Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-10 / 8. szám, szerda

Amerikai szenátorok Moszkvában

KÖLCSÖNÖS MEGÉRTÉSRE VAN SZÜKSÉG

(ČSTK) — A Howard Baker

vezette amerikai szenátorok

csoportja hétfőn Leningrádból Moszkvába utazott, ahol találkozott Georgij Arbatov, Geor- gij Zsukov, Leonyid Zaniiatyin, Zinaida Kruglova, Alekszandr

Csakovszkij képviselőkkel és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa más képviselőivel is. Megbeszéléseik a szovjet—amerikai kapcsolatokat, mindenekelőtt a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló egyezmény

megkötését érintették.

Alekszej Sityíkov, a Szovjetunió parlamenti csoportjának elnöke, a Szövetségi Tanács elnöke kijelentette: „Az önök látogatása eredményes lesz, mivel lehetővé teszi önöknek, hegy jobban megismerjék országunkat, a szovjet népet, vágyait és igyekezetét, mindenekelőtt a világbékc és valameny- mi ország közti jé kapcsolatok megteremtésére irányuló igyekezetét.“

Howard Baker szenátor hangsúlyozta az Egyesült Államok és a Szovjetunió nemzetei közti jobb, kölcsönös megértés szükségességét. „Derűlátóan értékelem országaink jö-' vőbeli kapcsolatait“ — mondotta. — „Moszkvai találkozóink és megbeszéléseink vitathatatlanul eredményesek lesznek.“

Az amerikai szenátorok csoportját, amely a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa parlamenti csoportjának meghívására tartózkodik a Szovjetunióban, tegnap a Kremlben fogadta Vaszi- lij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének első alelnö- ke.

A beszélgetés során mindkét fél nagyra értékelte a Szovjetunió és az Egyesült Államok parlamentjeinek hozzájárulását a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztéséhez.

PEKING SZÉLESÍTENI AKARJA

KATONAI KAPCSOLATAIT

Általános sztrájk Peruban

(ČSTK) — A tegnap kezdődött általános sztrájk előtt egész Peruban feszült volt a helyzet. A főváros stratégiai fontosságú pontjain a hadsereg és a rendőrség tagjai állnak őrt.

A sztrájk kezdetének előestéjén a Perui Dolgozók Általános Szövetsége (CGTP) nyilatkozatot adott ki, amelyben cáfolja a kormány állítását, hogy a sztrájk „felforgató jellegű“. A dokumen tűm ban konkrét tényekkel okolják meg az Infláció sújtotta dolgozók élet- színvonala emelésének szükségességét. Általában azt várjáik, hogy a sztrájkban gyakorlatilag valamennyi perui dolgozó részt vesz.

amerikai szenátus külügyi és hadügyi bizottságának küldöttsége Sam Nunn szenátor vezetésével hétfőn érkezett Kínába mint az első hivatalos amerikai küldöttség a két ország közti diplomáciai kapcsolatok felvétele után.

Púja Frigyes Líbiában

(ČSTK) — Púja Frigyes, a

Magyar Népköztársaság külügyminisztere, aki magyar küldöttség élén hivatalos látogatáson Líbiában tartózkodik, hétfőn Tripoliban Ali Abdasz Szálam Trikivel, a Líbiai Dzsamahirja Általános Népi Kongresszusának külügyi titkárával tárgyalt.

Púja Frigyest fogadta Abdasz Szalam Dzsallud is, a Líbiai Dzsamahirja Általános Népi Kongresszusa főtitkárságának tagja.

Rhodesiái támadás

(ČSTK) — A rhodesiai fajüldöző rezsim katonai egységei hétfőn betörtek a Botswanai Köztársaság területére, és két ízben is támadást indítottak Mabula térségében a botswanai fegyveres erők tábora ellen. Gaboroneban az elnöki hivatal képviselője tájékoztatott az eseményekről. A támadókat visszavonulásra kényszerítették.

A FASISZTA TERROR ÁLDOZATAINAK TÖMEGSÍRJA

Az elmúlt év decemberének elején megrázó hír érkezett Chiléből. Tula- gante város közelében az elhagyott Lón- guen nevű mészkőbányában jónéhány titokjban eltemetett holttest- re bukkantak.

