Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-26 / 72. szám, hétfő

A CSKP KS 13. ÜLÉSÉNEK VITÁI*

/Folytatás a 4. oldalról)

használásáért, a mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű növeléséért. A fő figyelmet a termelés döntő tényezőjének, vagyis az embernek szenteljük, növeljük politikai és szakismereteit, figyelmet szentelünk a dolgozó ember alkotó kezdeményezése és aktivitása fejlesztésének, az egész irányítómunka javításának. A gyakorlat bizonyítja, hogy azokban a járásokban és mező- gazdasági vállalatokban, amelyekben az irányítómunka magas színvonalú, rosszabb feltételek közepette is elérhetők jó eredmények. Példaként felhozható a Spišská Nová Ves-i, a pop rádi járás és számos mezőgazdasági vállalat.

Pirč elvtárs felszólalása további részében beszélt az irányítás javításának fontosságáról, és néhány kőnk rét intézkedést sorolt fel, amelyeket e területeken alkalmaznak. Ugyancsak szólt a mezőgazdasági vállalatoknak a megfelelő káderekkel való ellátásáról, s ezek politikai és szakmai továbbképzésének szükségességéről.

A XV. pártkongresszus határozataival és a központi bizottság jelenlegi ülé sének határozataival összhangban a fő figyelmet a gabona, a hüvelyesek, a tömegtakarmányok, a cukorrépa és a burgonya termesztésének szenteljük. Az idén 875 ezer tonna szemes takarmányt kell termesztenünk, ami 18 százalékkal több mint tavaly. Az őszszel jó alapokat teremtettünk az ősziek hektárhozamának növeléséhez. Az idei tél, s a januárban és februárban a mi- ehalovcei, a trebišovi és a košicei járás földjeit elöntött víz kissé áthúzta számításainkat. Ennek ellenére mindent megteszünk azért, hogy a növekvő agrotechnikával és az ősziek alapos gondozásával, a tavaszi mezőgazdasági munkák gyors és jó minőségű elvégzésével teljesítsük idei gabona termesztési tervünket.

Az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk a tömegtakarmányok termesztésének a szántóföldön, réteken és legelőkön egyaránt, hiszen a takarmányok termesztése a kerületben a mezőgazdasági földterületnek az 58 százalékát foglalja el. A takarmány- termesztés intenzitása főleg a réteken és legelőkön még mindig nagyon alacsony, ami hozzájárul az állattenyésztés, s mindenekelőtt a szarvasmarha- tenyésztés lemaradásához.

E tényekből kiindulva kerületünk mezőgazdasági vállalataiban takarmánytermesztési programokat dolgoztunk ki, amelyek a rétek és legelők hozamának növelésére irányulnak, mégpedig úgy, hogy már az idén — a veszteségek leszámolásával — egy szarvasmarha egységre 24—2ö mázsa száraz takarmányt készítsünk.

Teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy a mezőgazdasági termelés intenzív fejlesztése rajtunk múlik, s csupán a mi feladatunk, s hogy a nehézségeket senki sem oldja meg helyettünk. Felelősséggel mondom, hogy kerületünk mezőgazdasági termelésével nem vagyunk elégedettek, bár gyakran ennek ellenkezőjét állítják rólunk. Kijelentem, hogy nem hátrálunk meg, és minden nap olyan intézkedéseket foganatosítunk, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy előbbre kerüljünk az utolsó helyről. Ez a párttagságunkból eredő kötelességünk, s mi ezt teljes mértékben tudatosítjuk. Ugyanakkor néhány problémát nem oldhatunk meg egyedül, a felsőbb kormányszervek, a szövetségi és nemzeti mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok segítsége nélkül.

Kerületünk mezőgazdasági termelésének fejlesztéséért a tudományos és a kutatóintézeteinknek az eddiginél sokkal többet kell tenniük. Itt egyaránt gondolok a Szlovák és a Cseh Szocialista Köztársaság tudományos és kutatóintézeteire, mivel kerületünkben gyakorlatilag ilyenek nem működnek. Az SZSZK Mezőgazdasági Kutatóintézetei dolgozóinak kerületünkben ugyanis csupán nyolc százaléka dolgozik. Az eddigi gyakorlat bizonyítja, hogy a kelet-szlovákiai síkságon, s kerületünk északi részén húzódó egész flisövezet- ben, amelyet még eddig nem kutattak át teljesen, nem alkalmazhatóak sikeresen azok az agrotechnikai ismeretek, amelyek a könnyű és a nagyon termékeny talajokon beválnak.

A tudományos intézményeknek ezért nagyobb figyelmet kellene szentelnie a szóban forgó területek megművelésére vonatkozó termelési folyamatok kidolgozásának, s meg kellene határozniuk a növénytermesztés és az állat- tenyésztés megfelelő szerkezetét, oly módon, hogy a lehető legnagyobb intenzitást érjék el. A több éves tapasztalatok azt mutatják, s ezt a tudományos intézmények is alátámasztják, hogy a kelet-szlovákiai síkság nedves területein végképp nem kifizetődő gabonái gabona után vetni, mert ez különböző gyökér gombabetegségeknek a forrása lehet, amelyek jelentősen befolyásolják a hektárhozamok alakulását, és sajnos, a szem minőségét is.

Hasonlóképpen úgy gondoljuk, hugy a síkságon — helyesen — a cukorrépa, a bab, a borsó, a lucerna és a szántóföldi fűfélék termesztésének szentelünk nagy figyelmei, és ezen az alapon kell tovább fejlesztenünk a szarvasmarha-tenyésztést is.

A kelet-szlovákiai síkság vízgazdálkodási szempontból történő rendezésére fordított 800 millió korona értékű beruházási összeg társadalmunk számára már régen megtérült. Falvainkat és városainkat már régen nem önti el a víz, és több mint 50 ezer hektár termőtalajt mentettünk meg ezáltal. Ez a terület azelőtt az egész év folyamán víz alatt volt, s gyakorlatilag semmit sem termett. A talajjavításnak mezőgazdasági termelésünk évente 200 millió koronával többet köszönhet. Ez nagyon hatékony és gyorsan megtérülő befektetés. Igaz, a síkságunk vízgazdálkodási viszonyai még korántsem megoldottak. Ami e területen a legégetőbb, az a belvizek lecsapolása, amelyek évente jelentős mennyiségű hektárt öntenek el, és akadályozzák az egyes mezőgazdasági munkák megfelelő agrotechnikai időben történő elvégzését.

Felelősségteljesen, és a Mezőgazda- sági Tudományi Akadémia véleményével összhangban kijelentem, hogy e számunkra nagy égető problémák megoldása után nem jelent majd különösebb gondot öt vagy ennél is nagyobb hektárhozamot elérni gabonából, hektáronként 45—50 tonnát elérni cukorrépából, 5—6 tonnát szemes kukoricából, s a szántóföldön termesztett takarmányokból 8 tonna fölött hozamokat is elérhetünk, s elérhetjük, hogy a 100 hektárnyi mezőgazdasági területre 75, illetve több szarvasmarha jusson. A talajjavítással rendezett föl- dekán elért eredmények ezt az állításunkat teljes mértékben igazolják. Ha a vízrendezést teljes mértékben elvégezzük, szocialista társadalmunk 200 ezer hektár nagyon termékeny termőtalajhoz jut.

A kelet-szlovákiai síkság jo minőségű megművelése a nehéz gépek, erős traktorok, ekék, lazító kapák, és ne- hézboronák fokozottabb alkalmazását, tehát számuk növelését követeli meg.

A mezőgazdaságunk intenzív fejlesztésének nagy feladatai szükségszerűen megkövetelik a kerületi pártszervezet- vezető szerepének növelését és szilárdítását, a járási bizottságok és a vezető káderek felelősségének növelését. A XV. pártkongresszuson kitűzött program valóra váltása magasabb színvonalú szervező, eszmei és politikai pártmunkát követel meg.

