Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-01 / 27. szám, csütörtök
Összegezték 8 javaslatekal Az állattenyésztésben fokozódott o munko termelékenysége Ä FÖLDALAP JOBB HASZNOSÍTÁSÁÉRT Feladatok a talaj termékenységének fokozása terén AZ EFSZ-EK IX KONGRESSZUSA PRAGA 1S79 Alaposan előkészítették, jól megszervezték a hidaskiirti (Mostová) Vörös Csillag Efsz 6. zárszámadó közgyűlését. A nagy jelentőségű tanácskozás előtt a párttagok az üzemi pártszervezet értekezletén szóltak hozzá a a szövetkezet gazdálkodásához Az efsz-ek IX. kongresszusa vi faanyagával kapcsolatban a sző vetkezeti tagok kisebb munka- csoportokban mondtak véleményt, később pedig két részleggyűlésen 18-an tettek javaslatokat a termelés növelésére, a munka rugalmasabb szervezésére. Ezeken a gyűléseken már formálódtak a kötelezettségvállalások is. A zárszámadó közgyűlés a kongresszusi vita ki- csúcsosodása volt, általánosította a véleményeket, összegezte a jaavslatokat, és kitűzte a megvalósításra váró feladatokat. Az elhangzott beszámolókat a gazdálkodásról készített grafikonok levetítésével is érthetővé tették. A tagok nagy érdeklődése bizonyította, hogy a szemléltető agitáció ilyen formája bevált. A résztvevők nemcsak hallgatták, de láthatták is, hogy a termelés melyik ágazatában gazdálkodtak jól és hol maradtak le, mennyi termékkel adtak el kevesebbet a tervezettnél. Kuprinay Imre mérnök, az efsz alelnöke végezte el a számvetést a múlt évi gazdálkodásról. Megállapította, hogy általában jő eredményeket értek el, de a növénytermesztésben dolgozó szövetkezeti tagok egyes területeken nem teljesítették a tervet. A lehetőségekhez viszonyítva a tervezettnél alacsonyabb volt a gabona, a cukorrépa, a zöldségfélék hektárhozama. Még a hagyma termesztés sem sikerült. Kis területen termeltek lucernát és más évelő növényeket, ezért nincs elég szálas takarmányuk. Az állattenyésztésben a különböző szervezési intézkedé sek és a munkafegyelem megszilárdításának következtében meggyorsult a fejlődés, fokozódott a munka termelékenysége. Ezt bizonyítja, hogy terven felül 185 mázsa baromfihúst és 250 ezer liter tejel adlak el. Egy lódra 26 naposliba keltetése jutott. Az eladott baromfihúst majdnem mind első osztályban értékesítették. Az egy kocára jutó malacelválasztás 18 darab volt. E néhány számadat szerint úgy tűnik, mintha az állattenyésztésben nem lennének nagyobb nehézségek. Azonban további grafikonok és hozzászólások alapján megállapítottam, hogy sok még a lehetőség a termelés növelésére. A hízósertések naponta darabonként még 50 dekát sem gyarapodtak. A tej minőségében nagyok az eltérések a gazdasági részlegek között. Amíg a tallósi (Toma- šíkovo) részlegen a tej 91 százaléka volt első osztályú, a kosúti részlegen pedig 71 százaléka, a hidaskürti részlegen 59 százaléka, a vizkeleti (Čierny Brod) részlegen pedig csak 43 százaléka. Emiatt a tejért kevesebb pénzt kaptak, mint amennyit terveztek. A beszámoló jó alapot adott a vitára. Jankovics László, az ellenőrző bizottság elnöke bírálta, hogy néhány istállóban a fejők a munka elvégzése után nem mosták el a fejőgépeket és más berendezéseket. Danter János mérnök, zootechnikus úgy vélekedett, hogy időszerű szakosított gazdasági egységek létrehozása és a dolgozók továbbképzése. Gyorsabb ütemben kell korszerűsíteni a termelést. Megemlítette, hogy a malacokat ketrecekben nevelik. Élénk vita bontakozott ki a zöldség- és gyümölcstermesztési problémákról. Horváth Katalin bírálta, hogy elhanyagolják a gyümölcsöst, a szőlészetben pedig kipusztult tőkék helyére nem ültetnek újakat. Véleménye szerint a gyümölcs- és zöldségtermesztők a vezetőségtől nem kapnak elég támogatást. Fekete László traktoros kifogásolta, hogy a szakosított technikusok nem irányítják megfelelően a permetezési munkákat. Keveset tartózkodnak munkahelyükön. Koday Ilona azt állította, hogy a palánták nagy része azért nem fejlődött gyorsan, mert a föld nem volt megfelelő a zöldségtermesztésre. A szövetkezetbein nagy beruházással sok új épületet építenek. A feladatokkal az építőcsoport jól megbirkózik. Fecske