Valamennyin brutális kínzások nyomai maradtak, és a holttestek fejét, szétlőtték. A hír hamar elterjedt az egész világon, úgyhogy a katonai junta már nem titkolódzha- tott. A Longuen bányai szörnyű lelet nem az első Pinochet-féle

tömegsír. A fasiszta katonai puccs után több hasonlót találtak az ország különböző részein. A hatalmon levő chilei fasisztáknak azonban mind ez ideig sikerült titokban tartaniuk a dikta- túra ellenzőinek tömeges meggyilkolását, vagy gyorsan eltüntetniük minden nyomot, amely leleplezéshez vezetett volna. Ezúttal azonban nem járlak sikerrel. A fasiszta terror áldozatainak megtalálása a Talagante melletti bányában meggyőző bizonyíték. Nem fér kétség ahhoz, hogy az áldozatok a közül a 2500 chilei hazafi közül valók, akiket a DIN A ügynökei titokban elraboltak, majd a junta „eltűnteknek“ nyilvánította őket. Többségük valóban eltűnt, csakhogy a nemrég megtalálthoz hasonló tömegsír- ban. Felvételünkön a Talagante melletti Longuen elhagyott mészkőbányában talált tömegsír látható. (Felvétel: Repró — ČSTK)

NDK—indiai szerzik aláírása

(ČSTK) — Erich Honeckev,

az NSZEP KB főtitkára, m NDK Államtanácsának elnöke# aki Indiában tartózkodik hivatalos látogatáson, tegnap Delhiben Morardzsi Desz-ai indiai miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai befejeztével egyezményt írt alá az Indiával való gazdasági, ipari és tudományos- műszaki együttműködésről 1985- ig. Az egyezmény feltételezi a két ország közti kereskedelmi forgalom növelését, szakemberek cseréjét, műszaki káderek felkészítésiét szolgáló speciális központok létrehozását és a kölcsönösen előnyös együttműködés más formáit.

Ülésezett a török válságbizottság

(ČSTK) — Bülent Ecevit mi<

niszterelnöik vezetésével tegnap bővített ülést tartott a törölt válságbizottság. A tanácskozáson megtárgyalták az arról szó-, ló jelentést, hogy a 13 tartó-’ mányban meghirdetett rendkí* vüli állapottal kapcsolatos in« tézkedéseket szem előtt tart-* játk-e. Megállapították, hogy minden tartományban nyugodt a helyzet, s alapjában véve helyreállt a rend. A török rádió hivatalos nyilatkozatában rámutat, hogy a két hete tartó rendkívüli állapot ideje alatt az említett területeiken 118 törvénybe ütköző cselekedet történt.

EURÓPA-SZERTE ENYHÜL AZ IDŐJÁRÁS

(ČSTK) — MOSZKVA — A

szovjet fővárosban és a Szovjetunió európai részében csaknem mindenütt 0 fok körüli volt tegnap a hőmérséklet. Kiderült az idő, és megszűnt a havazás. Az utcákon normális a közlekedés, igen sok teherautó szállítja el az úttestről és a járdákról összetakarított havat.

m

VARSÓ — Lengyelországban fokozatosan javul a helyzet a vasúti és a közúti közlekedésben. Valamennyi nemzetközi és elsőrendű főút járható, már csak mintegy 300 olyan harmadosztályú útszakasz van, ahol el kell távolítani a hótorlaszokat. Több mint 15 000 ember és rengeteg hóeltakarító gép dolgozik állandóan az utakon.

Mivel sikerült megtisztítani a hótól a vasúti pályákat, a váltókat és a rendezőpályaudvarokat, több vagont lehetett beállítani szénszállításra. A felsősziléziai bányászok a múlt hét végén naponta mintegy 400 000 tonna szenet küldtek az országnak, ma ez már több mint félmillió tonna.

BERLIN — Míg az elmúlt napokban erős fagyok voltak csaknem mindenütt a Német Demokratikus Köztársaságban, jelenleg 0 fok körüli hőmérsékleti értékeket mérnek. Az ónoseső az utakon és autópályákon veszélyes felfagyásokhoz vezetett. A berlin—rostocki autópálya egyes szakaszait le kellett zárni, és Erfurt megyében is vastag jégréteg borítja az utakat.

