Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-28 / 50. szám, szerda

ANDREJ GROMIKO BESZÉDE MINSZKBEN Következetesen megvalósítjuk a békeprogramot (CSTK) — Andrej Gromiko, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának képviselőjelöltje, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter hétfőn Minszkben találkozott választói, eal, s többek között a következőket mondotta: AZ ADENI KORMÁNY KÉSZ A KONFLIKTUS BÉKÉS RENDEZÉSÉRE Washington a régi nótát fújja (ČSTK) — A jNDK Külügy­HÍREK A KÖZEL-KELETRÖL KUDARCBA FULLADT A HÁRMASCSÚCS? LEONARD WOODCOCK AZ USA ELSŐ KÍNAI NAGYKÖVETE A BRIT KORMÁNY HAJTHATATLAN támogatására. Az Egyesült Ál­lamok Külügyminisztériumához közel álló személyek szerint repülőgép- és tankelhárító ágyúkról, valamint rakétákról van szó, melyeket Észak-Jemen számára Szaúd-Arábia vásárolt. Az Egyesült Államok ismét ahhoz a hagyományos indok­láshoz folyamodott, hogy a de­mokratikus „marxista“ Jemen „komolyan veszélyezteti“ észa­ki szomszédját. Morris Draper, az USA külügyminiszter-helyet­tese azt állította: Észak-Jemen és Szaúd-Arábia úgy érzi, hogy a dél-jemeni „fenyegetés“ meg­erősödött. Elmondotta, hogy az Egyesült Államok további fegy­verszállítmányok lehetőségét is fontolgatja. Az adeni kormány jóindula­táról tanúskodik az a hivata-i los nyilatkozat is, melyet hét* főn valamennyi libanoni napi­lap közölt. A nyilatkozat leszö­gezi, hogy a JNDK normalizálnt akarja kapcsolatait Szaúd-Ará- biával. Ammanban kijelentette, hogy Jordánia a Biztonsági Tanács elé terjeszti a megszállt arab területeken létesített izraeli katonai települések kérdését. A jordán külügyminiszter hang­súlyozta, hogy Izrael már 116 települést létesített a megszállt területeken, ebből 68-at a Jor­dán folyó nyugati partján. 1 A megszállt területek palesz­tin lakossága az elmúlt napok során több tüntetést rendezett, tiltakozásul a különtárgyalások újabb fordulója ellen. A tün-» tetőseken kifejezték szolidari­tásukat a Palesztinái Felszaba­dítási Szervezettel. Jeruzsálem­ben a palesztinok ülősztrájkot szerveztek, melyen követelték a beteg palesztin foglyok azon^ nali szabadon bocsátását. gadnak, hogy bírálják a kor­mányzat külpolitikáját. A 68 éves Woodcock az el­múlt két év során az amerikai összekötő misszió vezetője volt Pekingben. Az UPI közli, hogy ez alatt az idő alatt „baráti kapcsolatokat létesített kínai vezető politikusokkal“, és az­után „kulcsfontosságú szere­pet“ játszott a két ország közti normalizált diplomáciai kap­csolatok felvételéről folyó megbeszéléseken. A szovjet nép grandiózus ter­veinek megvalósításához kedve­ző nemzetközi feltételeikre van szükség. E feltételeiket a párt és a szovjet állam lenini kül­politikája biztosítja. A jelen időszakban külpoliti­kai tevékenységünket minde­nekelőtt az SZKP XXV. kong­resszusán meghirdetett béke- p ló gram megvalósítására irá­nyít juik. Ha az eddig elért ered­ményeket értéikeljüik, elmond­hat juik, hogy mindenekelőtt e tevékenységnek köszönhetően a Szovjetunió nemzetközi hely­zete megszilárdult. Azoknak, akiknek a Nyugaton vagy a Távol-Keleten ezt tud­niuk kellene, tudatosítaniuk kell, a Szovjetunió és barátai, szövetségesei nem engedik meg, hogy bárki is ártson nekik. A mi országunk senkit sem fenye­get, csupán békét akar a vilá­gon. Ez külpolitikánk zászlajá­ra arany betűkkel van írva. Az államok közötti kapcsola­tuk fejlődése szempontjából a szovjet külpolitika hatalmas ösztönző erővé vált. A Szovjet­unió részvétele nélkül napjaink­ban lényegében egyetlen fontos külpolitikai kérdés sem oldható nifii;. Nemzetközi politikánk mindig osztályszempontú, internaciona­lista volt és az is marad. Kife­jezi az egész világ dolgozóinak érdekeit, és ezért nagy tekin­télynek örvend. Egyetlen más ország sem ter­jesztett elő annyi konstruktív, a béke megszilárdítására, a lázas fegyverkeaés leállítására, a le­szerelésre törekvő, valamint az államok közötti békés együtt­működést célzó javaslatot, mint a Szovjetunió. Nem egyedül lé­pünk fel, hanem közösen a test­véri szocialista országokkal. A szocialista közösség országai egységének további megszilár­dítása volt külpolitikánk együk fő célja, s ettől a továbbiakban sem térünk el. A Varsói Szerződés tagálla­mai Politikai Tanácskozó Testü­letének közelmúltban lefolyt moszkvai ülése részletesen ele­mezte a jelenlegi világhelyze­tet, s világosan kifejezésre ju­tott, hogy a jelenlegi feltételek között milyen lépéseket kell tenni az enyhülés megszilárdí­tása érdekében. A szocializmusnak ma hatal­mas a vonzóereje. A jövőt te­kintve a népeik egyre nagyobb reményeiket fűznek a szocialis­ta rendszerhez. A szocializmus az utóbbi években jelentős si­kereket ért el. Az egységes szocialista Vietnam Délkelet- Ázsiában a szocializmus fontos bástyája. Most Vietnam ellen újabb ag­ressziót indítottak. Ezt a bűn­tettet a hegemonista és expan- zionista kínai vezetők követték el. Azonban tudatosítaniuk kell, hogy az agresszió elkerülhetet­lenül sikertelenségre van ítélve. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a hős vietnami nép elleni ag­resszió miatti felelősséget a kí­nai néppel szemben is a pekin­gi vezetőknek kell viselniük, akik szégyentelenül hazudnak, hogy így elkendőzhessék bűnös céljaikat A Szovjetunió nyomatékosan követeli, hogy a pekingi vezetés addig állítsa le a Vietnami Szo­cialista Köztársaság elleni ag­ressziót, amíg nem késő, és azonnal vonja vissza a kínai csapatokat. Ez az irányvonal, melyet a Szovjetunió és szövet­ségesei következetesen megva­lósítanak, egyértelműen kifeje­zésre jutott a szovjet kormány közelmúltban tett nyilatkozatá­ban is. A Szovjetunió a továbbiakban is mindent megtesz azért, hogy fejlessze és megszilárdítsa min­den szabad állam között az együttműködést és a barátsá­got. Ami a kapitalista országokat illeti, következetesen mindent megteszünk azért, hogy a kap­csolatok a békés egymás mel­lett élés szellemében fejlődje­nek. Ez azt jelenti, hogy az együttműködésnek a kölcsönös előnyök elve alapján kell meg­valósulnia, tekintettel a bizton­ság és a kölcsönös bizalom ér­dekeire. Mint ismeretes, megkülönböz­tetett jelentősége van az USA- hoz fűződő kapcsolatainknak. Ez mindenki számára érthető. E kapcsolatok egyrészt megőr­zik, tartósítják azt a pozitív ala­pot, amelyet a két ország kö­zös igyekezettel a múltban épí­tett ki. S ez egyben igazolja, hogy a jövőben lehetőség van kapcsolataink konstruktív fej­lesztésére. Ezt az értelmes em­berek Nyugaton is megértik. Másrészt viszont nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni, hogy az USA-ban és nemcsak ott, aktív tevékenységet fejtenek ki azok az erők, amelyeknek nincs szá­juk íze szerint az enyhülés, és visszasírják a hidegháborús idő­szakot. A kínai vezetés rendkí­vüli buzgósággal munkálkodik azon, hogy egymásra uszítsa a Szovjetuniót és az Egyesült Ál­lamokat. Az ő hatásuknak és egyes amerikai körök tevékeny­ségének tudható be, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztésében fékező, visszahú­zó erők is érvényesülnek. Wa­shingtonban e rendkívül fon­tos kérdéshez eltérő hozzáállá­sok mutatkoznak, fogalmaz­hatnánk úgy is, olyan változé­konyan, mint amilyen a föld­rész időjárása. A Szovjetunió és az USA kö­zötti kapcsolatokban a politikai légkört pozitív irányban kell szilárdítani. Ez mindkét fél ér­dekeinek megfelelne. Az Egyesült Államok e két politikai irányvonala napjaink­ban mindenekelőtt a stratégiai támadófegyverek korlátozásáról kötendő megállapodást veszi célba. Az eddigi párbeszédeik során elért haladás feljogosít az olyan feltételezésekre, hogy a jelentős egyezmény megkötésé­re a közeljövőben sor kerülhet, ha a másik fél is következete­sen szem előtt tartja az egyen­lőség és a kölcsönös biztonság elvét. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány többször figyelmeztetett arra, hogy a megállapodás és általában a béke céljainak egyáltalán nem felelnek meg az USA olyan ak­ciói, mint pl. a katonai költ­ségvetés további emelése, az új fegyverkezési programok fej­lesztése, a „kínai kártya“ ki­játszása, amit egyébként Wa­shingtonban annyira megszeret­tek azok, akik nem gondolkod­nak el azon. hogy mit hoz a jövő. A Szovjetunió szándéká­ban áll javítani az USA-val va­ló kapcsolatokat, arra törek­szik, hogy ezek a kapcsolatok stabilak és konstruktívak legye­nek, és hogy minden irányban fejlődjenek az említett elvek tiszteletben tartása mellett. Országunk becsüli a nyugat­európai államokhoz fűződő kap­csolatokat. A Szovjetunió és Franciaország hagyományos együttműködése kedvezően fej­lődik. A francia külügyminisz­ter közelmúltban tett szovjet­unióbeli látogatása ismét meg­erősítette: a szovjet—francia együttműködés fejlesztése kö­zös óhaj Pozitívan fejlődnek az NSZK- val való kapcsolataink is. Leo­nyid Brezsnyev tavaly tárgyalt a nyugatnémet vezetőkkel, s ez a fejlődésre ösztönzőleg hat. Ugyancsak sikeresen fejlődik együttműködésünk Olaszország­gal, s ezt mindkét fél értékeli. Egészben véve elégedettek vagyunk az Ausztriához fűződő viszony fejlesztésével, ugyanígy a skandináv államokkal és más európai országokkal folytatott együttműködésünkkel, nem is szólva a Finnországhoz fűződő jószomszédi viszonyról. A Szovjetunió és a nyugati országok kapcsolatainak javítá­sára vannak további lehetősé­gek. Ha ezeket sikerül kihasz­nálni — ami természetesen nemcsak tőlünk függ, mi min­dent megteszünk ennek érdeké­ben — akkor a világbéke és biztonság megszilárdításának ügye csak nyerhet. Ez pedig minden nemzet és ország ér­deke. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország természetesen nem becsüli le a béke és eny­hülés ellenségeinek erejét. Is­mételten felütik fejüket a „szovjet katonai veszélyről“ hangoztatott koholmányok. Ez természetesen hazugság, s erre a hazugságalapra helyezik, mint mondani szokás, a „magas po­litikát“, többek között a bécsi tárgyalások problémáját is: Kö- zép-Európában a fegyveres erőik és fegyverzetcsökkentés lehető­ségét. Senki sem kívánja job­ban a Szovjetuniónál a lázas fegyverkezés megállítását, a le­szerelést. De nem gyengítjük védelmi igyekezetünket a NATO- országok növekvő katonai po­tenciáljával szemben, próbál­ják ezt bármilyen demagóg szó­lamokkal is elkendőzni. Ugyan­is a szocializmus és országunk biztonsága szempontjából hely­rehozhatatlan következmények­kel járna. Országhatárainkat „erős váraknak“ kell védelmez­niük és védelmezik is. A világeseményekben egyre agresszívabb szerepet tölt be a pekingi vezetés. Erről nemcsak az említett Vietnam elleni kí­nai agresszió győzött meg ben­nünket. Peking ellenzi a fe­szültségenyhülést, a leszerelést, az államok békés egymás mel­lett élését. Nem is titkolja, hogy militarista politikát folytat. He­gemonista célokat követve a szocializmus ellenségeinek tá­borából bárkivel lepaktál. Kíná­val szembeni irányvonalunkat nemegyszer és teljesen világo­san megmagyaráztuk az SZKP kongresszusainak határozatai­ban és a Központi Bizottság ülésein is kifejtettük. Ez az irányvonal mindenki előtt is­meretes. A Közel-Keleten még mindig nincsen béke. Az, ami Camp Davidben történik, csak a hely­zet rosszabbodásához vezet. A Szovjetunió szilárdan az arab népek oldalán állt és áll ma is. A más országok belügyeibe való be nem avatkozás kérdé­se a mai világban sem vesztett időszerűségéből. Ellenkezőleg, egyre aktuálisabb. A világ köz­véleményéneik figyelme az utób­bi hónapokban Irán felé for­dul és nem utolsósorban e problémával kapcsolatban. Országunk nem avatkozott és nem avatkozik be Irán belü­gyeibe, és természetesen senki sem avatkozhat be semmilyen indoklásai. Mindenki emlékszik Leonyid Brezsnyev határozott, igaz szavaira ezzel kapcsolat­ban. A Szovjetunió hű a lenini békepolitikához, a békés egy­más mellett éléshez, s ennek szellemében ismerte el az ideig­lenes iráni kormányt, s kinyil­vánította óhaját a szomszédos országokkal való együttműkö­dés megtartására, fejlesztésére. Természetesen ~az egyenlőség elve alapján tiszteletben tartva a nemzeti szuverenitás és a köl­csönös be nem avatkozás elvét. Mindezt érdemben értékelte az iráni nép, amelynek a szovjet emberek csak jót kívánnak. A nemzetközi helyzet bármi­lyen ellentétesen fejlődjön is, pártunk, mely a társadalom fej­lődésének marxista—leninista törvényszerűségeit tartja szem előtt, sikeresen teljesíti külpo­litikai feladatait, s jogosan te­kintünk biztonsággal a jövőbe. A mi talpunk alatt nem ég a talaj. Történelmi szempontból ez a másik világra jellemző. minisztériuma Adenben kiadott hivatalos nyilatkozatában közli, hogy a JNDK kormánya hajlan­dó elfogadni az Arab Liga vagy bármelyik önálló arab ország közvetítő szerepét a két Jemen közti határkonfliktus ügyében. A hivatalos dokumentum egy­idejűleg azzal vádolja a Je­meni Arab Köztársaságot, hogy fokozta a feszültséget. A jemeni határokon öt nap­pal ezelőtt robbantak ki a har­cok, amikor Észak-Jemen meg­támadta a JNDK-t. Adenben bejelentették, hogy a JNDK kormányának több minisztere arab országok fővárosaiba uta­zott, hogy ott átnyújtsák Abdái Fattah Iszmailnak, a JNDK