Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-01 / 51. szám, csütörtök

EREDHIPISEBB EV REKENYlBEN NAGYOBB MUNKAFEGYELEM, SZIGORÚBB ELLENŐRZÉS ÉS RUGALMASABB ÍRÄNYÍTÄS A TARTALÉKOK LISTÁJÁN Ünneplőbe öltözött nők és férfiak segítették a tájékozó­dást Kicsind (Malá nad Hro­nom) kanyargós utcáin az el- múlt hét egyik reggelén. Kér dezés nélkül is biztosra vettük, hogy a helybeli művelődési ott' honba igyekeznek, ahol — a zsebükben lapuló meghívó sze­rint — a Garamvölgyi (Hron­ské (Jdolie) Egységes Földmű- vesszövetkezet tagsága tartotta zárszámadó közgyűlését. A tágas terem hosszú aszta­lai mellett a tanácskozásnak helyet adó falu, valamint a kéméndi (Kamenín) és a kö- hídgyarmati (Kamenný Most) földművesek foglaltak helyet, akik a 2680 hektárnyi szántón immár egy évtizede közösen gazdálkodnak. A közgyűlés „belépődíja“ — az ajtóban kapott kupica kis­üsti —, majd a kilencéves alapiskola diákjainak kulturá­lis műsora jó alapot jelentett a jókedvhez és az ünnepi han­gulathoz, de ez az elmúlt évi termelési és gazdasági eredmé nyék értékelése folyamán bi­zony fokozatosan alábbhagyott Az ok: a garamvölgyiek sajnos nem zártak valami sikeres évet. Ezt már az elsőként szóló Bogdan Ferenc elnök általáno­san értékelő szavai előre je­lezték, majd Retkes János mér­nök, üzemgazdász adatokkal is alátámasztotta az ürömökkel vegyített tényeket. — Kicsit drága iskola volt számunkra a múlt év, még ak kor is, ha egyes tervmutatóink valamivel jobbak, mint 1977- ben voltak, és összesített ered ményeinkkel a járás mezőgaz­dasági üzemeinek rangsorában is sikerült valamivel feljebb jutni. Mindez kevés, mert a gé­pek jobb kihasználásával, a leg­újabb technológiai eljárásokat alkalmazni tudó dolgozókkal, akik úgy érzik, hogy a kapott pénzért kötelességük becsüle tesen elvégezni a munka rájuk eső részét, jobb eredmények elérésére vagyunk képesek. Szigorúbb ellenőrzés, az ered­ményeket messzemenően figye­lembe vevő jutalmazás, a sok­oldalú szociális és a fiatalokról való még jobb gondoskodás, ezek 1979 fő feladatai — hang súlyozta többek között az el nők. — Növénytermesztésünk 102,7 százalékra teljesítette bruttó tervét, de állattenyésztésünk hibáit ezzel sem tudtuk áthi­dalni. Az ágazat mindössze 85 százalékban tett eleget bruttó tervének, és a tervmutatók kö­zül csak a hízóbaromfi, vala­mint a gyapjú termelési tervét teljesítettük. Az évi fejési átlag 2785 liter volt, a hízómarhák súlya darabonként naponta csak 0,65, a sertéseké pedig 0,48 kilogrammal gyarapodott, kocánként az évi malacelvá­lasztási átlag 15,20 darab volt. A hízómarháknál egy kilogram­mos súlygyarapodáshoz 2,81, a hízósertéseknél 4,10 kilogramm koncentrált takarmányt etettek meg. Amíg az üzemgazdász beszélt, sokan lapozgatták az eredmé­nyeket részletező több oldalas kimutatást, amelyet a tagok még a közgyűlést megelőzően kaptak kézhez. Az arcok, a hi­tetlenkedő fejcsóválások bizo­nyították, hogy nem akarnak hinni szemüknek. Lehetetlen, hogy csak ennyire képesek. Ezt fejtegette egyébként a vitát be­vezető Berták János is, az üze­mi pártbizottság elnöke. — Lehetetlen, hogy ahol 1977-ben 3100 liter felett volt a fejési átlag, ott nagyobb igyekezet esetén ilyen vissza­esés