Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-13 / 11. szám, szombat
Teheráni levél (4) Leállított gyárak — épülő üzemek Amikor lent voltam Iszfahan- ban, utánam telefonáltak a fő városból, nehogy elinduljak Abadanba, mert a teljes olaj ipar sztrájkol. Még azok sem dolgoznak, akik interjút adhat nának — tették hozzá. Később már Teheránban előkészítettek egy látogatást az autógyárban. Az üzem néhány 'kilométerre van a fővárostól. Előző nap délután aztán jött a gyors üzenet: el kell tekinteni a riporttól. — Miért sztrájkolnak? — kérdeztem. — Sajnos, ez a helyzet itt is — mondta az egyébként rend kívül készséges tisztviselő a tájékoztatásügyi minisztériumban. — És mikorra várható a sztrájk befejezése? A vonal másiik végén néma csend volt. Hányán sztrájkolnak? Nos, mint a rövid napi hírek bői is köztudott, szinte alig van olyan iparág Irán gazdaságában, amely a sahellenes tömegmozgalom kezdete óta dolgozik, pontosabban: folyamatosan dolgozik. — Igazak-e azok a híreik, hogy naponta legalább egymillió ember sztrájkol? — kérdeztem a Teheran Economist főszerkesztőjétől. — Ez a szám mindenképpen túlzott — hangzott a válasz. — Szerintem ötszázezren lehetnek, akik abbahagyták a munkát Azt hiszem, az adott körülmények közt minden szám illuzórikus. Mindenki aszerint kerekített fölfelé, vagy szépített a helyzeten, hogy fehérebbnek vagy feketébbnek akarta felvázolni a valóságos képet. Nézzük hát előbb a lefelé kerekítő főszerkesztő véleményét. Mondanivalója többé kevésbé azonos volt a hatalom álláspontjával. — Az elmúlt évben a nemzeti össztermelés csak öt-hat százalékkal nőtt. A munkabérek viszont harminckilenc százalékkal emelkedtek a gyárakban — mondta. — S ez a béremelés —• tette hozzá — teljes mértékben fedezte a harminckilencszáza- lékos évi inflációt. — Vagyis az ön véleménye szerint a munkabeszüntetések nem indokoltak? — A munkások követeléseinek legfeljebb harminc százaléka jogos — hangzott Bagher Sariat válasza. — És ezt teljesí- leni is kell. Ahogy szavaiból később kitűnt, ezen az egyharmadon inkább különböző helyi kirívó eseteket értett, másrészt strukturális problémákat. Nagyra törő álmok —- realitás nélkül , A gazdasági helyzet, az emberek gondjai, az iparral kapcsolatos problémák egy másik beszélgetésen, a Tervhivatalban is szóba kerültek. Majlo Miyan államtitkár meglepő kijelentést tett. — Mások készítik a terveket, és mások hozzák a döntéseket *— mondta. — Mire gondol? — Közismert tény, hogy amikor az olaj ára megsokszorozódott, ötéves tervünket felsőbb utasításra átdolgoztuk. Az új terv olyan nagyra törő álmokat tartalmazott, amelyeket semmiképpen sem tudunk teljesíteni. Csak közbevetőleg jegyzem meg azt az ötödik iráni ötéves tervet, amely tavaly márciusban ért véget, becslések szerint — pontos adat ugyanis nincs — 60—70 százalékra teljesítették. Amikor az olajboom elkezdődött, boldog-boldogtalan, akinek csak eszébe jutott, hogy hitelt kér, és üzemet alapít, szíves fogadtatásra talált a Központi Bankban. Pénz volt elég. S mint tudjuk, eladóban sem mutatkozott hiány, hiszen a nyugati tőke az olajár emelését úgy próbálta visszaháríta ní a termelőországokra, hogy drágábban adott el. Rövidesen aneg is érkeztek a ládák a kikötőkbe. De ott is maradtak. Nem volt ugyanis rakodómunkás. Amikor aztán ki tudták rakni a ládáikat, jött a következő probléma: el kellett szállítani a helyszínre. Amikor ezt ís megoldották, azonnal szembekerültek a következő gonddal: ki tudja összeszerelni, működésbe hozni a katalógusból rendelt üzemeket? „Egyidős" mesterek és inasok Hamarosan rádöbbentek arra, hogy a gyáróriásokat nem lehet úgy vásárolni, mint a hűtőszekrényeket. Ettől kezdve kulcsrakész gyárak vásárlására tértek át. Megoldás volt? Csak részben. Az iráni munkaerőpiac hatalmas tartalékokkal rendelkezik; csakhogy az iskolapadból nem lehet zökkenő nélkül odaállni a munkapad mellé, ha nincsenek olyan mesterek, akik a szakma minden fogására megtanítanák a fiatalokat. Márpedig a korban idősebb munkások erre aligha voltak alkalmasak, ők ugyanis egyidőben érkeztek a fiatalokkal az iparba, csak — a falvakból. Ilyen körülmények között mit volt mit tenni, mint a berendezésekkel együtt munkásokat, mérnököket és menedzsereket importálni. De senki sem vállal úgy külföldön