Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-27 / 73. szám, kedd
ÜLÉSÉ (Folytatás az 5. oldalról] látótokig in in de nökel ott a politikai szervező munka további javítását és főként az új, igényesebb feladatok teljesítése során felmerülő problémák rugalmasabb megoldását. Ez azonban jelentős mértékben függ a minisztériumok munkamódszereitől és -formáitól is, amelyeknek jobbcin kell egybehan- golniuik a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum valamennyi láncszemének az együttműködését és azt a termelés intenzitása és hatékonysága növelésiét elősegítő fő feladatok megoldására kell irányítani. Vladimír Pirošík elvtárs felszólalása A közép-szlovákiai kerület viszonyainak és szükségleteinek tekintetében elsőrendű feladat a tömegtakarmányok elsősorban az évelő fűfélék termesztése. A CSKP KB Elnökségének jelentése is hangsúlyozza, hogy jobban hasznosítani kell a földállománynak ezt a részéi. a kerület mezőgazdaságilag hasznosított földállományának 55 százalékát — 431 00G hektárt — a legelők és rétek teszik ki. Ez a legnagyobb százalékarány az egész országban. Ezért a termelés ezen a földterületen a pártós állami szervek figyelmének középpontjában áll már évek óta. A tudományos-műszaki bázis, főként azonban a Banská Bystrica-í Rét- és Legelőgazdálkodási Kutatóintézet hathatós segítségével mezőgazdasági üzemeink kidolgozták a komplex takarmányozási programot, amely mindenekelőtt az összes takarmányfélék helyes és racionális felhasználására irányul. A pártós gazdasági szervek és a társadalmi szervezetek azzal segítik a mezőgazda- sági vállalatokat e programok megvalósításában, hogy a SZISZ kerületi bizottságának a legelők és a rétek jobb hasznosítására irányuló felhívása alapján szervezik a kötelezettségvállalási mozgalmat. Ezenkívül minden évben üzemi és vállalati dolgozóknak, az iskolák és más intézmények alkalmazottainak ezrei segítenek a begyűjtési munkákban. Tavaly a Liptovský Mikuláš-i járás hat mezőgazdasági vállalata a „Hatvanasok“ sikeresen kibontakozó mozgalmára építve felhívta a kerület összes mezőgazdasági vállalatait, indítsanak kötelezettségvállalási mozgalmat azzal a céllal, hogy fokozzák a tömegtakarmányok termelését, 2,8 tonna takarmányt biztosítva egy-egy haszonállatra a téli időszakban. A mozgalomhoz a kerületben további 114 mezőgazdasági vállalat csatlakozott. A párt- és gazdasági szervek, valamint a társadalmi szervezetek kiterjedt gondoskodása konkrét eredményekben nyilvánult meg. A szocialista szektorban az elmúlt három év folyamán egy hektár rétről átlagosan 0,55 tonna takarmányt takarítottak be, és az évelő fűfélék össztermelése szénára átszámítva több mint 170 000 tonnával növekedett. Ámde a takarmánytermelésnek ez a jelentős növekedése sem felelt meg az állati termékek termelése jelenlegi növekedési ütemének. Míg a tömegtakarmányok termelésének teljes növekedése, a szántóföldön termett takarmányokat is ideértve, 14,6 százalékos volt, a juhállomány növekedése csaknem 24 százalékot tett ki. Ennek az aránytalanságnak az is egyik oka, hogy évről évre csökkent a szántóföldön termelt takarmányfélék vetésterülete, mivel a kerület tervének alapján növelni kell más termények vetésterületét. A takarmányfélék terméseredményeinek növelése mellett további fontos feladat a minőség javítása. Ez végeredményben befolyással van felhasz- náltságukra és az állattenyésztési termékek előállításának üzemgazdaságára is. Ezért igyekezünk mindenképpen oda hatni, hogy a mezőgazdasági vállalatok ne csak a termelés további növelésére, hanem a minőség javítására is törekedjenek. A pártszervek és -szervezetek ennek az igényes feladatnak a megvalósítása céljából a mező- gazdasági vállalatok figyelmét a takarmányozási programok tökéletesítésére, a tudományos és kutatási eredmények gyorsabb ütemű alkalmazására, a technológiai fegyelem elmélyítésére és a meglevő gépek legnagyobb mértékű (kihasználására irányítják. Meg kell azonban nyíltan mondani, hogy a takarmányfélék termesztésének biztosítása terén számos olyan probléma van, amelyeknek megoldása túlhaladja a kerületek és a járások hatáskörét. Gondolok itt a tervezés területére, de különösen az anyagi-műszaki ellátás terén mutatkozó helyzetre. Súlyos és emellett nyílt probléma a gazdasági ösztönzők kérdésének megoldása a rétek és legelők beruházást nem igénylő feljavításával kapcsolatban. Már második éve, hogy egyre kevesebb az állami támogatás a rétek és a legelők rekultivációs munkálataihoz. Ezt leginkább a mi kerületünk érzi meg, mivel a szocialista szektor az ötödik ötéves tervidőszakban és a hatodik ötéves tervidőszak első három esztendejében további több mint 120 000 hektár területet vett művelés alá — többnyire legelőket és réteket — bonyolult éghajlati és talajviszonyok között. A talajjavítás ezeken a területeken elkerülhetetlen egyrészt termékenyebbé tételük céljából, másrészt azért, hogy meg lehessen könnyíteni gépi művelésüket. Elmondható tehát, hogy a tervezési és a gazdasági gyakorlat nincs összhangban a rét- és legelőgazdálkodás termelési intenzitása növelésének követelményével. Rendkívül fontos feladat, főként a tömegtakarmányok minőségével kapcsolatban, ezeknek gyors begyűjtése. Ez a probléma a megfelelő gépesítés nélkül továbbra is nyílt kérdés marad. Ez abból is nyilvánvaló, hogy kerületünkben a réteknek és legelőknek mindössze 27 százaléka van olyan terepen, ahol a lejtőszög 8 fok alatti. További 28 százalékuk 8—15 fokos, és teljes 48 százalékuk 15 fokot meghaladó lejtőszögű terepeken helyezkedik el. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy e területek jelentős részén hektáronként átlagosan 5—6 tonna szénát is el lehet érni. Csak igen csekély mennyiségekben kapunk nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges gépeket. Például az idén 58 Reform-3000 jelzésű kaszálógépre lenne szüksége a kerületnek, ezzel szemben a terv csak 4 ilyennek a szállításával számol, a meglevő Reform-2000 mintájú gépeknek viszont pótalkatrészeik hiányában átlagosan csupán nem egész 70 százalékuk dolgozik. Bár a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak tudomása van erről, eddig nem történt intézkedés a helyzet megjavítására. Tekintettel arra, hogy vannak bizonyos problémák ezeknek a gépeknek az importjával, kívánatos lenne, hogy végérvényesen rendeződjék annak a meglevő univerzális önjáró kaszálógép gyártásának a kérdése, amely 25 fokos lejtőszögű terepeken is tud dolgozni. További fogyatékosságnak tartjuk, hogy az egész mezőgazdasági ágazat keretében nincs összefogó program a legelők és a rétek kihasználására. Ezt a fajta tartalékforrást sokszor külterjesnek tartjuk, olyannak, amely további befektetéseket igényel, Mezőgazdasági gyakorlatunk néhány évvel ezelőtt konkrétan a gabonatermesztés példáján igazolta, hogy ha megvan a kidolgozott egységes komplex program és ezt következetesen megvalósítjuk, eredményeket is érünk el. Ezt a tényt a CSKP KB Elnöksége is hangsúlyozta, ezért ilyen magatartást kellene tanúsítanunk a legelők és a rétek kérdésében is. Az év elején lefolyt párttaggyűlésnek rendkívüli figyelmet szenteltünk. A CSKP KB 12. ülése határozatának szellemében kritikailag értékelték az elért eredményeket, valamint a végrehajtási tervben kitűzött feladatok következetes teljesítésére hozott intézkedéseket. Mindenekelőtt a lehető leghamarabb be kell hozni a különösen a januári villamosenergia-korlátozások következtében keletkezett termeléskiesést. Pozitívan értékeljük azt a tényt, hogy a kommunisták ott állnak az élén az összes dolgozók mobilizálásának az igényes feladatok teljesítésére. Sokan közülük kezdeményezői a Szlovák Nemzeti Felkelés közelgő 35. évfordulójának tiszteletére kibontakozó szocialista versenynek és felajánlási mozgalomnak. Ennek az aktivitásnak az eredményei már februárban megmutatkoztak, amikor 102,8* százalékra teljesítettük a tervet, és a lemaradásból 120 millió korona értéket írtunk le. A hozott intézkedések