Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-20 / 67. szám, kedd

C é I: a választék bővítése

A hangsúly a hatékonyságon és o külkereskedelmen van

A Cseh és a Szlovák Iparügyi Minisztérium vállalatai 1979-ben 66:34 arányban veszik ki részüket a feladatok teljesítéséből. A CSŠZK iparvállalatai termelésük 20 százalékát a szocialista országokba, 33 százalékát a nem szocialista országokba szállítják. 'A vegyes közszükségleti ipari vállala tok a termelési tervet az utóbbi három év folyamán a munkaerőhiány ellenére (a reszort a múlt évben az előirányzott nál 2976 dolgozóval kevesebbet tartott nyilván) 5,5 milliárd korona értékű áru termelésével teljesítette túl,

Bohumil Urban, a CSSZK Iparügyi minisztere ezekre az eredményekre hívta fel az újságírók figyelmét, hangsúlyozva, hogy — a dolgozók szervezett kezdeményezése, a műszaki téren foganatosított intézkedések és a korszerű technológia bevezetése jóvoltából

— a vállalatok és üzemek munkatermelékenysége 4,5 százalékkal növekedett.

E figyelemre méltó eredményeknek köszönhető, hogy a múlt évben a vállalatok a hazai piacot a terven felül 800 millió korona — összesen 37,8 milliárd korona — értékű áruval látták el. A múltban nyilvántartott hiánycikkek egy ré* sze — pl. poliészter függönyök, selyemkelmék, lakástextíliák

— már tavaly kapható volt.

NÖVEKEDIK A KIVITEL, CSÖKKEN A BEHOZATAL

A vegy- és a közszükségleti ipar 1979. évi feladatai a tavalyiaknál lényegesen igényesebbek. A terv szerint az árutermelés 3,9, a piaci ellátott- ság 5,1 százalékkal növekedik. A szocialista országokba 3,1, a nem szocialista országokba pedig 10 százalékkal kell több árut szállítanunk. Mivel legfőbb érdekünk az exportfeladatok pontos teljesítése, így elengedhetetlen követelmény — a termelés szerkezetének fokozatos módosításával — az újfajta áruk gyártása, nem utolsósorban pedig a tudomány és a technika eredményeinek gyorsabb ütemben történő gyakorlati alkalmazása.

FEJLESZTÉSI

FOLYAMATOK

A közszükségleti iparban az >dén ismét a hazai nyersanyagokat felhasználó ágak továbbfejlesztéséi tartjuk a legsürgősebbnek A leggyorsabban a fafeldolgozó és a bútoripar, az üvegrost iránti érdeklődésre való tekintettel pedig az üveg ipar nagyarányú fejlődésének lehetünk tanúi. A ruha- és a cipőipar fejlesztése a termelés korszerűsítésével és ésszerűsítésével, valamint újfajta áruk bevezetésével valósítható meg.

Az idei év folyamán a vegyi- es közszükségleti ipari beruházások egy részének befejezése es továbbiak építésének megkezdése várható. így pl. befejezik a Ríčanyban épülő bútorgyárát, és megkezdik a lit vínoví petrokénnai gyár már felépült második részlegének a próbaüzemeltetését. Az üvegrostot előállító Vertex gyár korszerűsítési munkái is a befejezéshez közelednek.

A megkezdésre váró számos építkezés közül a legfontosabb a Hostivafbau tervezett nyomdafesték- és mázolóanyaggyár, valamint a Valašské Mezirící-i világítótesteket előállító gyár további üzemreszlege, amely n megvásárolt japán szabadalom alapján színes képernyőkkel látja majd el a piacot.

Az idei terv szerint a vállalatok kötött felsőruhából 1 millió darabbal, szövött fehérneműből 1,6 millió darabbal szállítanak többet. Bőrcipőből a kínálat 100 000 párral, a plasztikus anyagokból készült cipőkből 600 000 párral bővül.

Elsődleges érdekünk, hogy minél több új, koi\.jerű termék legyen a piacon. Ezért a vállalatok az idén több mint 2 milliárd korona értékben 257 új, illetve lényegesen módosított árut juttatnak a piacra. Ezek közé tartoznak pl. á gyapotból készült gyermekfehérneműk, a női harisnyanadrágok, sportkabátok, játékok, bútorok stb.

A MULASZTÁSOK KEZDEMÉNYEZÉSSEL PÓTOLHATÓK

A januári energetikai nehézségek természetesen a vegyes közszükségleti ipart is érzékenyen érintették. Érthető, hogy a vállalatok igyekeznek minél előbb pótolni kiesésüket, hogy feladataikat túlteljesítve, és visszazökkenve a régi kerékvágásba, eleget tegyenek a hazai és a külföldi megrendeléseknek. Ez a céljuk a rendkívüli szombati és vasárnapi műszakoknak is, amelyeken — áldozatkészségüket bizonyítva — nők is nagy számban vesznek részt.

A nehézségeik kiküszöbölése tehát folyamatban van, és az eredmények — a szocialista versenyek jóvoltából — egyelőre kielégítők. A szocialista munkabrigád címért vetélkedő 15184 munkacsoportban ma már több mint 200 000 dolgozót tartanak nyilván. A komplex rációnál izációs brigádokban mintegy 20 ezer munkás és technikus teljesíti lelkiismeretesen kötelezettségeit. A miniszter szavai szerint kizárólag ennek a lelkes kezdeményezésnek köszönhető, hogy a reszort a múlt évben feladatait hiánytalanul teljesítette, és hogy az idén is — termelés minőségének és hatékonyságának szem előtt tartásával — beváltja a hozzá fűzött reményeket.

KARDOS MARTA

Ha jó az idő — nincs megállás

A kora dél el ölti órákban érkeztünk meg az Alistáli | Hro- boňovo) Efsz-be. A gazdaság udvarán a traktorok, vetőgépek, simítok, fogasolók egymás mellett állnak, készen az indulásra. Józsa Károly főagronónms bosszúsan kémleli az eget.

— Csak sütne már ki a nap, hogy indulhatnánk vetni. Tavaly ilyenkor már földben volt a lavaszi árpa — mondja, s rá* gyújt. Kocsiba ülünk és kimegyünk egy kis határszemlére. Sűrű köd borít mindent, alig látunk valamit.

— Ha délig felszállna a köd és kisütne a nap, akkor még ma megkezdhetnénk a vetést, mert már igen szoros az idő, lassan a cukorrépát is vetni kell.

— Mennyi árpát kell elvetni?

— Csak 180 hektárt, ebből 80 hektár alá lucernát vetünk. De húszadika után már meg kell kezdenünk a cukorrépa vetését is. Az idén 150 hektáron termesztjük ezt a növényt.

— És a kukorica?

— Abból 410 hektárt vetünk. A vetőmag és a szükséges vegyszer már megvan.

— A búza fej trágyázása?

— Egyszer már elvégeztük. Most kezdjük másodszor.

— Hogyan telelt át a búza?

— A 450 hektárból csak egy hetven hektáros dűlőben kell vagy 15 hektárnyi területen utána vetni. Ezt cukorrépa után vetettük és elég későn, azért érte a legnagyobb károsodás.

Újra a telepen vagyunk.

— Nem látok itt egyetlen traktorost sem, hol vannak?

— Amíg nem kezdhetjük meg a szántást, segítenek a szőlőt metszeni. 100 hektár szőlőnk van, tavaly 120 mázsás átlagos hozamot értünk el. Az idén ettől sokkal többet várunk.

— Gond, probléma?

— Az idén a felvásárló üzem nem gondoskodott gombabetegségek elleni vegyszerekről. Ezt a kérdést már járási szinten is tárgyalták. S azóta kaptunk ígéretet, hogy mire kell, beszerzik. Nagy gondot jelent

számunkra az öntözés is. Szántóterületünknek csak egyhar- madát öntözhetjük, s ez nagyon befolyásolja a terméseredményeket. De csak állami segítséggel tudjuk a további öntözési rendszert kiépíteni. Támogatás nélkül ez nem megy. Eddig erre is csak ígéretet kaptunk.

Aztán újra az eget nézi, mely lassan tisztulni kezd, s igy végül mégis csak megkezdhetik délután a vetést...

S mire ebéd után megérkezünk az álbári /Dolný Bar) Békp Efsz-be, már ragyogóan süt a nap. Az irodaházban meg tudjuk, hogy Domonkos Albert. agronómus a falu alatti Unos dűlőben van, ahol már megkezdték az árpa vetését. Utána megyünk. A fold még erősen párolog, mintha alulról fűte- nék.

— Még várunk egy órát, hadd párologja ki magát — mondja az agronómus *

— Hány napig tart az árpa vetése?

. — Ha már csak napfényes napokra ébredünk, akkor 4 nap alatt elvégezzük. A Iraktoro- sok nyújtott műszakban dolgoznak majd, és természetesen vasárnap is vétünk. Két DT áll rendelkezésünkre a simításra és a fogasolásra.

Ma csak egy DT jött ki, Bar talos Pál a vezetője.

— Hány hektárt tud egy nap alatt elsimítózni?

— 60—70 hektárt.

— Ha holnap is napos idő lesz, hány órakor kezdik a munkát?

— Már hét órakor kint kell lennünk, ez a parancs.

— És kint lesznek-e?

— Természetesen, Nekünk is érdekünk, hogy a termény minél hamarabb a földbe kerüljön.

— És meddig dolgoznak?

— Amíg látunk. Itt most már nincs megállás.

Közben folberreg a motor, és elindul a hatalmas gépóriás. Bartalos Kálmán a Major nevű traktoron ül. Ö vontatja a vetőgépet.

— Mióta traktoros?

— 1950-től. S már húsz éve én vetem a terményt. A kukorica vetése is az én feladatom.

— Jő-e már a föld a vetésre?

— Ügy látom, kitűnő lesz. Pali után egyébként is jó vetni, igen pontos és jó munkát végez. Szeretnénk, ha húszadikára földben lenne minden szem árpa. Utána kezdjük a cukorrépa és napraforgó vetését.

Aztán begyújtja a motort és elindul a még mindig párolgó, szép simára eldolgozott földön. Az egyre halkuló motorzúgáson már át hal latszik a mezei pacsirták éneke is.

TÖRÖK ELEMÉR

A pieštauyi Družba Efsz-ben szintén idejében előkészítik a talajt a tavaszi árpa vetéséhez. A szövetkezet az idén 600 hektáron termeszt tavaszi árpát. A felvé-; felen Peter Laj- cha előkészíti a kultiváturt (Felvétel: ČSTK —

B. Palkovič)

Sok múlik a jó felkészülésen

Az ipolyvarbói (Vrbovka) Vörös Csillag Egységes Földművesszövetkezet traktorosai a közép-szlovákiai kerületben minden évben az elsők között kezdik meg a tavaszi mezei tennivalók végzését. Tavaly például már március elején dolgoztak a földeken. Most kissé késik a tavasz. Az egyesült efsz nagy kiterjedésű határának legkorábban szikkadó dűlőjében, a Pető-oldalon a tavalyihoz képest mintegy három héttel későb indulhatnak el a traktorvontatású talajművelő gépek. Ottjártamkor így még csak a készülődésről beszélgethettünk.

— A téli hónapokat megfelelően kihasználtuk az erő és munkagépek javítására — tájékoztatott Brunder István, a Vörös Csillag Efsz főgépesítő- je. — Negyvenkilenc kerekes traktorunk van. Ezekhez megfelelő munkagépeink is vannak, így minden tavaszi munkát elvégzünk az agrotechnikai határidőn belül.

A nemrégi gépjavítások idején sajnos most sem ment minden könnyen. Nagyon sok trak tor-, illetve munkagépalkatrész továbbra is hiánycikknek számít. Ezért most á traktorok egýharmada dinamó, illetve al-. ternátor, akkumulátor, önindító, töltésszábályozó, vagy más villamossági szerkezet nélkül dolgozhat majd a földeken. Ennek pedig nemcsak annyi a hátránya, hogy naphosszat állandóan járatni kell a motorokat, fölöslegesen is fogyasztva a gázolajat, hanem az is, hogy éjszakai műszakban világítás híján nem üzemeltethetők az alkatrészhiányos gépek.

— Nem értjük, miért határoztak úgy az illetékesek, hogy az Agrotechnika vállalat helyett a Mototechna üzleteiben forgalmazzák a traktorok és az egyéb mezőgazdasági gépek villamossági alkatrészeit. Véleményünk szerint a Mototech- na szakemberei kevésbé ismerik a mezőgazdasági vállalatok alkatrészszükségletét és sem mennyiségben, sem kellő választékban nem elégíthetik ki az igényeket. Külön gondot jeleni számunkra, hogy egyetlen olyan alkatrészraktár sincs az

Megfelelőek a talajviszonyok

A dunaszerdahelyi járásban az északabbra fekvő közös gazdaságokban a talaj összetételéből adódóan kevesebb ideig tartja a nedvességet, így idejében megkezdhették a tavaszi árpa vetését. Az elsők között kezdték el a vetést az Oj Eleti (Nový Životj Csehszlovák Mongol Barátság nevet viselő Efsz- ben, valamint a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban. Horváth József, a földművesszövetkezet agronómusa elmondotta, hogy a munkálatok első szakaszában 250 hektár tavaszi árpát, 150 hektár cukorrépát, 70 hektár napraforgót és 70 hektár alávetést kell elvégezni.

A határszemle során meggyőződhettünk arról, hogy az őszi vetések állapota kielégítő, így valószínűleg nem kell újra vetniük. Bizonyítja ezt az a laboratóriumi vizsgálat is, melynek során megállapították, hogy az egyedek 75—85 százaléka életképes, de egyes parcellákon ez az arány 90—95 százalékot tesz ki.