BONN — A hétfői eljegesedés után tegnap reggel a havazás és utána a lehűlés újabb

közlekedési gondokat okozott a Német Szövetségi Köztársaság északi tartományaiban és a Raj- na-vidéken. Tegnap is sok helyen zárva tartottak az iskolák, késtek a vonatok, a villa* mosok és az autóbuszok.

BUDAPEST — Magyarország gon továbbra is hidegebb az idő, mint a január eleji sokévi • átlag. Tegnap a déli órákban Budapesten mínusz 7 fokot, az országban átlagosan mínusz 5,7, fokot mértek, ami 5 tokkal ala< csonyabb a százéves átlagnál.

A déli és délnyugati megyék* ben, ahol a szélvihar a legna* gyobb károkat okozta, sikeresen folyik felszámolásuk. Három nap alatt megjavították a villanyvezetékeket a Dunántúl déli részén, ahol átmenetileg 125 000 ember volt villamos áram nélkül.

Hihetetlen híresztelések

M

ég három év sem telt el a vietnami háború befejezése, az ország déli területeinek teljes felszabadítása óta, s a világnak ebben a térségében újból rendkívül feszültté vált a helyzet. Űgv tűnik, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság létezésébe, fejlődésébe éppoly nehezen tud belenyugodni a távozásra kény- szerltett amerikai imperializmus, mint a nagyhatalmi reményeit féltő kínai nacionalizmus. Érthető tehát, hogy a vietnami fejlemények döntő mértékben elősegítik Washington és Peking közeledését, hiszen pillanatnyi érdekeik számos ponton találkoznak, bár távlati szempontból nézve nagyon sok kérdőjele van ennek a furcsa „barátságnak“.

Az a tény, hogy a Vietnami Kommunista Párt következetes marxista—leninista politikát folytat, hogy a meg-megújuló kínai sugalmazások, rábeszélések ellenére állhatatosan hű maradt a proletár internacionalizmus eszméihez, s hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság a KGST-országok tagjainak sorába lépve szilárdan felzárkózott a szocialista államok közösségéhez, egyúttal a Vietnam ellen folytatott sorozatos kínai provokációk indítékait is megmagyarázza

A délkelet-ázsiai térségben egyeduralomra és kizárólagos befolyásra törekvő Kínának út-, jában áll az egységes, független és erős, a haladó világban nagy tekintélynek örvendő, s i kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat ápoló szocialista Vietnam. Ugyanakkor Kína még nem rendelkezik azzal a gazdasági és katonai potenciállal, hogy törekvéseit ebben a térségben máról holnapra valóra válthassa. Éppen ezért előnyösebb lenne a számára, ha továbbra is fennmaradnának a feszültségek, a rendezetlen, félgyarmati viszonyok ezekben az országokban, s ha majd a régóta tervezett „nagy ugrás“ után elérkezik az ideje, saját elképzelései szerint rendezhesse ezeket a viszonyokat, vagyis bevonja az egész térséget kiépítendő világuralmi rendszerének közvetlen hatáskörébe.

Mindaddig tehát sajátos eszközökre, főleg kétarcú politikára van szüksége a bizonytalanság állapotának fenntartásához, amiben átmenetileg segítőtársakra is talál, főleg a hasonló célokra törekvő amerikai imperializmusban. A vietnami nép győzelme azonban idő előtt kész tények elé állította Kínát, amely így Vietnammal szemben is kénytelen volt felfedni igazi arcát.

Érdekes kérdés az is, hogy vajon a vietnami politikai vezetés tisztában volt-e a kínai stratégiával, számított- arra a meglepő fordulatra, amely az elmúlt év első felében Vietnam és Kína viszonyában bekövetkezett. A történelmi csszefüg- gésekből és a külső jelekből arra következtethetünk, hogy igen. Egyrészt eléggé köztudott, hogv Kínának déli irányban is jelentős területi igényel vannak, amelyeknek Vietnam csupán egy részét képezi, másrészt pedig Kína azzal is tanújelét adta expanziós törekvéseinek, hogy a vietnami háború időszakában önkényesen kisajátította a Vietnamhoz tartozó lakatlan, de közlekedési és gazdasági szempontból rendkívül jelentős Paracel és Spratley szigetcsoportokat. Feltételezhető ugyanis, hogy e szigetcsoportok közelében gazdag kőolajmező fekszik.

A vietnami pártvezetés emellett mindvégig tisztában volt a maoista ideológia gyökereivel, céljaival és eszközeivel, a kínai nacionalizmus régi keletű hagyományaival, a maoista rendszer bel- és külpolitikai gyakorlatával, s e viszonyok marxista—leninista elemzése alapján a szükségszerű fejleményekre is számíthatott.

Manapság egyre több adat kerül nyilvánosságra arról, hogy Kína az utóbbi években, főleg az Egyesült Államokkal folytatott konzultációk megkezdése után milyen kétszínű politikát folytatott Vietnammal szemben, s milyen eszközökkel fékezte a vietnamiak nemzeti felszabadító harcát. Kínának az a tézise, hogy az elnyomott népek kizárólag csak „saját erejükre támaszkodva“ vívják ki szabadságukat, vagyis mondjanak le a szocialista államok, főleg a Szovjetunió erkölcsi és anyagi támogatásáról, szintén

az ilyen irányú társadalmi mozgások fékezésére, a nemzeti és a gazdasági függetlenség kivívásának elodázására irányul, illetve a már esetleg kivívott szabadság, függetlenség megszilárdítását igyekszik fékezni.

Az adott földrajzi helyzetben, s a történelmi fejlődés sajátságos feltételei között a vietnami politikai vezetők nem tehettek mást, csak rugalmasan alkalmazkodhattak a nagy északi szomszéd ideológiai és belpolitikai fejlődéséhez, megőrizve saját hűségüket a marxizmus—leninizmus eszméihez. Ezeknek a szomszédi kapcsolatoknak eleinte jelentős pozitív szakaszai is voltak, különösen a munkásmozgalom kezdetén, amikor a kínai és a vietnami forradalmárok önzetlenül nyújtottak egymásnak segítséget az idegen betolakodók és a feudalista kiskirályok ellen folytatott harcban. Arról a vietnamiak nem tehetnek, hogy Kínában a maoista iránvvonal kerekedett felül, amely nemcsak hátat fordított a nemzetközi munkásmozgalomnak, hanem ezen túlmenően rendkívül veszélyes helyzetekbe sodorja a világpolitikát.

A világhatalmi törekvéseket azonban nem lehet véka alá rejteni. A kínai nacionalizmus saját magát leplezi le külpolitikai ténykedésének minden megnyilvánulásával, átlátszó irányvonalával, főleg pedig a vietnami néppel szemben tanúsított magatartásával. Merť aligha hihető el, hogy a há-< ború nehéz sebeit gyógyítgatő, a gazdasági és társadalmi fejlődés ezernyi problémájával küzdő Vietnam katonai konfliktusokat kezdeményezzen a szomszédos országokkal a határrendezés, vagy valamiféle „hegemonisztikus“ törekvések céljából. Hiszen az ilyen politika az adott helyzetben egyenlő lenne az öngyilkossággal/ Akik ilyen elképesztően naív híresztelésekhez kénytelenek folyamodni, azok csak saját tehetetlenségüket és reménytelen helyzetüket bizonyítják!! A’ valóság az, hogy saját, e térséggel kapcsolatos rosszindulatú céljaikat leplezik — tekintet nélkül arra, hogy ezeknek a híreszteléseknek a forrása Peking, Washington, vagy a megbukott kambodzsai reakciós rezsim.

Azt az állítást, hogy Vietnam „agressziót követ el“ legközelebbi szomszédjával szemben, még az sem hiszi, aki terjeszti. Az ilyen félresikerült híresztelések csupán arra jók, hogy még jobban rávilágítsanak a Vietnam és Kambodzsa közötti viszony alakulásának, valódi hátterére, a felbújtók igazi céljaira és érdekeire. A Vietnami Szocialista Köztársaság erkölcsi erejét, békés építő munkáját azonban ilyen eszközökkel sem lehet megtörni, hiszen a vietnami nép éppoly elszántsággal küzd szabadságának megőrzéséért, mint ahogy annak (kivívásáért küzdött.

MAKRAI MIKLÓS

(ČSTK) — Teng Hsziao-ping, a kínai kormány alelnöke az amerikai szenátus kaionai küldöttségével folytatott tegiMipi megbeszélései során kijelentette, hogy Kína helyesli az amerikai haditengerészet csendes- óceáni jelenlétének megerősítését, támogatja [apán „önvédelmi erőit“, és szeretne katonai szövetséget kötni a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) tagállamaival. Az