történjen. Elsősorban a kicsindi telepen kell jobban megnézni a csökkenés okait. A kőhídgyarmati telepen az előrelépés helyett négy darab­bal csökkent a malacelválasztá­si átlag, ami sok százezer ko­rona veszteséget jelent, akár­csak az is, hogy a tej jelentős részét csak II. osztályú áron tudtuk eladni. Az idei termelé­si és eladási tervek valameny- nyi mutatója nagyob a tavalyi valóságnál, és ezeket teljesíte­ni csak közös akarattal, igye­kezettel lehet. Például az ál­lattenyésztők sikereit szorosan feltételezi a jó minőségű és elegendő tömegtakarmány. A gazdálkodás mikéntjével kapcsolatosan hasonló értelem­ben beszélt Filler Gyula is, a járási pártbizottság titkára.-‘-A jó eredmények örömet je­lentenek, a kiesések azonban na­gyon lerontják a végső értéke két. Nagy pozitívum, és reményt ad a javulásra, hogy a mérle­gelés konkrét, bátran rámutat a hibákra, s így adott a lehe­tőség, hogy a 6. ötéves tervidő­szak negyedik évében a koráb­biaknál számottevőbb sikereket érjen el a szövetkezet tagsá­ga, többek között az év jelentős évfordulóinak tiszteletére vál­lait többletmunkával. A vitában felszólaló Kocsis Imre, az ellenőrző bizottság el­nöke, a jobb eredményeket szolgáló szigorúbb ellenőrzést helyezte kilátásba. Vojtek La­jos, a kőhídgyarmati részleg állatgondozója a takarmányo­zásban, az istállőzási feltéte­lekben és a tehenek áthelye­zésében mutatkozó hiányossá­gokra hívta fel a figyelmet, a kocaállományról elmondott észrevétele pedig azt a gondo­latot ébresztette az emberben, mintha az állatgondozók nem ismernék kellően a szövetke­zet fajtatenyésztési céljait. So- uáb Péter gépjavító bérezési problémákról beszél, s ezek — amint később kiderült — lé­nyegében megoldódtak, de tény viszont, hogy a közgyűlés előtt a műhelyben nem tartot­tak megfelelő formájú termelé­si értekezletet. Jarábek István mérnök, fő- zootechnikus is a vita kereté­ben ismertette a részleg fel­adatait. — A kiesések indoklására több objektív ok is említhető, például a szarvasmarhákkal már 1977 decemberétől csök­kentett adagokat etettünk, a javulás érdekében mégis első­sorban a szubjektív tényezőket kell kiküszöbölni. Fontos kö­vetelmény az intenzív rét- és legelőgazdálkodás, az anyagi érdekeltség következetes érvé­nyesítése és a munkaverseny­ben rejlő erő kihasználása. De­cembertől havonta és pontosan egyének szerint meghatározzuk a termelési feladatokat, és az első eredmények máris jelent­keznek. Az eddigi fejési átlag 7 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor volt. Januárban csak I. osztályú tejet adtunk el, és kétszer annyi malacot választottunk el, mint 1978 el­ső hónapjában. Fontos, hogy a jó kezdethez más ágazatokból is hathatós segítséget kapjunk. Amint Tóth Kurucz András mérnök, főagronómus a köz­gyűlést követően elmondta, a növénytermesztés az állatte­nyésztést több és jobb minő­ségű takarmány megtermeszté- sével fogja támogatni. Az idén egyébként az ágazat termelési terve 10,8 százalékkal nagyobb a tavalyi valóságnál. Ezt tel­jesíteni csak jó munkával le­het. Nem véletlen, hogy a kora reggeli órákban, amikor még tart a föld fagya, már ott vannak a határban, végzik a nitratá- ciót. A gépesítő csoport céljairól