Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-24 / 71. szám, szombat
A CSKP KB határozata a XII. pártkongresszus határozatainak teljesítésére!, a mezőgazdaság és az éhMszeripar további feladatairól / Folytatás a 4. oldalról) set, a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémia,' a felsőoktatási intézmények és <1 reszortok, főleg a gépipar és a vegyipar kutatási munkahelyeivel való együttműködés egybehangolását, a . Szakszolgáltatásokkal foglalkozó szakemberekkel való közreműködés javítását. Az eddiginél szorosabban kell együttműködni a szó cialista országok, főként a Szovjetunió kutatási és fejlesztési bázisával, s job ban keli hasznosítani a nemzetközi tudomány ismereteit, ezen belül a li cenceket. 13. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok teljesítese során továbbra is alkotó módon ki kelt használni a Szovjetunió tapasztalatait, elsősorban a tudomány és a kutatás, a tudományos műszaki haladás területén kifejtett együttműködést kell elmélyíteni, s ki kell terjeszteni a kölcsönösen előnyös kooperációt a gépek, a gépi berendezések és az agrokémiai eszközök szállítása terén. 14. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar hatékony fejlesztésével párhuzamosan tökéletesíteni kell a tervszerű irányítás rendszerét, az irányító munka módszereit és formáit minden szinten. Ez megköveteli a központi irányítás tervszerűségének és hatékonyságának erősítését azzal a céllal, hogy jobban kielégítsük a társadalmi szükségleteket. Meg kell szilárdítani továbbá a gazdasági szervezetek önállóságát, valamint a termelés fokozásáért és a tudományos műszaki haladás vívmányainak érvényesítéséért vállalt felelősségüket, gazdaságosabban ki kell használni az állóeszközöket, az anyagi és a pénzeszközöket, s csökkenteniük kell a veszteségeket. Tökéletesebben összhangba kell hozni a tervet a gaz dasági eszközökkel, a népgazdasági és a vállalati terveket, stabilizálni kell és távlatilag is fejleszteni kell a szál lítói-megrendelői kapcsolatokat. Évé gett: a) javítani kell a tervek minőségét, jobban összhangba kell hozni a terv egyes részeit a termeléskapacitási és a műszaki-gazdasági normák alapján. Hatékonyabban kell törődni a koncentráció és a szakosítás fejlesztésével, a tervfeladatok és a tervkeretek, valamint az egyes termelési szakaszok és vállalatok fejlesztési . koncepcióinak összhangba hozatalával oly módon, hogy idejében világossá váljon és stabilizálódjon a termelési szerkezet, az anyagi-műszaki alap, a gazdálkodás és a szociális fejlesztés távlati, de reális programja. b) A tervező szervek tevékenységét jobban kell összpontosítani a mezőgazdaság és az élelmiszer fejlesztésével kapcsolatos reszortközi kérdések megoldásának egybehangolására, főleg az anyagi ellátásnak, valamint a bel- és a külkereskedelem szükségleteinek feladataival összefüggésben Egyidejűleg erősíteni kell a mezőgazdasági és az élelmezésügyi minisztériumok befő lyását, valamint a tervezésért, s a mezőgazdaság és az élelmiszeripar belső kiegyensúlyozottságáért vállalt felelőssegüket. c) Tökéletesíteni kell a gazdasági eszközök rendszerét a hetedik ötéves tervidőszak kezdetéig, hogy növekedjen a szervezetek anyagi érdekeltsége a termelés növelésében, hatékonyabban tudjuk befolyásolni jövedelmeik alakulását, nagyobb mértékben tudjuk támogatni a termelésben végrehajtandó szerkezeti átalakításokat, jobban ki tudjuk használni a termelőeszközöket és a pénzforrásokat, s meg tudjuk teremteni a feltételeket a reprodukciós folyamat bővítéséhez, a munka minőségének javításához és a termelés hatékonyságának növeléséhez. Ez megköveteli a termékek rentabilitásában mutatkozó indokolatlan különbségek felszámolását, mindenekelőtt a szarvasmarha-tenyésztés rentabilitásának támogatását. Árdifferenciálással és prémiumokkal kell ösztönözni a mezőgazdasági nyersanyagok minőségének javítását, főként a végső fel- használás szempontjából, a differenciált földjáradék hatását növelő eszközök jobb felhasználásával hozzá kell járulni az egyes vidékek és vállalatok jövedelmeinek kiegyenlítéséhez, fokozni kell a szubvenciós és a dotációs politika hatékonyságát, egységesíteni kell a munka jutalmazásának rendsze rét a mezőgazdaság mindkét szektorában, s ezzel fel kell számolni a különbségeket a munkaerő-reprodukció költségeiben, továbbá nagyobb mértékben kell hatni a tömegtak.irmányok jobb hasznosítására és fogyasztásuk csökkentésére á felvásárolt takarmány árának módosítása útján. A CSKP Központi Bizottsága utasítja a szövetségi kormányban dolgozó kommunistákat, hogy ezeknek az elveknek a tiszteletben tartásával módosítsák a gazdasági eszközöket. Dolgozzák ki továbbá. a mezőgazdaság és az élelmiszeripar tervszerű irányítása tökéletesítésének javaslatát a hetedik ötéves tervidőszakra vonatkozóan, s a javaslatot még az idén terjesszék megvíta- lás végett a CSKP KB Elnöksége elé. 15. A CSKP Központi Bizottsága sürgetőnek tartja, hogy emelkedjen az országos, a csehországi, a szlovákiai, a szakágazati és a területi mezőgazda- sági és élelmiszeripari irányító szervek munkájának színvonala. A minisztériumoknak törekedniük kell a termelés tervszerű és hatékony fejlesztésére. az elfogadott koncepciók meg- valósítására, a bürokratizmustól és a dupiicitástól mentes hatékony koordinálásra és igényes ellenőrzések megvalósítására. Az eddiginél nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a kerületek és járások termelési eredményei között mutatkozó különbségek felszámolásához, javítaniuk kell az állami gazdaságok és az élelmiszeripar, főként a beruházások irányítását. Nagyobb nyomatékkai kell érvényesíteni, megszervezni és anyagilag támogatni a progresszív termelési technológiák bevezetését, a beruházások átadását, a termelőeszközök kihasználását, a tudományos műszaki haladás vívmányainak érvenyesítését; e célból javítani kefl az irányítást, és jobban ki kell használni a reszortszolgáltatáso- kat, a tudományos kutatási alap potenciálját. Nagyob figyelmet kell szentelni a szakemberek képzésének és elosztásának. A CSKP Központi Bizottsága nagy fontosságot tulajdonit a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok munkájának. E szervezetek fő felada-" ta az, hogy a mezőgazdasági vállalatokat a társadalmi szükségletek kielégítésére, a tartalékok, hatékony mozgósítására, a termelés hatékonyságának növelésére és minőségének javítására ösztönözzék. Fontos feladat, hogy jól lebontsák a tervet a termelés koncentrációjával és szakosításával összhangban, tekintetbe véve a természeti adottságokat. Törekedniük kell a termelési eredmenyek és a vállalatok gazdálkodása között mutatkozó indokolatlan különbségek felszámolására. El kell mélyíteniük a szakemberekkel való munkát, gondoskodniuk kell a szakemberek képzéséről és elosztásáról, meg kell szervezniük a dolgozók képzettségének növelését. Javítaniuk kell a mezőgazdasági vállalatok és a szolgáltató szervezetek együttműködését. Bővíteniük kell együttműködésüket a nemzeti bizottságokkal és a társadalmi szervezetekkel. Az áliami gazdaságok és a földművesszövetkezetek kötelesek a termelés szervezését és az irányítás szerkezetét a nagv termelőegységek feltételeihez alkalmazni. Nem szabad megengedni, hogy a vállalatok irányító szervei mentesüljenek a közvetlen szervező munkától a földeken és a gazdaságokban, elhanyagolják a termelésben dolgozókkal való mindennapos kapcsolatukat. A sajátságos körülmények figyelembevételével tökéletesíteni kell a vállalati tervezést, és következetesen kell érvényesíteni a hozraszcsot-elve- ket, a kollektív és a személyi érdekeltséget az adott üzemegység, termelőközpont és az egész vállalat termelési és gazdasági eredményeiben, s törődni kell a dolgozóknak az irányításban való megfelelő részvételével. Következetesen kell érvényesíteni az érdemek szerinti jutalmazás elvét, erősíteni kell a mozgó prémiumrendszer szerepét a teljesítmények növelése, a munkaminőség javítása, a takarékosság fokozása, az állóalapok, az anyagok és az energia jobb hasznosítása céljából, elő kell mozdítani az önköltségek csökkentését és a hatékonyság növelését. 16. A koncentráció és a szakosítás folyamatának elmélyítése során a jelenlegi időszakban a figyelmet a meglevő gazdasági egységek belső megszilárdítására és stabilitására kell összpontosítani a vállalati és a vállalaton belüli szakosítás céljaival összhangban. Egyidejűleg tovább kell fejleszteni a kooperáció és az integráció vállalat- közi formáit, amelyek lehetővé teszik a termelőalapok, a munkaerők és a mezőgazdaság fejlesztésére fordított összegek minél hatékonyabb hasznosítását. Folytatni kell egyes termelőegységek és tevékenységek kiemelését a közös mezőgazdasági vállalatokban, s ezeket a vállalatokat beruházásokkal és anyagi szükségleteik fedezésével kell támogatni. Meg kell szilárdítani e vállalatok és anyavállalataik szervezési és gazdasági kapcsolatait oly módon, hogy támogassuk a földműves- szövetkezetek, az állami gazdaságok és a többi szervezet azon érdekeit, amelyek a kooperáció e formájának fejlesztéséhez fűződnek. További közös vállalatokat kell létrehozni segédüzemek formájában is, valamint a nehézgépek kihasználása terén. 17. Külön figyelmet kell fordítani az állami gazdaságokra. Az irányító szerveknek a központtól egészen a vállalatok szintjéig meg kell oldaniuk az állami gazdaságok fejlesztésének problémáit, törődniük kell azzal, hogy az 1980. évi tervelőirányzatot és a hetedik ötéves tervet teljesítsék, tekintetbe véve az állami gazdaságok természeti adottságait, s ettől függővé téve műszaki és beruházási fejlesztésüket. E munka részeként intézkedéseket kell tenni a munkaerő-stabilizálásra és az állami gazdaságok új káderekkel való megerősítésére. A Pénzügyminisztérium a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumokkal közösen köteles megteremteni az előfeltételeket ahhoz, hogy az állami gazdaságok érvényesítsék és elmélyítsék a hozraszcsot-módszereket, s a gazdasági eszközöket e szerint kell módosítani. Ez megköveteli a vállalaton belüli és a vállalatokon fölüli irányítás tökéletesítését, a tervteljesítésnek, valamint az erőforrások és az eszközök kihasználása hatékonyságának ellenőrzését s megfelelő intézkedések tételét a gazdaságosság és a felelősség hiánya esetén. 18. A mezőgazdasági termelés iparosítása, valamint elmélyülő szakosítása és koncentrációja, továbbá a kooperációs kapcsolatok szükségessé teszik, hogy ne lankadjon a földművesszövet- kezetí tagok részvétele a szövetkezetek irányításában és igazgatásában. A földművesszövetkezetekről szóló törvénnyel és a földművesszövetkezetek' alapszabályzatával összhangban következetesen kell érvényesíteni* a földművesszövetkezeti demokráciát, meg kell szilárdítani a választott szervek helyzetét, fokozni kell a taggyűlések jelentőségét és a revíziós bizottságok tevékenységét. 19. A tudományos-műszaki forradalom folyamata további követelményeket támaszt a politikai és a szakmai fel- készültséggel szemben. A mezőgazda- sági előtermelésben a dolgozók számának további csökkenése következtében jelentős változások fognak végbemenni a dolgozók szakmai összetétele és szakképzettsége terén. 1985-ig a szakképzett munkások számarányának a mostani 40 százalékról 50 százalékra kell növekednie, a főiskolai és középiskolai végzettségűek számaránya pedig eléri majd a 20 százalékot. Az élelmiszeriparban a szakképzett munkások számaránya 45 százalékra, a főiskolai és középiskolai végzettségű kádereké pedig 17 százalékra fog növekedni. Az oktatási, valamim a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak e követelményekhez kell alkalmazniuk az iskolai nevelést és a szakmunkásképzést, tökéletesíteniük kell a vezető és a műszaki-gazdasági dolgozók továbbképzésének, valamint a munkások és a földművesszövetkezeti tagok képzettsége növelésének rendszerét. 20. A tartalékok mozgósítása és a feladatok teljesítése fontos előfeltételének kell tartani a dolgozók kezdeményezését. A párt, a szakszervezetek, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és a SZISZ szervezetei, valamint a vezető dolgozók kötelesek törődni azzal, hogy kiküszöböljék a formalizmust ,a szocialista munkaversenyből, a szocialista munkabrigádok és a komplex racionaiizációs brigádok tevékenységéből, azzal, hogy a szocialista munkaverseny a termelőeszközök jobb kihasználását, nyersanyag- és energiamegtakarításokat, a veszteségek elleni harcot, az önköltségek csökkentését eredményezze. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és a szakszervezetek irányító szerveinek, de főként a vállalatok vezetőségeinek nagyobb gondot kell fordítaniuk a munka- és az életkörülmények javítására, a munkavédelemre és a nyugdíjasokról való gondoskodás fokozására. A nemzeti bizottságokkal együttműködve elő kell segíteniük a választási programok teljesítését, tevékenyebben részt kell venniük a Z-ak- cióban, üzemi étkezdéket, bölcsődéket, egészségügyi létesítményeket, lakáso kát kell építeniük és korszerűsíteniük. 21. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar előtt a hatodik ötéves tervidőszak hátralevő éveiben és az azt követő időszakban álló feladatok megkövetelik a párt vezető szerepének további elmélyítését, a párt politikai-szervező, nevelő és ellenőrző munkája hatékonyságának növelését. A mezőgazda- sági és élelmiszeripari vállalatoknál, a szolgáltató szervezeteknél, a kutató- intézetekben. és a kivitelező vállalatoknál működő pártszervezeteknek szervező és tömegpolitikai munkájukat a kitűzött feladatok teljesítésére, az összes erőforrások maximális hasznosítására, a nyersanyagok jobb felhasználására, a tartalékok feltárására, a technológiai és a munkafegyelem megtartására, a társadalmi tulajdon védelmére kell összpontosítaniuk Meg kell teremteni a bírálat és az önbírálat légkörét, mert ez a fogyatékosságok leküzdésének pótolhatatlan értékű módszere, hatékonyabban kell érvényesíteni az ellenőrzési jogot. A pártalapszervezetek bizottságai a jelenlegi időszakban kötelesek behatóan foglalkozni a földművesszövetkezetek IX. országos kongresszusát megelőző vita során elhangzott észrevételekkel és javaslatokkal. Céltudatos kádermun-. kát kell végezniük, és támogatniuk kell azokat a gazdasági dolgozókat, akik következetesen és alkotó módon teljesítik a reájuk bízott feladatokat. A párttagjelöltek felvétele során szem előtt kell tartani a párttagállomány megerősítését, főként az állattenyésztéssel foglalkozó munkahelyeken. A/ igényes feladatokkal összhangban tó rődni kell azzal, hogy a kommunistákat a döntő munkaszakaszokra osszák be. A mezőgazdaságban működő pártszervezetek új szervezési szerkezetében jobban kell érvényesülniük