István csoportvezető a sikerekről beszélt, de újabb gépek vásárlására kérte a vezetőséget. Nagy szükségük lenne egy autódarura. Kollár Brigitta, a szárító és takarmánypogácsázó üzemegység könyvelője bejelentette, hogy a tervezettnél sokkal több takarmánylisztet és takarmány pogácsát készítettek. A munkában azonban zavart okozott, hogy többször késve kapták a fűtőolajat. A felszólalók jó gazda módjára elemezték az egy év alatt megtett utat. Egyben arról is beszéltek, hogy milyen módon végeznek jobb munkát. Keresik a lehetőségeket a termelés korszerűsítésére és a minőség javítására. A múlt évben 31 kollektíva és hat egyén 1229 000 korona értékű vállalást tett, s ezeket 2 995 738 koronára teljesítették. A 18 újítási javaslat értéke 375 000 korona volt. Ezek az adatok mind azt bizonyítják, hogy a tagságnak szívügye a termelési tervek teljesítése. A felszólalásokból arra is következtetni lehet, hogy a szövetkezet gazdálkodásában bizonyos ellentmondások vannak. Habár a növénytermesztésben alacsonyak voltak a hektárhozamok, mégis mintegy 20 millió korona volt a tiszta haszon. Ez azt bizonyítja, hogy egyes ágazatokban nagyon jövedelmező a termelés és ennek következtében sikerült túlteljesíteni a szövetkezet bevételi tervét. A zárszámadó közgyűlés vége felé az egyik idős bácsi így nyilatkozott: — Nem volt rossz ez a tanácskozás, de azért még lett volna miről beszélni, belevágni az elevenébe. Igaza volt neki, van még miről beszélni. Az idei termelési feladatok nagyok, és csakis úgy tudják megvalósítani őket, hogyha a munkahelyi gyűléseken alaposabban megvitatják a munka jobb szervezésének, a lehetőségek teljes kihasználásának módjait. BALLA JÓZSEF A Kelet-szlovákiai Vasnift kivi tele a KGST-tag államukba a 5 ötéves tervidőszakban 121 százalékkal növekedett, ezen belül » Szovjetunióba ■ any nló export Mb. százalékkal nőtt. A képen: (ozef Repjak, az egyik szocialista mnnkabrigád tagja a Kelet- szlnvákiai Vasmű hideghengerdé járnék raktárában anyagkezelés közben (Felvétel: A HaSčák — ČSTK ) Az emberiség fejlődésében a föld és annak hasznosítási formái mindenkor jelentős szerepet játszottak. Kifejezően érzékeltette ezt Marx Károly, amikor a múlt és a jövő valamennyi nemzedéke éltetőjeként a termőföldet jelölte meg. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének, a FAO-nak előrejel zése szerint az élelem fő forrásai az ezredforduló után is a termőföldön termesztett alapanyagok lesznek. A termőtalaj és annak hasznosítási szintje továbbra is meghatározó tényezője marad az élelmiszergyártásnak, valamint a társadalom fejlődésének. Az elmondottakból adódik, hogy a termőtalaj alapvető termelőeszköz, a legnagyobb természeti kincs, s mint ilyennek a védelme, valamint termékeny ségének fokozása társadalmi érdek. Párt és állami szerveink a rendkívül fontos feladatok sorában tartják számon, ezt bizonyítja egyrészt, hogy a földalap védelme és a talaj termékenységének fokozása már többször szerepelt a CSKP kongresszusainak, valamint a CSKP KB plénumainak napirendjén; s természetesen azok az eredmények is bizonyítanak, amelyeket az említett ülések határozataival összhangban a termőföld védelme és javítása terén elértünk. Ezekről, valamint a jelen és a jövő feladatairól tájékoztatták az újságírókat a közelmúltban az Állami Meliorációs Igazgatóság vezető dolgozói. Amint elmondták, a földalap védelme és javítása hosszú lejáratú és komplex program szerint történik. Lényeges tény, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaságban az egy lakosra eső mezőgazdasági földterület nem egész 53, a szántó pedig alig 33 árt tesz ki. A szocialista államok közül ennél kisebb átlagértékek csak a Német Demokratikus Köztársaságban vannak. Tény az is, hogy ezek az értékek állandóan változnak, hiszen egyrészt növekszik a lakosság száma, másrészt folyamatosan csökken a termőtalaj területe. 1945—1976 között például 213 ezer hektár mezőgazdasági területet, az összterület 7,6 százalékát „veszítette el“ a mezőgazdaság, s e területből 195 ezer hekárt tett ki a szántó. Idézőjelbe kell tenni a veszített szót, hiszen a lakótelepek, az utak, víztárolók és csatornák vagy a gyárak stb., amelyek elfoglalták a területet, szintén fontosak. Ennek ellenére szükségszerű a földalap védelme, hiszen társadalmi érdek, hogy csak annyi vesszen el a termőföldből, ami a szociális, geográfiai és környezetLépési tartani az éten haladókkal A ZLOBíiM MÓDSZERT ALKALMAZÓ ÉPÍTÖíPARJ DOLGOZÓK TAPASZTALATAI 1979. II. 1. A Zilinai Magasépítő Vállalat ruzombe- roki üzemegységében a múlt év végső feladatának teljesítését követően Daniel Gtus Zlobin-módszerrel dolgozó szocialista munkabrigádja feloszlott. Egyszerű gyakorlati oka volt ennek. A ružomberoki üzemegység dolgozói ugyanis egyidejűleg Liptovský Hrádokban és Liptovský Mikuláson is fontos feladatokat kaptak. Az egyik csoport Peter Jurlk vezetésével a Liptovský Hrádok-i 6-os számú lakótelepi há: ban kezdett a padlóbetonozáshoz. Tőlük alig valamivel távolabb Ján Nušták csoportja a 4-es számú ház falazását végzi, ahol az átadást követően 32 család kap lakást. Milan Mráz csoportja Liptovský Mikulásra „költözött“. Ez a csoport a már összeszerelt lakásegységek befejezési munkáinak meggyorsítását kapta feladatul. A szocialista munkabrigád negyedik csoportja pedig, amelyet maga Daniel Glos vezet, korábbi helyén, Liptovsky Hrádokon a központi fűtés-elosztó berendezés szerelésén dolgozik. A téli napok beköszöntése óta a szabad ég alatt nehezebb körülmények között dolgoznak az építők. Ma azonban valameny- nyire megenyhült az idő. Mintha csak „szabadnapos“ lenne a fagy, kesztyű nélkül is dolgozhatnak a szerelők. A 38 tagú csoportban, ahol a brigádtagok mellett hat harmadikos ipari tanuló is tanulja, gyakorolja a Zlobin-módszer fortélyait, Daniel Glosnak mindenkire van gondja. Ö szervezi meg, hogy valamennyien hasznos munkával töltsék a napot, hogy ehhez senkinek se hiányozzon semmi. Elvégre keresni is akarnak a brigádtagok, hiszen minden korona jól jön a házhoz. S persze, az is fontos, hogy akik már az építőipari dolgozók élvonalába kerültek, továbbra is a legjobbak között akarnak maradni. Ez pedig nem megy a problémák, nehézségek leküzdése nélkül. így a brigádvezetőnek nemegyszer késő éjszaka, elalvás előtt is van miről töprengenie azért, hogy elkerülje a kellemetlenségeket, az elhamarkodott döntéseket, amelyek rossz-ul is végződhetnének. — Bizonyára maga is igazat ad nekem abban, hogy egy-egy munkahelyen rátermel tebb és felelősségteljesebben cselekvő vezető beosztású gazdasági dolgozókkal sokkal több hasznos munkát végezhetnénk a társadalom javára — vallja Daniel Glos. — Biztosan többet is, mint brigádjuk a legutóbb — jegyzem meg erre. A „legutóbbion mindketten azt a két, összesen 88 három- és négyszobás lakásból álló házat értjük, amelyet tavaly november végén építettek fel a brigád tagjai. Pontosan egy évvel az alapozási munkák kezdete után. A 7-es számú lakótelepi házban, amely a Liptovský Hrádok-i vasútállomással szemben épült, korszerű, kényelmas lakásba költöztek a Fekete Vág-i átemelő vízi erőmű építői. A másik, 48 lakásos épületben pedig a városi dolgozók, a helybeli üzemek, intézmények alkalmazottai táléinak otthonra. — A „hetesbe“ a központi fűtés bekötését követően, ami csak egynapos munkát jelentett nekünk, még a karácsonyi ünna- pek előtt megkezdődhetett a költözködés. A másik épületnek sajnos csak néhány héttel később őrülhetnek majd igazán a beköltözők, mert 60 ablakot kell újra üve gezni. és ki kell egészíteni néhány lakás felszerelését is. Ezt a munkát már el kellett volna végezniük a Žilinai Építő-szere- lő Vállalat dolgozóinak Az ő számlájukra írható, hogy februárig üresek maradnak a lakások. — A legfontosabb kritérium számomra már bosszú évek óta a becsületes, jó) végzett munka — mondja a brigádvezető. — Brigádunkban mindenki így dolgozik. Bár igaz, az is előfordul, hogy hangosabban mondok valamit.. A fiúk viszont már ;ól tudják, mi az oka ennek, és azonnal hely rehozzák, amit elrontottak. A most feloszlott szocialista munkabrigád egyes csoportjainak vezetői — bármennyire is hihetetlennek tűnik ez — ti tokban ellenőrzik egymás munkáját. Helyesebben mondva, felülvizsgálják mindazt, ainit a másik csinál Csak azért teszik ezt, hogy egyikük se maradjon le a tervteljesítésben. Amint valamelyik csoport tagjai többet csinálnak meg a szokásosnál, másnap utolérik őket a többiek. Sikereik további titka pedig abban rejlik, hogy mindig jól felkészülnek az egyre nagyobb feladatokra és lépést tartanak azokkal akik nem félnek a nehézségektől. Szakmai és erkölcsi kötelességüknek tar^M< ezt JÄN RAJNIC védelmi szempontok alapiun valóban elkerülhetetlen Legalább ennyire foirtos feladat, hogy a veszteségek ellen- súlyozására kellő arányban fokozzák a talaj termékenységét. Az 1961—70-es felmérés szerint Szlovákia földalapjának a nagyon termékeny földterületek 16.4, a termékenyek 32,9, á kevésbé termékenyek 32,4 és a kis termékenységű, illetve terméketlen földterületek 18,3 százalékát teszik ki. A tartalékot e területek termékenységének folyamatos és tervszerű fokozása jelenti. Az első két talajcsoportnál a beavatkozás elsődlegesien a talaj vízgazdálkodásának javítására összpontosul, míg a többi terület termékenységének javítása az ag- romeliorációs munkák több formáját is igényli. A földalap termékenységének fokozásában mint formát számon kell tartani az évelő fűfélék területeinek jobb kihasználását, az elértéktelenedett földek termékennyé tételét, a talajszerkezet javítását szolgáló munkákat, va- iamint a területrendezést. A talaj termékenységét fokozó munkák sorában jelentős helyet foglal el a hidromelio- ráció. Az ilyen jellegű beavatkozás terve Szlovákiában ösz- szesen 420 000 hektár alagcsö- vezését, 821000 hektár öntözését, 5880 kilométer hosszú folyószakasz mezőgazdasági iel- legű szabályozását és 68,9 millió köbméter víztároló létesítését feltételezi. A 6. ötéves tervidőszak éveire előirányzott feladatokat folyamatosan teljesítik. Az öntözhető terület nagysága a múlt év végén már 200 ezer hektár volt, és ennek intenzifikáló hatásával a bruttó mezőgazdasági termelés érkét hekáronként 3—4 ezer koronával lehetett növelni. A felmérés adatai tanúsítják, hogy a búza hozama 23, az árpáé 60 százalékkal lehet nagyobb az öntözött területen, mint a nem öntözöttön. A kísérletek azt is elárulják, hogy a cukorrépa hozama öntözéssel a duplájára, a szemes kukoricáé három és félszeresére növelhető, a szakszerűen öntözött lucernaterületen pedig évi 5—6 kaszálás érhető el. Az adatok kellően érzékeltetik az öntözés jelentőségét. A 6. ötéves tervidőszak éveiben az öntözőberendezések építése Dél- nyugat-Szlovákiában a komáromi (Komárno), dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a galántai, a közép-szlovákiai kerületben pedig a losonci | Lučenec) járásokban összpontosul. Lecsapolási munkákat elsősorban a kelet-szlovákiai síkság területén végeznek, s ezt követi az öntözőberendezés kiépítése. Párhuzamosan a Záhorie, valamint az Ipoly és Sajó vidéké- nek alagcsövezíése is folyik. Mivel az öntözésre használható jelenlegi vízkapacitások csak az 1980-ig épülő öntözőberendezéseket képesek ellátni vízzel, a terv új víztárolók építésével is számol. 1978-ban például 107 millió köbméter víz felfogására alkalmas új tárolót kapott a mezőgazdaság. Az egyes agromeliorációs jellegű talajjavító munkák a tervek szerint 1990-ig bezáróan megközelítően egymillió hektárnyi földterülete* érintenek, s e feladat mintegy harmadát a 6. ötéves tervidőszakban kell elvégezni. A figyelem központjában a Záhorie homokos, a kelet-szlovákiai síkság nehéz, valamint a dunaszerdahelyi és komáromi járás homokos—kavicsos területei vannak, a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban pedig speciális kultúrák termesztéséhez kell megteremteni a feltételeket. Nagy feladat és jelentős munka a közép-szlovákiai rétek és legelők termékenyebbé tétele. A kitűzött feladatok összhangban vannak a CSKP Központi Bizottságának 1974. évi novemberi ülésén célul tűzött és a CSKP XV. kongresszusán megerősített önellálási programmal, amelynek értelmében szemesekből önellátóknak kell lennünk, s párhuzamosan az élelmiszertermelésben is fokozni kell az önellátotts-»r> százalékarányát. EGRI ťKRKNC