Párkánszky Károly mérnök, fő­gépesítő szólt. — A gépjavítással jól állunk, s párhuzamosan a nagy telje­sítményű vontatókra, valamint önjárókra annyi vezetőt képez­tünk ki, hogy azok két mű­szakban dolgozhassanak. Az év folyamán tökéletesíteni és főleg szigorítani akarjuk a gépek karbantartását, és azt is ter­vezzük, hogy minden gépjavító gondozásába vesz egy önjáró gépet. A szezonban elsősorban ő dolgozna azzal, a gép javítá­sát pedig irányításával végez­nék. EGRI FERENC Vasműből a banyába... Régen volt olyan tél, amikor annyi szó esett a szénbányá­szat nehézségeiről, mint ez idén. Az észak-csehországi bar­naszén medence külszíni bá­nyáiról esett sző elsősorban, de vele együtt emlegették a Vít­kovice! Klement Gottwald. Vas­művet is, amelynek 5-ös szá­mú üzemében készülnek a kül­színi bányák nagygépei. A vál­lalat a felszabadulás óta a ha­zai külszíni bányák részére és a szocialista országokba irá­nyuló exportra ez idáig 79 nagygépet gyártott. A múlt évben helyezték üzembe a „TC3“ elnevezésű technológiai egységet, amely páratlan a maga nemében, és a legnagyobb teljesítményű is a külszíni bányagépek között a világon. A „TC3“ technoló­giai egység a K 10 000-es ser­leges kotrógépből, a ZP 10 000- es tőmedékelőgépből és a járu­lékos szállítószalagból áll. így nem túlzás, hogy azt állítjuk, a vítkovicéi Vasműnek orosz­lánrésze van a barnaszénbá­nyászat fejlesztésében. A K 10 000-esről mégis több szó esett, mint a többiről. Ottjár- tunkkor erről kérdeztük Josef Mohylát, az 5-ös üzem mecha­nikai műhelyeinek főmérnökét: A K 10 000-es valóban uni­kum a maga nemében, hisz tíz­ezer köbméter földet képes óránként megmozgatni, és lépe- getős megoldása a műszaki vi­lágban egyedülálló. A befutta­tási idő alatt felmerült néhány probléma, amelyet a tél még meg Is sokszorozott, hiszen a nagy megfagyott földdarabok előre nem látott, soron kívüli gondokat okoztak. — Hogyan hárítják el a fel­merült a,kadályokat? — Gyakorlatilag már a pró­baüzemelés elejétől a vit.koviceű vasműből egy szakembercso­port doJgozik a helyszínen, é$ január végén már kb. 40 em­ber gondoskodott a K 10 000- esről, géplakatosok, hegesztők* technikusok. Közben meghosz- szabbítolták kb. 100 méterrel a szállítószalagot, és a téli tapasztalatok alapján néhány módosítást eszközöltek a gé­pen. Célunk, hogy mielőbb megváltozzék az a fajta köz­hiedelem, miszerint az észak- csehországi Barnaszénmedence lemaradásának egyik oka a K 10 000. Ez a mi dolgozóink szá­mára becsületbeli kérdés, akár­csak a bányakörzet kielégítő pótalkatrész-ellátása is. A „TC3“-as technológiai egység megfelelő üzemelése egyike legfőbb érdekeinknek, mert a jövőben mindannyiunk nak fű­ződik hozzá valamilyen kap­csolata, ha másképp nem. hált a meleg szobában ülve. így van rendjén: a megalapozott kritikára tettekkel kell vála­szolni. Én legalábbis úgy hi­szem. Mi is! MÉSZÁROS JÄNOS Tavaszi előzetes Az Ekecsi (Okoč) Efsz egyi­ke a dunaszerdahelyi járás legnagyobb mezőgazdasági üze­meinek. Jelenleg a szövetkezet szakemberei figyelmüket már az idei év igényes tervfelada­tainak megalapozására fordít­ják. Lakó József agronómus is a tavaszvárás jegyében mérle­gelte a mezei munkáik előké­szítését. — A mechanizációs