Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-29 / 75. szám, csütörtök
Az SZLKP KB Elnökségének jelentése az SZSZK mezőgazdaságában és élelmiszeriparában a XV. pártkongresszus és az SZLKP kongresszusa határozatának teljesítéséről és a további feladatokról SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 1979 MÁRCIUS 271 ÖLESEN ELŐTERJESZTETTE JÁN JANIK, AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGÉNEK TAGJA, A KB TITKÁRA (A jelen lés. első részét tegnapi szántunkban közöltük.) Az élelmiszeripar termelése a számítások szerint 1985-ig több mint ötöd- résznyivel növekszik. Az egészséges táplálkozás követelményeivel összhangban gyorsabb ütemben növekszik a tej-, a hús- és a baromfiipari termékek, a gyümölcs- és a zöldségfélék fogyasztása, a félkész áruk, a készételek és a gyermektápszerek gyártása. Egyúttal arról is szó van, hogy a mezőgazdasági nyersanyagoknak jobban hasznát vegyék és bővüljön a választék. Következetesebben kell megvalósítani a gazdaságilag indokolt gyártás- szakosítást és koncentrációt az élelmiszeripari üzemekben, s egyúttal gondoskodni kell a szükséges terjedelmű választék szállításáról a kereskedelmi hálózatba. E célok eléréséhez a következő ötéves tervidőszakban jobban el kell látni az élelmiszeripart csomagoló gépsorokkal és göngyöleganyagokkal, meg kell gyorsítani a technológiai gépsorok kiegészítését a gyorsabb ütemű gyártmányfejlesztés és a végtermékek gyártásának növelése céljából. Arra van szükség, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a vezér- igazgatóságok és az élelmiszeripari vállalatok megkülönböztetett figyelmet szenteljenek a raktárak építésének a nyersanyagok, a félkész áruk és a késztermékek tárolásához, valamint az anyagmozgatási munkák gépesítésének. A raktárgazdaság kibővítése lehetővé teszi a tartalékok képzését az egyes nyersanyagokból és termékekből, ami •az élelmiszeriparban — figyelembe véve a hozamok, a nyersanyagszállítás és a külföldi piacok kilengéseit — a folyamatos és hatékony termelés fontos feltétele. » A közellátás folyamatosságának biztosítása, valamint az eladás kulturális színvonalának emelése végett gyorsabb ütemben kell fejleszteni a kereskedelmi hálózat és a közétkeztetési üzemek ellátottságát raktárokkal, hűtő- és kli- matizációs berendezésekkel. Elvtársakl A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésében egyre nagyobb mértékben vesznek részt a termelőeszközök szállítói. Ez egyúttal döntő mértékben elősegíti a tudományos-műszaki haladás érvényesülését az agrokomplexum- ban. A CSKP Központi Bizottsága külön is kiemelte ennek a kérdésnek a fontosságát az agrár-élelmiszeripari komplexum fejlődésében, s konkrétan megfogalmazta a mezőgazdasági gépek és berendezések, az élelmiszer- ipari berendezések, a vegyszerek, a biotényezők és a göngyöleganyagok szállítóival szemben támasztott követelményeket. Szlovákiában a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés feladatai és fejlődésének feltételei szempontjából szükségesnek tartjuk, hogy az említett intézkedések keretében következetesen megvalósuljon a takarmánynövények termesztésének komplex gépesítése, főleg a hegyi és a hegyaljai körzetek gyepterületein. Nagy fontosságot tulajdonítunk a burgonya-, a gyümölcsös a zöldségtermesztés gépesítésének is, továbbá az öntözőberendezések és a rekultivációs gépek szállításának, főleg a kötött és a kavicsos talajok számára. Fokozatosan be kell vezetni a gépesítés új rendszerét, főleg a kukorica betakarításában, hogy csökkenjen a szárításkor a tüzelőanyagok fogyasztása, s hogy a kukoricaszár is hasznosítható legyen. Hasonlóan kell megoldani a napraforgó termesztésének és betakarításának anyagi-műszaki feltételeit. A gépiparra háruló országos feladatokkal összefüggésben szükségesnek tartjuk felmérni a feladatok teljesítését Szlovákia mezőgazdasági gépgyártásában, s a 7. ötéves tervidőszak előkészítése folyamán gondoskodni kell arról, hogy mognövekedjen a részvétele az országos program megvalósításában. A CSKP KB határozatai fontos feladatokat tartalmaznak a szlovákiai vegyipar számára. A CSKP Központi Bizottsága a mezőgazdasági kemizálás