a pártcsoportoknak, beleértve az ideiglenes pártcsoportokat is. A földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok párt* alapszervezeteiben tömörülő kommunistáknak tevékenyebben hozzá kell járulniuk lakóhelyeiken, a községekben a problémák megoldásához, segíteniük kell a falusi pártszervezeteket, és részt kell venniük lakóhelyük életfeltételeinek javításában. A párttagkönyv- cserét arra kell felhasználni, hogy növeljék a kommunistáknak a felada tok teljesítésére irányuló aktivitását. A kerületi és a járási pártbizottságoknak erőfeszítéseiket a párt agrár- politikájának megvalósítására, a pártszervek és szervezetek magatartásának egységessé tételére kell összpontosítaniuk. Az alapszervezetek munkáját hatékonyabban kell irányítani, s differenciált segítséget kell nyújtani nekik. Fokozni kell a vezető dolgozók munkájával szemben támasztott igényeket, s tevékenységüket az elért eredmények alapján kell értékelni. A szükségletekkel összhangban nagy figyelmet kell szentelni a káderek kiválasztásának, kiképzésének és elosztásának. Céltudatosan kell befolyásolni a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének tevékenységét. Arra kell ösztönözni e szervezetet, hogy fokozza hozzájár- rulását a párt gazdaságpolitikájának megvalósításához, a . földművesszövetkezeti demokrácia érvényesítéséhez és a földművesszövetkezeti tagok szociál- ökonómiai és életkörülményeinek javításához. A CSKP Központi Bizottsága meg van győződve arról, hogy a mező- gazdasági termelést és a falu életét közvetlenül érintő minden kérdéssel behatóan foglalkozik majd a föidmü- vesszövetkezetek IX. országos kongresszusa és a kongresszust megelőző széles körű vita eredményeinek fel- használásával olyan határozatokat fogad el, amelyek a XV. pártkongresz- szus és a CSKP KB határozatainak szellemében előmozdítják a szocialista mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom további fejlődését. A CSKP Központi Bizottsága elvárja, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar feladatainak teljesítéséhez jelentős mértékben hozzájáruljon a dolgozók kezdeményezéseinek fejlődése, valamint a nemzeti bizottságok, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, a szakszervezetek, a nőszövetség és más társadalmi szervezetek munkája. A szocialista országépítés három évtizede során a mezőgazdaság és az élelmiszeripar által elért eredmények nagy megbecsülést érdemelnek. Jelentősen hozzájárultak az egész társadalom fejlődéséhez, a nép életszínvonalának emeléséhez. A CSKP Központi Bizottsága elismerését fejezi ki a lenini szövetkezeti eszme úttörőinek, a földművesszövetkezetek megalapítóinak, az állami gazdaságok és a traktorállomások építőinek, a parasztságnak, a munkásságnak, a pártszervek, a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek sok^izer tagjának és tisztségviselőjének, hőknek és fiataloknak, mindazoknak, akik részt vettek a falu szocialista átalakításában. Lelkesedésük, rendkívüli áldozatkészségük és hősiességük lerakta a mai fejlett mezőgazdaság és élelmiszeripar alapjait. Igényes feladatok várnak azonban a mezőgazdasági és az élelmiszeripari dolgozók jelenlegi és felnövekvő nemzedékére is: egyre jobban és magasabb szinten kell biztosítaniuk a közélelmezést. Ez pártunk politikájának fő feladata. A CSKP Központi Bizottsága kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dől- - gozói a kivitelező ágazatok hatékony támogatásával, valamint az 1079. és 1980. évi feladatok sikeres teljesítésével s a mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfejlesztésével jelentős mértékben hozzáiárulnak a fejlett szocialista társadalom építéséhez.