központ­A Naszvadi (Nesvady) Efsz zárszámadó közgyűlésének résztvevői a nyílt bírálat je­gyében értékelték a múlt év­ben elért eredményeket. Adam Tvrdoň mérnök, a szövetkezet elnöke, a vezetőség jól élőké szített beszámolójának elmon­dásakor megállapította, hogy sikeres volt a tavalyi év. Megközelítőleg tizenhárommil­lió korona tiszta hasznot ér­tek el. A jól végzett munka után a tagoknak minden száz koronára még húsz koronát fi­zettek az év végén. Az évzáró gyűlés után — ne­héz volt eldönteni, hogy a nö­vénytermesztés, vagy az állat- tenyésztés dolgozói érdemlik-e a nagyobb dicséretet. Ugyanis — amint a felszólalások is bi­zonyították — mindkét ágazat­ban születtek jó eredmények. Végül is megállapíthattuk, hogy a szövetkezet leküzdötte koráb­bi nehézségeit, dinamikusan nö­veli a termelést. Megszilárdult a munkafegyelem, és a jól kép­zett vezető gárda szakértelem­mel irányítja az egyes ágazato­kat. A szövetkezet elnöke alapos elemzés után azt állította, hogy az állattenyésztésben a sertés- tenyésztők értek el legjobb eredményeket. — Szerintem az anyakoca­gondozók minden lehetőséget felhasználtak a termelés növe­lésére — mondotta. Kocánként ‘tizennyolc malacot választot­tak el. Az Ö érdemük, hogy öt­Jó lehetőségek a takarékosságra Üj tejtároló központot helyeznek üzembe száz malacot még más gazda­ságoknak is eladhattunk. Megemlítette még, hogy a hízósertések naponta ötvenöt dekát gyarapodtak. Nem titkol­ta el azonban, hogy az állat- tenyésztésben még akad javíta­nivaló. Az eladott tejnek csak a hatvan százaléka volt első osztályú. Ezen a téren hamaro­san kedvező változásokra kerül sor, mert üzembe helyezik az új tejtároló és hűtőközpontot. Élénk vita kerekedett a beru­házási problémákról. Többen hangoztatták, hogy a szövetke­zetnek van elég pénze, de nem kapnak engedélyt újabb épüle­tek építésére. Ha pedig már megkezdődik a munka, akkor vontatottan, lassan halad. A malacok nevelésére a ketreces istállót már a múlt évben át kellett volna adni rendelteté­sének, de valószínű, hogy csak az idei év első felében nevel­hetik korszerű körülmények között a malacokat. Bosszan­kodott, elégedetlenkedett az elnök, amikor a műtrágya rak­tározása került szóba. Évente nagy mennyiségben vásárolnak műtrágyát. Egv része azonban az időjárás viszontagságainak van kitéve. A szövetkezet épí­tő csoportja olcsón és gyorsan felépítené a raktárt, ha a já­rási szervektől megkapja az engedélyt a munkák végzésére. A beszámoló tanulmányozása közben elégedetten állapítottuk meg, hogy a szövetkezetben jók a lehetőségek a koncent­rált takarmányok fogyasztásá­nak csökkentésére. Ezt mutat­ja néhány adat is. Egy liter tej előállításához 26 deka­gramm, egy kilogramm szarvas­marhahús előállításához 2,10 kilogramm, egy kilogramm ser­téshús előállításához 3,98, és egy kilogramm baromfihús elő­állításához 2,78 kilogramm kon­centrált takarmányt használtak fel. Az elnök véleménye szerint azért sikerül ilyen gazdaságo­san termelni, mert a növény- termesztésben dolgozók elegen­dő és jó minőségű tömegta- - karmányt termeltek. Ladislav Bálványi főagronó­mus, hozzáfűzte az elnök nyi­latkozatához, hogy a növény- termesztésben a tervet 117 szá­zalékra