országos programjának teljesítése érdekében elvárja a Szlovák Tervbizottság, az SZSZK íparügyi Minisztériuma és Építésügyi Minisztériuma kommunistáitól, hogy sürgősen gondoskodni fognak az Agro II üzem tervezett építéséről Salán, s idejében előkészítik az Agro III üzem építését. Az Iparügyi Minisztériumtól azt is elvárjuk, hogy következetesebben fognak gondoskodni a göngyöleganyagok gyártásáról és szállításáról az élelmiszeripar számára, hogy csökkenjenek ezen a szakaszon a behozatali igények, s kialakuljanak a feltételek az új élelmiszeripari termékek választékának bővítéséhez, tartósságuk és minőségük fokozásához, főleg a tej-, a hús-, a sütő- és konzerviparban. A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozta, hogy a termelés és a hatékonyság növelésének, a minőség javításának és az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum általános fejlődésének egyik legfontosabb tényezője a beruházások további fejlesztése és a helyes irányú beruházási politika. A közélelmezés igényes feladataira való tekintettel az önellátás mértékének növelése melleti a Központi Bizottság azt az alapelvet követi, hogy a 7. ötéves terv javaslatának kidolgozása során a mezőgazdasági és az élelmiszer- ipari beruházások arányos növekedésével számoljunk. Ennek az alapelvnek az érvényesítése különösen Szlovákiában fontos, ahol a 7. ötéves tervidőszakban kifejezettebb előrehaladást kell elérni a mezőgazdaság állóeszközökkel való ellátottságának kiegyenlítésében a CSSZK színvonalához viszonyítva, gyorsabb ütemben kell megoldani a műszaki-gazdasági problémákat az elmaradó szakaszokon, főleg a hegyvidéki körzetekben, s meg kell oldani az anyagi műszaki ellátás prob lémáit az újabban szövetkezetesített területeken. Az elsődleges fontosságú beruházások közé kell sorolni az állatállomány tervezett bővítéséhez szükséges kapacitásokat, a talajjavítás elfogadott programját, főleg az öntözőberendezések építését, amelyek terjedelme a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva több mint a kétszeresére növekszik, továbbá a fehérjeprogram feladatait, ezek keretében a tömegtakarmányok rak tározási és tartósítási feltételeinek fejlesztését is. Gondoskodni kell berendezések építéséről a zöldség- és a gyümölcsfélék, valamint az, ültetőburgonya betakarítás utáni kezeléséhez. Egyúttal javítani kell a használható objektumok karbantartásának és javításának a színvonalát. Az adott lehetőségek keretei között tovább kell építeni a berendezéseket az agrotechnikai szolgáltatás, a gépjavítás, az építőipar, a környezetvédelem és a szociális szükségletek számára. Az állattenyésztési farmok építése és szakosítása során előnyben kell részesíteni a meglevő kapacitások kiépítését, rekonstrukcióját és korszerűsítését, amennyiben ezen az úton kisebb fajlagos beruházási költségekkel nyerhetők további kapacitások, első sorban a szarvasmarha-tenyésztés számára. A beruházási eszközöket az élelmiszeriparban is elsősorban a termelés növelésére kell felhasználni, csökkentve egyes kapacitások túlterheltségét, főleg a technológiai berendezések kiegészítése, rekonstrukciója, korszerűsítése által, s jobban ki kell használni a műszakszám növelésében rejlő lehetőségeket. Arra kell törekedni, hogy csökkenjenek a termelőegységekre számított fajlagos ráfordítási költségek, ilyen irányban kell fejleszteni az építőanyagok gyártását, *a műszaki tervezést és az építési technológiát. Nagyobb mértékben kell érvényesíteni az ismételt tervrajzokat az olcsóbb építés és az építési határidők lerövidítése érdekében. Az építésügyi és az iparügyi minisztérium szervezeteiben gondoskodni kell a könnyű és olcsóbb szerkezeti rendszerek, épületelemek és anyagok kifejlesztéséről és utólagos gyártásáról. Arra van szükség, hogy az építésügyi minisztérium szervezetei kapacitásaik további fejlesztése folyamán jobban felkészüljenek a korszerű élelmiszer- ipari üzemek igényes építési feladatainak teljesítésére, s hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériummal együttműködve kiépítsék a fő kivitelezők és az egész beruházási tevékenység hatékony rendszerét. Az anyagi-műszaki alap fejlesztése