Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-05 / 30. szám, hétfő

Tökéletesebb irányítással A HATÉKONY ÉS MINŐSÉGI TERMELÉS KOMPLEX TAPASZTALATI MÓDSZERE ALKALMAZÁSÁNAK GYAKORLATI EREDMÉNYEI kiaknázására és a kapitalista Szűkre szabott határidő A Kelet-szlovákiai Vasmű 2. nagyolvasztója javításának előkészítése A gazdasági élet tartósabb és újonnan keletkező problé­máinak hatékony megoldási feltételei közé tartozik az egész tervezési folyamat töké­letesítése, e folyamat kiegyen­súlyozottságának és távlati szemléletének megszilárdítása. Abból a tényből indulunk ki, iiogy jelentős mértékben a ter­vezéstől függ az ipar, az építő- ipar és a többi termelő ágazat hatékonyságának növelése. A hatodik ötéves tervidőszak és a további tervidőszakok folya­mán arra kell törekednünk, hogy terveinkben növeljük a minőségi mutatók feladatkörét és súlyát. Olyan ismérveket kel; érvényesítenünk, amelyek az eddigieknél jobban tükrözik az egyes vállalatokban a tár­sadalom szükségletei kielégí­tésében való részvételét. Ezért laiyamodtunk néhány termelé­si gazdasági egységünk kereté­ben 1978. január elsejével kez­dődően A hatékony és minő­ségi termelés komplex tapasz­talati módszerének alkalmazá­súhoz. feltételezzük, hogy a tapasztalati módszer eredmé­nyeit hasznosítjuk az irányítási rendszer további tökéletesíté­sinek előkészítésében. Melyek a tapasztalati mód­szer tő elvei? Az új irányítási elemeket 12 termelési-gazdasá­gi egységben alkalmazzuk. Ezek összesen 150 termelővál­lalatot, 9 kereskedelmi szerve­zetet és 21 kutató-, illetve ter­vezőintézetet tömörítenék ma­gukba. A tapasztalati módszer néhány elemét, amelyek ered­ményességéről már meggyőződ­tünk. az új év kezdetétől már az egész gépiparban és a két nemzeti köztársaság iparügyi minisztériumaiban alkalmazzák. A módszer alkalmazásával tel­jesítjük a CSKP XV. kongresz- szusa által kitűzött egyik igé- uyes feladatot is, azt, amely­ben az irányítási rendszer tö­kéletesítéséről, a tervezés ja­vításáról és a gazdasági ösz­tönzők hatékonyságának növe­léséről, s a termelési-műszaki alap szervezésének javításáról van szó. Ezzel kapcsolatban meg kel! említenünk a gazda­sági mechanizmus működésé­nek javítására, az export ha­tékonyságának növelésére és a dolgozóknak a termelésirányí­tásban való részvétele elmélyí­tésére irányuló igyekezetei. A komplex tapasztalati mód­szer a tervszerű irányítási rendszer valamennyi fontos al­kotóelemét érinti, és néhány financiális, valamint, hitelpoli­tikai eszköz aktivizálására is kiterjed, a termelési-gazdasági egységek tervezésének, tevé­ken ységértékelési módszerei­nek, illetve anyagi érdekeltsé­gének pozitív befolyásolása érdekében. Figyelmet szente­lünk minden termelési-gazdasá­gi egység gazdálkodása végső eredményének, vagyis annak, hogy milyen hatékonyan és milyen minőségben termelt. Előnyben a hatékony export A komplex tapasztalati mód­szer alapelvei értelmében a meglevő erőforrások fokozott 1978 a bolgár idegenforga­lom jubileumi éve volt. Har­minc esztendő telt el a Balkan- turiszt megalakítása óta, ame­lyet 1948-ban a Bolgár Minisz­tertanács határozata alapján hoztak létre. Az idegenforgalom most a bolgár népgazdaság egyik leghatékonyabb ága. Míg 1956-ban a Balkanturiszt csu­pán 1000 férőhellyel