Szükséges elismerni, hogy néhány pártszervezet befolyása még mindig nem elegendő a szövetkezetek és állami gazdaságok gazdasági tevékenységének irányításában, a pártszervezetek nem veszik észre a fogyatékosságokat, s az emberekkel folytatott munkájuk alacsony színvonalú. Számos pártszervezet esetében hiányzik a szükséges harci készség és a céltuda- tossság. A kerületi pártbizottság és a járási pártbizottságok az elkövetkező időszakban nagyobb figyelmet szentelnék és nagyobb segítséget nyújtanak a falusi, a szövetkezeti és az állami gazdaságokban működő pártalapszer- vezeteknek. Ezek a szervezetek állnak a párthatározatok életbeléptetésének élvonalában. Kerületünk falvaiban 1280 alapszervezet működik, összesen 24 926 taggal és tagjelölttel. Ez nagy politikai erőt képező tagság, olyan, amelynek képesnek kell lennie a feladatok energikusabb és céltudatosabb megoldására. A kommunisták tettrekészsége, személyes felelősségtudata növelésére kihasználjuk a párttagkönyvek cseréjét.

Azt akarjuk, hogy pártszerveink magas fokú igényességgel, amilyent a CSKP 11. ülése is határozottan sürgetett, szüntelenül figyelmeztessenek a mezőgazdasági termelés rendszeres növelésének szükségességére. Pártunk Központi Bizottságát biztosítani akarom arról, hogy az utunkba kerülő nehézségek ellenére kitartóan és céltudatosan úgy fogunk dolgozni, hogy rendszeresen növeljük a mezőgazdasági termelést, nagy hektárhozamokat érjünk el, növeljük az állatok termelékenységét, s biztosítsuk mezőgazdasági termelésünk rentabilitását.

Ugyanakkor nem feledkezünk meg az ipari termelés terén levő feladatainkról, sem az építőiparban és a közlekedésben ránk váró teendőkről. A januárban keletkezett kiesésünket az egyes vállalatokkal és üzemekkel történt megegyezés alapján kerületünkben július végéig akarjuk pótolni.

E feladatok végzése közben a vállalatok figyelmét a minőségre, az anyagmegtakarításra, az energiatakarékoskodásra, valamint a hazai és a külföldi szállítási feladataik teljesítésére irányítjuk. Meg vagyok győződve arÄ kedvezőtlen éghajlati feltételek hatására a dél-csehországi kerületben a mezőgazdasági termelés a 6. ötéves tervidőszak első évében nem érte el a tervezett mennyiséget. Erre úgy reagáltunk, hogy megerősítettük a párt politikai-szervezési és irányítási munkáját, célul tűztük Ri, hogy a termelésben keletkezett lemaradást fokozatosan behozzuk. Mezőgazdasági dolgozóink ezt az igényes követelményt a magukévá tették. Rendkívül konkrétan meghatároztuk tartalékainkat és a tartalékok fokozatos mozgósításához vezető módszereket. A kerület, a járás pártszervei és túlnyomórészt pártszervezeteink is megkezdték a legfontosabb feladatok teljesítésének ellenőrzését.

Az ilyen módon megszervezett munka pozitív eredményeket hozott. Három év alatt a bruttó mezőgazdasági termelés évi növekedési üteme átlag 4 százalékos volt, ebből a bruttó növénytermesztés 6,2 százalék. A kerület állami gazdaságaiban ennél valamivel magasabb volt a bruttó mezőgazdasági termelés évi növekedési üteme. A mező- gazdasági termelés intenzitásának szolid növekedési dinamikája kedvezően befolyásolta a gazdasági eredményeket is. Az egysege^ földművesszövet- kezetekben a tiszta jövedelem — a múlt év kedvező eredményeinek hatására — csaknem 40 százalékkal emelkedett, az állami gazdaságokban a 3,5- szeresére. Jelentős eredményt értünk el a gabonatermssztés fokozásában. A 3,93 tonnányi átlagos hektárhozammal pótolhattuk a lemaradás több mint 50 százalékát, az ötéves tervidőszak első két évének lemaradását. A Český Krumlov-i és a pelhfimovi járások teljesem kiegyenlítették számlájukat. Ezenkívül sikerült csökkentenünk az állattenyésztésben a szemes takarmány adagolását. Köztársasági viszonylatban az élvonalba kerültünk azzal, hogy egy liter tej kitermelésére 26 dkg szemes takarmányt, egy kg-nyi súlygyarapodás elérésére 3,61 kg szemes takarmányt etetünk fel.

Az állattenyésztésben egyenletesen teljesítjük a vágóállatok felvásárlási tervét, noha ez a sertéshús felvásárlásának túlteljesítése révén történik. A szervezési és irányítási munkát ezért a vágómarha tenyésztésének javítására összpontosítottuk, ami mér meg is hozta az első eredményeket, pl. abban is, hogy 100 tehén után 102,9 borjút nevelünk. Noha a 6. ötéves tervidőszak három évében átlagosan teljesítettük a tejfelvásárlási tervet, az elmúlt évben

1,1 százalékkal alacsonyabb szinten teljesítettük a feladatokat. Javítani keű 1 a vágómarhatenyésztést, mert az 1 kg-nyi súlygyarapodásra eső takarmányfogyasztás túlhaladja az országos átlagot. A kerületben tehát vannak pozitív eredményeink is, ugyanakkor problémák és fogyatékosságok is, amelyek fékezik a párthatározatok gyorsabb teljesítését. Jelentős tartalék rejlik a mezőgazdasági termőtalaj intenzívebb kihasználásában. Értékeljük azt a segítséget, amelyet e probléma megoldásakor kaptunk. Az elmúlt három év alatt lehetővé tette számunkra, hogy több mint 4000 hektárnyi parlagon heverő földet rekultiválhassunk. további 16 000 hektárnyi legelőt és rétet megjavítsunk, több mint 5000 hektáron területi rendezéseket hajtsunk végre és 29 400 hektárnyi területen végezzük el a talajjavítást. Nehezen tudjuk azonban megmagyarázni, hogy a műtrágyák szállításának átmeneti javulása után az idén miért csökkentették a mennyiségét, mégpedig egyötödével.

A mezőgazdasági termőtalaj kihasználásának ellenőrzései mutatják, hogy az ideiglenesen meg nem művelt talaj százalékaránya 25 000 hektárnál Is magasabb Főleg a határmenti területekről, az ingoványos talajokról van szó. Józan felmérés szerint az itt említett területek több mint 50 százaléka felhasználható a mezőgazdasági nagyüzemi termelésben, természetesen a talajjavítás! munkálatokra fordítandó jelentős költségek bevetésével.

A fehérjeprogram megoldásánál jelentős tartalékot képeznek a rétek, a legelők. Az elmúlt években több mint 5 százalékkal sikerült fokoznunk a rétek hektárhozamát, Šumava vidékén 14 százalékkal. Bővítettük a gyakrabban kaszálható rétek területét, operatívan irányítottuk a széna betakarítását és a gépekkel meg nem közelítheról, hogy a kommunisták hozzáállása* dolgozóink aktivitása és kezdeménye^ zése, amely a Szlovák Nemzeti Felke* lés 35. évfordulója tiszteletére bonta* kozik ki, eredményeink legnagyobb szavatolója.

tő területeken a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front szervezeteinek aktív segítségével sikerült biztosítanunk a betakarítást.

Az élvonalbeli vállalatok tapasztalatai szerint a kerületben 20, sőt 40 százalékkal magasabb hektárhozamokat lehet elérni, ezáltal megteremthetnénk a szükséges tartalékokat a takarmányellátásban. A réteket és legelőket ennek érdekében gyakrabban kell kaszálni, a veszteségek csökkentésére kell törekedni, hiszen a tárolásnál mintegy 60 százalékos veszteségek keletkeznek. Feltétlenül meg kell oldani a szénatárolók és a silótárolók építését, ugyanakkor biztosítani kell a takar- mánytartósító-szerek gyártását, mert az idén a szükségletet csupán 60 százalékra tudják fedezni.

A fehérjeprogram megoldásával kapcsolatban szeretném még felhívni a figyelmet arra, hogy évente 10 000 tonna fehérje nyerhető abból a szulfit- lúgból, amely hulladék gyanánt keletkezik Vetrníben, a Dél-Csehországi Papírgyárban a cellulózgyártás folyamán. Ez a lehetőség már néhány éve fennáll. Az említett évi produkció proteintartalom szempontjából pótolhatná azt a 6600 tonna hallisztet, amit évente 53 millió korona értékben hozunk be külföldről. Egyelőre azonban csak ha- Lasztgatják a szulfitlúgból nyert fehérje előállításához szükséges berendezés építését, noha az eddigi tervrajzok számításad azt mutatják, hogy ennek építése nem egész két év alatt megtérülne.

A növénytermesztés intenzív fejlesztésében kerületünkben jelentős helyen áll a burgonyatermesztés. Az elmúlt években sikerült több mint 20 tonnás hektárhomazot elérnünk, s ezzel stabilizálnunk a hozamokat. Az elkövetkező időszakban fontosnak tartjuk a termelés ésszerű kihasználását, az említett hozamok megtartását. Elsősorban csökkenteni kell a tároláskor keletkezett nagy veszteségeket, idejekorán kell előkészíteni az ültetésre szánt burgonyát, ami azt jelenti, hogy elegendő burgonyatárolóval kell rendelkeznünk. Tárolókban azonban hiány mutatkozik. Pl, a kereskedelem számára összesen 50 000 tonna burgonyát tároltunk, ennek 42 százalékát vermekben. Az ültetésre szánt burgonya 57 százalékát is vermekben tároljuk. A vermekben tárolt burgonya vesztesége józanul felmérve több mint 20 százalék, ami jelentős anyagi kár. A jó tapasztalatok fokozzák érdeklődésünket, hogy továbbfejlesszük integrációs kapcsolatainkat a Belkereskedelmi Minisztérium intézményeivel, a nagy befogadó- képességű raktárak, a burgonyatisztítók és feldolgozók építésekor.

így csökkenthetnénk az ideiglenes tárolással keletkezett veszteségeket és a hulladékot az állattenyésztésben hasznosíthatnánk. Véleményünk szerint jó lenne egy további, nagy kapacitású raktár építése és a burgonyából előállított félkész ételek üzemének építése.

Munkánkban több gyenge pont, fogyatékosság és tartalék látható. Gondoskodnunk kell a takarmányalap bővítéséről a marhaállomány tenyésztése fejlesztésében. Fogyatékosságokra vezethető vissza a járások és a vállalatok rendkívül eltérő eredményei, meg kell gyorsítanunk a belső tartalékok mozgósítását, hatékony politikai-szervezési és irányító munkát kell kifejtenünk. A tél folyamán és a kongresszus előtti kampányban ezért az említett problémákra összpontosítottuk a politikai munkát. Pártalapszerveze- teinkben, az efsz-ek évzáró taggyűlésein és a járási konferenciákon a tanácskozások igazolták, hogy sikerült elmélyítenünk az emberekkel való politikai munkát, az idei évi állami terv- feladatok megvitatásának súlypontját, a kongresszus előtti vitát, a termelési és munkakollektívákban összpontosítottuk, a figyelmet a helyi lehetőségek és termelési tartalékok hatékonyabb kihasználására irányítottuk. Ezt igazolja a szocialista versenymozgalom fejlődése is, valamint az idei évi tervfeladatok teljesítésére és túlszárnyalására tett konkrét vállalások. A dolgozók ezzel fejezik ki pártunk politikája iránti teljes bizalmukat, aktív támogatásukat, ez a biztosítéka annak, iogy a dél-csehországi mezőgazdasági dolgozók becsülettel részt vállalnak a XV. pártkongresszus programjának megvalósításából.

František Samec elvtárs felszólalása