Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-13 / 11. szám, szombat

Teheráni levél (4) Leállított gyárak — épülő üzemek Amikor lent voltam Iszfahan- ban, utánam telefonáltak a fő városból, nehogy elinduljak Abadanba, mert a teljes olaj ipar sztrájkol. Még azok sem dolgoznak, akik interjút adhat nának — tették hozzá. Később már Teheránban előkészítettek egy látogatást az autógyárban. Az üzem néhány 'kilométerre van a fővárostól. Előző nap délután aztán jött a gyors üze­net: el kell tekinteni a riport­tól. — Miért sztrájkolnak? — kérdeztem. — Sajnos, ez a helyzet itt is — mondta az egyébként rend kívül készséges tisztviselő a tá­jékoztatásügyi minisztériumban. — És mikorra várható a sztrájk befejezése? A vonal másiik végén néma csend volt. Hányán sztrájkolnak? Nos, mint a rövid napi hírek bői is köztudott, szinte alig van olyan iparág Irán gazda­ságában, amely a sahellenes tö­megmozgalom kezdete óta dol­gozik, pontosabban: folyamato­san dolgozik. — Igazak-e azok a híreik, hogy naponta legalább egymil­lió ember sztrájkol? — kérdez­tem a Teheran Economist fő­szerkesztőjétől. — Ez a szám mindenképpen túlzott — hangzott a válasz. — Szerintem ötszázezren lehetnek, akik abbahagyták a munkát Azt hiszem, az adott körül­mények közt minden szám illu­zórikus. Mindenki aszerint ke­rekített fölfelé, vagy szépített a helyzeten, hogy fehérebbnek vagy feketébbnek akarta fel­vázolni a valóságos képet. Néz­zük hát előbb a lefelé kerekítő főszerkesztő véleményét. Mon­danivalója többé kevésbé azo­nos volt a hatalom álláspontjá­val. — Az elmúlt évben a nemzeti össztermelés csak öt-hat száza­lékkal nőtt. A munkabérek vi­szont harminckilenc százalék­kal emelkedtek a gyárakban — mondta. — S ez a béremelés —• tette hozzá — teljes mértékben fedezte a harminckilencszáza- lékos évi inflációt. — Vagyis az ön véleménye szerint a munkabeszüntetések nem indokoltak? — A munkások követelései­nek legfeljebb harminc százalé­ka jogos — hangzott Bagher Sa­riat válasza. — És ezt teljesí- leni is kell. Ahogy szavaiból később ki­tűnt, ezen az egyharmadon in­kább különböző helyi kirívó eseteket értett, másrészt struk­turális problémákat. Nagyra törő álmok —- realitás nélkül , A gazdasági helyzet, az em­berek gondjai, az iparral kap­csolatos problémák egy másik beszélgetésen, a Tervhivatalban is szóba kerültek. Majlo Miyan államtitkár meglepő kijelentést tett. — Mások készítik a terveket, és mások hozzák a döntéseket *— mondta. — Mire gondol? — Közismert tény, hogy ami­kor az olaj ára megsokszoro­zódott, ötéves tervünket fel­sőbb utasításra átdolgoztuk. Az új terv olyan nagyra törő álmo­kat tartalmazott, amelyeket semmiképpen sem tudunk telje­síteni. Csak közbevetőleg jegyzem meg azt az ötödik iráni ötéves tervet, amely tavaly márciusban ért véget, becslések szerint — pontos adat ugyanis nincs — 60—70 százalékra teljesítették. Amikor az olajboom elkez­dődött, boldog-boldogtalan, aki­nek csak eszébe jutott, hogy hitelt kér, és üzemet alapít, szíves fogadtatásra talált a Központi Bankban. Pénz volt elég. S mint tudjuk, eladóban sem mutatkozott hiány, hiszen a nyugati tőke az olajár eme­lését úgy próbálta visszaháríta ní a termelőországokra, hogy drágábban adott el. Rövidesen aneg is