minőségileg új igényeket támaszt a műszaki felszerelés, a kapacitások és az anyagi jellegű intenzifikációs tényezők kihasználásával szemben közvetlenül a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén is, főleg a gépjavítás, a trágyázás, a növényvédelem és az építési munkák szakaszán, továbbá a szakemberképzés területén az említett szakaszok számára, s általában a tudományos-műszaki haladás hatékony érvényesítésével szemben. A CSKP Központi Bizottsága által a tudományos-kutatási alap területén előirányzott feladatok közül különösen fontosnak tartjuk a tudományos-kutatá- si ismeretek gyors ütemű gyakorlati hasznosítását. Arról van szó, hogy kutatási, nemesítő, magtermesztési és törzstenyésztési munkahelyeink rugalmasabban lássák el a gyakorlatot komplex javaslatokkal és konkrét útbaigazításokkal az agrotechnikai, a zoo technikai és egyéb újdonságok érvényesítésére Szlovákia természeti félté teleinek széles skálájában. Többek között hatékonyabban meg kell oldani a podzolos talajok kihasználásának a kérdését, a kelet-szlovakiai síkság kötött talajainak a kihasználását, be kell vezetni az intenzív gazdálkodási módszereket az öntözés feltételei között, a tömegtakarmányok forrásainak észszerű kihasználását stb. A tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati érvényesítésében lényeges mértékben fokozni kell mind a kuta tási szervezetek tevékenységét, mind pedig a termelés előtti szféra szolgáltatási szervezeteinek a tevékenységét, főleg az olyan szakaszokon, mint például a burgonya, a hüvelyesek, a napraforgó termesztése, az intenzív gyümölcstermesztés, a tömegtakarmányok betakarítási és tartósítási technológiája, a tápanyagok adagolása és a növényvédelem, a szarvasmarha takarmányozása, az ürülékek hasznosítása a nagyüzemi farmokon, a szakosított Elvtársak! A CSKP Központi Bizottsága ismétel ten nagy figyelmet szentelt a mező gazdaság és az élelmezésügy irányítási kérdéseinek. Hangsúlyozta, hogy növelni kell a központi irányítás hatékonyságát, meg kell szilárdítani a gazdasági szervezetek jogkörét és felelősségét. A Központi Bizottság a tervező és az egyéb irányító szervek tevékenységét az agrár-élelmiszeripari komplexum ágazatközi kérdéseinek megoldására irányította, azzal számolva, hogy egyúttal megerősödik és fokozódik a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok felelőssége az ágazat fejlődésében érvényesülő belső részarányosságok biztosításában. A tervezés tökéletesítésével összhangban előtérbe került az a feladat, hogy a terv kifejezőbben támogassa a hatékonyság növelését és a minőség javítását célzó irányzatokat a termelésben, elősegítse a koncentráció és a szakosítás programszerű fejlesztését, a terv mérlegegyensúlyának elmélyítését és tekintélyének növelését, s hogy a terv irányító funkciójának a súlypontja az éves tervekről a középtávú tervre kerüljön át. A CSKP Központi Bizottsága a 7. ötéves tervidőszak gazdasági szabályozóinak rendszerében feladatul adta ezek olyan értelmű rendezését, hogy az árak és a további gazdasági szabályozók hatékonyabban befolyásolják a jövedelmezőség alakulását, támogassák a szerkezeti változásokat a termelésben, elősegítsék a termelési alapok jobb kihasználását, feltételeket teremtsenek a bővített újratermeléshez minden termelési körzetben, s növekvő hatást fejtsenek ki a műszaki haladásra, a hatékonyság növelésére és a minőség javítására. A CSKP Központi Bizottsága megjelölte továbbá a közvetlen irányító és szervező munka tartalmi felépítését is minden irányítási szinten, a termelés és az igazgatás vállalaton belüli szervezésének tökéletesítésében, a koncentráció és a szakosítás fejlesztésében, valamint az állami gazdaságok irányításának tökéletesítésében. A munka hatékonyságának növelése és minőségének javítása, valamint a termelés valamennyi tényezőjének hatékonyabb kihasználása céljából a Központi Bizottság ülése aláhúzta a bérszabályozási és a munkadíjazási rendszer tökéletesítésének a jelentőségét, hogy növekedjen az érdem szerepe az eredmények elérésében. A tervszerű irányítási rendszer említett alapvető irányzatait le kell majd bontani és meg kell valósítani minden