rendelke­zett, ma az idegenforgalom anyagi bázisa: 364 szálloda, több mint 76 000 férőhellyel, 67 kemping 85 000 férőhellyel és 65 000 gépkocsi parkolóhely. A Balkanturiszt a fizetővendég szolgálatban pedig mintegy 30 ezer ággyal rendelkezik. , országokban megnyilvánuló nyersanyag- és energiaválság negatív hatásának kiküszöbölé­sére kell irányítani a figyel­met. Az egyik legfontosabb fel­adat tehát a belső és a külső piac megváltozott igényeire való rugalmas reagálás. S bár a tapasztalati módszer rövid egyéves alkalmazása alapján korai lenne levonni a végső következtetést, mégis az export terén elért eredmények jó né­hány értékes tapasztalattal és ismerettel gazdagították irányí­tásunkat. Szlovákiában három terme­lési-gazdasági egységben kezd­ték alkalmazni a tapasztalati módszert. Mindhárom az SZSZK íparügyi Minisztériuma irányí­tása alá tartozik a bratislavai Slovchémia, a Žilinai Fafeldol­gozó és Bútoripari Termelési- gazdasági Egység, s a parti- zánskéi OGAKO. Bár az export­feladatokat az utóbbi években mindig sikeresen teljesítették, nem mindig beszélhettünk azok hatékonyságáról is. A tervezett exportszállítmányoknak eleget tettek, de nem minden esetben a legkedvezőbb feltételek kö­zepette. Ezért a tapasztalati módszer alapvető szándéka a külkereskedelem terén a haté­kony export növelése és előny­be helyezése. Az anyagi érde­keltség erre vonatkozó ösztön­zői egyértelműen az árkülön­bözeti mutatót helyezték a fi­gyelem középpontjába; ez fe­jezi ki a külföldön, illetve ide­haza értékesített termék ára közötti különbséget. A gyakor­latban ez a termék minőségé­nek értékelését jelenti, vagyis összehasonlítását a világpiac hasonló termékeivel; más szó­val versenyképességét. A Matador vállalat sikeres exportáló A bratislavai Matador válla­lat évi 602 millió korona érté­kű árutermelésével és az ex­portfeladatok sikeres teljesíté­sével előkelő helyet vívott ki magának a szlovákiai vegyipa­ri vállalatok sorában. Az ál­tala gyártott termékek válasz­téka nagyon gazdag, közéjük tartoznak többek között a pad­lóburkoló anyagok, a gumitöm­lők, a szállítószalagok, illetve a ragasztók. A 2300 tagú kol­lektíva múlt évi feladatainak igényességét fokozta az is, hogy a vállalat belépett a ha­tékony és minőségi termelés komplex1 tapasztalati módszere alkalmazóinak széles táborába. A Matador múlt évi eredmé­nyei nagyon örvendetesek. Árutermelési tervét 100,6 szá­zalékra teljesítette. 605,7 mil­lió korona értékű árut adott a piacra. A kapitalista orszá­gokba — főleg Hollandiába, Franciaországba, az NSZK-ba, Olaszországba és Nagy-Britan- niába — irányuló export ter­vét 100,7 százalékra, a szocia­lista országokba irányuló ki­vitel tervét pedig 117,1 száza­lékra teljesítette. Ugyanakkor a termékek minőségi paramé­terei azonos színvonalon vol­tak. Bár a dolgozók száma vi­Évről évre nő a Bulgáriába igyekvő turisták száma. 1960- ban körülbelül 200 ezer, 1970- ben 2 500 000, 1977-ben pedig 4 500 000 külföldi kereste fel az országot. Érvényben van 26 ide­genforgalmi együttműködési egyezmény más országokkal. Ez az együttműködés túlnyomó- részt a szállodák és turistabá­zisok építésénok tervezésiével és finanszírozásával kapcsolatos. A francia cégeikkel való kooperá­ció eredményeként két új lu­xusszálloda kezdte meg műkö­désit Szófiában, illetve Plovdiv- ban. A Druzsba üdülőhelyen lé­tesített „Varna“ modern bal­neológia! gyógyhelyet svéd cég szonylag évről évre csökken, a tervfeladatok növekednek. A ikeresett termékek gyártá­sának növelésében jelentős tartalékot jelent a vállalatban az állóeszközök jobb kihaszná­lása. A műszakszám növelése pozitívan befolyásolhatná a mennyiségi és a minőségi mu­tatók alakulását egyaránt. Ezért a Matador dolgozói foko­zott figyelmet szentelnek a második műszak termelési-mű­szaki és szociális feltételei meg teremtésének. A tapasztalati módszer és a műszakszám Az állóeszközök, valamint a gépek és berendezések kihasz­nálásának alacsony színvonala a tapasztalati módszert alkal­mazó vállalatokban valósággal luxusnak számít, olyan pazar­lásnak, amilyent egyetlen gaz­dag állam sem engedhet meg magának. Hazánk iparában a műszakszám már 16 éve csök­ken! Míg 1962-ben 1,400 volt, 1977-ben már csak 1,322. Ez a megfontolásra méltó jelenség megköveteli, hogy válaszoljunk arra a kérdésre: a régi üze­mek mellé, amelyeket rosszul használunk ki, miért építünk újakat, amelyeket esetleg ugyancsak rosszul használnánk ki?! Annál is inkább, mert je­lenleg 300 000 a betöltetlen gépkezelői munkakörök száma. Ez nagyon sok takarékoskodá- si lehetőségre utal. Többek kö­zött arra, hogy újabb beruhá­zások nélkül is növelhető a termelés. Éppen ezért dolgo­zóinkat az újabb, korszerűbb gépekkel való termelésre kell ösztönözni, s arra. hogy ezeket a berendezéseket — ahol a tár­sadalom szempontjából szüksé­ges termékekről van szó — több műszakban kell üzemel­tetni. Ha ezt a megoldást vá­lasztotta több közszükségleti ipari vállalat, mely főleg nő­ket foglalkoztat, akkor kívána­tos a hasonló eljárás különö­sen a gépipari vállalatok ré­széről is. • • * f Népgazdaságunk figyelemre méltó eredményei tükrözik irá­nyítási rendszerünk jelenlegi színvonalát is. Ahogy gazda­ságunk minden területén, így az irányításban is jelentős tar­talékaink vannak. Ügy is mondhatjuk, hogy az irányí­tásban vannak a legnagyobb tartalékaink. Ugyanakkor érvé­nyes az a tétel is, hogy a gaz­dasági fejlődés magasabb sza­kasza nagyobb igényeket tá­maszt az irányítással szemben is. Alkotó tevékenységről van szó, amelyben nincs helye az ügyeskedésnek, a rutinra tá­maszkodásnak és a formaliz­musnak. Ellenkezőleg, a jó irá­nyítás alapvető elemévé kell válnia a kezdeményezésnek és az aktivitásnak, a bonyolult gazdasági problémák egyéni megoldásának. Ez a követel­mény kétszeresen érvényes a gazdasági tapasztalati módszer alapelveinek érvényesítéseikor. VINCENT BALÄŽ mérnök, docens, A Kelet-szlovákiai Vasmű dol­gozóira a fennállásánaik 20. évében a megnövekedett terme lési feladatokon kívül egy rendkívül igényes, szervezési leg bonyolult tennivaló vár. Ez a második nagyolvasztó főjaví­tásának 115 nap alatt történő elvégzése. Erről a feladatról a CSKP KB 12. ülésén is tárgyal­tak. A Vasműben megtartott sajtó- tájékoztatón a politikai és gaz­dasági vezetőik főleg erről be­széltek. Joggal, mert a szűkre szabott határidő alatt elvégzen­dő főjavítás eredményeitől függ a termelés folyamatossága, s végső soron sikeressége is. Michal Voščinár mérnök, a Vasmű termelési igazgatója — aiki a rekonstrukciós munkála­tokat irányító „törzs“ tevékeny- ségét vezeti —- elmondta, ha siikerül elvégezni a tervezett idő alatt a korszerűsítő munkála­tokat, a 2. nagyolvasztó eddigi 1719 köbméter kapacitása 2400 köbméterre növekszik. így a 6. ötéves tervidőszak utolsó évé­ben népgazdaságunk 10,5 mil­lió tonna nyersvassal — közel 1 milliárd korona értékben — többet kap a Vasműtől. Ez a végcél. Addig még sok mindent kell megszervezni, elvégezni, hogy • 2. nagyolvasztó ez év július 16-ra tervezett leállítása után elkezdődhessen az új nagyol­vasztó 11,5 ezer tonnát kitevő vaskonstrukciójának összesze­A 38 éves Ján Vodnák, a Jed­nota koši üzletének volt ve­zetője, s a tőle egy évvel idő­sebb Jozef Fabian, a novákyi acélszerkezeteket gyártó üzem karbantartó részlegének veze­tője, előzetes megállapodás alapján tértek rá a görbe út­ra — a szocialista tulajdon megkárosításának útjára. A dolog úgy kezdődött, hogy Vodnák a novákyi üzem számá­ra szállítólevelet állított ki negyven fénycsőre, összesen 10 600 korona értékben. Az árut azonban nem szállították le, viszont az üzemtől kiutalt összeget megfelezték és zseb- revágták. Az első sikeres kísérletet követte a többi — az evéssel jön meg az étvágy közmondás alapján. A fénycsövekkel több ízben a fentihez hasonló mó­don jártak el, és vérszemet kapva, két vizíszivattyúval is megismételték fondorlatukat. Utólagos megállapítás szerint a novákyi üzem žilinai vállalati igazgatóságának ezzel összesen 36 060 korona kárt okoztak. Csakhogy a szivattyú-ügylet­nél „lebuktak“. A kö~biztonsá- gi szervek, majd az ügyészség fény derített üzelmeikre és így az ügy bíróság elé került. A prievidzai járásbíróság tárgya­lótermében a két vádlott tettét beismerte. Védelmére nem tu­dott felhozni semmi lényege­relése és a mintegy 6000 tonna samott-tégla beépítése. Ennek a javítási munkának a jelentőségét csak növeli az a tény, hogy a Vasmű 2. nagyol­vasztója biztosítja a Vasmű nyersanyagtermelésének egy* harmadát, s negyven napig —* a főjavítás idején — nem fog termelni. — Az idén ezen a téren a feladat egyáltalán nem keve­sebb, sőt több a tavalyinál — hangsúlyozta Michal Voščinár termelési igazgató. — Ez a nagyolvasztó naponta három­ezer tonna nyersvasat termel, a ha csupán tíz nappal később fe* jeznénk be a javítási munkálat tóikat, ez 100 millió korona ér- tékű termelés kiesését Jelente­né. Azt is megtudtuk, hogy ha­zánk 25 különböző vállalata* üzeme vesz részt ebben a re* konstrukciós munkában, a főja- vitás teljes beindítását követő** en megközelítőleg 2500 ember fog állandóan dolgozni. Ezért természetes, hogy az előkészületi munkálatokat már a múlt évben elkezdték, az Ostravai Kohószerelő Vállalat dolgozói már a helyszínen vég- zfe feladatukat, s február ele­jén a bratislavai Termostav vál­lalat „fehér kőművesei“ ig munkához látnak. Ogy érezzük, hogy ennek a jelentős feladatnak megvalósí­tását nagyarányú társadalmi támogatás, megértés és segítő szándék kíséri. (kulik)] set, ami mentesítette Volna: őket a bűnvádi felelősségtől, A kivizsgálás során azt sem tagadták, hogy tettük indítéka a nyereségvágy volt. Csalásai* kát lehetővé tette az, hogy a kérdéses üzemben nem ellen­őrizték a gyártmányok vétele* zését. Ezt megerősítették a ta­núvallomások is. A büntetőtanács Fábiánt ezért 4 évi szabadságvesztésre, valamint 5 