érkeztek a ládák a ki­kötőkbe. De ott is maradtak. Nem volt ugyanis rakodómun­kás. Amikor aztán ki tudták rakni a ládáikat, jött a követ­kező probléma: el kellett szál­lítani a helyszínre. Amikor ezt ís megoldották, azonnal szem­bekerültek a következő gond­dal: ki tudja összeszerelni, mű­ködésbe hozni a katalógusból rendelt üzemeket? „Egyidős" mesterek és inasok Hamarosan rádöbbentek ar­ra, hogy a gyáróriásokat nem lehet úgy vásárolni, mint a hű­tőszekrényeket. Ettől kezdve kulcsrakész gyárak vásárlására tértek át. Megoldás volt? Csak részben. Az iráni munkaerőpiac hatalmas tartalékokkal rendel­kezik; csakhogy az iskolapad­ból nem lehet zökkenő nélkül odaállni a munkapad mellé, ha nincsenek olyan mesterek, akik a szakma minden fogására meg­tanítanák a fiatalokat. Márpe­dig a korban idősebb munkások erre aligha voltak alkalmasak, ők ugyanis egyidőben érkeztek a fiatalokkal az iparba, csak — a falvakból. Ilyen körülmények között mit volt mit tenni, mint a be­rendezésekkel együtt munkáso­kat, mérnököket és menedzsere­ket importálni. De senki sem vállal úgy külföldön munkát, hogy ne kapna ezért tisztessé­ges fizetést. Többet, mint a helybeliek. Ha viszont a kül­földiek bére volt magasabb, tör­vényszerűen alakul ki és nő a feszültség a helybeliek és a külföldiek közt. E feszültség ha­tására evakuálták például Isz- faltónból — együtt utaztunk a repülőgépein Teherán felé — az amerikai kolónia nagy ré­szét. De a lista, amely az iráni gazdaság krízispontjait próbál­ja érzékeltetni, az elmondot­takkal még korántsem teljes. A fehér forradalom meghirdetése óta a gazdagok még gazdagab­bak, a szegények még szegé­nyebbek lettek. Mint minden nagyváros, Te­herán is egyre nyújtózkodik. De az olajszagú aranyeső tró­pusi gyorsasága fokozta ezt a növekedést. A következmény: az üzletek üzlete lett a házépítés. Bármennyi új lakás épült is fel, kevésnek bizonyult. A bérleti díjak így az égig emelkedtek. Hallottam egy olyan orvosról, aki abból bérel házat, sőt jól is él Svájcban, hogy teheráni otthonát kiadta külföldieknek. Amit az orvos kicsiben, azt a ravasz üzletemberek nagyban csinálják. Sokan csak a lakás- üzletből multimilliomosok let­tek. Félretett papírok — behunyt szemek De akadt más módszer is. Egy gazdag kereskedő — művelet­len föld akad elég — munká­sokat teleníteft és vizet bizto­sított különböző vidékeken. így aztán megvényi nagyságú terü­leteket mondhatott magáénak. Hogy a törvényt közben meg­szegte? Ez az üzletember, akit most az események hatására letartóztattak és bíróság elé állítanak, mindig megtalálta a maga emberét, aki jópénz'rt behúnyta a szemét. Persze, ez csak egy példa a sokezerből. Majdnem mindenki megvásárolható lett. S ettől, a társadalmat kereszttil-kasul át­szövő korrupciótól szinte sen­ki sem tartotta magát távol. Így talán nem véletlen az sem, h'Ogv külön rendelet szü­letett. amely meglehetősen szűk korlátok közé igyekszik vonni az uralkodócsalád részvételét a gazdasági életben. Végül még egy olyan ténye­zőt szeretnék szóba hozni, amely a nagyarányú fegyverke­zés, illetve a gazdasági struk­túra díszharmóniája mellett az iráni gazdaság politikai sztráj­kokban is jelentkező csődjét illusztrálja. Mindaz ugyanis, amit vázolni próbáltam, két­ségtelenül