igazgatási szinten, figyelembe véve az egyes sajátos feladatokat és szükségleteket Szlovákia mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumának fejlesztésében. Ha figyelembe vesszük a 6. ötéves tervidőszak elmúlt éveiben a feladaés koncentrált termelés szervezése, továbbá az olyan kis energiaigényű technológiai eljárások érvényesítése, amelyek a feldolgozás folyamán maximális mértékben megőrzik a tápértékét. A termelés említett és további sza* kaszam arra kell törekednünk, hogy széles mértékben érvényesüljenek a tudományos-műszaki ismeretek és a haladó gyakorlat tapasztalatai. A jelenlegi időszakban leginkább lemaradozó szakaszokon csak a tudomány és a szolgáltatási szervezetek dolgozóival való jól szervezett és elvtársi együttműködés alapján, a minisztérium, a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok szervező szerepének lényeges megerősítésével érhetünk el haladást. Teljes mértékben tudatosítanunk kell, hogy a tudományos-műszaki haladás meghatározó tényező a mezőgazdasági termelés intenzitásának és hatékonyságának további növelésében, hogy szükségszerűen meg kell gyorsítanunk a biológiai, a technikai és a technológiai innovációk folyamatait, amelyek hordozója a tudomány és a haladó gyakorlat, s hogy elsősorban a kommunistáknak kell haladniuk as újért folyó harc élén az irányító szervekben, a tudományos intézményekben, a szolgáltatási szervezetekben és a mezőgazdasági vállalatokban. tok teljesítésének feltételeit, az irányítási szervek munkáját általában véve pozitívan értékelhetjük. A mezőgazda- sági minisztérium a tudományos-kutatási alap dolgozóinak aktív részvételével koncepciós jelleggel kezeli a problémák megoldását. A kidolgozott koncepciók megvalósítása során azonban számos gyenge pont és fogyatékosság merül fel, főleg az anyagi-műszaki szükségletek biztosításában, a haladó termelési irányzatok és technológiák érvényesítésében, a beruházások meggyorsítására és olcsóbbá tételére irányuló törekvésekben, valamint a tudományos-műszaki haladás vívmányainak és a haladó tapasztalatoknak gyakorlati érvényesítésében. Nem mindig sikerül idejében és következetesen megvalósítani a feladatok teljesítésére irányuló intézkedéseket az irányítás egyes fokozatain keresztül a kerületekben és a járásokban egészen a mező- gazdasági vállalatokig és üzemekig. Egészségtelen az olyan gyakorlat is, amint arra a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumban dolgozó kommunisták munkájának ellenőrzése is rámutatott, hogy az igazgatásban túl sok adminisztrációs elemet és módszert használnak, s néha ezzel helyettesítik a céltudatos szervező és ellenőrző tevékenységet Ennek hatékonyan gátat kell vetni mind a minisztériumban, mind pedig azokban a további központi állami szervekben, amelyek kihatással vannak a minisztérium irányítási munkájának tartalmára és módszereire. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának irányítási tevékenységében továbbra is szükséges figyelmet keli szentelni a problémák koncepciós megoldásának, a gazdasági szabályozók hatékonyabb kihasználásának, s a tudományos-műszaki haladás elősegítésének. Nem szabad azonban lebecsülni az operatív irányítást sem, amelyben a rendszeres ellenőrzésre, a feladatok teljesítését biztosító irányító munka színvonalának emelésére kell helyezni a súlyt az irányítás középső fokozatain és vállalati szinten. A minisztérium nem veheti át a mezőgazdasági igazgatóságok és a termelési-gazdasági egységek feladatait és felelősségét, éppen ellenkezőleg, meg kell követelnie a feladatok teljesítését és a társadalmi szükségletek tiszteletben tartását. Arra van szükség, hogy az illetékes pártszervek ebben az irányban gyakoroljanak hatást főleg a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok, valamint az agrokomplexum további Összetevőinek tevékenységére. A kerületi mezőgazdasági igazgatóságok fontos feladata, hogy a kerületi nemzeti bizottságok szerveivel együttműködve megoldják a mezőgazdaság (Folytatás a 6. oldalon) IV. A tervszerű irányítási rendszer tökéletesítése, a koncentráció és a szakosítás folyamatának fejlesztése, az irányítás hatékonyságának növelése
