Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-20 / 67. szám, kedd

3 1979 III. 20. AZ AMERIKAI DIPLOMÁCIA ÚJABB SIKERTELENSÉGE A KÖZEL KELETEN BRZEZINSKI BEFEJEZTE KÖRÚTJÁT {CSTK| — Rövid kairói tartóz- (kodás után, melynek során An­war Szadat elnököt tájékoztatta szaúd-arábiai és jordániai tár­gyalásai eredményeiről, Zbig­niew Brzezinski, Carter elnök nemzet biztonsági tanácsadója vissza u ta zo 1t W a s h i ng t o n ba. Rijadban és Ammanban Brze- íinski megpróbált támogatást szerezni az egyiptomi—izraeli k ti 1 ö n bé k e sze r z ő dé s h ez, m e l y - »ek aláírását március 26-ára tervezik. Általános a vélemény, hogy Szadat elnöknek nem ho­zott megnyugtató híreket, Szaúd-Arábia az Egyesült Álla­mokkal való kapcsolatai elle­nére egyértelműen kifejezte, hogy nem hagyja magát be­vonni az egyiptomi—izraeli paktum támogatásának politi­kájába, és nem helyesli azt az ú) csendőrrendszert, melyet az Egyesült Államok szeretne létrehozni a Közel-Keleten és st Perzsa-öbölben közvetlen ka­tonai jelenlétével az Ameri ka­par ti iráni rezsim bukása és a CENTO megszűnése után. Brzezinski jordániai missziója sem volt sikeres. A vasárnao Ammanban közzétett hivatalos nyilatkozat leszögezi, hogy Husszein király ismét megerő­sítette Jordánia álláspontját az igazságos és átfogó közel-keleti békéről, melynek Izraelnek a megszállt arab területekről való teljes kivonulása és a palesz­tinok önrendelkezési jogának biztosításán ikelí alakulnia. Ma­ga Brzezinski ,,konstruktívnak“ jellemezte ammani megbeszélé­seit, ami a UPI hírügynökség szerint a diplomácia nyelvén azt jelenti, hogy Husszein ki­rály nem engedett negatív ál­láspontjából a Camp David-1 megállapodásokat illetően. A megszállt arab területeken tömeges tüntetéseket, sztrájko­kat és tiltakozó nagygyűléseket rendeznek az egyiptomi—izraeli különszerződés ellen. Mint a WAFA hírügynökség jelentette, a megszállt területek városai­nak többségében már egy hét­tel ezelőtt kihirdették a rend­kívüli állapotot. Ramallahban, Dzsanináhan és Nabuiuszbaii már tíz napja zárva vannak az iskolák. Az izraeli katonai és rendőralakulatok tömeges ház­kutatásokat és letartóztatáso­kat hajtanák végre. Mivel a börtönök már így is túlzsúfol­tak, .Cisz Jordánia katonai kor­mányzója úgy döntött, hogy ideiglenesen a kulturális intéz­ményeket és iskolákat is bőr tönné változtatják, Jeruzsálem keleti részében, melyet Izrael 1967-ben szállt meg, az arab lakosság bariká­dokat emel és palesztin zász­lókat függ. szt ki. Az izraeli kormány hétfőn egyetértését fejezte ki az egyip­tomi-izraeli különbéke-szerző- dés javasolt formájával. A kormány szóvivője szerint a szerződés mellett a Begin-kor- imány 15, ellene csak két mi­nisztere szavazott. Az izraeli rádió ezzel kapcsolatban közöl­te, hogy a kilencpontos egyip­tomi—izraeli szerződést a jövő pénteken írják alá Washington­ban. Magas kitüntetések (ČSTKJ — Leonyid Brexs- nyev, az SZKP KB főtitkára, « Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa k Elnökségének elnöke teg-_ nap a Kremlben a Szocialista' Munka Hőse Krdeméiem II, fokozatával és Lenin-renddel tüntette ki Arvid Pelset. az SZKP Központi Bizottsága mel­lett működő pártellenőrzési bi­zottság elnökét 80. születésnap­ja alkalmából, Leonyid Brezsnyev az Októ­beri Forradalom Érdemrendet adományozta Aiekszej Koszigin- nak. az SZKP KB Politikai Bi­zottsága tagjának, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnöké­nek 75. születésnapja alkalmá­ból az SZKP.