alapján, amelyeknek teljesítését naponta ellenőrizzük, a hiányt június végéig meg akarjuk szüntetni. Pozitívan értékeljük a januári és különösen a februári párttaggyűléseken mutatkozott aktivitást és kritikai légkört. Ezek a tanácskozások jó alapul szolgáltak a tagkönyvcsere lebonyolításához. Meggyőződésünk, hogy ez a pártunk életében oly jelentős politikai esemény hozzájárul minden egyes párttag és tagjelölt akcióképességének erősödéséhez és a velük szemben támasztott igényesség növeléséhez. Politikai szervező és irányító munkánkban állandó figyelmet szentelünk a tagállomány minőségi színvonala további emelésének, a távlati szándékok megvalósításának ezen a területen. A mezőgazdaságban az elmúlt három év folyamán a szövetkezeti parasztság soraiból több mint 1800 új tagot és tagjelöltet vettünk fel a pártba. Ez a szocialista mezőgazdaságban dolgozó fiatalok részéről az érdeklődés megnyilvánulása a párt politikája iránt, amely vonzó a számukra. Fontos szerepet játszottak ebben az időszakban az egységes földművesszö- vetkezetek évzáró közgyűlései és járási konferenciái is. Az egységes földművesszövetkezetek IX. országos (kongresszusának anyagairól folyt vita mozgósította a dolgozókat a hatodik ötéves terv feladatainak sikeres teljesítésére. Nyíltan szóltak azokról a problémákról és fogyatékosságokról is, amelyek gátolják további előrehaladásunkat. Á mezőgazdaság dolgozói kifejezésre juttatták őszinte viszonyukat pártunk politikája iránt. Egyértelműen értékelték a szocialista mezőgazdaság harmincéves útjának eredményeit, amelyet a CSKP IX. kongresszusa tűzött ki, meghatározva a szocializmus építésének fő irányvonalát hazánkban. A mélyreható változások, amelyek ebben a történelmileg rövid időszakban kerületünkben is megvalósultak, egyértelműen bizonyítják a párt politikájának helyességét: a párt alkotó módon alkalmazta a lenini szövefikezetesí- tési tervet viszonyaink között. Hiszen csak 1960-tól a kerületben a mezőgazdasági össztermelés a szocialista szektorban a 2,3 szorosára és az árutermelés a 3,8-szorosára növekedett. A tőkehústermelés több mint megháromszorozódott, a tej- és a vajtermelés több mint megnégyszereződött. Lényegesen javult a mezőgazdasági dolgozók műveltségi szintje és képzettségi szerkezete. Különösen jelentős sikereket értünk el főként az elmúlt tíz év folyamán, amikor a lenini elvek következetes megújítására a párt és a társadalom életében új vezetés vette a (kezébe a párt irányítását, Gustáv Husák elvtárssal az élen. Az e történelmi mérföldkő óta eltelt idő nagy iskola volt a számunkra. Saját tapasztalatainkon látjuk, bogy ha a társadalmi tevékenység bármely területén — tehát a mezőgazdaságban is — konkrét célokat kitűzve fogunk hozzá a problémák és a nehézségek megoldásához, ha a párthatározatokat következetesen átvittük a gazdaság területére és a kommunisták a magukénak érzik ezeket, sikerrel megbirkóztunk a feladatokkal. Mezőgazdasági dolgozóink éppen ezért ezt a jubileumi esztendőt a felajánlási mozgalom széles körű kibontakoztatásával üdvözölték. A vállalt kötelezettségek, felajánlások értéke csaknem 120 millió koronát tesz ki. Josef Krepeíka elvtárs felszólalása Az észak-morvaországi kerület mezőgazdasági termelése a hatodik ötj éves tervidőszak első három évében egészében véve pozitívan fejlődött. Az egész ötéves tervidőszak előirányzatából a bruttó mezőgazdasági termelés terjedelme ez alatt a három év alatt elérte az 59 százalékot, a tervezett 58,7 százalék helyett. Jelentősen növekedett az árutermelés, az egész ötéves tervet e téren eddig 61 százalékra teljesítettük. Nem teljesítettük ugyan a cukorrépa termelésének és felvásárlásának tervét, de a cukorrépa nagy cukortartalmának köszönhetően a cukorgyártás tervét igen. Ezek az eredmények nemcsak az idei terv, hanem az egész hatodik ötéves terv teljesítését lehetővé teszik. Az idei terv szerint a bruttó mezőgazda- sági termelést a múlt évhez képest 4,5 százalékkal kell növelnünk. Nagy gondot fordítunk