közrejátszott a poli­tikai válság kirobbanásában, terebélyesedésében is. Nincs víz!... Bármerre utazik az ember Iránban, kevés művelt földet, lát. A magyarázat: nincs víz. Öntözés nélkül pedig nem le­het megművelni a földeket. Kétségtelen, hogy épültek és épülnek gátak országszerte. Csakhogy a számúik elenyé­sző ... Utaztunk Gomba és néztem ezt a tízkilométereken elsuhanó terméketlenséget. Kí­sérő-tolmácsom kicsit keserűen jegyezte meg: — Bizonyára hallott arról, hogy néhány éve még úgy szór­tuk a külföldi kölcsönöket, mintha Irán olyan gazdasági nagyhatalom lenne, mint pél­dául Japán. Mindenkinek ad­tunk, aki csak kért. Közben el­felejtkeztünk a saját mezőgaz­daságunkról. Talán hallott ar­ról, hogy ez az ország, amely valaha élelmiszereket adott el külföldön, ma jelentős behoza­talra szorul. A nagy megrázkódtatás, a politikai és gazdasági földren­gés nyilván nem maradt hatás nélkül. Hallottam, hogy elha­lasztják a metróépítést. Beszél­tek a fegyvervásárlások csök­kentéséről is, és gondolkodnak a reálisabb a tomerőprogram ki­alakításáról. Nem titkolták azt sem, hogy a milliós nagyság- rendű sztrájkmozgalom köve­teléseit sem lehet figyelmen kí­vül hagyni. Ez is, az is közre­játszik abban, hogy Iránban el kell temetni a megalapozatlan álmokat. Túlságosan nagy volt a lecke, mondta egy ismerősöm, de vajon lehet-e azt mondani, hogy tanultak, tanultunk belő­le?! ÖNODY GYÖRGY /Folytatjuk) fcj cq O «-J O Ni co tq fc-t A SUKSÜKÖZÉS bizonyára többen tudják már, mit jelöl ez a furcsa szó. Akik még nem hallották, a későbbiekben megismerik majd a jelentését. Az igék nagy részének azonos a tárgyas jragozású kije lentö és felszólító módbeli alakja néhány személyben. Pél­dául az írja alak előfordul mindkét mód jelen idejének egyes harmadik személyében. Ez azt jelenti, hogy használ­hatjuk kijelentő és felszólító mondatban egyaránt. Kijelen tőben: 0 ma nem irta meg azt a levelet. Felszólítóban: Mondd meg neki. hogy írja meg azt a levelet! Ugyanez! mondhatjuk el például az olvassuk alakról is: Most Mik­száth egyik regényét olvassuk; Olvassuk Mikszáth regé­nyeit ís, ne csak Jókaiét! Nyilván ez az oka, hogy a nyelv­járásokban nem tesznek különbséget a két alak között azoknak az igéknek a használatában sem, amelyeknek nem azonos ez a két alakjuk. Ilyenek például az összes -t és -szí végű igék. Például a szeret vagy a járásit igének ezek az alakjai: szeressük, fárassza, fárasszuk, fárasszátok, fá­rasszák — felszólító módú alakok, tehát csak a felszólító mondatban volna a helyük: Szeressük jobban egymást!; Ne fárassza hiába azt a fiút! Ehelyett bizony gyakran előfor­dulnak kijelentő mondatban is: Nem szeressük a csípős paprikát; Nem fárassza ő hiába a másikat. A kijelentő mondatokba ezeknek az igéknek a kijelentő módú alakjai valók, amelyek bizony eltérnek a felszólító módbeliektől: Nem szeretjük a csípős paprikát; Nem fárasztja ő hiába a másikat. Akik ezt nem tudják, illetve akik nem ügyelnek arra, hogy a megfelelő alakokat használják a megfelelő mondatokban, azokra mondjuk, hogy suksüköznek vagy szukszüköznek, azaz akkor is a -suk, -sük, illetve a -szűk, -szűk végű alakokat részesítik előnyben, amikor a -juk, -jük, illetve a -tjük, -tjük végű alak lenne a helyénvaló. A