ezer korona pénz-* büntetésre ítélte, továbbá há­rom évre eltiltotta bárminemű anyagi felelősséggel járó veze­tő munkakör betöltésétől. A büntetés kiszabásánál tekintet­be vette, hogy hasonló bűn- cselekményért már korábban elítélték és a szervezet vezető­ségétől több ízben figyelmez­tetést kapott, mivel munkahe­lyén szeszes italt fogyasztott. Vodnáik esetében a bíróság számba vette azt a körülményt, hogy az állami kereskedelmi felügyelet megbüntette az ér­tékesítési előírások meg nem tartásáért, továbbá — ezt a tettét megelőzően — három és fél évi szabadságvesztésre ítél­ték 88 ezer koronát meghala­dó pénztárhiány miatt. A prie­vidzai Járásbíróság ezért hal­mazati büntetésként 5 és fél évre, valamint 8 ezer korona pénzbüntetésre ítélte. Mindkét elítéltet az I. kategóriájú bün­tetésvégrehajtó intézetbe so­rolta és kötelezte őket a szer­vezetnek okozott kár megtérí­tésére. Vodnák belenyugodott az íté­letbe, míg Fabian élt a felleb­bezés jogával. Főleg arra hi­vatkozva kért mérsékeltebb büntetést, hogy tettét teljes egészében beismerte. A Bans­ká Bystrica-i Kerületi Bíróság a fellebbviteli tárgyalásion megállapította, hogy a felleb­bezés indokolatlan. Az első fo­kú bíróság ugyanis a büntetés megállapításánál tekintetbe vett minden körülményt, a többi között a bűncselekmény, magas fokú társadalmi veszé­lyességét is. A büntetés ugyan szigorú, de megfelel a jogsza­bályoknak és összhangban ált a társadalom hatásos védelme követelményeivel. Az elítéltek ugyanis a népgazdaságunk alapját képező szocialista tu­lajdon ellen követtek el bűn* cselekményt, hogy a társada­lom számlájára, munka nélkül’ gazdagodjanak és ezzel jelen­tős kárt okoztak. BULGÁRIA IDEGENFORGALMA •a építette. 1978-ban nyílt meg a japán cégekkel közösen épí­tett „Vitosa“ hotel is Szófiá­ban. A külföldi turisták vízummen­tes beutazását 1980-ig meghosz­IKARUSOK AZ UTAKON A szovjet—magyar gépkocsi­gyártási együttműködés három évtizede alatt a magyár IKA­RUS. Gyár — a világ egyik leg­nagyobb autóbuszgyára — 50 ezer autóbuszt szállított a Szovjetuniónak. A tavalyi terv 12 800 jármű előállításával szá­molt, s ennek 90 százaléka a külföldi megrendelőkhöz került — nagyobb része a Szovjet­unióba. Az Ikarusok családja népes. Vannak közöttük kényelmes vá­rosi és elővárosi autóbuszok, légkondicionáló berendezéssel ellátott, hosszú utakra szánt különleges autóbuszok. Az elegáns, kényelmes és tá­gas magyar autóbuszok a tech­szabbították, és az egy naptári évben lehetséges beutazások számával összefüggő, eddigi korlátozásokat is megszüntet­ték. (BUDAPRESS — SOFIAPRESS) nika legújabb vívmányai sze­rint épülnek. A gyár jól képzett tervező kollektívája, amely szo­rosan együttműködik a szovjet szakemberekkel, a járművök ál­landó tökéletesítésén dolgozik: szüntelenül modernizálja a ka­rosszériát, a motor, a futómű szerkezeti részegységeit. A gyár tervezői — a szovjet megrendelések teljesítésén dol­gozva — kialakították az új tí­pusú, elővárosi szállításra al­kalmas, nagyobb utasterű — 18 méter hosszú — autóbuszt. Az 1980. évi moszkvai Nyári Olim­piai Játékok résztvevőit és ven­dégeit IKARUS márkájú, speciá­lis „olimpiai“ autóbuszok ezál- lítjáik majd. (APN — BUDAPRESS) 5 § a tárgyalóteremből Indíték nyereségvágy

Next

/
Oldalképek
Tartalom