munkát, hogy ne kapna ezért tisztességes fizetést. Többet, mint a helybeliek. Ha viszont a külföldiek bére volt magasabb, törvényszerűen alakul ki és nő a feszültség a helybeliek és a külföldiek közt. E feszültség hatására evakuálták például Isz- faltónból — együtt utaztunk a repülőgépein Teherán felé — az amerikai kolónia nagy részét. De a lista, amely az iráni gazdaság krízispontjait próbálja érzékeltetni, az elmondottakkal még korántsem teljes. A fehér forradalom meghirdetése óta a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek. Mint minden nagyváros, Teherán is egyre nyújtózkodik. De az olajszagú aranyeső trópusi gyorsasága fokozta ezt a növekedést. A következmény: az üzletek üzlete lett a házépítés. Bármennyi új lakás épült is fel, kevésnek bizonyult. A bérleti díjak így az égig emelkedtek. Hallottam egy olyan orvosról, aki abból bérel házat, sőt jól is él Svájcban, hogy teheráni otthonát kiadta külföldieknek. Amit az orvos kicsiben, azt a ravasz üzletemberek nagyban csinálják. Sokan csak a lakás- üzletből multimilliomosok lettek. Félretett papírok — behunyt szemek De akadt más módszer is. Egy gazdag kereskedő — műveletlen föld akad elég — munkásokat teleníteft és vizet biztosított különböző vidékeken. így aztán megvényi nagyságú területeket mondhatott magáénak. Hogy a törvényt közben megszegte? Ez az üzletember, akit most az események hatására letartóztattak és bíróság elé állítanak, mindig megtalálta a maga emberét, aki jópénz'rt behúnyta a szemét. Persze, ez csak egy példa a sokezerből. Majdnem mindenki megvásárolható lett. S ettől, a társadalmat kereszttil-kasul átszövő korrupciótól szinte senki sem tartotta magát távol. Így talán nem véletlen az sem, h'Ogv külön rendelet született. amely meglehetősen szűk korlátok közé igyekszik vonni az uralkodócsalád részvételét a gazdasági életben. Végül még egy olyan tényezőt szeretnék szóba hozni, amely a nagyarányú fegyverkezés, illetve a gazdasági struktúra díszharmóniája mellett az iráni gazdaság politikai sztrájkokban is jelentkező csődjét illusztrálja. Mindaz ugyanis, amit vázolni próbáltam, kétségtelenül közrejátszott a politikai válság kirobbanásában, terebélyesedésében is. Nincs víz!... Bármerre utazik az ember Iránban, kevés művelt földet, lát. A magyarázat: nincs víz. Öntözés nélkül pedig nem lehet megművelni a földeket. Kétségtelen, hogy épültek és épülnek gátak országszerte. Csakhogy a számúik elenyésző ... Utaztunk Gomba és néztem ezt a tízkilométereken elsuhanó terméketlenséget. Kísérő-tolmácsom kicsit keserűen jegyezte meg: — Bizonyára hallott arról, hogy néhány éve még úgy szórtuk a külföldi kölcsönöket, mintha Irán olyan gazdasági nagyhatalom lenne, mint például Japán. Mindenkinek adtunk, aki csak kért. Közben elfelejtkeztünk a saját mezőgazdaságunkról. Talán hallott arról, hogy ez az ország, amely valaha élelmiszereket adott el külföldön, ma jelentős behozatalra szorul. A nagy megrázkódtatás, a politikai és gazdasági földrengés nyilván nem maradt hatás nélkül. Hallottam, hogy elhalasztják a metróépítést. Beszéltek a fegyvervásárlások csökkentéséről is, és gondolkodnak a reálisabb a tomerőprogram kialakításáról. Nem titkolták azt sem, hogy a milliós nagyság- rendű sztrájkmozgalom követeléseit sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez is, az is közrejátszik abban, hogy Iránban el kell temetni a megalapozatlan álmokat. Túlságosan nagy volt a lecke, mondta egy ismerősöm, de vajon lehet-e azt mondani, hogy tanultak, tanultunk belőle?! ÖNODY GYÖRGY /Folytatjuk) fcj cq O «-J O Ni co tq fc-t A SUKSÜKÖZÉS bizonyára többen tudják már, mit jelöl ez a furcsa szó. Akik még nem hallották, a későbbiekben megismerik majd a jelentését. Az igék nagy részének azonos a tárgyas jragozású kije lentö és felszólító módbeli alakja néhány személyben. Például az írja alak előfordul mindkét mód jelen idejének egyes harmadik személyében. Ez azt jelenti, hogy használhatjuk kijelentő és felszólító mondatban egyaránt. Kijelen tőben: 0 ma nem irta meg azt a levelet. Felszólítóban: Mondd meg neki. hogy írja meg azt a levelet! Ugyanez! mondhatjuk el például az olvassuk alakról is: Most Mikszáth egyik regényét olvassuk; Olvassuk Mikszáth regényeit ís, ne csak Jókaiét! Nyilván ez az oka, hogy a nyelvjárásokban nem tesznek különbséget a két alak között azoknak az igéknek a használatában sem, amelyeknek nem azonos ez a két alakjuk. Ilyenek például az összes -t és -szí végű igék. Például a szeret vagy a járásit igének ezek az alakjai: szeressük, fárassza, fárasszuk, fárasszátok, fárasszák — felszólító módú alakok, tehát csak a felszólító mondatban volna a helyük: Szeressük jobban egymást!; Ne fárassza hiába azt a fiút! Ehelyett bizony gyakran előfordulnak kijelentő mondatban is: Nem szeressük a csípős paprikát; Nem fárassza ő hiába a másikat. A kijelentő mondatokba ezeknek az igéknek a kijelentő módú alakjai valók, amelyek bizony eltérnek a felszólító módbeliektől: Nem szeretjük a csípős paprikát; Nem fárasztja ő hiába a másikat. Akik ezt nem tudják, illetve akik nem ügyelnek arra, hogy a megfelelő alakokat használják a megfelelő mondatokban, azokra mondjuk, hogy suksüköznek vagy szukszüköznek, azaz akkor is a -suk, -sük, illetve a -szűk, -szűk végű alakokat részesítik előnyben, amikor a -juk, -jük, illetve a -tjük, -tjük végű alak lenne a helyénvaló. A keleti nyelvjárásokban kevesebb a -t és -szt végű igék esetében a suksüközés, de csak azért, mert a mély hangú tárgyas igék ragozása a magas hangúaké szerint történik, főleg az idősebbek nyelvhasználatában: fárasztom, fárasztód, fáraszti, fárasszuk, fárasztitok, fárasztik. Itt tehát csak a fárasszuk esetében suksüközhetnek. Valójában azonban sokkal több a suksüközés ezekben a nyelvjárásokban, mint a nyugatiakban, mert az sz tövű igéket Is egyformán ragozzák mindkét módban. Pl. „Azt még eltesszük jövőre helyett“ ezt mondják: Azt még eltegyük jövőre. Sőt nemcsak a tárgyas, hanem az alanyi ragozásban sem tesznek különbséget a két alak között; az észak-keleti nyelvjárásterületen általánosak a felszólító módú alanyi ragozású alakok a kijelentő módú alanyi ragozásúak helyén is. Például e helyett: „Bemegyünk a vendéglőbe, és megeszünk egy pörköltöt“ — ezt mondják: „Bemenjünk a vendéglőbe, és meg együnk egy pörköltöt.“ A suksüközés a köznyelvben nagyon durva nyelvhasználati hibának minősül. Sokan tudják már, hogy kerülniük kell, s éppen az ellenkező hibába esnek: ott sem merik a felszólító módú alakot használni, ahol az volna a helyes. Például az egyik járási lapban a választások előtt ezt a mondatot olvashattuk: „Néhány nap múlva a választási urnák elé járulunk, hogy új képviselőket választjunk meg.“ A helyes a válasszunk alak lett volna, mert a célhatározói mellékmondatok állítmányaként felszólító módú igealak áll. Egy gyűlésen az egyébként egyetemet végzett elnök is így javasolta a tagoknak az egyik kérdés megtárgyalásának elhalasztását: „Én azt javaslom, hogy halasztjuk el ennek a kérdésnek a megvitatását." Helyesen: halasszuk el, hi szén felszólítunk a mellékmondattal. DR. JAKAB ISTVÁN HOGY IS MOND JU Könyvtártudományi kifejezések abecedná kartotéka — abecedné radenie — abecedno-systematický — register abecedno-predmetové rade- — nie abecedný autorský zoznam — abecedný katalóg v čitárni — abecedný menný register — abecedný menný zoznam — abecedný rozraďovač — abecedný rozraďovač s jazd- — com abecedný rozraďovač s vý- — stupkom abecedný systematický ka- — talóg administratíva — adresár — akvirovanie — akvizičné pramene — akvizičný plán — amortizácia fondov — analytická bibliografia — analytické triedenie — ananym — anastatické vydanie — anotácia — archív výstrižkov — archivár — archívny fond — autorizované vydaniu — autorizovaný preklad — beletristické diela — beseda s čitateľmi — betűrendes kartoték betűrend szerinti sorolás betűrendes szakmutató betűrendes tárgyszósorolás szerzők betűrendes jegyzéke olvasótermi betűrendes katalógus betűrendes névmutató betűrendes névjegyzék betűrendes osztólap betűrendes osztolólap lovassal betűrendes osztólap zászlócskával betűrendes szakkatalógus ügyrend, ügyvitel, ügykezelés címkönyv, címtár, címjegyzék szerzés, beszerzés beszerzési források gyarapítási terv állományamortizáció elemző bibliográfia elemző osztályozás ananima (fordítva írt név) anasztatikus, felújított kiadás annotáció, tartalmi ismertetés újságkivágások gyűjteménye irattáros, levéltárnok, levéltáros levéltári állomány jogosított kiadás jogosított fordítás szépirodalmi mű beszélgetés az olvasókkal (k-i