a gabona, a cukorrépa, a repce, a zöldség, a hús és a tej termelésének fejlesztésére. Az elmúlt három év sikerei ellenére nem lesz könnyű munkánk a következő két évben, mert lényegesen intenj zívebbé kell tennünk a növénvtermesz-1 tést. Különösen a gabona, a burgonya, a cukorrépa és a takarmánynövények termesztésének fogyatékosságai akadá-i lyozzák az állattenyésztés további elő-i rehaladását. A takarmánynövények közül nagy gondot fordítunk a fűfélék termesztésére, ez az állattenyésztés intenzívebbé tételének egyik legnagyobb tartaléka. Egyik legfontosabb feladatunk a cukorrépa árutermelésének növelése, e téren kerületünkben veszélyben forog az egész ötéves terv teljesítése. Két alapvető célt tűztünk ki e téren, Mindenekelőtt a hektárhozamok és a cukortartalom növelésével akarjuk intenzívebbé tenni á cukorrépa-termelést, másrészt átmenetileg növelni akajuk a műszaki és a takarmányozási célokra felhasznált cukorrépa termő- területét. Döntő fontosságúnak tartjuk a hektárhozamok növelését, stabilizálását, valamint a betakarítási veszteségek csökkentését. Az állattenyésztésben továbbra is a sertéstenyésztés, valamint a tej és a hústermelés fejlesztése a legfontosabb feladat. Az idei terv megvitatása során a kerületi pártbizottság rámutatott arra, hogy minden szinten növelni kell az irányítás hatékonyságát, beleértve a mezőgazdasági vállalatok irányítását is. Arra törekszünk, hogy a vezető dolgozók nagy gondot fordítsanak az emberekkel való munkára, hogy határozatainkat megvitassák a munkahét lyeken, megmondják az embereknek, mit akarunk és mit várunk tőlük. Abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy az irányító munka oszthatatlan része az alkotó emberi kezdeményezés és aktivitás céltudatos fejlesztése. Szemléltető példája e politikának a komplex racionalizációs brigádok tevékenysége, főként a prerovi járásban, ahol e brigádok jó eredményeket érnek el. A cukorrépa-termesztés fejlesztése terén tavaly nagy gondot fordítottunk a komplex racionalizációs brigádok által kibontakozott kezdeményezésre, mert e brigádokban a mezőgazdasági vállalatok és a feldolgozó ipar szakemberei működnek együtt. Megszervezik a kooperációt és a kölcsönös sej gítséget a cukorrépa vetésében, védel-i mében, betakarításában és szállításé-* ban. Ennek eredményeként a dolgozók példásan megtartják a termelést eljárásokat, a termést minimális vesz-< teséggel takarítják be. Ezenkívül a ré-i pát folyamatosan veszik át a feldől* gozó üzemekben. Járásunkban és földművesszövetke-; zetünkben a munkakezdeményezés fej-f lesztésének ez a formája döntő szerepet töltött be. A brigádok sikeres együttműködésével járásunk a cukorrépa-felvásárlás tervét tavaly 100,3 százalékra teljesítette és elérte a 40,8 tonnás átlagos hektárhozamot. Földművesszövetkezetünk, a tovačovi Új Élet Efsz, az elmúlt három évben 48 tonnás átlagos hektárhozamot ért el. Tavaly termőföldjeink egy-egy hektárjára 5,4 tonna cukor termelése jutott. Feltételeink azonban még jobb ered-: mények elérését is lehetővé teszik, ezért komplex racionalizációs brigádjaink az idén a jampoli tapasztalatok érvényesítésére törekszenek, e mozgalom eredményeit a mi feltételeinkre a prostéjovi felhívás bontotta le. Az a gondoskodás, amelyet kerületi pártbizottságunk fordít az emberekkel való munkára, és aktivitásuk felkarolására, megnyilvánult az efsz-ek IX. országos kongresszusát megelőző vitában, valamint az efsz-ek évzáró taggyűlésein és járási konferenciáin. Kerületünk mezőgazdasági dolgozói egyértelműen kifejezték azt az eltökélt szándékukat, hogy becsülettel teljesítik az idei tervet és az egész hatodik ötéves tervidőszak feladatait. A sok észrevé-' tel, hozzászólás és felajánlás azt bi* zonyítja, hogy a mezőgazdasági vállalatok dolgozói a fejlesztési tervek teljesítésén fáradoznak. Az őszi vetés biológiai ellenőrzését végzi a tuchorazyi CSSZB Efsz-ben František Urban agronómus és Kare! Zapletal mérnök (P. Berger felvétele — ČSTK J 1379. III. 27.