-ban és a szovjet államért: kifejtett tevékenysé­géért, Parlamenti választások Finnországban (ČSTK) — Finnországban tegnap folytatódtak ^a választá­sok az egykamarás parlament­be. A 200 képviselői mandátum megszerzéséért 12 politikai párt 1300 jelöltje indult a válasz­tásokon. Az első napon a 3,8 millió választó 56 százaléka adta le szavazatát. Azzal számolnak, hogy a választóiknak legalább 80 százaléka él alkotmány ad­ta jogával. Az eredmény inára várható. Reakciós mesterkedések az afgán forradalom elleti Az afgán nép múlt évn áp­rilisi forradalmának az volt fi célja, hogy felszámolja az or­szágban a feudal ista állapota kaf; és utat nyisson a szabad és demokratikus fejlődés előtt, írja a tegnapi moszkvai Prav­dában Igor Alekszandrov. A forradalom után mega ki kulit kormány megkezdte a gazdasági elmaradottság fel­számolását és a haladó szociá­lis változásokat követő refor­mok végrehajtását Felszámol­ják az osztályegyenlőtlensége két, folyik a földreform vég­rehajtása, és egész sor további intézkedést hoztak a dolgozó nép érdekében. A kormány lo­jális álláspontra helyezkedett a vallási kérdésekké5 kapcso­latban: tiszteletben tartja a szabad hitvallást s nem aika dályozza a vallási szertartások megtartását. Az áprilist forradalomnak azonban nemcsak hívei vannak. Az ország életében végbemenő változások a feudális és a bur- zsoá erők ellenállását is ki­váltották, de törekvéseiket a forradalom felszámolta. Az egykori földbirtokosok, a bur­zsoázia és a reakciós erők megkísértik a fejlődés megáll* tását azzal a céllal, hogy meg döntsék Afganisztánban a nép hata Imát. Az ellenforradalma jelszava­ikat hangoztató legaktívabb csoportok egyike a Muzulmán Testvériség, amelynek fő erői Pakisztánban vannak, E szer vezet fegyveres bandái és egy ségei összesen több tízezer főt számlálnak, A közelmúltban Pesa var pakisztáni városban sor került a szervezet vezetői­nek tanácskozására, amelyen részt vett az afganisztáni el­lenforradalom egyik vezeíője és több külföldi is. A tanács­kozás napirendjén az Afga­nisztáni Demokratikus Köztár­saság jelenlegi rendszere elle­ni háború megkezdése szere pelt. Bebizonyosodott, hogy a résztvevők egyes pakisztáni, kínai és nyugati körök támo gatására számítanak. Pakisztánban és több más országban is dühödt propagan­da kampányt folytatnak a de­mokratikus Afganisztán és for* rada Imi kormánya ellen. A pa* fcisztáni területen működő rá* dióállomások befeketítik az afganisztáni kormányt, annak intézkedéseit és számos hazug­ságot terjesztenek, hogy meg­ingassák a nép tömegeknek a forradalomba vetett hitét. In* tton származnak azok a röp* lapok is, amelyek a jelenlegi afganisztáni rendszer megdön­tésére szólítanak fel, s „szent háborút“ hirdetnek a törvényes kormány és szervei ellen. Nyilvánvaló, hogy a lázadók és ellen forradalmárok akcióit a hivatalos pakisztáni körök támogatják. Nem tesznek sem­mit az ilyen felforgató tévé“ keinység ellen, mondván, hogy beavatkoznának egy más önál< lő állam belügyeibe és durván megsértenék a jószomszédi kapcsolatokat. Az aktív ellenforradalmi erők közé tartoznak a So» ttedzsavid maoista csoportjai is. Kínai szakértők segédkez­nek a diverziós és terrorista bandák kiképzésében, -amelye- kei Pakisztánból irányítanak Afganisztánba. Az afganisztáni e 1 lenfor rada Imá roka t seg itt több reakciós arab rendszer is. A Pakisztánban tartózkodó egyiptomi képviselőik például rendszeresen találkoznak a Muzulmán Testvériség képvisel íődvel s jelentős pénzösszeg©-* két adnak nekik. A reakciós körök intrikál megbontják a térség békéjét és nyugalmát Ezért nem vé* tetten, hogy a szovjet közvé* lemén y tiltakozik az afgán for* radalom ügyeibe való beavat* kozás ellen, A Szovjetuniót és Afiganisz* ránt hagyományos, jószomszédi kapcsolatok kötik össze. Az áp^ rilisi forradalom ezeket a kap* csolatokat — melyek megfelel nek mindkét nép és ország ér* dekeinek — tovább szilárdé totta. (CSTK) JJ IRÁNBAN TOVÁBBRA IS SflLYOS A GAZDASÁGI HELYZET A Lisszabonban szombaton tartott hatalmas tüntetés résztvevői követelték Mota Pinto miniszterelnök jobboldali kormányának le­mondását. Az akciót a Portugál Dolgozók Általános Szövetsége, a Nemzeti Intersindical szervezte más