— A fogasolást és simítást DT traktorral, hármas agre- gáttal végezzük, hogy kevesebbet tiporjuk a földet. Az árpaföld jelentős területén már

az ősszel elvégeztük a tápanyagbedolgozást, a cukorrépa alá pedig teljes egészében őszszel fejeztük be ezt a munkát. A vetőmagfajták rendelkezésünkre állanak, kiválasztásukkor figyelembe vettük a talaj- összetételt. Jelenleg a talajviszonyok megfelelőek, a téli kemény fagyok jót tettek az őszi szántásnak, így nem kell a talajt kultivátorozni, kétszeri nehéz fogasolás és simítás után a vetőgépek haladnak.

fíittera Ernő és Vlček István traktorosok lassan, elővigyázatosan haladnak a vetőgépekkel, s gondosan ügyelnek arra, hogy a mag egyenletesén kerüljön a talajba. Az agronómus elégedett munkájukkal.

— . Szövetkezetünk vezetősége a tavaszi munkák megkezdése előtt rövid munkaértekezletre hívta egybe az illetékeseket, melynek keretében ismertettük velük a szövetkezetünkre váró feladatokat. Valameny- nyi munkaterületen konkrét intézkedéseket fogánatosítottunk a személyi felelősség növelésére, a rendszeres ellenőrzésre és a munkaszervezés színvonalának emelésére.

SVÍNGER ISTVÁN

országban, ahol az ŠT-180-as traktorok géprészeit megvásárolhatnák a mezőgazdasági vállalatok.

A szövetkezet gépesítési részlegének dolgozói csak nagy erőfeszítések árán készültek el a gépek javításával a tél végére. Nem volt indokolatlan a fokozott igyekezet. A múlt év tavasza óta megnagyobbodott, a szövetkezet határa, több munka vár a traktorosokra.

— Egyesültünk a Zombori Egységes Földművesszövetkezettel, amely nemcsak a nagykürtösi járás, hanem szinte az egész közép-szlovákiai kerület egyik leggyengébb gazdasága volt. A meglehetősen elhanyagolt parcellákon nem kevés többletmunkát is el kell most végezni. Járásunkban tavaly még sajnos igazi szégyenparcellák voltak az ottani gabonaföldek.

Az összesen 1300 hektár gabonatermő területből most 400 hektárt kell majd tavaszi árpával bevetni. A szövetkezet vezetői, akik az elmúlt hét végén minden tennivalót részletesen megbeszéltek a trak- l torosokkal, hat napra tervezik ezt a munkát.

— A bevetésre váró parcellák gyors talajelőkészítéséért az éjszakai műszakokat is vállalják a traktorosok. Kommunisták is vannak közöttük, akik ebben szintén jó példát mutatnak a többieknek. Különösebben persze senkit sem kell buzdítani nálunk. Szorgalmas, munkaszerető emberek élnek ezen a vidéken, mindenki becsületbeli ügyének tartja, hogy rendes munkát végezzen, hogy ne múljon el kihasználatlanul egyetlen kedvező időjárású tavaszi nap sem.

Az egyik kommunista traktoros, a 27 éves Krajcs László szavai később jól igazolták mindazt, amit a főgépesítő mondott.

— Jó idő esetén már akár vasárnap is elindultunk volna. Szombaton délelőtt azonban még nagy pelyhekben hullott nálunk a hő. Viszont, amint megkezdhetjük a munkát, akár napi 14—15 órát is dolgozni fogunk. Ezt mindenki szívesen vállalja és kibírja nálunk, mert öt-hat nap alatt így teljesen elvégezzük a simítózást, a bo- ronálást, ami előnyt jelent az árpavetőknek is. Tapasztalatból tudjuk, a vetésnél az agrotechnikai határidő letelte után minden napi késés legalább egy mázsa hozamcsökkenést okozhat hektáronként.

Ipolyvarbón a tavaszi, illetve a többi mezőgazdasági csúcsmunkára való jó felkészülés, az átgondolt munkaszerve- ’ zés nemcsak a szövetkezeti dolgozók ügye. Ezzel kapcsolatban mondta fíielik Gyula elvtárs, a községi párfa la pszervezet elnöke, a helyi nemzeti bizottság titkára:

— Alapszervezeti : pártbizottságunk március kilencedikén megtartott legutóbbi ülésén részletes jelentést kértünk a szövetkezet szakembereitől a tavaszi munkákra való felkészülésről. A pártbizottság, valamint a hnb tanácsa nemcsak meghallgatta, hanem pontról pontra értékelte és ellenőrizte is a felkészülés módját. Örömmel nyugtáztuk, hogy minden a legnagyobb rendben van és kimondottan csak az időjáráson múlik, hogy melyik naoon népesülhet be a határ. A traktorosok, köztük Fábián Zoltán, Hallgas Béla és Richter András, a legszívesebben azonnal indulnának ...

LALO KÁROLY