Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-30 / 76. szám, péntek

IFolytatás a 6. oldalról)

k <j r kilo zott megoldás, mert a tartós fe 1 haszna Iá shoz rendezni kellene az árakat. A hulladéka nyagoik bői nyert takarmánykeverékeket 700 szarvasmarhának adjuk, s napi súlygyaparapoda- suk 0,8 kg.

Az azzal kapcsolatos fejlege lé se kikből, hogyan lehetne növelni a termelést, az következik, hogy a nehezebb ikörüliményeket az embereknek munkájukkal kell leküzdeniük, amelyet jobban meg kell szervezni és irányítani.

Körzetünk éghajlati viszonyai egyetlen mezőgazdasági vállalatnak sem tették lehetővé, hogy saját erőforrásaiból megfelelő mennyiségű here- és lucernavetőmagot biztosítson. A szántóföldeken termesztett évelő takarmányok területe az optimális 16 százalékról 11,5 százalékra esett vissza.

Minden irányítási terv, a reszort tudományos kutatóalapja és a mezőgazdasági vállalatoknál dolgozók meg vannak győződve arról, hogy a gabonatermelés problémáját meg lehet oldani megfelelő .mennyiségű tömegtakarmány szállításával. Enneik ellenére nem mondhatjuk azt, hogy a legjobb lömegtakarmányok termelésével csökkenni fog az abraktakarmány szükséglet, mert hiányzik a lóhere és a lucerna vetőmag.

A föld termékenysége növelésének és a gazdasági eredmények stabilizálásának egyik előfeltétele a szarvasmarha-tenyésztés intenzívebbé tétele. A mi feltételeink között ez azt jelenti, hogy egy hektár földterületre egy szarvasmarhának kell jutnia. De éppen a szarvasmarha-tenyésztés, amelynek elsőrendű fontosságot tulajdonítunk, az a termelési ágazat, amelyben a gazdasági ösztönzőiket háttérbe szorítják a rentabilitás szempontjából.

A szarvasmarha-állomány évről évre növekszik. Ha az 1975. évi állományt vesszük alapul, 1976-ban kerületünkben az állomány 4800-zal, tavalyelőtt 13 700-zal, tavaly pedig 7800-zal gyarapodott. A szarvasmarha-tenyésztés alacsony rentabilitása olyan tényező, amely gátolja az állattenyésztés koncentrációját és szakosítását, főként azzal, hogy nem teszi lehetővé közös

Kvétoslava Brinková elvtársin felszólalása

1979.

Ili 30.

Azok között a problémák között, amelyek a mezőgazdaság előtt állnak, és amelyeket politikai-gazdasági és szociálökonómiai céljaink elérésében meg kell oldanunk, kulcsfontosságú szerepe van a mezőgazdaság további kiegyensúlyozott fejlesztésének, a növénytermelés és az állattenyésztés arányos fellendítésének. E probléma rendezésének fontosságát számos pártdokumentum kiemeli. Annak a feladatnak a teljesítésében, hogy a növény- termelést gyorsabban kell fejleszteni, mint az állattenyésztést, országos viszonylatban jelentős egyenetlenségek mutatkoznak. Az elmúlt évek a znoj- mói járásban inkább az aránytalanságokat mélyítették el, nem pedig a növénytermelés és az állattenyésztés mérlegének kiegyenlítődését hozták meg.

Az ágazatközi arányok legnagyobb megbomlását egész köztársaságunkban az 1976. évi aszály eredményezte. Egyi- künk számára sem tilok, hogyan döntött akkor pártunk Központi Bizottsága. Nem szabad megengedni, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok következményeit a nép életszínvonalának rovására oldják meg. Hazánk minden becsületes dolgozója nagyra értékelte, hogy e negatív hatások leküzdésére központilag társadalmi erőforrásokat és tartalékokat szabadítottak fel. Ez csak növelte a pártnak és elvhű politikájának tekintélyét. E határozat végrehajtása azonban nem volt egyszerű.

A növénytermelés fejlődésével kilengések és ezzel a növénytermelés és állattenyésztés közti aránytalanságok azonban hazánk különböző részein így is minden évben keletkeznek. Dél Morvaországban, konkrétan nálunk, Znojmo vidékén gyakori az aszály, az utóbbi tíz évben csaknem rendszeresen sújtott minket. Például 1971 és 1975 között a csapadékhiány 722 mm volt, a hatodik ötéves tervidőszak első három évében pedig 529 mm. A csapadékban legszegényebb esztendő 1978 volt, ekkor járásunkban csak 228 mm csapadék hullott le, az elmúlt száz év legkisebb mennyisége.

Különösen bonyolult feladat ilyen körülmények közölt biztosítani a mezőgazdaság fejlődését, az állatállomány növelését és a termelőképesség tokozását. Mi persze nem adjuk fel a harcot. A tavalyi aszály okainak és következményeinek elemzése során járási pártbizottságunk kiemelte azt a

vállalatok létrehozását es a (kooperációt. Kerületünkben jelenleg hat állattenyésztési jellegű közös mezőgazdasági egyesülés működik, de csak a tolás, valamint a baromfi és a sertéshús termelése területén. A kerületben jelenleg nagyüzemek tenyésztik a tyúkok több mint 80 és a sertések több mint 50 százalékát. A szarvasmarha-tenyésztés csak 35 százalékban folyik nagyüzemi módszereikkel, s kooperációs formában csak 3 szarvasmarha-hizlalda működik, kooperációs tejtermelő vállalatot eddig egyet sem a lap ltot lak.

A mezőgazdasági dolgozók helyesen és gyorsan reagálnak a célszerűen alkalmazott gazdasági ösztönzők hatására. Ezt azokikai a példákkal szemléltethetjük, amelyek az első osztályú tej termelésével kapcsolatosak. 1977- ben kerületünkben a felvásárolt tej- mennyiség 52 százaléka első osztályú volt, -tavaly ez az arány 69 százalékra növekedett. Még így sem vagyunk elégedettek az eredményekkel. Negatív tényező az istállói berendezések lassú korszerűsítése, ezért fokozottan törekszünk a mezőgazdasági szolgáltató vállalatok munkájának javítására.

Az egységes földművesszövetkezetek bruttó termelési tervüket tavaly csak 96 százalékra teljesítették, árutermelésük tervér azonban 2,5 száza léikka J túlszárnyalták. A nyereségképzés terén

89,5 millió koronával adósak maradtak, vagyis csak 62 százalékos terv- teljesítést ludtaik felmutatni. Még nagyobb az efsz eik lemaradása a beruhá- sok terén. 3 976 óta gyakorlatilag megszakítás nélkül korlátozzák a beruhá- zási alapok dotálását. A beruházási hitelek 1975 höz képest 86 százalékkal növekedtek, sőt az üzemelési hitelek összege a négyszeresére növekedett. Negatívan hat a rentabilitásra és a nyereségre az anyagi költségek megnövekedése, amit a nagykereskedelmi árak rendszerének átalakítása és az elmúlt évek rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyai okoznak.

Kerti Lelünk mezőgazdasági dolgozói ennek ellenére tudatában vannak annak, hogy a mezőgazdasági termelés további növelésének előfeltétele a dolgozók alkotó- és kezdeményező munkája.

régi, a pari munkában közismert jelszót, hogy minél bonyolultabbak a feltételek, minél nagyobbak az akadályok, annál igényesebb hozzáállást tanúsítanak a kommunisták az akadályok leküzdéséhez, annál elszántabb és kitartóbb harcot vívnak a kitűzött célok eléréséért. Amint ezt az efsz-ek országos kongresszusát megelőző vita, .» töldmüvesszövetkezetek évzáró taggyűlései és járási konferenciái alátámasztották. a mezőgazdasági dolgozók is ehhez tartják magukat. Bizonyítja ezt. hogy a minimális csapadék- mennyiség ellenére tavaly járásunkban gabonaneműekból 4,17 század tonnás átlagos hektárhozamot értünk el.

Földművesszövetkezetünk, a Moravský Krumlov-i Május 9. Efsz hektáronként 5,51 tonnás átlaghozamot ért el, pedig 4150 hektáron termesztünk gabonát. Ez annak volt köszönhető, hogy az év első telében jól megoszlott a csapadékmennyiség, meg annak, hogy szövetkezetünkben a gabonalermelés- sel foglalkozó komplex racionahzációs brigád sikeres munkát végzetl.

Az őszi betakarítás azonban katasztrofálisnak fnzonyult. A cukorrépa hek- lárhozama csak 17 tonna volt, sőt szövetkezetünkben csak 15 tonna. A többi kései termény, főként a takarmánynövények hozama is igen alacsony volt. Ezért ezekben a napokban és hetekben nagy nehézségekkel küszködünk az állattenyésztési feladatok teljesítése terén. Ezt nem azért mondom el, hogy panaszkodjak, hanem azért, hogy támogassuk azt a gondolatot, amely a párt Központi Bizottságának már Jobb dokumentumában megjelent, s ezen az ülésen az elnökség jelentésében és több vitafelszólalásban ismét elhangzott. Az örilözőberendezések építéséről van szó. Ült kell öntözőberendezéseket építeni, ahol kevés a csapadék, és ahol tehát e berendezések használata maximális haszonnal jár.

Az öntözőberendezések építésének üteme az erőforrásoktól, az eszközöktől es a termelőkapacitásoktól függ, azoktól, amelyeket a társadalom e célra fordítani tud. Így felvetődik a kérdés, valóban ott építenek-e öntözőberendezéseket, ahol a legnagyobb a vízhiány, vagy nem játszanak-e más szempontok közre ft megépítendő öntözőberendezések helyének meghatározása során.

A znojmói járásban, ahol a mezőgazdasági földterület nagysága 113 000

hektár, ebből a szántóföldé több mint 102 ezer hektár, két nagy teljesítményű öntözőrendszer működik, amelyek 9558 hektárnak, a szántóföld 9 százalékának mesterséges öntözését teszik lehetővé. Ezek a berendezések köztársaságunkban a legjobban kihasználtak közé tartoznak. Tavaly az említett területen több mint 22 millió köbméter vizet öntöztek. Ha összehasonlítjuk a növénytermelési eredményeket a mesterségesen öntözött és nem öntözött területek között, azt az eredményt kapjuk, hogy a mesterséges öntözés 36 millió korona hasznot eredményezett, vagyis hektáronként 3758 korona hasznot. Emellett az öntözött területeken nem is a legkedvezőbb a növénytermelés szerkezete. Ha például sikerülne a zöldségtermelést kevésbé függővé tenni a fizikai munkától és nagyobb mértékben gépesíteni, ez lehetővé tenné a zöldségtermelést az öntözött területeken, s ez tovább növelné az öntözőberendezések hatékonyságát.

Például a Znojmói Állami Gazdaság, amelyben a legnagyobb az öntözött terület, tehát egyúttal a legnagyobb öntözött zöldségtermelő terület, a hatodik ötéves tervidőszak első három évé-* ben a piaci alapokba és a konzerviparnak 43 342 tonna zöldséget szállít tott, s ezzel a tervet 109,4 százalékra teljesítette. Minden hektáron 22,3 tonna zöldséget termelt. A práčei Béke Efsz, amely korábban megműveletlen területeken gyümölcsösöket létesített, ezeket a területeket állami segítséggel mesterségesen öntözni kezdte, és a tavalyi száraz esztendőben hektáronként a még fiatal fákról 18 tonna almát és

7,2 tonna jó minőségű barackot taka* rított be.

Dél-Morvaország átlagos hőmérsék-i lete magas, a napsütés intenzitása is nagy, s ez megteremti a feltételeket a legtöbb fajta termény hatékony tér-* illesztéséhez. Csak a víz hiányzik. Per-< sze építünk öntözőberendezéseket, de P7. énífés üteme lassú.

Pöws Károly elvtárs felszólalása

A szocialista mezőgazdaság harmincéves fejlődésének egész időszakában rendkívüli figyelmet fordítottunk a termőföldek állagának, a talaj megjavításának és jobb kihasználásának. Erre a célra több milliárd koronát fordítottunk. A közép-szlovákiai kerületben az ötödik ötéves tervidőszakban 22 332 hektár területet csapoltak le, és 3432 hektáron létesítettek öntözőberendezést, de még mindig több tízezer hektár mezőgazdasági terület szorul ármentesítésre az Ipoly, a Rima, a Turőc és a Garam völgyében. További területeken kell elvegezni a talajjavítást, s a kerület déli részén nagyobb arányú öntözésre van szükség.

A kerületben sok a szűk völgy, s ezeken a helyeken a földeket nem lehet kellőképpen hasznosítani, mivel nagy az árvízveszély. Ezeket a területeket csak a vízgazdálkodási és talajjavító munkák elvégzése után tudjuk majd hatékonyabban bekapcsolni a termelési folyamatba. A terméseredmények növekedése az ármentesített és termékeny- nyé tett területeken valóban figyelemre méltó. A Teéiankyi Egységes Föld- irtűv esszö vet kezeiben j nagy k ürtösi — Veľký Krtíš-i járás) az Ipoly menti réteken hektáronként 30 mázsa rossz minőségű széna termett. Az Ipoly szabályozása és a taiajjavitási munkák elvégzése után ugyanezeken a földeken hektáronként hat tonna gabona is meg- lerem. Más termékekből is rekorderedményeket értek el, és a szövetkezet, amely korábban közepesnek számított, jelenleg egyike a legjobbaknak a kerületben. Hasonló feltételek, adottságtik vannak más szövetkezetekben is.

A CSKP KB 1975. évi októberi ülése és a XV. pártkongresszus leiadatul tűzte ki, hogy fokozott figyelmet kell fordítani az évelő fűfélékre, a nedves, terméketlen talajok feljavítására. Kerületünkben rendkívüli jelentősége van e feladat megvalósításának. Ezért számos mezőgazdasági üzem hozzákezdett az eddig terméketlen, hegy-, illetve domboldalakban fekvő területek hasznosításához. Konkrétan nálunk, a (Šu- ricei Egységes Föidművesszövetkezet- ben is teraszosítással termővé tettük a domboldalakat, s jelenleg itt gyümölcsöt és szőlőt termesztünk. Egyelőre a talaj hasznosításának ezt a módját azért nem tudjuk nagyobb mértékben alkalmazni, mivel igen nagy beruházási költségekkel jár. Korábban a talaj termővé tételére az állam támogatást nyújtott a költségek 80 százalékáig, sőt nagyobb mértékben is, most az alacsonyabban megszabott támogatás lelassítja a meliorációs folyamatot.

Ügy gondolom, hogy a korlátozott lehetőségek mellett is a talajjavítási munkákat társadalmi eszközökből kellene támogatni. Annál is inkább, mert itt igen kiterjedt beruházásokról van szó.

A CSKP KB Elnöksége néhány évvel ezelőtt foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy növelni kell a zöldségfélék és a gyümölcs termesztései, és saját forrásokból kell fedezni a piaci szükségleteket. Ugyanígy a Központi Bizottság mostani ülésén előterjesztett jelentés is hangsúlyozza e jelentős feladat megvalósításának fontosságát a lakosság racionális táplálkozása biztosításának szempontjából. A . közép-szlovákiai kerületi pártbizottság elnöksége 1977 októberében ezzel kapcsolatban megtárgyalta és jóváhagyta a kerület gyümölcs- és zöldségtermesztése fejlesztésének koncepcióját egészen 1990-ig. E feladat, teljesítéséhez fel kell használni minden rendelkezésre állő erőforrást és tartalékot. A kerületben Nagyzellön (Veiké Zlievce) — nagykürtösi járás — 1976-)>an megépült a tranzit gázvezeték egyik kompresszorállomása. Ennek üzemeltetésével óránként 10,4 gigakalória hőenergia keletkezik. A kompresszorállomás ennek a mennyiségnek csak az 5 százalékát használja fel saját üzemi célokra. A jelenleg kihasználatlanul, a légkörbe távozó hőenergia hasznosítására már a komjiresszorállomás üzembe helyezésekor voltak elképzelések. Éspedig úgy, hogy ezt a hőenergiát üvegházak és fóliasátrak fűtésére lehetne felhasználni zöldségfélék termesztésénél. A kidolgozott tanulmányok szerint az elképzelések megvalósításával biztosítani lehetne a palántákat a közép-szlovákiai kerület déli járásai számára, éspedig kb. 405 hektár zöldség- és főzelékféle és 500 tonna primőr termeléséhez, amivel több mint 12 000 fogyasztó szükségleteit lehetne fedezni.

A kompresszorállomás bővítésének befejezésével további lehetőség kínálkozik hőenergia nyerésére, amivel 15— 20 hektár alapterületű üvegházat és fóliasátrat lehetne kifűteni, s ezzel további 200 tonnával növelni a zöldség és főzelékfélék termelését. A tervek szerint 1979-ben beindítandó üvegházak megépítéséhez már a múlt évben megvoltak a műszaki tervek, de ezek nem kerülhettek be az évi gazdaságfejlesztési tervbe, mivel nem sikerült biztosítani a szükséges költségkereteket. A jelenlegi energetikai helyzetben egyik lehetősége ez annak, hogyan lehet rar’onálisan kihasználni ezt az említett energiaforrást tekintettel a népgazdaság állandóan növekedő igényeire, a növekvő hőenergia- és fűtőanyag-szükségletekre. Megragadva ezért az alkalmat, hogy felkérjem a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumát és a Szövetségi Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot, gondoskodjanak e társadalmilag jelentős arfció költségkeretének biztosításáról, finanszírozási kérdéseinek megoldásáról úgy, hogy a beruházást 1980-Iwm be lehessen indítani.

Az egységes földművesszövetkezetek IX. országos kongresszusának anyagaival kapcsolatos országos vha, a kerület földművesszövetkezeteinek évzáró közgyűlései és járási konferenciái igazolták, hogy mezőgazdaságunk dolgozói nagy igyekezettel és elkötelezettséggel állnak hozzá a CSKP XV. kongresszusa által és az ötéves tervben kitűzött feladatok teljesítéséhez. Amilyen nehéz volt harminc évvel ezelőtt átalakítani a földművesek gondolkodásmódját, annál szilárdabb ma viszonyuk a szocializmushoz, annál szívósabban vesznek részt a fejlett szocialista társadalom építésében.