teljesítették. Még nap­raforgót is termeltek 135 hek­táron. Bár eléggé kedvezőtlen volt az időjárás, mégis 25 má­zsát takarítottak be belőle hektáronként. A gabonater­mesztés is jól sikerült, hisz a búza hektárhozama 62,4, az árpáé pedig 52,3 mázsa volt. — Elsőrendű feladatunknak tartottuk — mondotta a fő­agronómus —, hogy az állat- állomány számára elegendő ta­karmányt termeljünk. Hogy csak egy példát említsek, a si­lókukorica hektárhozama 467 mázsa volt. Hosszúra nyúlt a beszélgetés, a vita, sok szó esett a csúcs­eredményekről, az élenjáró dolgozókról, a jövő terveiről. Az efsz-ek IX. kongresszusa vitaanyagával kapcsolatban is elhangzott néhány megjegyzés. Nem rosszak a feltételek ebben a szövetkezetben a termelés növelésére, azonban lényege­sen több segítséget várnak a felsőbb szervektől is. A gép­gyáraktól jobb minőségű gépe­ket és a vegyi üzemekből meg­felelő műtrágyát. Az agronó­mus megemlítette, hogy a fó­liasátrak alatt termesztett zöld­ségért hektáronként félmillió koronát kaptak. Idén is leg­alább ilyen eredményt akar­nak elérni. Azonban máris nyugtalanok, mert még mindig nem kapták meg a fóliapony­vákat. pedig már össze kelle­ne azokat ragasztani. Ehhez hasonló nehézségek miatt so­kat bosszankodtak a múlt év­ben is. BALLA JÓZSEF ból jövök, ahol a tavaszi mun­kaiatok első szakaszában beve­tésre kerülő gépek javítását el­lenőriztük — kezdte a beszél­getést. —■ A gépesítési szaka­szon dolgozó szocialista mun­kabrigád Öllős Gábor mérnök vezetésével derekas munkát végzett, a gépek megjavítva, indulásra készen állnak. Az agronómus szerint a 60(1 hektár területen elvetett őszi búzának jót tett a vastag hő- takaró, hiszen a rendkívül ki­száradt talaj jelentős mennyi­ségű nedvességet szívott be, másrészt hatékony védelmet nyújtott a kemény fagyok el­iten. — Búzáink eddig károsodás nélkül bírják a tél szeszélyeit. A gabonafélék vetésterülete mintegy 150 hektárral lesz na­gyobb a tavalyinál, tavaszi ár­pából 237 hektárt kell bevetni. Természetesen az elmúlt évek­ben legjobban bevált fajtákkal, amelyekből elegendő mennyisé­gű vetőmag áll rendelkezé­sünkre. Búzából egyébként 61, árpából pedig 56 mázsás átlag­hozamokat terveztünk. A szövetkezet gazdái tudatá­ban vannak a növény és állat- tenyésztés között fennálló füg­gőségi viszonynak, ezért már most gondolnak arra, hogy ele­gendő mennyiségben és jó mi­nőségben biztosítsák az állatok takarmányalapját. — Mivel az elmúlt évben ve­tőmag híján kevesebb lucernát vetettünk, az idén 250 hektá­ron tervezzük annak elvetését, s így a szövetkezetben mintegy 500 hektáron fogjuk termesz­teni. Az évelő takarmányokat csak öntözhető területre vet­jük. Jó jel az induláshoz, hogy a legszükségesebb műtrágyák, a tavaszi munkálatok elkezdé­séhez elegendő mennyiségben és összetételben állnak rendel­kezésünkre. A műtrágyát szá­raz helyen, fedél alatt tároljuk, így sem mennyiségi, sem mi­nőségi káros^ ’cnak nincs ki téve. SVINGER ISTVÁN 1979. ni. i. A felvételen Leoš Cyrzyk szocialista munkabrigádjának két tag­ja Vlastimil Stanovsky és Miroslav Važecký — a ZP 6600.10-es típusú tömedékelőgép réselőkarjának szerelése közben f Gyökeres György felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom