Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-20 / 43. szám, kedd

Jsvasiatok széles skálája Értékes tartalékok feltárását szolgálja az efsz-ek IX. országos kongresszusát megelőző vita Ahogy közelednek az efsz-ek járási konfe renciái, úgy erősödik, szélesedik a IX. orszá­gos kongresszust megelőző vita, amelynek fő rőszót a munkahelyi tanácskozások képezik. A nitrai járás földművesei a kongresszusi vi taunyagok alapján már decemberben megkezd ték az évzáró közgyűléseket megelőző tanács­kozásokat, és a termelési csoportoknak már több mint felében értékelték az eddigi ered­ményeket, hangot adtak óhajaiknak, elvárása­iknak. AZ EFSZ-EK a. KONGRESSZUSA ☆ & PRÄGA 1979 Február közepéig a járásban összesen 6171 földműves vett részt a tanácskozásokon, s a vitában 300-an szólaltak fel. A felszólalásokat Jozef Vozá rikkal, a járási mezőgazdasági igazgatóság személy- és káder osztályának vezetőjével, a kongresszusi vitát irányító já­rási bizottság titkárával, és Jo­zef Oraveccel, a Szlovákiai Szö­vetkezeti Földművesek Szövet­sége Járási Bizottságának tit­kárával vettük számba. A személy- és káderosztály vezetője kezdte: — Amint a jegyzőkönyvek is tanúsítják, a felszólalók több­sége, összesen 237 földműves, helyi jellegű problémákkal fog­lalkozott. Például a Nitra— lvánka-i Egységes Földműves­szövetkezetben kilenc felszóla­ló közül heten az üzemen be­lüli problémákról beszéltek, vagy a Nitrai Sertéshizlaldában csak olyan kérdéseket boncol­gattak, amelyek a hatékonysá­got, a takarmányfogyasztást és az állatelhullást érintik. E té­nyek is bizonyítják, hogy a földművesek a vita keretében konkrétan, kritikus hangon s elsősorban a saját munkahe­lyükön, mezőgazdasági üzemük­ben előforduló problémákat veszik nagyítólencse alá. Bát­ran, kertelés nélkül mutatnak rá a munkaszervezés hiányos­ságaira, vezetőik esetleges hi­báira, de arra is, hogy kiknek a jóvoltából nagy a koncentrált takarmányok fogyasztása vagy az energia felhasználása. A fel­szólalók nem egy esetben kö­vetkezetesebb eljárást kértek a munkafegyelem megsértői el­len. A szövetség járási bizottsá­gának titkára a dolgozókról va­ló komplex gondoskodás terje­delméről folyó vitát emelte ki. — Sok szó esik — s ennek csak örülni tudunk — a szociá­lis feltételekről. A felszólalók jogosan kifogásolják, hogy egyes telepeken még mindig térdig kell járni a sárban, más­hol pedig azt fájlalják, hogy nincs következetesen megoldva a nők téli időszakban való fog­lalkoztatottsága. A komplex gondoskodással összefüggésben komoly eszmecsere alakult ki például a Pohranicei Efsz-ben. A február közepén készült já­rási összesítés szerint a 300 felszólaló közül 46 a járási politikai, illetve gazdasági szer­veket érintő problémákról szólt, kilenc felszólaló pedig olyan jellegű kérdéseket fejtegetett, amelyek a központi szervek ha­táskörébe tartoznak. Több he­lyen került szóba például, hogy a mezőgazdasági üzemek álta- . Iában csak január vége felé kapják meg az évi termelési terveket, jobb lenne ezt az idő­pontot korábbra hozni. Máshol az ügyintézés — papírmunka — egyszerűsítését kérték. A gépe- sítők, gépjavítók majd minden ülésén szóba kerül a pótalkat­részhiány, illetve az állatte­nyésztés gépesítése, amely saj­nos nem mindig van összhang­ban a termelési feladatokkal. A pohraniceiek jogosan mu­tattak rá, hogy sokszor olyan problémák is keserítik életü­ket, mint amilyen a vasvilla- hiány. A mojmírovceiek saját példájuk alapján az olcsó te~ hénistálló építésének nagyobb lehetőségét szorgalmazták. — Számunkra elsősorban azok az észrevételek, javasla­tok jelentenek közvetlen fel­adatot, amelyek megoldása a járási mezőgazdasági igazgató­ság, vagy valamelyik járási üzem, szolgáltató vállalat, eset­leg szervezet hatáskörébe tarto­zik. Törvény, hogy egyetlen gondolat sem marad megvá­laszolatlan és megoldatlan, per­sze erre az egyiknél rövidebb, a másiknál hosszabb időre van szükség. Például az olyan jel­legű felszólalások nyomán, ami­lyenek a Cabaji Efsz-ben és más helyeken is a takarmány­keverékek minőségével kapcso­latban hangzottak el, azonnal intézkedünk. Az állattenyésztő osztályunk feladatul kapta, hogy minden észrevételt követ­kezetesen ellenőrizzen, és a hiányosságok eltávolítására te­gye meg a szükséges intézkedé­seket. Más jellegűek viszont a bevásárlási lehetőségek javítá­sát kérő felszólalások. Itt is felülvizsgáljuk a helyzetet, mégpedig úgy, hogy az egy szö­vetkezetbe tömörülő falvakat komplex módon értékeljük, és ennek alapján terjesztjük be ja­vaslatainkat a további beruhá­zásokra. Hasonlóan járunk el az egyes autóbuszjáratok ide­jének, menetirányának megvál­toztatását szorgalmazó kéré­sekkel is — hangsúlyozta a vitát irányító bizottság titká­ra, majd kollégája folytatta. — Konkrét példákkal is sze­retném illusztrálni, hogy mező- gazdasági dolgozóink milyen alaposan számba veszik mind­azt, ami a jobb eredmények elérését feltételezi. A Mojmí- rovcei Efsz növénytermesztői­nek ülésén komoly eszmecserét váltott ki a cukorrépa cukor- tartalom szerinti átvétele. Töb­bet szeretnének tudni a ter­mesztésre kerülő fajtákról, ki­váncsiak, hogy a járásban ho­gyan biztosítják az ilyen átvé­tel feltételeit. Érdekes téma merült fel a Nová Ves-i Egy­séges Földművesszövetkezet ál­lattenyésztőinek ülésén. Kifo­gásolják, hogy kozmetikai ipa­runk egymás után jelenteti meg az új termékeket, de a nagy választék ellenére sincs egyetlen olyan kozmetikai szer, amely kimondottan az állatte­nyésztésben dolgozók számára készülne és az istállóban vég­zett munkát követő jobb tisz­tálkodási lehetőségeket szolgál­ná. Ugyanitt, és máshol is fej­tegették földműveseink, hogy milyen sok időt vesztenek el az orvosi rendelőkben. Szorgal­mazták, hogy a földművesszö­vetkezetek is vezessék be az üzemi orvosi rendelést. És több helyen merült fel egy nekünk címzett kérés is, miszerint jó lenne, ha a járás mezőgazda- sági üzemei megjelentetnének egy mezőgazdasági tematikájú lapot, amely első kézből is­mertetné az elért eredménye­ket és alapul szolgálna az ösz- szehasonlításra. EGRI FERENC Bátor elődökre emlékezünk A csehszlovák KOMSZOMOL megalakulásának 58. évfordulóján Hazánk valamennyi nemzeti­ségének forradalmi ifjúsága 1921. február 20-án alakította meg Csehszlovákia Kommunis­ta Ifjúsági Szövetségét, ame­lyet felvettek a Kommunista Ifjúsági Internacionáléba. A cseh, a szlovák, a magyar, a német ifjúmunkások egységes, forradalmi szervezete volt meg­alakulásakor a csehszlovák KOMSZOMOL, hiszen az előző leg már megalakult, nemzeti, nemzetiségi alapon szervezett, de forradalmi ifjúsági szerve­zetek tagságát egyesítette. Bratislavában 1920. szeptem­ber 5-én alaki tolták meg Szlovákia Kom­munista Ifjú­munkás Szövet­ségét, melynek testvérszerveze­te volt a ma­gyar nemzetisé­gű fiatalokat tömörítő Szo­cialista Ifjú­munkások Szö­vetsége. Ennek lapja, az IFJÜ GÁRDA így írt annak idején a közös, egységes ifjúsági szerve­zet megalakítá­sának szüksé­gességéről: „Erezték, tudták a kongresszus résztvevői azt is, hogy nem csinálhatják meg a maguk mozgalmát elszigetel­ten, hanem bele kell kapcso­lódniuk a nemzetközi mozga­lomba.“ És így is történt, amikor megalakult a csehszlovák KOMSZOMOL. Természetes szövetségese volt Csehszlovákia Kommunista Pártjának. Politikai tevékeny­ségét a párt és a Kommunista Ifjúsági Internactonálé útmu­tatása alapján szervezte, ugyanakkor azonban szerveze­tileg önálló volt. A csehszlovák KOMSZOxMOL a diákok, később illegálisan bár, de a katonák körében is meg­szervezte a fiatal forradalmá­rok csoportjait. A burzsoá erők hatására azonban 1922 őszén hivatalosan betiltották működé­sét. Megváltozott a politikai helyzet, megváltoztatták a szer­vezeti formát. Hivatalosan a CSKP ifjúsági szekciójaként működtek tovább, de valójában élt és létezett a csehszlovák KOMSZOMOL. Nagy figyelmet fordított a legfiatalabb nemzedék tagjai­nak, a vörös úttörőknek, a vörös cserkészeknek a nevelé­sére. Rajvezetőként működtek a komszomolisták, míg a csapa­tok vezetői rendszerint kommu­nista asszonyok, voltak. Amikor a CSKP V. kongresz- szusán a párt bolsevizálására került sor, a forradalmi erő magvát a csehszlovák KOM­SZOMOL által nevelt káderek képezték. A legélesebb osztály­harc éveiben a volt komszo­molisták megbízható pártharco- soknak bizonyultak. A fasizmus előretörésének Idején, 1932-ben a burzsoázia ismét betiltotta a komszomo­listák működését, megkezdte a vezetők bebörtönzését. Ezt meg­tehette, de a komszomolisták erejét nem törte meg. Amikor a fasizmus már hazánkat ve­szélyeztette, a csehszlovák KOMSZOMOL 1936-ban a párt­tal és a Kommunista Ifjúsági Internacionáléval megegyezve feladta önállóságát, de olyan szervezeteknek adta át a küz­delmet, mint az Ifjúsági Szövet­ség, a Szlovák Fiatalok Szö­vetsége, a Magyar Fiatalok Szövetsége, a Deutscher Junge- bund, melyek folytatták a har­cot. Becsülettel, egészen addig, amíg hazánk fel nem szaba­dult, amíg sor nem kerülhetett az egységes, a szocializmusért küzdő ifjúsági szövetség meg­szervezésére. Bátor elődök voltak a cseh­szlovák KOMSZOMOL tagjai. Magunkénak valljuk őket mi, mai kommunisták, akárcsak a mai fiatalok, a Szocialista Ifjú­sági Szövetség tagjai. TÓTH ANDRÁS m lukanyénei (Nenince) fí Vörös Csillag Egységes Földművesszövetkezet gazdál­kodásában a baromfitenyésztés mar hosszú ideje a legsikere­sebb termelési ágazatok egyike. A Katren-udvarban, ahogy a helybeliek nevezik az egyre na­gyobb hírű, öt tojóházas és több mint 53 ezres állományú farmot, jól zárták a tavalyi évet is. — Egy-egy tojóra számolva 250 tojás eladása volt a tava­lyi tervünk — tájékoztatott Balogh Erzsébet mérnök, a ba­romi íitenyésztő farm vezetője. — Ez azt jelentette, hogy ösz- szesen 13 millió 100 ezer to­jást kellett volna átadnunk a felvásárlóknak. A tervezett mennyiséget azonban már de­cember elején elértük. Az év végéig további 700 000 dara­bol. csomagoltunk a ládákba és raktunk fel a teherautókra. A Katren-udvarban, ahol két műszakban dolgozva harminc asszony váltja egymást, a ha­táridő előtti tervteljesítésre, il­letve a feladatok túlteljesíté­sére nem most került sor első- ízben. Tavalyelőtt, amikor a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója köszön­tésére komoly felajánlást is lettek a baromfitenyésztő dol­gozók, már november hetedi­kén zárták az évet. Az akkori Szilveszterig pedig összesen több mint kétmillió tojás volt a terven felüli mennyiség. — Tavalyelőtt 262 tojás volt a tyúkok átlagos hozama. Az elmúlt évre kevesebbet tervez­tünk ennél, mert számolni kel­lett a takarmányellátásban elő- rejelzett változásokkal. Évköz­ben ugyanis a korábbi ötven- ről húsz százalékra csökkent a : i ka mánv keverek imnortált biokomponenseinek részaránya. Lépési tartani a lecjjobbakkal A hiányzó részt hazai takar­mánnyal kellett pótolni. Az el­múlt évben mégis 265 re nö­veltük állományunknál az átla­gos tojáshozamot. A Vörös Csillag Egységes Földművesszövetkezetben tizen- kilenc-húsz évvel ezelőtt mind­össze 130 tojást értékesítettek egy-egy tojótól. Nemcsok Vin­ce, aki ugyanennyi ideje dol­gozik a baromfitenyésztésben és jelenleg a Katren-udvar ti­zenhéttagú ezüstjelvényes szo­cialista munkabrigádjának ve­zetője, hamarosan változtatott ezen. — A hatvanas évek közepén, amikor még csak 1500 tojónk volt és a hagyományos módon folyt a tenyésztés, igen komoly eredménynek számított a 180- as tojáshozam — magyarázta. — Kevesen hitték, hogy ennél jóval többet is elérhetünk. Nem is lett volna értelme minden­áron bizonygatni, hogy tojón­ként még az évi 240 darab sem a végső határt fogja majd jelenteni. Ehhez persze meg­felelő feltételek is kellettek. A brigádvezető, aki egyben a baromfitenyésztő farm leg­régibb dolgozója is, annak ide­jén nem alaptalanul hitte ezt. Személyében már akkor olyan szakembert ismertek meg a he­lyi és a környék egységes föld­művesszövetkezeteinek vezetői, aki a baromfitenyésztés igazi Főidényben naponta 48 ezer tojást visznek el n form^ől (A szerző felvégei) nagymesterének mondható. A legkülönbözőbb és legújabb szakmai problémák kapcsán is bármikor kikérhetik vélemé­nyét az emberek. Rendszeresen tanulmányozza a hazai és a külföldi szaklapokat, jól ismeri és a gyakorlatban egyre sike­resebben hasznosítja a kutató- intézetek, a kísérleti tenyésze­tek dolgozóinak tapasztalatait. A helybeliek jól tudják, hogy nagyrészt ennek köszönhetően mondhatják magukénak a szö­vetkezet tagjai a közép-szlová­kiai kerület egyik legeredmé­nyesebb baromfifarmját. — Tíz évvel ezelőtt korsze­rű berendezésekkel szereltük fel a tojóházakat — folytatta a brigádvezető. — Azóta lénye­gében gombnyomásra működik itt minden. Persze csak akkor, ha éppen nem törik-szakad el valamilyen géprész. Az előbb is éppen emiatt mérgelődtünk. Elszakadt az egyik szállítólánc. A javításokkal megbízott szere­lő, egy domažlicei fiatalember, mindjárt látta, hogy hol a baj. Vele mentem, segíteni. Erre azt mondta, hogy amíg mellette le­szek, nem nyúl semmihez. Ta­lán attól tartott, hogy kisebb lesz a tekintélye, ha netán el­lesem a javítás módját. Pedig valóban fontos lenne ehhez is érteni, mert ha olyankor romlik el valami, amikor nincs kéznél a szerelő, az komoly következ­ményekkel járhat... Érthető a brigádvezető mér- gelődése. Neki és a baromfite­nyésztő farm többi dolgozójá­nak mindenekelőtt az a fontos, '■'ogv hibátlanul működjön a to'6-’ázak valamennyi berende­zése. Néhány órás kiesés az Balogh Erzsébet mérnök, a ba­romfitenyésztő farm vezetője, Nemcsok Vince és Nemcsok Mária a Katren-udoar további tizennégy dolgozójával együtt érdemelte ki az ezüstjelvényt. étetésben-itatásban, amíg elő­kerül a szerelő, bizony megmu­tatkozik a napi tervteljesítés­ben. — Nemcsok Vince elvtársnak és a szocialista munkabrigád tagjainak törvényt jelent a terv — bizonygatta Balogh Er­zsébet mérnök. — Ennek érde­kében teljes értékű munkát kö­vetel mindenkitől. Nem jó do­log azok bőrében lenni, akiktől szükség esetén számonkéri a mulasztást. Természetfrnn így is van ez rendjén. Jól összeforrott kolekiívát ké­peznek a szövetkezet baromfi­tenyésztő dolgozói. Az úiabb feladatok telie^té'énél p.z már magában is sokaf jelent. LALÖ KÁROLY Korabeli ifjúsági lapok

Next

/
Oldalképek
Tartalom