keleti nyelvjárásokban kevesebb a -t és -szt végű igék esetében a suksüközés, de csak azért, mert a mély hangú tárgyas igék ragozása a magas hangúaké szerint történik, főleg az idősebbek nyelvhasználatában: fárasztom, fárasz­tód, fáraszti, fárasszuk, fárasztitok, fárasztik. Itt tehát csak a fárasszuk esetében suksüközhetnek. Valójában azonban sokkal több a suksüközés ezekben a nyelvjárásokban, mint a nyugatiakban, mert az sz tövű igéket Is egyformán ra­gozzák mindkét módban. Pl. „Azt még eltesszük jövőre he­lyett“ ezt mondják: Azt még eltegyük jövőre. Sőt nemcsak a tárgyas, hanem az alanyi ragozásban sem tesznek különb­séget a két alak között; az észak-keleti nyelvjárásterületen általánosak a felszólító módú alanyi ragozású alakok a ki­jelentő módú alanyi ragozásúak helyén is. Például e he­lyett: „Bemegyünk a vendéglőbe, és megeszünk egy pör­költöt“ — ezt mondják: „Bemenjünk a vendéglőbe, és meg együnk egy pörköltöt.“ A suksüközés a köznyelvben nagyon durva nyelvhaszná­lati hibának minősül. Sokan tudják már, hogy kerülniük kell, s éppen az ellenkező hibába esnek: ott sem merik a felszólító módú alakot használni, ahol az volna a helyes. Például az egyik járási lapban a választások előtt ezt a mondatot olvashattuk: „Néhány nap múlva a választási urnák elé járulunk, hogy új képviselőket választjunk meg.“ A helyes a válasszunk alak lett volna, mert a célhatározói mellékmondatok állítmányaként felszólító módú igealak áll. Egy gyűlésen az egyébként egyetemet végzett elnök is így javasolta a tagoknak az egyik kérdés megtárgyalásának elhalasztását: „Én azt javaslom, hogy halasztjuk el ennek a kérdésnek a megvitatását." Helyesen: halasszuk el, hi szén felszólítunk a mellékmondattal. DR. JAKAB ISTVÁN HOGY IS MOND JU Könyvtártudományi kifejezések abecedná kartotéka — abecedné radenie — abecedno-systematický — register abecedno-predmetové rade- — nie abecedný autorský zoznam — abecedný katalóg v čitárni — abecedný menný register — abecedný menný zoznam — abecedný rozraďovač — abecedný rozraďovač s jazd- — com abecedný rozraďovač s vý- — stupkom abecedný systematický ka- — talóg administratíva — adresár — akvirovanie — akvizičné pramene — akvizičný plán — amortizácia fondov — analytická bibliografia — analytické triedenie — ananym — anastatické vydanie — anotácia — archív výstrižkov — archivár — archívny fond — autorizované vydaniu — autorizovaný preklad — beletristické diela — beseda s čitateľmi — betűrendes kartoték betűrend szerinti sorolás betűrendes szakmutató betűrendes tárgyszósoro­lás szerzők betűrendes jegy­zéke olvasótermi betűrendes katalógus betűrendes névmutató betűrendes névjegyzék betűrendes osztólap betűrendes osztolólap lo­vassal betűrendes osztólap zász­lócskával betűrendes szakkatalógus ügyrend, ügyvitel, ügy­kezelés címkönyv, címtár, cím­jegyzék szerzés, beszerzés beszerzési források gyarapítási terv állományamortizáció elemző bibliográfia elemző osztályozás ananima (fordítva írt név) anasztatikus, felújított kiadás annotáció, tartalmi is­mertetés újságkivágások gyűjte­ménye irattáros, levéltárnok, le­véltáros levéltári állomány jogosított kiadás jogosított fordítás szépirodalmi mű beszélgetés az olvasók­kal (k-i

Next

/
Oldalképek
Tartalom