilyen jel sem mutat arra, hogy ez az arány a közeljövőben javulna. Mit lehet venni 200 gallérért? Az Egyesült Államok munkaerőinek 40 százalékát a nők alkotják, de fizetésük csak 70 százaléka a férfiakénak. Igaz ugyan, hogy az amerikai Kongresszus még 1963-ban elfogadta „az egyenlő munkáért, egyenlő bért“ szorgalmazó törvényt. A Carter kormány apparátusában dolgozóknak csak 13 százaléka nő, a jogászi és orvosi képesítéssel rendelkezők pedig 12 százalékot tesznek ki. Az Egyesült Államokban viszont rengeteg olyan lány és asszony él, akik egyetlen hivatalos statisztikában sem szerepelnek. Az emigránsokra gondolunk, akiknek nincsenek hivatalos papírjaik, sem munkaengedélyük, de dolgozniuk kell, hogy eltarthassák magukaj és gyermekeiket. Közülük sokan találtak munkát a New York i kínai negyed, Manhattan, Brooklyn, vagy Bronx kis szabóműhelyeiben. E kis műhelyek számát több mint négy és fél ezerre becsülik, melyekben 70 000 emigráns asz- szony dolgozik: naponta tíz és tizenegy órát. Főleg olyanokról van szó, akik Mexikóból, Haitiből, Ecuadorból, Kolumbiából, Peruból, Jamaicából, Görögorr szágból stb. illegálisan vándoroltak be. Egy fehérnemű-varrónő egy férfiing-gallérért egy centet kap. Könnyű tehát kiszámítani: ha csak két dollárt akar keresni, akkor naponta 200 inggallért kell varrnia. Az összehasonlítás kedvéért: két dollárért két sört lehet venni. A törvényben meghatározott minimális órabér jelenleg 2,90 dollár, de az említett manufaktúrák tulajdonosai tudják: az ő alkalmazottaik sehová sem mehetnek panagifff v (m-C)