szervezetek, többek között a Portugál Kommunista Párt támogatásával. A tüntetésen élesen bírálták a portugál forradalom eredményei elleni kormányoffen- zívát. Felvételünkön a lisszaboni tüntetés résztvevői láthatók. (CSTK-f elvétel] (ČSTK) — Nagy tüntetések voltak hétfőn Teheránban és más iráni városokban. A tün­tetések résztvevői, katonák, rendőrök és csendőrök kifejez­ték hűségüket a forradalom vezére, Khomeini ajatollah és az új iszlám rendszer iránt. Ugyancsak tudomásul adták, Kommentárunk A nemzetközi politikai enyhülés: út a tartós béke biztosításához, az ehhez szükséges feltételek megterem­téséhez. Elsődleges szerepe van, de nem öncél. Követnie kell a katonai enyhülésnek, amelynek lényege, hogy meg­szűnjék a fegyverkezési ver­seny, fokozatosan, következete­sen csökkenjen a fegyverzet, a fegyveres erők létszáma. Kell hogy ez elvezessen az ál­talános és teljes leszereléshez, ami a szilárd béke feltétele. Kontinensünk békéje és biz­tonsága szempontjából igen nagy jelentőségűek a bécsi haderő- és fegyverzetcsökken­tési tárgyalások. Az immár ha­todik évébe lépett tárgyalásso­rozat a kétszázadik plenáris üléséhez közeledik, de még mindig várat magára a megál­lapodás a közép-európai csa­patcsökkentés megkezdéséről. Pedig megvannak a jő feltéte­lei annak, hogy végre több mint öt év után megkezdődjék a csapat- és fegyverzetcsökken­tés folyamata, enyhüljön a kö­zép-európai térségben a kato­nai feszültség. A szocialista országok javas­latai ismertek. E javaslatok ér­telmében a Szovjetunió kezdet­nek kész egy év alatt kivon­ni Közép-Európából 30 ezer fő­nyi katonát és jelentős meny- nyiségű haditechnikát, beleért­ve ezer harckocsit is, azzal a feltétellel, hogy — ha kisebb mértékben is— az Egyesült Ál­lamok szintén csökkenti a tér­ségben állomásozó fegyveres erőit. „Mi arra törekszünk —t mondotta Leonyid Brezsnyev március 2-i beszédében —, hogy megegyezésre jussunk a kontinensen szemben álló ka­tonai erők csökkentésének reá­lis módjaiban, ami erősítené az európai béke alapjait. Sajnos, ezen a téren még nem értünk el haladást.“ — A bécsi tár­dítására vonatkozóan. A bécsi tárgyalások nyugati résztvevői azonban megkerülik a fegyver­zet csökkentésének fő kérdé­seit, és helyettük a felek fegy­veres erőinek létszámáról fo­lyó mesterséges vitát állítják középpontba. Ez az oka azon ellentmondásos helyzet kiala­kulásának a bécsi Hofburg tár­Mesterséges vita gyalások most megrekedtek a fegyveres erők létszámának ki­számítási módszereiről kiala­kult viták miatt. A NATO-or- szágok ugyanis — amint a leg­utóbbi plenáris ülésen a brit képviselő ismét hangsúlyozta — az előrehaladást a tárgyalá­sokon a szárazföldi csapatok létszámadataiban feltételezett eltérések tisztázásától teszik függővé. Ez nem más, mint tak­tikai húzás a nyugati orszá­gok részéről, kísérlet arra, hogy éppen akkor odázzák el a meg­egyezést, amikor a kérdés lé­nyegét tekintve a felek állás­pontja már közeledett egymás­hoz. Végül is tény, hogy Eu­rópában általános katonai egyensúly van, még akkor is, ha mindegyik fél fegyveres ere­jének szerkezeti felépítésében vannak sajátos vonások. Éppen ezért ebből a tényből kell ki­indulni. Leonyid Brezsnyev március 2-i beszédében fontos új javas­latokat terjesztet elő az eny­hülési folyamat elmélyítésére, a béke és biztonság megszilár­gyalő asztalánál, hogy míg a szocialista országok már rész­letesen tisztázták csapataik létszámának kérdését, a nyu­gati országok nem adnak vá­laszt arra, hogy az általuk fel­tételezett eltéréseket milyen módszerekkel állapították meg. A szocialista országok ezért felszólították a nyugati részt­vevőket, hogy vagy indokolják meg a létszámadatokra vonat­kozó állításaikat, vagy pedig fogadják el alapul a szocialista országok hivatalosan előter­jesztett létszámadatait, és ne hátráltassák tovább a tárgyalá­sok előbbre haladását. Az ilyen szándékos halogatás kü­lönösen most alaptalan, ami­kor a négy szocialista ország — a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Csehszlová­kia — múlt év június 8-án elő­terjesztett kompromisszumos javaslatának eredményeként a felek álláspontja a tárgyalások lényeges kérdéseiben közele­dett egymáshoz. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének múlt év novemberi moszkvai ülésé­ről kiadott nyilatkozat hang­súlyozza: „A részt vevő orszá­gok minden módon hozzá kí­vánnak járulni a közép-euró­pai haderők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről folyó tárgyalások sikeréhez.“ A bé­csi tárgyalások azonban csak akkor mozdulnak ki holtpont­ról, ha a másik fél a mester­séges viták provokálása, a ha­szontalan időhúzás és taktiká­zás helyett a szocialista javas­latokat konstruktívan kezelve ül a Hofburg asztalánál. A kölcsönös bizalom szüksé­ges tehát ahhoz, hogy a le­szerelés ügyeiben sikert lehes­sen elérni. Magától értetődik, hogy a szocialista államok to­vábbra is fellépnek azért, hogy a tárgyalások valamennyi köz­vetlen részese határozott és konkrét formában vegyen részt a fegyveres erők és fegyverzet csökkentésében, azaz mind­egyikük katonai potenciáljának megfelelően járuljon hozzá a feszültség enyhítéséhez, tgy valósulhat meg az az elv, hogy egyik fél se jusson egyoldalú előnyhöz, s hogy egyetlen ál­lam biztonsága se szenvedjen csorbát. A bécsi előrelépéshez a szo­cialista javaslatok megadják az ésszerű, reális alapot, de a haladáshoz természetesen a „NATO-számháború“ felszámo­lása szükséges és az, hogy e konstruktív indítványokra a nyugati választ is a megegye­zés reális készsége hassa át. PROTICS JOLÄN hogy együtt kívánnak működni az ideiglenes forradalmi kor* mánnyal, és számos nyilatko­zatban elítélték a deklasszált elemeknek a monarchia vissza* állítására irányuló minden kísérletét. A főváros közterületein ösz- szegvűlt több ezres tömeg előtt siita főpapok és a kormány tagjai mondtak beszédet. A ka­tonákhoz több helyen diákok és munkások is csatlakoztak. A tegnapi akció a fegyveres erők első nagy demonstrációja volt az iszlám forradalom győ- zelime óta. A rend fenntartása érdekében a forradalmi kor* mány felszólította az összes fegyveres csoportokat és fél* katonai szervezeteket, hogy azonnal szolgáltassák be fegy* vereiiket. Irán belpolitikai életére a március 30-án megtartásra ke­rülő népszavazás nyomja rá a bélyegét. Eddig valamennyi párt és szervezet programnyi* latkozatában az iszlám köztér* saság kihirdetése mellett fog* la.lt állást, noha a hatalom to* vábbi gyakorlására vonatkozó elképzelések meglehetősen el­térőek. Komoly belpolitikai problé­mát jelent Iránban a nemzeti és vallási kisebbségek helyze­tének szabályozása a jövendő köztársaságban és jogaik rög­zítése az új alkotmányban. Az új kormány egyik legfőbb problémája azonban továbbra is a súlyos gazdasági helyzet. Teleghani ajatollah, a teheráni vallási vezető szavai szerint a népi forradalom most „a har­cok szakaszából a gazdasági rekonstrukció szakaszába“ ment át. • • • Abbasz Amir Entezam, as Iráni kormány alelnöke a TASZSZ szovjet hírügynökség* nek adott nyilatkozatában teg­nap elmondotta, hogy minden kétséget kizáróan az Irán és a Szovjetunió közti kapcsolat tok bővülni és fejlődni fog* Tengerjogi konferencia (ČSTK) — Genfben tegnap 160 ország, több nemzetközi szervezet, a nemzeti felszaba­dító mozgalmak és a szakosí­tott intézmények képviselőinek részvételével megkezdődött a harmadik tengerjogi konferen­cia 8. ülésszaka. A cél olyan egységes nemzetközi megál- I a p o dá s ja va s la t k i d o 1 g o zá sa, amely valamennyi államra néz­ve elfogadható lenne, igazsá­gosan és egyenjogúan szabá­lyozná a tengerfenék kutatásá­ban és felhasználásában a nem­zetiközi együttműködést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom