Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-23 / 70. szám, péntek
A CSKP KB Elnökségének jelentése a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítésérőlés a további feladatokról (Folytatás az 5. oldalról) seny eredményeit rendszeresen értékelni kell. Fontos, hogy az élenjáró dolgozók és kollektíváik tapasztalatait más egységes földművesszövetkezetekben is terjesszék. Szükségesnek mutatkozik, hogy a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége fokozottabb mértékben vegyen részt a termelési értekezleteik szervezésében és kellő kihasználásában. A nagy szövetkezeti egységekben e feladatok teljesítése megkívánja, hogy a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége munkájának súlypontja a szövetkezetekben, a munkakollektívákban legyen. A szövetségnek fokoznia kell tevékenységét a Nemzeti Front keretében, a társadalmi kérdések megoldásában is. Elvtársaik, a mai egységes földművesszövetkezetek olyan szocialista szövetkezeti tulajdont képeznek, amelyet túlnyomórészt a szövetkezeti tagok közvetlen munkája hozott létre az állam jelentős részvételével. A kooperációs kapcsolatok elmélyítése alapján egyre jobban terjed a szövetkezeti tulajdon fejlettebb formája — a kooperáló vállalatok közös tulajdona. A kooperációban az állami szervezetek részvételével egyidejűleg közelebb kerül egymáshoz a szocialista tulajdon mindkét formája. A kooperációs egyesülésekben az efsz-ek részvételével és a közös mezőgazdasági vállalatok építésével egyáltalán nem gyengül meg jelentőségük és helyzetük. Sőt, amint a fejlődés és az eredmények mutatják, a szövetkezetek nagymértékben hozzájárulnak és a jövőben is hozzá Elvtársak, a mezőgazdaságban, az élelmiszer- iparban és a községekben a XV. párt- kongresszus és a CSKP októberi ülése határozatainak teljesítéséért folyó törekvésben a pártszerveik és -szervezeteik álltak az élen. Politikai és szervező, eszmei és nevelő, valamint kádermunkájukkal lényegesen hozzájárultak a kitűzött célok eléréséhez. Megállapíthatjuk, hogy a pártmunka leghatékonyabb formáinak és módszereinek alkalmazásával elményült a párt vezető szerepe és a pártélet, tovább javult a párt tagállománya, fokozódott a kommunisták aktivitása. Az egyes szervezetek munkájának színvonala között azonban jelentősek az eltérések, néhol megnyilvánulnak a formalizmus jegyei, nem érvényesítik kellőképpen az ellenőrzési jogot. A pártmunka emelkedő színvonalát Igazolták az év eleji taggyűlések is. A taggyűlések többségén bírálóan értékelték az eredményeket, figyelmüket a fő feladatokra, elsősorban a terv teljesítésére, a tartalékok feltárására és kihasználására összpontosították. Nagy elismerést érderrel, hogy a taggyűlések fognak járulni mezőgazdaságunk fő feladatának teljesítéséhez — a társadalom szükségleteinek élelmiszerekkel és mezőgazdasági nyersanyagokkal való kielégítéséhez. A nemzeti bizottságokkal, a Nemzeti Front szervezeteivel és a községek lakosaival együtt a mezőgazdasági vállalatok közös kötelessége a szocialista életmód feltételeinek kialakítása és a falvak sokoldalú fejlesztése. Mindenekelőtt az anyagi eszközök egyesítésével, a szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak a bevált Z-akcióban való részvételével, a Nemzeti Front választási programjainak teljesítésében nyújtott segítségével kell javítani a falvakon az üzlethálózatot, a lakossági szolgáltatásokat és a gyerekekről való gondoskodást. Egészségügyi központ építésével kell hozzájárulni az egységes földművesszövetkezetekben a megelőző egészségügyi gondoskodás elmélyítéséhez, amint azt a kormány meghagyta. Szükséges, hogy a mezőgazdasági vállalatok ezzel egyidejűleg részt vegyenek a kulturális élet és a testnevelés fejlesztésében, beleértve az anyagi feltételeik megteremtésében nyújtott segítséget is. Megkülönböztetett figyelmet érdemel az, hogy a mezőgazdasági termelés ne rontsa, hanem javítsa az életkörnyezetet. A községekben a jó életfeltételek kialakítása lényegesen hozzájárul a kedvező politikai légkör és az emberek elégedettsége megteremtéséhez, a munkaerő stabilizálódásához, az ifjúság számára vonzóbbá teszi a mezőgazdasági munkát, s hozzájárul a párt politikájának megvalósítása során az emberek kezdeményezésének fejlődéséhez. résztvevői fokozott figyelmet fordítottak azoknak a nehézségeknek a leküzdésére, amelyeket gazdaságunkban az év elején a nagy hidegek okoztak. A kommunisták indítványai és a párt- feladatok hozzájárultak e problémák megoldásához. Az év eleji taggyűléseken foglalkoztak a párttagsági igazolványok kicserélésével is. A 6. ötéves tervidőszak hátralevő kot évének igényes feladatai, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar további fejlesztésének céljai új követelményeket támasztanak a pártszervek és -szervezetek tevékenységével szemben. Fontos, hogy a termelési feladatok teljesítésén kívül — a CSKP KB 11. ülése határozatának értelmében — szem előtt tartsák a termelés hatékonyságának, a munka minőségi színvonalának emelését is, megköveteljék a nagyfokú igényességet és felelősséget, hogy mindenütt kedvező légkört alakítsanak ki a kritika és az önkritika — a fogyatékosságok elleni harc hathatós eszközei — fejlődésének. Ebből következik annak szükségessége, hogy fokozzuk a párt befolyását a munka irányítása és szervezése tökéletesítésének céljából, az irányító szervek tevékenysége módszereinek és stílusának javítása végett anélkül, hogy a pártszervek és -szervezetek átvegyék helyettük a felelősséget. Mai ülésünk tartalmával összhangban a pártmunkának mindenekelőtt a belső tartalékok mozgósítására kell irányulnia a termelési folyamatok szervezési színvonalának emelésével, a tudományos-műszaki fejlődés érvényesítésével, a szakképzettség növelésével. Szükséges, hogy a kommunisták élen járjanak a gazdaságtalanság és a termelési veszteségek elleni küzdelemben. Ebben az igyekezetben sok függ elsősorban az alapszervezetek munkájától. Akcióképességük fontos előfeltétele a pártalapszabályzat megtartása. A párt- szervezeteknek mindenütt élénk politikai aktivitást kell kifejteniük és példás kapcsolatban kell állniuk a dolgozókkal. A taggyűlések legyenek kapcsolatban az élettel, bírálóan értékeljék az eredményeket, reagáljanak az időszerű kérdésekre, a kommunistákat vezessék a problémák megoldására és fegyverezzék fel őket a tömegpolitikai munkára. Az új feltételek között az eddiginél még jelentősebb a pártcsoportoik szerepe. Nagyon fontos, hogy minden téren növeljék a párthatározatok teljesítésének ellenőrzését, fokozzák a gazdasági vezetés feletti ellenőrzési jog érvényesítését. Ugyanakkor a pártszervezeteknek a saját elemzéseikből és alapanyagaikból kell kiindulniuk, össze kell ha* sonlítaniuk az egyes kollektíváik és vállalatok eredményeit a jobb eredményeket elérőkéivel s ily módon kell törekedni az indokolatlan eltéréseik megszüntetésére. Jelenleg fontos feladat, hogy a pártszervezetek és bizottságaik ellenőrizzék az efsz-ek IX. kongresszusa előtti vitában elhangzott megjegyzések és indítványok kihasználását és megvalósítását. A párt vezető szerepe hathatós érvényesítésével közvetlenül összefügg a tagállomány minőségi színvonalának további emelkedése és a tagállomány gyarapodása, valamint a kommunisták célszerű elhelyezése. A CSKP XV. kongresszusa óta a mezőgazdaságban a párt tagállománya mintegy 15 ezer új taggal és tagjelölttel, az élelmiszeriparban pedig 3500-zal gyarapodott. A pártba túlnyomórészt fiatal munkásokat és szövetkezeti dolgozókat vettek föl. A mező- gazdaságban napjainkban 145 000 párttag és -tagjelölt dolgozik, a szervezettség elérte a 13,9 százalékot. Az élelmiszeriparban 31 000 a kommunisták száma, ami 14,8 százalékos szervezettségnek felel meg. Nagy erő ez. A kommunisták politikai aktivitása, példamutatása fontos feltétele a párt befolyása további elmélyítésének. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy egyes helyeken kevés a kommunista, számos fontos munkahelyen pedig egyáltalán nincsenek párttagok. Mindenekelőtt az állattenyésztési termelésben kell céltudatosan előkészíteni a legkiválóbb fiatal dolgo? zókat, főképpen nőket — az állattenyésztésben dolgozók több mint 75 százaléka nő — a pártba való belépésre. Több párttagot kellene felvenni a fiatal, politikailag fejlett technikusok közül is, főképpen azok közül, akik mindennapos kapcsolatban állnak a dolgozókkal, s ily módon munkájukat és gondolkodásmódjukat a legjobban befolyásolhatják. A pártszervezetek többségében a tagoknak több mint a felét 1970 után vették fel. Ebből következik, hogy fokozott figyelmet kell szentelni eszmei nevelésüknek, a politikai munkába történő tevékeny bekapcsolásuknak. A mezőgazdasági termelés szervezésének új feltételeihez alkalmazták a mezőgazdaságban és a községekben a párt szervezeti felépítését. Az egységes földművesszövetkezetekben és állami gazdaságokban a CSKP alapszervezeteinek létrehozása, a nagy vállalatokban az üzemi pártbizottságok megválasztása kedvezően hatott a párt befolyásának erősítésére, főképpen a gazdasági feladatok teljesítésére. Bevált az ideiglenes pártcsoportok megalakítása is a szezonmunkák idején. Szükségesnek tartjuk azonban hangsúlyozni, hogy az efsz-ek és az állami gazdaságok alap- szervezeteiben szervezett kommunistáik érezzenek felelősséget a községekben felmerülő problémák megoldásáért is, és nyújtsanak hathatós segítséget a falusi szervezeteknek. Nem engedhetjük meg, hogy a mezőgazdasági vállalatokban működő pártszervezetek a községek életétől elszakadva dolgozzanak, nem engedhetjük meg a párt befolyásának gyengülését a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek tevékenységében, a politikai és a társadalmi életben. A párt mezőgazdasági politikája valóra váltásában kulcsszerepük van a CSKP járási bizottságainak. Megállapíthatjuk, hegy kellő színvonalon bontották le a XV. kongresszus és a CSKP KB októberi ülése határozatait és ezek megvalósítására törekszenek. Céltudatosan irányítják az alapszervezeteket, segítik munkájúikat, tevékenységüket a legfoutosabb feladatok sikeres teljesítésére összpontosítják. Szükségesnek mutatkozik azonban, hogy az eddiginél még következetesebben egységesítsék a pártszervezetek eljárását a párt mezőgazdasági politikája céljainak elérésére és jelentősen erősítsék minden szakaszon a párthatározatok teljesítésének ellenőrzését. Az alapszervezeték- kel kapcsolatban a CSKP kerületi és járási bizottságainak segítségét lényegesen differenciálni kell és elsősorban azoknak a szervezeteknek kell segítséget nyújtani, amelyek nem teljesítik kellőképpen feladataikat. Kívánatos az is, hogy fokozottabban gondoskodjanak az alapszervezetek tisztségviselőinek neveléséről, javítsák a tisztségviselők tájékozottságát, emeljék a gazdasági propaganda irányításának színvonalát. Fontos, hogy a kerületi és járási bizottságok az eddiginél fokozottabb mértékben irányítsák a mezőgazdasági igazgatóságok, a szolgáltatásokat nyújtó szervezetek és a szállító ágazatok vállalatai kommunistáinak munkáját. Nagy figyelmet kell szentelni a társadalmi szervezetek, főképpen az FSZM, az SZFSZ, a SZISZ és a Nőszövetség tevékenységének. Nagyon fontos, hogy ezekben a szervezetekben jó munkát végezzenek a kommunisták, élen járjanak a szocialista munkaverseny, a szocialista munkabrigádok és a komplex racionalizációs brigádok mozgalmának további fejlesztésében, az újítók tevékenységének és a munkakezdeményezés más hatékony formáinak kibontakoztatásában. A párt vezető szerepe érvényesítésének szerves része és múlhatatlan előfeltétele az emberek jó felkészítése és helyes beosztása. E kérdések megoldása során az eddiginél még nagyobb tervszerűségre és céltudatosságra van szükség. Elsősorban is fokozni kell az igényességet a káderek kiválasztása és értékelése folyamán. A döntő szempont a tényleg elért eredmény, a több- termelés, a termelés hatékonyságának fokozása és a társadalmi érdekek érvényesítése legyen. A mezőgazdaság további fejlesztése, nagy termelési egységek létrehozása és az a tény, hogy számos bevált elvtárs életkorára való tekintettel fokozatosan nyugdíjba vonul, megkívánja a kerületi és a járási pártbizottságokból a káderek céltudatos előkészítését, a kádertartalékok kialakítását. A tömegtájékoztató eszközök jelentős szerepet töltenek be a párt mező- gazdasági politikája céljainak megvilágítása, a dolgozók kezdeményezésének fejlesztése során. Tájékoztatják a közvéleményt a nép élelmezése feladatainak teljesítésében elért eredményekről és a felmerült problémákról, lényeges segítséget nyújtanak az állampolgárok mozgósításában a betakarítási munkálatok során. A tömegtájékoztató eszközök aktívan hozzájárulnak a tudományos és a technikai ismeretek terjesztéséhez és gyakorlati érvényesítéséhez. Népszerűsítik az élenjáró mezőgazda- sági vállalatok, munkaközösségek és újítók tapasztalatait. Működésükkel elősegítik a veszteségek csökkentésére, a fogyatékosságok orvoslására és a tartalékok kihasználására irányuló törekvések sikerét, részt vesznek a munkaversenyek szervezésében. Kívánatos, hogy ezt a tevékenységet folytassák, tovább emeljék színvonalát és fokozzák hatékonyságát. A tömegtájékoztató eszközök feladata lesz mostani ülésünk határozatának népszerűsítése. Szükséges, hogy ezt munkatervükbe foglalják s hozzájáruljanak a határozat megvilágításához és valóra váltásához. Elvtársak, meghallgatták pártunk Központi Bizottsága Elnökségének jelentését az elért eredményekről, mezőgazdaságunk és élelmezésügyünk további fejlesztésének feladatairól és irányairól, a párt ezzel kapcsolatos munkájáról. Az igényes feladatokat a mezőgazdasági, az élelmiszeripari dolgozók, valamint azoknak az ágazatoknak közös igyekezetével kell megvalósítani, amelyek szállításaikkal egyre nagyobb mértékben befolyásolják az élelmiszer-termelést.. Elvárjuk, hogy a pártszervek, -szervezetek, kommunisták és a társadalmi szervezetek, valamint a vezető dolgozók hozzájárulnak minden egyes munkahelyen a nagyobb szervezettség, a fokozottabb felelősségtudat eléréséhez, a kezdeményezés fejlesztéséhez. Elsősorban a mezőgazdasági és az élelmiszeripari dolgozóktól függ, hogy a mezőgazdaság szocialista átépítése 30. évfordulójának esztendejében nagyfokú munkaaktivitással és kezdeményezéssel sikeresen teljesítsék feladataikat, s mostani ülésünk határozataival összhangban biztosítsák a mezőgazdaság és az élelmiszeripar további fejlesztését. Ezzel hozzájárulnak népünk szükségleteinek egyre jobb kielégítéséhez. 9. A párt munkája a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban
