Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-09 / 7. szám, kedd
KELET-SZLOVÁKIA GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FELADATAI Egyre közelebb a célhoz Még nem készült el az elmúlt év végleges mérlege, de átlépve az új esztendő küszöbét, máris újabb — az eddigieknél igényesebb — feladatok megvalósítási) foglalkoztatja hazáink dolgozó népét. így van ez a hajdan legelmaradottabb országrészben, Ke- let-Szlovákiában is, ahol a kerület dolgozói lelkes munkájának köszönhető, hogy az. utóbbi évek folyamán számottevő eredményeket érnek el a gazdaság- fejlesztés, a társadalomépítés minden területén. Erről tanúsikodnak a kerület politikai és állami szervei által végzett elemzések és a távlatokat is jelző — a CSKP XV. kongresszusán kitűzött célokból eredő tennivalók. Rövid összefoglalónk kezdetén szeretnénk hangsúlyozni az illetékes kerületi szervek megállapítását: „A kerület gazdaságfejlesztésének fő irányelveit a 6. ötéves tervidőszak első három évében teljesítettük .. Ez a sokatmondó megállapítás azt is tartalmazza, hogy a jel- »ett időszakban Kelet-Szlová'kia iparának, mezőgazdaságának fejlesztésére, lakásépítésre, szolgáltató intézmények létesítésére, tehát a kerület gazdagágának anyagi-műszaki fejlesztésére 32,8 milliárd koronát fordítottak. Ennek egy-egy főre eső része több mint 240 koronát tesz ki. Ez valóban szép eredménynek mondható, nem is igényel különösebb magyarázatot. Viszont egy ezzel kapcsolatos, okulásként szolgáló körülményről szót ejtünk. Annak ellenére, hogy ez nem csupán keletszlovákiai viszonylatban probléma. S ez a beruházási feladatok teljesítésének kérdése. A kerületi szervek figyelme, Igyekezete ellenére ugyanis — évek óta — nem kielégítő a beruházások kivitelezésével ösz- szefüggő feladatok teljesítése. A 15. ötéves tervidőszak első három évében az így nem teljesített feladatok értéke megközelíti a 600 millió koronát. Több Jelentős termelőüzem nem készült el határidőre, ami csupán az elmúlt év folyamán több mint 370 millió korona értékű termeléscsökkentést idézett elő az iparban. Ezzel a helyzettel, illetve ennek következményeivel kapcsolatban hallgassuk meg Jozef Ku- hašovský mérnöknek, a kerületi nemzeti bizottság alelnöké- nek véleményét. — Őszintén mondom, számoltunk azzal, hogy a beruházási feladatok teljesítésében a korábbi évek folyamán mutatkozó lemaradást 1978-ban behozzuk. Sajnos, nem így történt, s ezt az adósságot magunkkal hoztuk a 6. ötéves tervidőszak negyedik évébe. Jól tudjuk, saját magunknak és egész társadalmunknak ártunk, ha ezt a feladatot elhanyogol- juik. Tudatában vagyunk annak is, hogy a beruházások megvalósítása milyen hatékony eszköze a kerület nyersanyagforrásai kihasználásának, a foglalkoztatottság növelésének, a termelés fejlesztésének, dolgozóink életszínvonala folyamatos emelésének. Az utóbbi években bekövetkezett helyzet magával hozta azt is, hogy kerületünkben az idén nem kezdhetünk el hat korábban tervezett építkezést, összesen 1,4 milliárd korona értékben. így elesünk mintegy ezerkétszáz új munka- lehetőség teremtésétől. Ezenkívül az 1979—80-as évekre tervezett huszonkét kiemelt építkezés kivitelezése is valószínűleg elmarad ebben az ötéves tervidőszakban. Mindezek ellenére, bár drága „árat“ fizetünk mulasztásainkért figyelembe véve a CSKP KB 12. ülésének útmutatásait, derűlátással látunk hozzá törlesztésükhöz, s egyben az idei feladatok teljesítéséhez. Ezek a feladatok igényesebbek, mint az előző éviek voltak. Beruházási célokra csaknem 11,7 milliárd koronát irányoz elő a terv. Ezek megvalósítása között szerepel 64 olyjn akció, amely a termelési ágazatok újabb fejlesztésére, bővítésére irányul. Továbbá számol mintegy 13 ezer lakás, tíz jól felszerelt iskola, tizenöt óvoda és bölcsőde felépítésével, a diákotthonok több mint 850 férőhellyel való bővítésével is. A kerület ipari bruttó termelésének tervezett értéke erre az évre 44,6 milliárd koronát tesz ki. Az egy-egy főre eső hányad több mint 350 ezer korona. Az előző évhez viszonyítva a gépipar 9,6, a vegyipar 5,9, a közszükségleti ipar 7,8, az élelmiszeripar 5 százalékos termelésnövekedéssel számol a kerületben. Külön említést érdemel egy társadalmi jellegű feladat, amely a CSKP KB 12. ülésén hangzott el —, mégpedig a Ke- let-szlovákiai Vasmű 2. nagy- olvasztója csaknem 80 millió koronia költséget igénylő főjavításának 115 nap alatti elvégzése. A mezőgazdaság területén az igyekezet arra irányul, hogy a kerület közelebb jusson a célhoz: az 1 millió tonna gabona kitermeléséhez. Egyébként a teljes mezőgazdasági hozam 4,8 százalékos növekedését tervezik. A növénytermesztésben 7,6 százalékos a tervezett termelés- növekedés. Természetesen az idei gazdaságfejlesztési terv egyik legigényesebb kerületét a beruházásokkal kapcsolatos feladatok képezik. Ezért a politikai és gazdasági irányítószervek igyekezete arra irányul —, hogy a kerület szükségleteivel, adottságaival, építőipari kapacitásának lehetőségeivel s nem utolsósorban az állami terv mutatóival összhangban, — az illetékesek a rendelkezésre álló eszközöket azoknak a döntő fontosságú építkezéseknek kivitelezésére, időbeni befejezésére összpontosítsák, amelyek kedvezően befolyásolják a termelés szükség- szerű strukturális átépítését. A kerület politikai és állami szerveinek álláspontja szerint az idei terv lehetőséget ad arra, hogy a beruházások terén mutatkozó kedvezőtlen helyzetet felszámolhassák, s egyre közelebb jussanak a CSKP XV. kongresszusa által kitűzött célok megvalósításához Kelet- Szlovákiában is. KULIK GELLÉRT A legszebb ajándék Határidő előtt teljesítették feladataikat 1979. I. 9. A 6. ötéves terv — mint azt már többször is hangoztattuk — a jó minőség tervidőszaka. Ez azt jelenti, hogy népgazdaságunk fejlesztése során fokozottabb figyelmet kell fordítani az elvégzett munka jó minőségére. Ismeretes mindannyiunk előtt az is, hogy a CSKP XV. kongresszusa a 6. ötéves tervidőszakra minden eddiginél igényesebb feladatok megoldását tűzte célul. Éppen ezért nagyra kell értékelni azoknak a vállalatoknak, üzemeknek irányítóit, dolgozóit, akik a megnövekedett feladatokkal határidő előtt sikeresein megbirkóznak. Az év utolsó napjaiban egymás után érkeztek a járási pártbizottságokra, járási nemzeti bizottságokra a jelentések a tervezett évi feladatok határidő előtti teljesítéséről. A Komáromi (Komárno) Járási Építőipari Vállalat nagyon fontos szerepet tölt be a járás dinamikus fejlesztésében. A vállalat mintegy 940 dolgozójának munkája nagymértékben befolyásolja a választási program feladatainak sikeres teljesítését a komáromi járásban. Éppen ezért örömmel vettük tudomásul a hírt, miszerint a Komáromi Járási Építőipari Vállalat dolgozói már 1978. december 19-én sikeresen teljesítették az 1978-ra kitűzött nagyon igényes feladatokat. A célbaérés utáni napokban ellátogattam a járási építőipari vállalatba, aihol Szabó László igazgatótól kértem közelebbi felvilágosítást, milyen feladatokkal kellett 1978-ban megbirkózniuk. — December 19-ig vállalatunk dolgozói a teljesítményekben elérték a tervezett 113 millió 200 ezer korona, az alapvető építőipari termelésben pedig a terv szerinti 105 millió korona értékű tejesítményt. Nagyra értékelem dolgozóinknak e nagyszerű helytállását, hiszen 1978-ban rendkívül igényes feladatokat irányozott elő az évi tervünk. Helyzetünket megnehezítette az a körülmény is, hogy az egész év folyamán kőműveshiánnyal, anyagellátási gondokkal és az elhasználódott, korszerűtlen gépek, berendezések problémájával küszködtünk. A sikerek eléréséhez nagymértékben hozzájárult a következetes pártmunka, a párt vezető szerepének érvényesítése és megszilárdítása valamennyi munka- területen. Az üzemi pártbizottság és főleg a pártcsoportok munkájának nagy fontosságot tulajdonítok, hiszen dolgozóink szétszórtan, az egész járás területén dolgoznak. Ezenkívül sikereink egyik titkát abban is látom, hogy dolgozóink körében eredményesen és széleskörűen kibontakoztattuk a szocialista munkaverseny különböző formáit — főleg a szocialista munkabrigád-mozgalmat. 1978-ban a szocialista munkaverseny különböző formáiba 40 munkakollektíva 729 tagja kapcsolódott be. A szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyeréséért 20 kollektíva 181 tagja versenyzett. Szeretném hozzátenni még, hogy a szocialista munka verseny-mozgalomnak nálunk már régi és gazdag hagyományai vannak. A sikeres tervteljesítéssel azonban nem ért véget az egész gazdasági év, nem fejeződött be a munka az építőipari vállalatban sem. Valamennyien tudatosították — vezetők, munkások egyaránt —, hogy a fejlődésben, az építkezésben nincs megállás. Mindenki jól tudja, hogy az ötéves tervben még újabb igényes feladatok megoldása vár rájuk. Az igazgató szavaival élve mondom, hogy e vállalat dolgozói már rég megtanulták; a párt gazdaságpolitikáját csakis következetes, becsületes munkával lehet megvalósítani. A tervteljesítés után az építőipari vállalat dolgozói azonnal kötelezték magukat, hogy az év végéig a teljesítményeket 1,5 millió korona értékkel túlszárnyalják. Nos, e vállalalásuk sikerült is, s így 900 ezer koronával teljesítették túl azt a szocialista felajánlásukat, amelyet még az elmúlt év elején tettek a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére. Ügy vélem, a Komáromi Járási Építőipari Vállalat dolgozói ennél szebb ajándékot nem is nyújthattak pártunknak és szocialista társadalmunknak dolgozó népünk e jelentős jubileumának évében. KOĹOZSI ERNŐ Jó alapokkal indulnak Ahol magukévá tették a téli időszak politikai-szerve ző munkájára vonatkozó alapelveket Amíg a növénytermesztésben december—január nyu- godtabb időszakot jelent, addig az állattenyésztők számára épp e két hónap a tél legnehezebb heteit hozza. Az ágazat vezetőinek teljes munkaütem mellett kell számba venniük az elmúlt év eredményeit és elkészíteniük az új év terveit, az állattenyésztőknek pedig megnehezült feltételek közepette kell helyt állniuk, hogy a gondjaikra bízott állatoknál a téli időszakban se csökkenjen a termelékenység. Még messze a tél vége, de már most bizonyos, hogy a 4016 hektár szántón gazdálkodó lakszakállasi (Sokolce) Csehszlovák—Magyar Barátság Egységes Földművessza- vetkezet állattenyésztői e legnehezebb időszakban is eredményesen megállják helyüket. Sikeresen teljesítették, sőt túlszárnyalták elmúlt évi terveiket, és az új feladatokhoz jó állatállomány-, illetve takarmányalapokkal rendelkeznek. Mindez, persze, náluk sem jött csak úgy magától, meg kellett a sikerért dolgozni. Mit, hogyan —- ezt Király Zoltán főzootechnikus- sal és Menyhárt Károly zoo- technikussal vettük számba. Megoldás mindig akad A főzootechnikus az 1978-as eredményekkel kezdte. — Az elmúlt évet 1090 tehénnél 3277 literes fejési átlaggal zártuk, ami az 1977-es átlagnál 80 literrel jobb. Tejeladási tervünket 108,2 százalékra teljesítettük, sertéshúsból a tervezett 200 vagon helyett 206 vagonnal, marhahúsból pedig 38,6 vagon helyett 40,7 vagonnal adtunk el. A számokkal elsősorban a szövetkezet állattenyésztőinek felelősségteljes munkáját akarta bizonyítani, de az adatok az idei feladatok növekedési arányának érzékeltetésére is alapul szolgáltak. Tejből az idén a tavalyi 3 millió 119 ezer literes eladási terv mintegy tízezer literrel lesz nagyobb, marhahúsból 40, sertéshúsból pedig 207 vagon körüli mennyiség értékesítését tervezik. Eddig jutottunk, amikor megszólalt a telefon, a Járási mezőgazdasági igazgatóság állattenyésztési osztálya jelentkezett. A társadalmi megrendeléssel összhangban elkészültek az eladási tervjavaslatok, a szövetkezetnek 3 millió 200 ezer liter tejet, 215 vagon sertés- és 42 vagon marhahúst kellene eladnia. — Több, mint gondoltuk — summázta a számokat a fő- zootechnikus, kollégájára nézve. — Még a hús, ott valahogy előreteremthetők az alapok, de a tej... — Ennyi tej 60 újabb tehenet kíván. Tehenészetünk szaporulata a felújításra kell, hiszen 3300 literes átlagnál nem tarthatunk félértékű állatokat. Számolással folytatták. Hány új gondozót, fejőt jelentenek az eddiginél nagyobb elvárások? Mennyivel terheli az a béralapot? Stb., stb... — Hű de nehéz lesz! Vajon hol találunk ennyi tartalékot? — mondták, hozzátéve azonnal, hogy megoldás azért ezúttal is van, csak meg kell keresni. Persze, fáradság, sok-sok többletmunka árán. Szalmából olcsón takarmány Lakszakállason súlya van az ilyen kijelentésnek, ezt a szalma hasznosításának jelenlegi módja is bizonyítja. — Egy évvel ezelőtt is így volt, olyan feladatok előtt álltunk, amelyek teljesítéséhez új utakat, tartalékokat kellett keresni. A figyelem középpontjában a megnövekedett állomány tömegtakarmány - sz ü k sé g le té n ek előteremtése ikertilt, hiszen nem titok, hogy az eredményesség első számú feltétele a jó és elegendő takarmány. Igyekezetünk sikerrel járt, az őszszel egy nagy szarvasmarhaegységre átlagosan 85 mázsa silót tartósítottunk. A főagronómus szavait két ténnyel szükséges kiegészíteni. Az egyik, hogy a szövetkezet 1200 hektáron termesztett szemes kukoricát, s kereken 1000 hektárról betakarították és lesilózták a kukori- caszárat. További említésre méltó tény, hogy a 85 mázsás silóátlag mellett is naponta 5—6 kilogramm fermentált szalmát kapnak a tehenek, de az üszők, valamint a hízómarhák étlapjáról sem hiányzik e kiegészítő eledel, ösz- szesen 2200 állatról van szó, a hatalmas szárazanyag-meny- nyiség előállítására mégis mindössze háromtagú személyzet szükséges. Az agronómus részletesen elmagyarázta a szalmahasznosítás műszaki módját, s ikét mondata akár piros nyomda- festéket is megérdemelne, hogy mások is tanuljanak belőle. — A beruházás mindössze 100—120 ezer koronánkba került, az üzemeléshez szükséges energia mennyisége pedig annyira elenyésző a takarmánypogácsához képest, hogy arról nem is érdemes szót ejteni. * A jobb munkának nagyobb az ára A téli kampányt elemezve, szólni kell a dolgozók anyagi ösztönzéséről, amely a leglényegesebb dologra, a takarmánytakarékosságra irányítja a figyelmet. Hogy miként, ezt is elmagyarázta a főzootechnikus — Vegyük például a ,malae- elválasztást. A legjobbak, Barthalos Vince, Tok Mihály, Kürthy József és Cseh József kocánként átlagosan 22,8— 19,49 malacot választottad el, de prémiumuk százalékaránya attól függ, hogy a gondjaikra bízott állománynál menynyivel volt kevesebb a koncentrált takarmányok fogyasztása, mint a szövetkezeti átlag. Ilyen megvilágítás után már nem is rendkívüli, hogy a hízómarháknál egy kilogrammos napi átlagos súly- gyarapodáshoz 1,9 kilogramm koncentrált takarmányt használtak fel, de a legjobb eredményt elérő Szabó Imre még ennél is kevesebbet. A hízósertések gondozói közül Rd- kncza József kollektívája érte el a legjobb eredményt, így elsődleges érdeme van abban is, hogy a szövetkezetben a hízóknál 56 dekagramm a napi darabonkénti súlygyarapodás, és kilogrammonként 3,93 kilogramm koncentrált takarmány fogyott el. A legjobb fejtök közé Baj- csi Dávid és Keszeg Júlia, illetve a hármas istálló Pázmány József vezette gondozó kollektívája tartozik, míg a borjúk gondozói közül Ffigedi Lajos a példamutató. Elsőségük alapja és értékmérője szintén a takarékos takarmányfogyasztás a gondjaikra bízott állatoknál. — A legjobbak mindig megérdemlik, hogy név szerint is megemlítsük őket — mondta a főzootechnikus —, de az igazsághoz tartozik, hogy csupán az ő igyekeze tűk nem lett volna elég elmúlt évi eredményeinkhez, és 1979-et sem kezdhettük volna reményeikkel, ha nem bízhatnánk állattenyésztőink igyekezetében. Az például, hogy szövetkezeti méretben 27,5 dekagramm koncentrált takarmányra van szükségünk 1 liter tej előállítására, valamennyi fejőnk közös érdeme. És mi az állattenyésztő kollektíva minden tagjának munkaaktivitásával számolunk, amikor kijelentjük, hogy az idei, nagyon nehéz feladatokat is teljesíteni fogjuk. EGRI FERENC