Legfelsőbb Népi Tanácsa elnö­kének személyes üzenetét a helyzetről. Az Egyesült Államok közölte, hogy 100 millió dollár érték­ben fegyvert szállít a Jemeni Arab Köztársaságnak „a dél­jemeni rendszer elleni harc“ (ČSTK) — A sztrájkmozga­lom terjedése és népszerűségé­nek lényeges csökkenése elle­nére sem hajlandó a munkás­párti kormány lemondani és idő előtt kiírni a parlamenti válasz­tásokat, ha erre rendkívüli kö­rülmények nem kényszerítik, jelentette ki hétfő esti televí­ziós interjújában James Cal­(ČSTK) — Az új spanyol kormányban valamennyi de­mokratikus pártnak, így a kommunista pártnak is képvi­seltetnie kellene magát, hang­súlyozta Santiago Carrillo, a Spanyol KP főtitkára választás előtti televíziós beszédében. A március 1-re kiírt parlamenti választások előtti kampány teg­(ČSTK) — A rhodesiai faj­üldöző hatóságok különös elő­készületekbe kezdtek az ápri­lis 20-ára tervezett „parlamenti választások“ előtt. A rhodeaiai biztonsági erők képviselője Salisburyban közöl­te, hogy gyakorlatilag általá­nos mozgósítást rendelnek el, amely kb. 70 000 férfit érint majd. A fegyveres erők fel­adata lesz ,,a választási körze­tek védelme“. laghan brit miniszterelnök. Callaghan hangsúlyozta: a Munkáspárt 1979 októberéig vagy novemberéig kormányon szándékozik maradni. Nagy- Britanniában a parlamenti vá-i lasztásokat legkésőbb novem­ber 15-ig kell megtartani, ami­kor lejár az alsóház mostani ötéves megbízatási időszaka. nap hivatalosan befejeződött. A kormány összetételétől függ az ország további fejlő-» dése, mondotta Carrillo. Hang­súlyozta, hogy ennek a kor­mánynak olyan idült problémá-s kát kell megoldania, mint a sú­lyos gazdasági válság, a mun­kanélküliség, a demokrácia megszilárdítása. A hadkötelezettséget kiter­jesztik az 50—59 éves szemé­lyekre is, és a választási kam­pány alatt a katonák nem me­hetnek szabadságra E „választási előkészületek“ oka az a tény, hogy Zimbabwe népének többsége elutasítja az ún. belső rendezést. A Zimbab­wei Hazafias Front a közel­múltban ismételten hangsúlyoz­ta, hogy továbbra is kész har­colni Zimbabwe szabadságáért és függetlenségéért. Véget ért a választási kampány Spanyolországban (ČSTKJ — Az izraeli kor­mány tegnap szavazattöbbség­gel elutasította James Carter elnök meghívását, és így Me- nahem Begin miniszterelnök nem vesz részt az újabb há­romoldalú találkozón Camp Dá­vidban, közölték jeruzsálemi kormányforrások. Carter elnök az elmúlt va­sárnap javasolta Beginnek, hogy a hét végén találkozzon Musztafa Khalil egyiptomi kor­mányfővel és közösen próbál­ják kimozdítani a holtpontról az egyiptomi—izraeli „béke- szerződésről“ folyó jelenlegi tárgyalásokat. • * • Hasszán Ibrahim jordán kül­ügyminiszter az egyiptomi—iz­raeli különtárgyalások újabb fordulójának előestéjén kedden (ČSTK) — Az amerikai sze­nátus 82 szavazattal 9 ellené­ben jóváhagyta Leonard Wood­cock kinevezését az Egyesült Államok első kínai nagyköve­tévé. Az UPI hírügynökség megemlíti, hogy a vita a kér­désről mindössze két és fél órát tartott, és hogy Wood- cockra szavazott Carter kor­mányának több konzervatív ellenzője Is. Ez meglepetés, mivel minden alkalmat megra­KÜLÖNÖS ELŐKÉSZÜLETEK RHODESIÁBAN Általános mozgósítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom